Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-19 / 220. szám

2000. SZEPTEMBER 19., KEDD SZÉCSÉNY MEGYEI KÖR KÉP Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Az előny helyben van Nógrád. Megyei Területfej­lesztési Tanács által a közel­múltban meghirdetett két térsé­gi menedzser álláshelyre 32 fő, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által kiírt térségfejlesz­tési foglalkoztatási menedzser képzésben történő részvételre - illetve a hat kistérségi mene­dzser munkakörre - több mint félszáz szakember nyújtotta be pályázatát. A nem is várt nagy­számú pályázó érdeklődése a foglalkoztatási és térségfejleszté­si feladatok felértékelődését, a helyi politika és gondolkodás ré­szévé válását is jelzi, teremtő tenni akarást tükröz. Amennyiben feltételezzük, hogy a számos szakember közül is a legrátermettebbek kerültek kiválasztásra, akkor bizakod­hatunk abban is, hogy a brit tá­mogatással megvalósuló „rá- képzés” után a megyei térségfej­lesztő munka friss vért és újabb lendületet kap. Bizony szükség is van erre - egyes szakemberek szerint Last Minute van, az utolsó percben vagyunk - hiszen a térségi menedzserek feladata lesz például az uniós és az álla­mi források megszerzése, pro­jektek összeállítása és „levezér­lése”, a foglalkoztatási lehetősé­gek feltérképezése és bővítésé­nek elősegítése. A területfejlesztés nagy hiá­nyossága hosszú ideig a pénz­eszközök szétaprózottsága, a fe­lelőtlen forráskihelyezés, a tér­ségi szemlélet hiánya volt. Para­digmaváltásra van tehát szük­ség a területfejlesztésben is, melynek középpontjában egy emberibb, élhetőbb világ ma­gunk körüli megteremtése, a fenntarthatóság kell álljon, hogy a természeti környezet és genetikai sokszínűsége megőriz­hető, az emberi egészség védel­me, a lakosság komfortérzete, jóléte és jólléte is biztosítható le­gyen. Hogy az itt lakó emberek végre otthon érezzék magukat szűkebb pátriájukban. Mindehhez jó tudni, a globa­lizálódás a helyi adottságok szerepét is át- és felértékeli. Egyre több ugyanis a csaknem mindenütt jelenlévő gazdasági tényező, amely a versenyképes­ség szempontjából közömbössé válhat. így egyre inkább ki­emeltjelentőséget kapnak a he­lyi értékek, a sajátos természe­ti, környezeti, technikai adott­ságok. A fejlesztéseknél tehát nem feltétlenül a méregdrága csúcstechnológiában kell gon­dolkodni. Egy kistérség hagyo­mányos ágazatainak, tradicio­nális tevékenységeinek magas szintű művelése, a generáció­kon keresztül átörökített tudás és munkakultúra nagyobb ver­senyelőnyt nyújthat bármely csúcstechnikánál. T~el kell tudni ismernünk te- r hát, hogy az előny helyben is lehet lokálisan létező valóság. A kitűnő (szín)pompás adottsá­gokkal rendelkező kistérségeink nagy előnyt jelenthetnek a helyi közösségek számára. S ha a tenni akarás változást akarás­sal - meg öntudattal, büszke­séggel és felelősséggel is - páro­sul, akkor szép jövője lehet a nógrádi kistérségeknek. A vál­tozást azonban először ma­gunkban kell végrehajtani, az előnyt magunkból is kicsikarni. Akár mottónk is lehetne: az előny helyben van. Döntés Dorogházáról: az eredmény marad Minden szempontból végle­gessé vált a szeptember 10-i dorogházai időközi önkor­mányzati és polgármester­választás eredménye, miu­tán a területi választási bi­zottságnak a kifogásokat el­utasító határozatait a Nóg­rád Megyei Bíróság is felül­vizsgálta. Dr. Barsi József, a bíróság saj­tószóvivője elmondta: három ha­tározat ellen a korábbi polgár- mester, Bakos Albert terjesztett elő kifogást, s támadta a polgár­mester-választás eredménye ellen benyújtott korábbi kifogást eluta­sító rendelkezést, ám a megyei bíróság megállapította: a falu volt vezetője elkésetten nyújtotta be kifogását a területi választási bi­zottságnak. A szavazás eredmé­nyét ugyanis már szeptember 10- én megállapították, s azt a válasz­tási törvény értelmében a követ­kező napon kellett volna megtá­madni, ám Bakos Albert részéről erre csak szeptember 12-én került sor. Ennyiben tehát alaki okból, érdemi vizsgálat nélkül utasította el a megyei bíróság a kifogást. , A nem peres eljárásban a ta­nács megváltoztatta a kérdéses határozatoknak a kampánycsend megsértését megállapító rendel­kezéseit is, s a kérelmező kifogá­sát e tekintetben is elutasította, mivel álláspontja szerint az ab­ban leírtak kétséget kizáróan nem bizonyítottak. A végzés el­len további jogorvoslatnak helye nincs. S. J. F. Milliárdos fejlesztés a SAC Rt.-nél és a Silco Rt.-nél (Folytatás az 1. oldalról) technológiák megszüntetésével. Hopka László szerint már ma is megélnének a halak a Salgó-patakban, hiszen a környezetvédelmi ha­tóságok az utóbbi idő­ben nem kényszerültek bírság kiszabására. A le­begő szennyezőanyag határértéken van, bár a megítélésben ez játszik döntő szerepet. De a technológiaváltás ered­ményeképpen a gyár ál­tal okozott elszíneződés is megszűnik. A SAC Rt. az utóbbi 3 évben képes volt osz­talékot fizetni - jelen­tette be a vezérigazga­tó, majd elmondta, hogy a közeljövőben sor kerülhet a régi, használaton kívüli épü­letek lebontására. Pá­linkás László ehhez hozzátette: két év múl­va lát esélyt a két MFB- s cég privatizációjára. Az új technológiák már korszerű építményekbe kerültek, kezdve a Lafiltól a csőgyárig. Jó úton haladnak a várossal való megegyezéssel a Kohász­stadionról és a Dolinkáról, dr. rosan sor kerül, ezt követően tíz éven belül a városra szállhat a tulajdonjog. A lényeg - fogalma­A 40 szálas horganyzó hamarosan európai színvonalú gyártósorként üzemel fotó: gyurián tibor Gótai Lászlónak, a MOB megyei képviselőjének a közbenjárásá­ra. A megoldást egy vagyonap- port oldja meg, amelyre hama­zott Hopka László - hogy az ob­jektum ismét azt a Célt szolgál­hassa, amiért épült. T.N.L. Mindig hű volt önmagához Farkas András művészete a bartóki „tiszta forrásból’’ táplálkozik (Folytatás az 1. oldalról) Halászná Szilasi Ágota művé­szettörténész szavai szerint Far­kas András csendes festő, akire a fegyelmezett vonalak, vissza­fogott színek a jellemzők. So­kan méltatták, mert egyénisége megkerülhetetlen.- Farkas András magát mene­dzselni nem akaró művész volt - hangsúlyozta a művészettörté­nész. - Formavilága a „csak tisz­ta forrásból” bartóki üzenetből táplálkozik. Az 1944-esfőiskolai kiállításán nyár, természet, em­ber látható, a hit sugárzik képe­iről: a hit az emberekben, akik élnek, akikben nincs vásári gesztus, róluk, nekik szólnak üzenetei. Halála előtt mondta egyszer: „a föld, a földdel mun­kálkodó ember szeretete vezet, mert közülük való vagyok. Ha megérzik a munkáimból sugár­zó szeretet, van értelme az éle­temnek". Varga Györgyné gimnáziumi tanár, kolléga és pályatárs arról beszélt, milyen volt Farkas And­rás.- Végtelenül szerény ember volt, képeiről cSak annyit lehe­tett volna beszélni, amelyet sa­ját, puritán erkölcsrendszere engedélyezett volna - mondta Varga Györgyné. - Soha nem ment bele felesleges, időt rabló beszélgetésekbe, mégsem bán­tott meg soha senkit. Udvarias­sága volt a páncélja. S hogy mi­lyen tanár volt? Mindenki Bandi bácsija. Tanársága, festősége büszkesége volt Szabó Péter, aki ma az ELTE tanára, aki minden­napos vendég volt nála. Akár túlvilági üzenetként is felfoghat­nánk, amelyet a katonáskodó Péternek írt: „...de jó volna felfe­dezni Magyarországot, amíg te­hetjük. Annyi az ígéretes gyö­nyörűség, s meghal az ember anélkül, hogy saját hazájából valamit látott volna...” HEGEDŰS Kárpitozott bútorok Rétságról Amint azt lapunk korábbi számában megírtuk, Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke és Gresina István, Rétság polgármestere a közel­múltban németországi munkalátogatáson vett részt. Felkeresték Taufkirchenben a Himolla ne­vezetű cégcsoport központját és üzemlátogatá­son vettek részt. Münchenben dr. Hans Zehetmair bajorországi államminiszter is fogadta őket, akit tájékoztatattak a Himolla Gmbh Nóg­rád megyei befektetéseiről, majd átnyújtották ne­ki az új, magyarországi beruházáshoz kapcsoló­dó dokumentumokat. A cégcsoportnak hazánkban Szanyban és Rétságon van üzeme. Utóbbi helyen újabb üzemet épít, a munkálatok jövő év elején kezdődnek. Ha megkezdi termelését a kárpitozott bútorokat előál­lító Interfa Kft., újabb száz embernek lesz biztos kenyere a városban. Az államminiszter üdvözölte megyénk képvise­lőinek látogatását, s örömmel vette az Himolla újabb magyarországi befektetési szándékát. Re­ményét fejezte ki, hogy az új beruházás további német befektetők érdeklődését is felkelti. Hírek Jobbágyi ÚJ INTÉZMÉNYVEZETŐK. A köz ség önkormányzata legutóbbi ülésén döntött az intézményvezető-kineve­zésekről. Az általános iskola igazga­tója Jancsó Józsefné lett, aki az idő­közben lemondott Madaras Klára utódja. Az óvodánál is új vezető óvó­nő van Borbás Zsuzsanna személyé­ben. Az eddigi vezető Kaposvári Lászlóné nem pályázott a tisztségre. PÁLYÁZAT. Az általános iskola a Nógrád Megyei Közoktatási Közala­pítványtól tanórai foglalkozást segítő eszközök, felszerelések, berendezé­sek támogatására 250 ezer, az infor­matikai oktatás támogatására pedig 150 ezer forintot nyert. Egyházasdengeleg ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ. Nemrégiben jelent meg a község ön- kormányzati tájékoztatója, a Dengeleg. A címlapon az olvasó megtudhatja, hogy a község elérhető az Interneten, közli az elérhetőségi címet. A lapban Zsiga Tamás, az álta­lános iskola igazgatója a tanévkez­désről, az iskola eredményeiről ír. Az önkormányzat a költségvetés módo­sításáról és a tanszertámogatás mér­tékéről tájékoztatja a lakosságot. Az egészséges életmódról ír dr. Balogh Botond háziorvos, kiemelve az elhí­zás veszélyeit és annak következmé­nyeit. A sportkedvelők a Bér-patak Kupa vándortrófea labdarúgótorná­ról kaphatnak információt. A két dengelegi gárda közül a jobbik csa­pat ezüstérmes lett. A záró oldalon az evangélikus egyház hírei olvasha­tók, benne, hogy a lelkész vezetésé­vel Bánkra szerveztek kirándulást. _____________ Palotás ____________ P OLGÁRŐRSÉG. Az önkormány­zat kezdeményezésére 17 fővel meg­alakult a helyi polgárőrség. A megje­lenteken kívül még tizenketten jelez­ték csatlakozási szándékukat. Tíz napon belül megválasztják a vezető­séget, a polgárőrség parancsnokát, elfogadják az alapszabályzatot. Ki­mondták, hogy csatlakozni kívánnak a megyei és országos szövetséghez. Önkormányzati támogatással tevé­kenykednek, együttműködési meg­állapodást körnek különböző szer­vekkel, intézményekkel. Pásztó JUBILEUMI KÖZGYŰLÉS. A Pász­tó és Vidéke Ipartestület 1990. szep­tember 20-án tartotta átalakuló kül­döttközgyűlését a KlOSZ-ból. Ebből az alkalomból 10 éves jubileumi közgyűlést tartanak szeptember 20- án pásztói székházuk tanácstermé­ben. A programban többi között ki­tüntetések átadása, az elnökség be­számolója az elmúlt évtizedről, a 2001. évi költségvetési tervezet meg­vitatása, a felügyelőbizottság jelenté­se szerepel. Októberben Mátra Expo Bátonyterenyén a Fáy András Szakközépiskola sportcsar­nokában és parkjában ren­dezik meg október 13-15. kö­zött az első Mátra Expót, a bátonyterenyei regionális ki­állítást és vásárt. A kiállítás és vásár bemutatko­zási lehetőséget kínál a mezőgaz­daság, az erdő- és vadgazdálko­dás, élelmiszeripar, idegenforga­lom, ruhaipar, építőipar, bútor­ipar, elektrotechnika, járműipar területén tevékenykedőknek. A háromnapos vásár ideje alatt üz­leti esélyeket növelő rendezvé­nyeket is tartanak, így szakmai napokat, üzletember-találkozó­kat, turisztikai börzéket. A vásár­látogatók szórakoztatásáról kul­turális műsorok, divatbemutatók, kóstolók, vad- és halfőzőverseny, vetélkedők gondoskodnak. ■ Híd az Ipolyon? Vasúti közlekedés Balassagyarmattól Losoncig? (Folytatás az 1. oldalról) sorsa. Most a térség óhaját, a megvalósítás realitását felerősíti az Európai Unióhoz való csatlakozás közel­sége. Nem tudom, hogy lesz-e szlovák-magyar schen- geni határ. Ha lesz is, rövid ideig. Nekünk nem az erős elválasztó vonalra, hanem a szabad közlekedésre kell felkészülni. A híd építéséhez sok pénz kell. A Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Losonc vasúti járat meg­valósítása jószerével csak a jó szándékú akaraton mú­lik. A magyar vasúttól azt a tájékoztatást kaptam, hogy készek a megvalósításra, hasonló véleményen vannak a szlovákok is. Számítunk a két ország kormá­nyának megértő beleegyezésére.- Nekünk azokat a pontokat kell keresni, ami min­ket összeköt. Működik Losonc-Fülek és Salgótarján környéki térség együttműködése. Örülök a mostani kezdeményezésnek. Mi nyíltak vagyunk az elképzelé­sek megvalósítására, de úgy érzem, hogy nagyobb po­litikai akaratra lenne szükség - mondta Fülek város polgármestere.- A kis államok nem létezhetnek külső segítség nél­kül, egymásra vagyunk utalva. Az együttműködésnek jó példája a határ menti települések kapcsolata - fo­galmazott egy Szlovákiából érkezett vendég.- A határ menti települések nehezebb helyzetben vannak, mert bármilyen tevékenységünknek, legyen az gazdasági, kereskedelmi vagy kulturális, legalább egy irányból korlátot jelent a határ. A híd felépítésével azokat a kapcsolatokat, amelyek már valamilyen szin­ten működnek, a települések térségei között, tovább lehetne fejleszteni a gazdasági élet irányában - mond­ta Beszkid Andor, Rimóc község polgármestere. A részt vevő polgármesterek az alábbi nyilatkoza­tot szövegezték meg, írták alá és juttatták el azt a két ország kormányának. Nyilatkozat Alulírottak, az Ipoly menti térségért felelősséget érző polgármesterek, képviselők meg vagyunk győződve, hogy közeleg az idő, amelyben a belső határok nélkü­li Európai Unió polgáraiként élve akadálytalanul ta­lálkozhatunk egymással. Fel kell készülnünk erre az időre! Térségünkben a határ menti kapcsolatoknak nemcsak a határátkelő- helyek ritkasága vagy korlátozott nyitvatartási ideje, hanem a közlekedési lehetőségek jelentenek akadályt. Mindannyian örülünk, hogy Esztergomnál híd épül, s ez egyben jelzi: Szlovákia és Magyarország egy­re közelebb kerül egymáshoz, szerencsére nem csak közlekedési értelemben. Megértve azt, hogy a regionalizmus gondolata meg­határozó az egységesülő Európában, fontosnak tart­juk, hogy a mi régiónkban is helyreálljanak azok a közlekedési utak, amelyek még a II. világháború során szakadtak meg. Kérjük tehát a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányait, hogy tegyenek meg min­dent az Ipoly-hidak újjáépítéséért és azért, hogy a közúti, valamint a vasúti forgalom ismét összekösse térségünk egymásra is utalt településeit. Javasoljuk tehát, hogy kezdődjék meg a közúti hi­dak újjáépítésének tervezése. Kérjük az Európai Unió illetékeseit, támogassák törekvéseinket. Javasoljuk to­vábbá, hogy induljon meg a vasúti közlekedés a Lo­sonc, Szécsény és Balassagyarmat útvonalon. Bízunk abban, hogy ezek a lépések az Ipoly mentén élők és egyben mindkét ország érdekeit szolgálják. Szécsény, 2000. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents