Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-21 / 222. szám
Barangolás Rétságon és környékén Sírgyalázás történt Nagyorosziban, kiderül, hogy a nógrádi ember sem alávalóbb a többinél, a térségben korszerűbbé vált az állat-egészségügyi ellátás: ezek főbb témáink. (2. oldal) Fejlesztik a salgótarjáni közoktatást Egy település gazdasági ereje meghatározza a közoktatás-politikai döntéseit, a foglalkoztatást pedig már középtávon is befolyásolja a helyi oktatáspolitika... (3. oldal) Diadalmaskodott a házigazda Négy év után újra Balassagyarmat adott otthont a határvadász háromtusa országos bajnokságnak. A hazai csapat tagjai ezúttal is folytatták a jól bevált hagyományt... (9. oldal) BALASSAGYARMAT. BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ. RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN. SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ha előfizet púnkra Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellékl wmmi Pénteki plusz: Pulzus Egészségügyi magazinunkkal, a Pulzussal együtt vehetik kézbe lapunkat holnap kedves olvasóink. Színes, nyolcoldalas kiadványunkban egyebek mellett választ kapnak arra, hogy Balassagyarmat utcáin járva miért nem szembetűnő a hajléktalanok jelenléte. Kiknek, minek köszönhető ez? Egy másik írás az egészségmegőrzés és a jó testi-lelki erőnlét összekapcsolásához ajánl jó tanácsokat. Megismerkedhetnek a salgótarjáni Menedékkel, az átmeneti otthonnal és szolgáltatásaival, megtudhatják mi az a mokaszinláb, s mi köze ennek a körömgombásodáshoz, illetve hogy honnan indulhatott világfertőző útjára - és hová tart - az AIDS. Lapunk fóruma Bátonyterenyéről Annyi levelet nem tudtunk kiküldeni, mint amennyi vendéget, résztvevőt szívesen látnánk a lapunk által rendezett fehérasztal melletti beszélgetésen szeptember 22-én Szorospatakon. így a jelen cikkben is felhívjuk mindazok figyelmét, akiknek van mondandójuk, véleményük Bátonyterenye idegenforgalmáról, turisztikai fejlesztéséről, a maconkai tó jövőjéről, vagy egyéb fontosnak vélt várospolitikai kér- désről, jöjjenek el pénteken 13 órára a DÁTÉ panzióba. ___________■ N ehéz az út az Európai Unióba Kétnapos Nógrád megyei látogatása másnapján Hans Beck, a magyarországi régiók brüsszeli irodájának vezetője Puszta Béla polgármester meghívására a város vezetőivel, országgyűlési képviselőjével tárgyalt. Visszautazása előtt a diplomata újságírókkal találkozott. Mint mondta, az egyesült Európában különböző dolgokat értenek régión. A régiók bizottságának tagjai például a németországi tartományok, mert Németországban a tartományok jelentik a legnagyobb önálló szervezeti egységet. A német alkotmány nagyon komoly feladatokat határoz meg a tartományok számára, azok saját bevételekkel és saját közigazgatással rendelkeznek. Európa más országaiban megfigyelhető az a kb. húsz évre vonatkozó tendencia, miszerint igyekeznek olyan államok is régiókat, decentralizált testületeket létrehozni, amelyek egyébként komoly központosítási hagyományokkal rendelkeznek, ilyen például Franciaország.- Amikor azt kérdezik tőlem, miért van szüksége a magyarországi régióknak egy brüsszeli irodára, azt szoktam válaszolni: ezzel a magyar képviseleti iroda csak egy a 160 hasonló közül - hangsúlyozta. - Ezek a régiók jól mutatják azt a decentralizációs folyamatot, ami az Európai Unión belül az utóbbi években, évtizedekben megvalósult. A csatlakozás két kiemelten fontos kulcsszava a decentralizáció, és a szubsztidialitás elve. Az utóbbi kifejezés a polgárok számára nagyon fontos, nemcsak Magyarországon, hanem az unión belül is. Ez az alapelv azt mondja ki, hogy a döntéseket a polgárokhoz minél közelebbi szinten kell meghozni. Azt is mutatja, hogy nem akarunk központosított Európát - hangoztatta Hans Beck, amelyen belül minden kérdést Brüsszel dönt el.- Hogyha a magyarországi decentralizációról beszélünk, akkor több dologra ki kell térnem - tette hozzá. - Először is EU-kon- formitás nem létezik, mert minden tagállam szabadon dönü el, (Folytatás a 3. oldalon) Méz és méhészet: óvni kell és bizonyítani Telt ház volt a szécsényi tudományos tanácskozáson Nagy mennyiségű, olcsó mézet vásárolni a magyaroktól: ez a külföldi vevők elvárása, törekvése, amely ütközik a hazai kistermelő méhészek érdekeivel. A minőségi és az árverseny egyre nagyobb kihívás, a méhegészségügy pedig piaci stratégiánk fontos eleme, amely a gondos gazda éberségét kívánja meg. Egyebek mellett erre figyelmeztettek a szakemberek, a méhészet ismert és jeles képviselői a szécsényi művelődési házban tegnap megtartott méhészeti tudományos tanácskozáson. Zsúfolásig megtelt a nézőtér _ fotó, gyurian tibor- Nógrádban rendkívül népszerű, erőteljesen fejlődő termelési ágazat a méhészet, amelynek sikeréhez több tényező szükséges - mondta megnyitójában Betz József, a megyei közgyűlés alelnö- ke, aki röviden ismertette megyénk kedvező adottságait, adatokkal érzékeltette a méhészszakma iránti érdeklődést. Szólt arról is, hogy a magyar- országi, a mézet exportra előkészítő nagyüzemek további állami támogatása egyebek mellett azért indokolatlan, mert kapacitásuk többszöröse a szükségletnek és a rekordévekben megtermelt mennyiségnek is. A kihasználatlan termelőképesség pedig ellenkezik a SAPARD-prog- ramban megfogalmazott vidékfejlesztési célokkal. - A minőségi és az árverseny egyre nagyobb kihívások elé állítja a hazai méhésztársadalmat. Egyrészt óvni és bizonyítani szükséges mézünk kiváló minőségét, amelyre garancia a méhészek kiváló szaktudása - hangsúlyozta előadásában Bögréné Bodrogi Gabriella, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mezőgazdasági főosztályának címzetes tanácsosa. (Folytatás a 3. oldalon) Akik a lélekkel dolgoznak Jó lenne tudni, hogyan alakul a magyarság sorsa, milyen lesz a társadalom, a környezet a jövőben, milyen értéket képvisel a család, a sérült munkanélküli ember elesett- ségével együtt mennyire lesz fontos a társadalomnak? - hangzott el a kérdés Balassagyarmaton megtartott szociális szakmai napon. A Bosco Szent János plébánia szalézi oratóriumában megtartott tanácskozás előadói, résztvevői azonban főleg a jelen szociális gondjaival foglalkoztak. Fábri Lászlómé egészségügyi szakdolgozó, diplomás szociális munkás által már másodízben megszervezett szociális szakmai napon bemutatkozási lehetőséget kaptak az elesett, segítségre szoruló emberekkel foglalkozó szervezetek, a szociális szakembereket képző intézmények.- A rendszerváltás után fokozottan megjelenő munkanélküliség, szegénység, a szociális problémákat kezelni tudó szakembereket igényel - mondta előadásában Demus Iván, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet igazgatóhelyettese. Kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a szociális szakma és a társadalom is figyelemmel kíséri a gondokat, de a szakma anyagi megbecsülése súlyosan elhanyagolt és sürgős kormányzati intézkedést követel. A foglalkoztatáspolitika lehetőségeiről adott tájékoztatást Faragó Zoltánná, a munkaügyi központ balassagyarmati kirendeltségének vezetője. A városban és a hozzá tartozó 27 településen jelenleg 1815 regisztrált munkanélkülit tartanak számon, amely 10,4 százalék, szemben a 8,8 százalékos országos és a 14,1 százalékos megyei rátával. A betegklubok szociális kapcsolatrendszerérői tartott előadást Katáné Ruszkai Mária, a váci kórház intézeti szociális szervezője. Kiemelte: az idősekkel való foglalkozás, életminőségük fenntartásának, javításának kérdésköre mindinkább feszítő gond társadalmunkban. A legnagyobb problémák az orvosi ellátás és a szociális támogatás területén vannak. A családi jellegű nevelkedés tapasztalatairól tartott előadást Demus Ivánná, a gyermekvédelmi központ balassagyarmati lakásotthonának igazgatója. Az egyház újra vállalkozik a szociális területeken végzett munkára és a személyes kontaktuson belül segíti a rászoruló embereket - mondta a karitász jövőjéről szóló előadásában Kármán János, a váci egyházmegye karitászigazgatója. Az egyházmegyében eddig 52 egyházközségben tevékenykedik a karitász, amelyben 650 önkéntes szolgál. A szervezet alapítványa a „Segítő Szeretet Alapítvány” szervezi az önkéntes pénzadományok szétosztását. Vácon rendszeresen összejönnek a szociális szférában dolgozó csoportok és próbálják kitalálni, hogyan tovább. A társadalom mellett az egyház is szembesül a problémákkal, a kábítószer, a hajléktalanság, a kisebbségek problémáival. A karitász nonprofit szervezetként olyan lehetőségeket igyekszik felkutatni, amelyek segítik a megélhetést a rászoruló embereknek. EGY ÍRÓ „KÁVÉHÁZA”. Gerelyes Endre író nevét vette fel tegnap a Balassi Bálint Megyei Könyvtár irodalmi kávéháza. Ezzel együtt lapunk felelős szerkesztője, dr. Csongrády Béla (balra) felavatta a Gerelyes-emlékfalat is. A rendezvényre a hozzátartozók közül el- jött Gerelyes Endréné dr. Schlattner Edit és Gerelyes Edit is. __________________________________________fotó. An V áltoztatni kell az elavult törvényeken Közigazgatás: szükséges egy korszerű teljesítményértékelő rendszer A Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium tegnap tartotta soros ülését Salgótarjánban. Az alkalmat felhasználva dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője bemutatta a kollégium tagjainak a TÁKISZ új igazgatóját, Illésné Sándor Katalint. Az ülés első előadója dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetője volt, aki tevékenységükről, aktuális feladataikról beszélt. Ismertette az igazgatóságok szervezeti felépítését, szakmai munkáját. Elmondta, hogy az első nagy szervezeti változás 1992-ben történt, amikor az adófelügyelőség és az adó- igazgatóság egy szervvé alakult, ekkor 126-an látták el a feladatokat. 1998-ra a jelentős feladatnövekedés következtében 163 főre módosult a létszám. A következő jelentős dátum 1999, amikor a társadalombiztosítási nyilvántartás, végrehajtás is átkerült az igazgatósághoz, így 235-re emelkedett a létszám. Azóta ők is átéltek egy létszámcsökkentést, jelenleg 205 az engedélyezett létszám. Az igazgatónő kiemelte, hogy országosan is előkelő helyen állnak a felsőfokú végzettségűek tekintetében: ez az arány jelenleg 61,5 százalék. Nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra, az idén is huszonegyen tanulnak valamilyen felsőoktatási intézményben. Beszélt az igazgatóság feladatairól: mint mondta, feladatuk a helyi koordinálás, az információáramlás megszervezése. Nagy hangsúlyt helyeznek az adatvédelemre, a PR- tevékenységre és időnként kényszerintézkedéseket is meg kell tenniük. Az igazgatónő kiemelte, hogy a tb-járulék adóvá minősítése nagy feladatot rótt a szakemberekre, hiszen meg kellett oldani a járulék folyószámla és törzskialakítást, amelyből (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Csaba György előadása
