Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

2000. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK ÍPPt vjÉSjly SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BATONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Óvni kell és bizonyítani (Folytatás az 1. oldalról)- Fel kell mérni a technológiai fej­lesztés és a költségek csökkentésé­nek minden lehetőségét, s a terveket végre kell hajtani. IUés Kálmán, a méhészeti ter­méktanács ügyvezetője arra emlé­keztetett: amikor a méhészek, keres­kedők, feldolgozók elhatározták, hogy egyesületet alapítanak, majd azt terméktanácsként elismertetik, többek között arra vállalkoztak, hogy ellátják a törvény és egyéb jog­szabályok által rájuk ruházott fel­adatokat, a termékpálya sajátosságai ellenére megkísérlik a termelés, fel­vásárlás, a kereskedelem összhang­ját megteremteni. Illés Kálmán fel­hívta a figyelmet arra, hogy az állat- egészségügy és az élelmiszer-higié­nia országunk európai piacon való megmaradásának egyik legfonto­sabb stratégiai eleme. A szélesebb értelemben vett higiéniai feltételek megteremtésével, kikényszerítésé­vel jobb minőséget lehet elérni. Az ügyvezető jelezte, hogy az FVM július 31-i közleménye szerint egyes támogatások kifizetését az ille­tékes adóhatóság határozatlan időre felfüggesztette. Ez vonatkozik töb­bek között a méhcsaládok állat­egészségügyi kezeléséhez felhasz­nált gyógyszerek és a természetes méz minőségének laboratóriumi vizsgálati költségeihez nyújtott tá­mogatásokra is. Kizárólag a kifize­tést függesztették fel bizonyos időre, tehát a kérelmek benyújtását, elbírá­lását és az igazolások kiadását nem érinti az intézkedés. A méhészkedés időszerű állat­egészségügyi kérdéseiről, a tenniva­lókról dr. Csaba György, az Országos Állategészségügyi Intézet osztályve­zetője tájékoztatta a jelenlévőket. A jó gazda gondosságát, éberségét, a járványok, a fertőzés megelőzését célzó folyamatos megfigyelést és a szakemberek segítségének igénybe­vételét ajánlotta minden méhész­nek. Ismertette a leggyakoribb be­tegségeket és a lehetséges védekezé­si módokat, s az utóbbi veszélyforrá­saira is rámutatott. A megyei közgyűlés, az FVM me­gyei földművelésügyi hivatala a me­gyei méhészegyesület, valamint az állat-egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás közös rendezvénye hozzászólásokkal folytatódott. Bányászok találkoznak Ismét Salgótarján ad ott­hont az OMBKE bányásza­ti szakosztálya, bányamérő szakcsoportja országos ta­nácskozásának. A vendég­látó ezúttal is a Geofor Kft. A mintegy százötven szak­ember részvételével ma kezdődő szakmai konfe­rencia délelőtti programján visszatekintenek az elődök tevékenységére, majd elő­adások hangzanak el aktu­ális geodéziai, térképészeti témakörökben - tájékoztat­ta lapunkat Abuczíd János, a Geofor Kft. cégvezetője. Csütörtökön este nyitják meg a műszerkiállítást, majd nyugdíjasok búcsúz­tatására kerül sor, illetve odaítélik a „Tiszteletbeli Hiteles Bányamérő” címet. Pénteken, a zárónapon folytatódnak a szakmai előadások, majd sor kerül az OMBKE bányamérő szakcsoportjának tisztújító küldöttgyűlésére. Nehéz az út az Európai Unióba (Folytatás az 1. oldalról) hogy belső szervezetét hogyan alakítja ki. Ugyanakkor az is igaz, hogy a decentralizáció megfelel annak az általános tendenciának, amely az EU tagállamain belül is megfigyelhető. En minden, a de­centralizáció irányába mutató lé­pést üdvözlök, és nagyon fontos­nak tartom az 1999-ben Magyar­országon elfogadott területfejlesz­tési törvényt, mert az jelentős lé­pést tesz ebbe az irányba. Ugyan­akkor azt is szeretném, ha a tör­vényben megjelölt regionális ta­nácsok és ügynökségek olyan helyzetbe kerülnének, hogy a szá­mukra előírt feladatokat végre is tudják hajtani, ehhez a megfelelő eszközeik rendelkezésre állná­nak. A folyamathoz igen sok türe­lemre van szükség, ismerve Ma­gyarország erős központosítási hagyományait. Nógrád megyei látogatásának tapasztalatairól elmondta: tudta, hogy az ország egyik legszegé­nyebb megyéjébe érkezik. Ugyan­akkor erről a helyről küldte el gra­tulációját valamennyi honi pol­gármesternek, mert Nógrádban is azt tapasztalta, mint sok más he­lyen, hogy a települések vezetői nagy energiával rendelkeznek, sok fantáziával fáradoznak a tele­pülésük gazdasági fellendítésén. Sikerült az ipart a városokba von­zani, bár természetes, hogy sok nehézséggel is meg kell küzdeni. Rétság profitál Budapest közel­ségéből, illetve abból, hogy gyors- forgalmi út köti össze a főváros­sal, s arról is értesült Hans Beck, hogy a Vácot elkerülő út jelentős uniós támogatással épült meg. A munkanélküliség felszámolása jól halad a politikus szerint, különö­sen a városokban. Még akkor is, ha a ráta önmagában magas szám, ugyanis számos esetben az uniós átlag alatt van. Azt sem szabad elfelejtem, honnan sikerült erre a szintre el­jutni - figyelmeztetett, majd arra tett ígéretet, hogy informális kap­csolatait a jövőben is igyekszik fel­használni a magyar csatlakozási folyamat elősegítése érdekében. TH.L. Változtatni kell az elavult törvényeken Közigazgatás: szükséges egy korszerű teljesítményértékelő rendszer Másfél millió adó és járulék: eltitkolták (Folytatás az 1. oldalról) sikeresen kivették részüket: or­szágosan a Nógrád megyei el­képzelés valósult meg. Dr. Balázs István kormány­főtanácsadó a közigazgatás kor­szerűsítésének továbbfejleszté­sére hozott kormányzati prog­ram megvalósulásának tapaszta­latairól számolt be. Mint mond­ta, az alapvető cél az, hogy mi­nisztériumi szintről kikerülje­nek a hatósági operatív dönté­sek, ehhez azonban rendbe kell tenni a minisztériumi közigaz­gatási szerveket. Az ideális az lenne, ha a három jogállásból egy jogállású szerv alakulna, amelyet a kormány felügyel, és egy kormánytag irányít. A mi­nisztériumi hivatalok hatásköré­ről szólva elmondta, hogy az al­kotmány szerint a miniszternek van hatásköre, nem pedig a mi­nisztériumnak, éppen ezért ezt a kategóriát meg kell szüntetni. A munkát azonban nehezíti, hogy nagy a bizonytalanság: hová te­lepítsék a feladatokat és a hatás­köröket? A saját területi szerve­zeti rendszer nem elég stabil, el­térőek az egyes tevékenységekre kialakított körzetek, illetőleg nincsenek regionális szinten működő állami szervek. Dr. Ba­lázs István hangsúlyozta: a köz- igazgatás működésének javítása érdekében alapvető az elavult törvények megváltoztatása, mint például az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi törvény. Két fontos törvény változtatásának koncepciója már elkészült, tárgyalta is a kor­mány: a jogalkotási törvény kon­cepcióját azonban egyelőre nem tartják időszerűnek, mert szak­mai és politikai alternatívák mi­att nem alakult ki egységes állás­pont. Hasonló a helyzet a kül­kapcsolatokról szóló törvény koncepciójával: belső feszültsé­gek vannak, mert mindenki tö­rekszik eddigi függetlensége megtartására. Az előadó kiemel­te: a magyar jogrendszerben in­dokolatlanul sok a törvény, sok a párhuzam, nagyok az átfedések, kevés a kormányszintű jogalko­tás. A közigazgatás működésé­nek javításával kapcsolatosan el­hangzott, hogy korszerű teljesít­ményértékelő rendszert kell megvalósítani. Ennek érdeké­ben meg kell teremteni a megfe­lelő jogszabályi környezetet, meg kell keresni, melyik az a rendszer, amely adaptálható a magyarországi viszonyokra. Ezt az OECD kiadványában találták meg, amelyet eljuttattak a köz­ponti közigazgatási szervekhez, elterjedéséhez azonban időre van szükség. HECEDŰS Az APEH Bűnügyi Igazgató­ság Nógrád Megyei Nyomozó Hivatala 1999 végén nyomozást rendelt el Sz. József és K.-néSz. Ibolya, egy bátonyterenyei beté­ti társaság beltagja és könyvelő­je ellen, ún. „vagyonkimenté- ses” csődbűntett alapos gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint Sz. József - a felszámolási kére­lem benyújtását követően - va­lótlan tartalmú taggyűlési hatá­rozatok alapján több mint 11 millió forint összeget mentett ki a fizetésképtelen vállalkozás pénztárából. Ennek egy részé­ből önmaga számára lakásvá­sárlási és -építési kölcsönt folyó­sított, a másik részét pedig osz­talék kifizetésére fordította - méghozzá jogosulatlanul, ugyanis a lekönyvelt gazdasági események nem történtek meg, egyetlen célja a társaság vagyo­nának csökkentése, a hitelezői igények kielégítésének meghiú­sítása volt. A bűncselekmény el­követésében aktívan segítette őt a vállalkozás könyvelője is. A nógrádi APEH-nyomozók eljárása nyomán fény derült arra is, hogy a lakásvásárlási és -épí­tési kölcsön címén lekönyvelt összeg egy részéből a gyanúsítot­tak egy korábbi debreceni épít­kezésen dolgozó munkásokat fi­zettek ki, amelyet azonban ter­mészetesen „elfelejtettek” le­könyvelni. Az osztalék kifizetése után benyújtott adóbevallásában pedig a levont személyi jövede­lemadót nem tüntették föl. A két gyanúsított magatartása révén a hitelezői igények kielégítése tel­jesen meghiúsult. Az eltitkolt debreceni kifize­tések révén több mint másfél millió forint adót és járulékot tit­kolt el az állami költségvetés elől. Az adónyomozók eljárása nyomán fény derült arra is, hogy a betéti társaság 1997-ben és 1998-ban elmulasztotta több mint 260 ezer forint társadalom- biztosítási járulék megfizetését is, holott az eredmények alapján erre lehetősége lett volna. A nógrádi adónyomozók az ügyet vádemelési javaslattal át­adták a Salgótarjáni Városi Ügyészségnek, amely a két gya­núsítottat összesen 12 rendbeli bűncselekmény (csődbűntett, a számviteli fegyelem megsértése, adócsalás, a járulékfizetési köte­lezettség elmulasztása, magán­okirat-hamisítás) elkövetésével vádolja. ____________________■ E gy település gazdasági ereje meghatározza a közoktatás­politikai döntések kereteit, korlátáit, lehetőségeit. A foglal­koztatást viszont már középtávon lényegesen befolyásolni tudja a helyi oktatáspolitika - ezt is megfogalmazták Salgó­tarján középtávú (2000-től 2006-ig szóló) közoktatás-fej­lesztési tervében, amelyet a legutóbbi közgyűlésen a megye- székhely valamennyi képviselője támogatott. Fejlesztik a salgótarjáni közoktatást Széles körű egyeztetés után ké­szítette el a polgármesteri hivatal oktatási-kulturális és sportirodája a működtetési és fejlesztési tervet, amelyben részletes helyzetelem­zést adnak az óvodákról, az álta­lános és középiskolákról. Mint az anyag megállapítja, a közoktatási intézményhálózatban 2000-re si­került megvalósítani az alábbi­akat: Az önkormányzat finan­szírozza a közoktatási tör­vényben előírt óraszámokat, órakedvezményeket és közal­kalmazotti álláshelyeket. A törvényben előírtakon felül az önkormányzat határozatban biztosít mintegy 20 pedagógus álláshelynek megfelelő órake­retet hátránykompenzálásra, tehetséggondozásra, intézmé­nyi specializációkra, valamint további négy fejlesztő pedagó­gusi státust. Az intézményi költségvetéseket részletes szá­mításokkal alátámasztva ala­kítják ki, a várható közüzemi költségekhez igazítva. Az egyéb dologi kiadások terve­zéséhez egységes mutatószám­rendszer készült, amely összeha­sonlíthatóvá teszi az intézménye­ket. Az egyéb dologi kiadásokon belül 2000-től karbantartásra for­dítandó minimális keretet ír elő az önkormányzat. Az intézmények gazdálkodási tevékenységét az óvodák esetében 1999-től az óvo­dai igazgatóság, az iskolák eseté­ben pedig 2000-től az oktatási in­tézmények gazdasági szolgálata látja el. Olyan megállapításokat is tet­tek a szakemberek, amelyek to­vábbi teendőket igényelnek. így azt, hogy alacsony az intézményi költségvetésen belül az úgyneve­zett egyéb dologi kiadások ará­nya, az intézményi keretből alig képesek az érintettek eszközfej­lesztésre, a tárgyi feltételek javítá­sára. Megállapították azt is, hogy nem kidolgozott a minőségi mun­ka, a többletteljesítmény elisme­résének önkormányzati finanszí­rozási rendszere. Szóvá tették azt is, hogy a Kjt. alapján megállapí­tott intézményvezetői bérek nem mindig tükrözik az ellátandó fel­adatok sokféleségét, mennyisé­gét, a vezetői teljesítmények kö­zötti különbségeket. Továbbá azt, hogy az egyes középiskolákban - a gazdasági szférához képest ala­csony óradíjak miatt - gondot je­lent speciális szakemberek alkal­mazása. A szakszolgálatokkal, háttérin­tézményekkel kapcsolatban a koncepcióban kifejtik, az európai normákat követve valószínűsíthe­tő, hogy olyan jogszabályok szü­letnek, amelyek a sérüléssel, fo­gyatékossággal élők pozitív diszk­riminációját jelenítik meg. A de­mográfiai adatok pedig azt mutat­ják, hogy emelkedik a fogyatékos gyermekek létszáma. Ez indokol­ja a következő években mind az utazó, mind a helyben dolgozó fejlesztő pedagógusok státusának megőrzését, illetve az igényekhez igazodó változtatását. A képes­ségvizsgáló bizottságok, logopé­dusok, gyógypedagógusok szak- véleményének birtokában indít­ható a gyógypedagógiai óvodai csoport, valamint a logopédiai is­kola első osztálya - fogalmaz­ták meg. Kitűnik az anyagból az is, hogy 1999/2000-ben 243-an vették igénybe a gyógytestne- velés szakszolgálatot. A gyere­kek száma 2005/2006-ig elő­reláthatólag 15-20 százalék­kal nő. A szakszolgálatok segítsé­get nyújtanak a megelőzésben, a diagnózis felállításában és a terápiában, ami azért indokolt, mert a város gyermek és ifjúsá­gi korosztályának jelentős ará­nya anyagi, szociokulturális hátrányban van. A hátrányos családi helyzet egyre több ta­nulónál okoz tanulási és maga­tartási zavarokat. Azért, hogy megvalósuljanak a közoktatási-feladatellátási, intéz­ményhálózat-működtetési és -fej­lesztési tervben megfogalmazot­tak, Salgótarján közgyűlése intéz­kedési tervet fogadott el, amely­ben 15 pontban határozták meg a feladatokat. Ezek a következők: Át kell tekinteni az iskolaérett­ség megállapításának jelenlegi rendszerét, az óvodák, általános iskolák és a nevelési tanácsadó együttműködésével egységes el­várásrendszert kell kidolgozni an­nak érdekében, hogy minden gye­rek a neki leginkább megfelelő időben kezdhesse az általános is­kolát. Létre kell hozni a Petőfi Sándor és a Bátki József Általános Iskolát, illetve az utóbbihoz tarto­zó művelődési házat magában foglaló közös szervezetet. A 2001/2002-es tanévtől meg kell szüntetni a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola és Gimnázium gim­náziumi tagozatát. (Az anyag ko­rábbi részében kifejtik: a gimnázi- umi tagozaton nem mutat kedve­ző képet a tanulói létszám alaku­lása, ugyanis a jelentkezők száma lényegesen elmarad a felvehető­kétől. A felvett tanulók többsége gyenge tanulmányi eredménnyel kerül be. A lemorzsolódás annak ellenére magas, hogy az iskola alapvető célként a gyengébb tanu­lók érettségire való felkészítését jelölte meg.) Át kell tekinteni az általános is­kolai ifjúsági és esti tagozatos ok­tatás helyzetét. Felül kell vizsgálni az általános iskolai kis létszámú fejlesztő osztályok működési rendszerét, eredményességét. Át kell nézni az alapfokú művészet- oktatás, továbbá az erdei iskolák jelenlegi helyzetét. Utóbbinál vá­rosi szintű erdei iskolai programot kell kidolgozni. A roma származású gyerekek esélyegyenlőségének megterem­tése, a beilleszkedést megkönnyí­tő szemléletmód és értékrend ér­dekében városi szintű programot kell kidolgozni a cigány kisebbsé­gi önkormányzat bevonásával. Felmérést kell készíteni azon salgótarjáni általános iskolából ki­kerülők körében, akik megyén kí­vüli középiskolát választanak, hogy felmérhessék a jelenlegi köz­oktatási szolgáltatások hiányossá­gait. Még ez évben megvizsgálják két tannyelvű gimnáziumi osztály indításának lehetőségét. Új támogatási rendszert dol­goznak ki tehetséges, hátrányos helyzetű középiskolások segítésé­re. Újraszabályozzák a hátrány­kompenzálás, tehetséggondozás, a kiemelt feladatokhoz kapcsoló­dó intézményi specializációk többletóra igényét. December végéig dolgoznak ki önkormányzati finanszírozási rendszert a minőségi munka, a többletteljesítmény elismerésére. Elkülönített keretet biztosítanak majd az éves költségvetési rende­letekben a közoktatási pályáza­tok önrészére. Ez csak a fejleszté­si tervben meghatározott célok megvalósítására irányuló pályá­zatokhoz lesz majd felhasználha­tó. Végül, elkészítik a közoktatá­si ágazat intézményeinek hasz­nálatba adott épületek állagának felmérését, és a felújítások üte­mezését. _____ D.L F otónk illusztráció gyurián tibor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents