Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-20 / 221. szám

2000. SZEPTEMBER 20., SZERDA SZECSENY M E G Y E I KÖRKÉP Két év, százmilliós lopáskár A privatizációt követő idő­szak legsikeresebb éve elé néz az Eszak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. Az első fél év 1,58 milliárd forint adó­zás előtti nyereséget mutat, s 2,1 százalékkal nőtt a villa- mosenergia-értékesítés is - jelentette be tegnapi miskolci sajtótájékoztatóján dr. Kocsis István általános igazgató. Örömmel számolt be arról is, hogy tovább csökkent a hálózati veszteség, s országosan a legjobb értéket mutatja az ÉMÁSZ. Egy idén nyáron végzett Sonda Ipsos- felmérés pedig azt mutatta, hogy hazánkban - e körben - az ÉMÁSZ tevékenységével a leg­elégedettebbek az emberek. Az öröm ürömmel is párosul, hi­szen soha nem látott méreteket öltenek a szolgáltató veszteségé­re elkövetett lopások. Amíg ta­valy egész évben 36 millió forint kár érte a német érdekeltségű társaságot, addig csupán az első fél évben 16 millió, július 1-je óta pedig újabb 30 millióf!). Az ÉMÁSZ Rt. vezetése elha­tározta, hogy jutalmazni fogja azokat a rendőröket és szemfü­les polgárokat, akik segítenek tetten érni a tolvajokat. Az embe­ri felelőüenség egyébként nem ismer határokat: a minap egy fér­fi azért szenvedett halálos áram­ütést, mivel egy 20 kilovoltos ve­zetékszakaszt akart elfűrészel­ni... Az általános igazgató kitért az energiahivatal által kiszabott 50 milliós bírságra, amelyet az üzemzavari mutatók miatt rótt ki a hivatal, több más áramszolgál­tatóhoz hasonlóan. Kocsis István leszögezte, hogy a szokottnál több üzemzavar az árvizek és hirtelen jött szélviharok miatt következett be. Hasonló elemi csapás egyetlen más szolgáltatót sem ért. Á büntetést méltányta­lannak találták, ezért bírósági úton kívánják megtámadni. Hajdú György, a cég műszaki igazgatója hozzátette, hogy idén több mint 6 és fél milliárd forin­tot fordítanak fejlesztésekre. Az összeg 80 százaléka közvetlenül a hálózat korszerűsítését szolgál­ja, némi forrás jut informatikai fejlesztésre is, de a gépkocsi­helyzet javítását csak jövőre tud­ják elkezdeni. Kérdésünkre Kocsis István el­mondta: az ÉMÁSZ már kész az energiapiaci liberalizációra, s fo­gyasztóiknak komplex szolgálta­tást kínálnak. Arra azonban nem tudott választ adni, vajon meny­nyi villamos energiát vásárolnak majd az egyre terjedő blokk- fűtőművek „hulladék” energiájá­ból. T. NÉMETH Hírek SALGÓTARJÁN ÜNNEPÉLYES NÉVFELVÉTEL- A Balassi Bálint Könyvtárban működő irodalmi kávéház a szeptember 20-án, szerdán 17 órakor kezdődő ünnepség kere­tében veszi fel a 65 évvel ezelőtt született, Zagyvapálfalván gyere- keskedett író, Gerelyes Endre ne­vét. A program keretében emlék­falat avatnak, emlékkiállítás nyí­lik és visszaemlékezések hang­zanak el az 1973-ban elhunyt Ge­relyes Endréről. Közreműködik a Madách Imre Gimnázium kórusa és a Pódium Stúdió. A rendez­vény díszvendége az író özve­gye, Gerelyes Endréné .dr. Schlattner Edit és leánya, Gere­lyes Edit. FOGADÓSZOBA - Boldvai László országgyűlési képviselő fogadónapot tart szeptember 22­én, pénteken 13 órától a városhá­za épületében. BALASSAGYARMAT KIÁLLÍTÁS - A Madách Imre Városi Könyvtár és a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Tára­ság rendezi meg Karmann János tárlatát. A kiállítást Csikász Ist­ván ajánlja a közönség figyelmé­be szeptember 21-én, csütörtö­kön 17 órakor. Fuvolán közremű­ködik: Ebecz Viktória. KAZÁR SEGÍTSEN VÉRADÁSSAL! ­Véradásra várják a település lako­sait (a mizserfaiakat is) szeptem­ber 21-én csütörtökön a helyi művelődési házba, a salgótarjáni véradó állomás dolgozói. A je­lentkezőket 10 és 16 óra között fogadják. ___________________■ G yermekvédelem: a salgótarjáni központ Belső gondozói rendszer a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthonban Mindennapos kihívás és állan­dó megújulás. Ez a két dolog szervesen összekapcsolódik a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthonban. A gyermekvédelem salgótarjáni bázisiskolájában a múlt évinél is nagyobb diáklétszámmal kezdték meg az idei tanévet. Ami pedig a nevelőmunka és az iskola jó hírnevét bizonyít­ja: a pedagógusi körben meg­állt a fluktuáció, sőt (ami ko­rábban a Bóna esetében elkép­zelhetetlen lett volna) több ide készülő tanár jelentkezését kellett elutasítani.- Hogyan készültek az új tanév­re? - kérdezem Botár Béla iskola- igazgatót.- Tapasztalt és pályakezdő kol­légák egyaránt találhatók a csa­patban. Az előzőek közé tartozik az idei tanévtől velünk dolgozó Szabó Istvánné, aki a belső gon­dozói rendszer kialakításáért és irányításáért felelős. A tárgyi felté­telrendszerünk sajnos továbbra is szegényes, ezen pályázatok be­nyújtásával próbálunk segíteni. Legutóbb például több mint fél­milliót nyertünk taneszközök fej­lesztésére, illetve 40 ezer forintot egy önkormányzati pályázaton tehetséggondozásra. Folya­matban van két újabb pályázat elkészítése, az egyik a Soros Alapítványhoz benyújtott, a roma fiatalok felzárkóztatását, a másik a Phare-forma, az isko­la lemorzsolódások csökkenté­sét célozza.- Győzik-e a munkát peda­gógusi läszdmmal?- Örvendetes, hogy évek óta először teljes létszámmal dol­gozhatunk, ráadásul még vol­tak olyan kollégák is, akiknek a jelentkezését már nem tudtuk elfogadni. Megnövekedett a gyermeklétszám is, 124-ről 144-re, de valószínű, hogy a 150-et is elérjük. Az új kihívá­soknak a belső gondozói rend­szer kialakításával igyekszünk megfelelni. Májusban Hollandiá­ban tanulmányozhattam ezt a módszert, s most a helyi viszo­nyokra szeretnénk adaptálni. A hollandok már nagyon eredmé­nyesen alkalmazzák.- A fővárosi központú Kincses­ház Alapítványtól pedagógiai mé­rőeszközöket kaptunk - folytatja Szabó Istvánné. - Novemberig be­fejezzük a felméréseket, melyek részleteit megbeszéljük az osz­tályfőnökökkel és természetesen a szülőkkel is konzultálunk. A prevenciós munkát alulról kezd­jük, a helyzetelemzéstől a problé­mák feltárásán keresztül a kölcsö­nös párbeszédekig terjed az a lán­colat, melynek segítségével hala­dunk a kitűzött cél felé. Pedagógi­ai és pszichológia tapintatra egy­aránt szükség van, s azokban az esetekben, ahol már végesek a mérőeszközök, ott már a pszicho­lógus, illetve más külső szerve­zetek segítségére is szükség van.- Szülői klubot is szeret­nénk alakítani - veszi vissza a szót Botár Béla. - Az igényeik­nek és javaslataiknak megfele­lően egy-egy előadót hívnánk meg különböző témákban. A belső gondozói rendszer alap­jainak lerakása most történik, s ebben az évben az a cél, hogy minden gyerekről legyen egy pontos kép. A pedagógiai diag­nózis felvételét tantárgyi fej­lesztésekkel, korrepetálások­kal és bőséges programkínálat­tal is megpróbáljuk hatéko­nyabbá tenni.- Az értékelési rendszerük is folyamatos?- Minden osztály saját érté­kelési rendszerrel rendelkezik és a havonkénti iskolagyűlésen ke­rül sor az elismerésekre, illetve a hiányosságokra történő rávilágí- tásra, hiszen a felelősségben ter­mészetesen a gyerekeknek is osz­tozni kell. A tanévnyitón egyéb­ként a tantestület hitet tett amel­lett, hogy valamennyien a huma­nisztikus gyermekközpontúság felé haladjunk munkánk során. S.I. Több támogatást remélnek a kistérségek Hans Beck látogatása megyénkben - Tönkrementek a mezőgazdasági üzemek (Folytatás az 1. oldalról) Mindezeknek köszönhetően itt a legalacsonyabb a munkanél­küliség Nógrádban (9,8 százalé­kos), jóval alatta marad a 14,3 szá­zalékos megyei átlagnak. Ugyanakkor a kommunális el­látottság terén már nem áll ilyen jól a kistérség - folytatta Sisák Im­re. Bár a lakosság 85 százaléka egészséges vezetékes ivóvizet fo­gyaszt, vezetékes gázzal a csalá­doknak csak a fele főzhet, fűthet. Még alacsonyabb, mindössze 10 százalékos(l) a szennyvízhálózat kiépítettsége, amely a legalacso­nyabb a megyében. Adott tehát a teendő: bővíteni kell a csatornahá­lózatot és új szennyvíztisztítókat kell üzembe helyezni. Beck úr kérdésére válaszolva, a polgár- mester úgy fogalmazott: 25-30 milliárd forintra volna szükség a feladat végrehajtásához. A továbbiakban a tervekről szólt Sisák Imre. Elmondta, hogy 604 millió forint ráfordításával bő­vítik, 1000-ről 2000 köbméterre növelik a pásztói szennyvíztisztí­tó napi kapacitását. Hamarosan megkezdhető Taron és Mátra- szőlősön a beton csatornahálózat lefektetése, amely 1,1 milliárd fo­rintba kerül. Pásztón nemsokára elkészül a szennyvízhálózat meg­valósítási terve, 2002-ben pályá­zatot adnak be a pénz elnyerésé­re, ezt követően megkezdődhet az építkezés. Hasznosítani kíván­ják a megyében csak Pásztón fel­lelhető gyógyvizet, s a strandon kialakítandó gyógycentrum beru­házásához nyugati befektetőket keresnek. Egyébként olyan straté­giai programot dolgoztak ki a vá­ros fejlesztésére, amelynek 17 milliárd forint a költségvonzata - jelentette ki Pásztó polgármeste­re, majd befejezésül felsorolta a főbb „csapásirányokat”. Hans Beck megköszönte a szé­les körű tájékoztatást, gratulált Sisák Imrének a nagyvonalú elkép­zelésekhez, végül megjegyezte: ha a tervek fele megvalósul, már na­gyon sikeres polgármester lesz. Mire jött a diplomatikus vá­lasz: reménykednek az Európai Unió több támogatásában. ____________________________________(KOLVII Bérlakások és építési telkek kellenének a megyeszékhelyen Salgótarján valamennyi képviselője támogatta azt a Salgó Vagyon Kft. által kidolgozott városi lakáskoncepciót, amely­ben a lakásgazdálkodás hosszú távú feladatait határozták meg. Mint ebben megállapították, a bérlakásállomány- és az építésitelek-kínálat növelése egyaránt szükséges ahhoz, hogy meginduljon a lakásmobilitás. Az 1000 lakosra jutó lakás­számot tekintve a salgótarjáni átlag (441,3) jobb az országos­nál (371), mégis érezhető azon­ban feszültség a lakásgazdálko­dásban. A 20 évvel ezelőtti 6000 bérlakás mára 1800-ra fogyott, úgy, hogy ezek jelentős része már komfort nélküli vagy kom­fortos lakás, azon belül is nagy- arányúak a kolóniaszerű laká­sok. Salgótarjánban jelenleg 43950-en élnek, a lakosság je­lentős részének alacsony a jöve­delemszintje, és 20 százalék kö­rülire becsülhető azok aránya, akik a létminimum alatt élnek. A város lakásállományának ke­vesebb mint 9 százaléka van önkormányzati tulajdonban, bérlakásként. 1995-ben mérték fel az önkormányzati lakások 70 százalékának műszaki álla­potát. Jó minősítést egyetlen la­kás sem kapott. Közepes minő­sítésű volt 911, gyenge pedig 475 darab, és valószínűsíthető, hogy az arány mára még inkább a gyenge kategória felé tolódott el. Ma mintegy 300-an várnak bérlakásra, ugyanakkor az ön- kormányzati lakásokban élő bérlők összességében közel 60 millió forintos közüzemi, és kö­zel 40 milliós lakbérhátralékot halmoztak fel. A tulajdonos önkormányzat ráfizet a lakáskezelésre, anélkül, hogy az elmúlt 10 évben a kar­bantartáson kívül érdemi felújí­tást végzett volna el. így gyakor­latilag kettős veszteség érte, hi­szen pénzt költött az értékben csökkenő vagyonára. A jelenleg megállapított lakbér nem tartal­maz felújítási költséghányadot, és összességében nem fedezi a ráfordításokat. A veszteség az elmúlt évben közel 50 millió fo­rintot tett ki. Az üzemeltető kft. javaslata szerint tehát át kell ala­kítani a lakbérképzés és a lakás- támogatás rendszerét, olyan lak­bért kell meghatározni, amely tükrözi a valós üzemeltetési költségeket. Azokat a bérlőket (családokat) pedig, akik igazol­tan rászorulók, támogatásban kell részesíteni. A jogszabály szerint szociális bérlakást azoknak lehet bérbe adni, akiknél az egy főre jutó ha­vi nettó jövedelem legfeljebb 33200 forint. Azonban, aki ilyen jövedelemmel rendelkezik, az csak a komfort nélküli, vagy a félkomfortos lakás bérleti díját és közüzemi díjait tudja megfi­zetni. Ennek alapján nem cél­szerű az Erzsébet tér 1-2. szám alatti garzonház szociális bérla­kásként történő üzemeltetése, hiszen ott a havi költségek meg­közelítik vagy meg is haladják a 20 ezer forintot. A megmaradt 1708 bérlakás­ból a korábbi közgyűlési dönté­sek alapján 480-at lehet értékesí­teni. A kedvező eladási ár elle­nére az értékesítések lelassul­tak, főként azért, mert a díjhát­ralékkal rendelkező bérlők nem jogosultak a vételre. A törvény értelmében a bérlők november 30-ig élhetnek elővásárlási jo­gukkal. Megoldásra váró problé­ma a megmaradó lakások továb­bi helyzete, amelyekre egységes döntés nem hozható. Meg kell vizsgálni a cserelakás felajánlá­sával történő lakásfelszaba­dítást, mert a megoldás egyik iránya lehet az üresen történő értékesítés. A lakásmobilitás megindítá­sára négy pontot jelöl meg a koncepció. Az egyik az, hogy a nehéz helyzetben lévő családok újrakezdéséhez jelentős segítsé­get nyújthat egy alacsonyabb lakbérű, kisebb lakás. Viszont ma csak komfort nélküli fokoza­tú lakások vannak, azok sem üresek, és műszaki állapotuk sem megfelelő. A másik nyugdí- jasház-otthonház létesítése idős házaspároknak vagy egyedülál­lóknak. A beköltözés feltétele lenne meglévő lakásuk (házuk) önkormányzati tulajdonba adá­sa. Ebben a háztípusban közös­ségi szolgáltatás (étkezés, orvo­si ellátás) is biztosítható. A har­madik az úgynevezett fecskehá­zak építése fiatal házaspárok számára. Itt kiegészítő támoga­tással lehetőség lenne elő- takarékosságra, és meghatáro­zott időre szóló bérleti szerző­désre. A negyedik pont a lakás­építés, differenciált alapterül.et- tel és igényszinttel a városi tulaj­donban lévő területeken. Ezek enyhítenék a lakáshiányt és ki­váltanák a kolóniákat. A meglévő lakásállomány műszaki állapota ellenére jelen­tős vagyoni értéket képvisel - fejtik ki a lakáskoncepcióban - hiszen vagyoni érték a rossz ál­lapotú épületek alatti terület is. A kolónialakások, telepek el­bontásával felszabaduló terüle­teket előnyben kell részesíteni a teljesen új lakóterületi fejleszté­sekkel szemben. A magántulajdonú lakásszek­tor fejlesztése a koncepció másik nagy területe, benne az, hogy az önkormányzatnak továbbra is fenntartandó feladata az építési telkek kialakítása. Ugyanakkor Salgótarján gyakorlatilag nem rendelkezik kialakított, beépít­hető építésitelek-kíhálattal. A fel­sorolás szerint telekkialakításra van lehetőség a Gorkij-lakótele- pen, a Salgó út fölötti dombolda­lon, Salgóbányán a Derencsényi út és a Jókai sor összekötésével, Somoskőújfalu délkeleti részén, tartalék lakóterület lehet a Kercseg-lapos egy kertművelésű része, és megfontolandó a Gedőci út menti üdülőterület la­kóterületté vagy vegyes övezetté módosítása. Összegzésként az fogalmaz­ható meg, az önkormányzat ér­dekelt abban, hogy korszerű műszaki állapotú lakóépületek és lakókörnyezet alakuljon ki, kedvező összetételű, mobilitást, életkezdést és visszavonulási le­hetőséget is biztosítani tudó la­kásállománnyal rendelkezzen, érdekelt továbbá abban, hogy olyan lakásgazdálkodási rend­szert alakítson ki és működtes­sen, amely gazdaságilag önálló, üzemeltetési és karbantartási költségeit képes fedezni a bevé­teléből, valamint hogy olyan fej­lesztési terveket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a pályá­zatokon a legtöbb külső forrás bevonását. Mindezek eléréséért növelni kell a bérlakások számát, új la­kásokkal kell kiváltani a rossz állapotú, és gazdaságosan fel nem újítható nagyszámú koló­nialakást. Korszerűsíteni kell a még közepes és jó szerkezeti ál­lapotú épületeket és ki kell alakí­tani a közművek lakásonkénti mérését. Elő kell készíteni a be­építési és építési engedélyezési tervdokumentációkat, hogy azokkal lehessen pályázni, és a kidolgozott tervek költségbecs­lése alapján meg kell határozni az éves költségvetésben az aktu­ális feladatokat, illetve ahhoz az önkormányzati saját forrás mér­tékét. A bérlakásszám növelése ér­dekében még ebben az évben megkezdik Salgótarjánban az úgynevezett szobabérlők házá­ban a 75 garzonlakás kialakítá­sát, pályázati forrással. 2001-től új bérlakásépítést tervez indíta­ni az önkormányzat, 40 darabot a Forgách-telepen, 150-et a Hő­sök útján. Pillanatkép a pásztói tárgyalásról fotó: rigó tibor Iskolapadban a jövő nemzedék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents