Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

2000. Szeptember 18., Hétfő H A Z A I TÜKÖR NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP - 5. OLDAL Nem unió: együttműködés Az MDF választmánya a koalíciós viszonyokról Budapest Az MDF választmánya feljogosí­totta a párt elnökét arra, hogy a Fidesszel való - a koalíciós meg­állapodáson alapuló - együttmű­ködést terjessze ki a 2002. évi vá­lasztásokra történő felkészülés előkészítésére. - A Fidesz elnö­kének a két párt együttműködé­séről tett megfontolt nyilatkoza­tai megfelelő alapok, amelyeket az MDF-nek szándékában áll ki­használni - jelentette ki Dávid Ibolya pártelnök. Hozzátette: bár félidőben korainak véli az egyez­tetést a választási szövetségről, de Kövér László határozott kéré­sét tiszteletben tartják, és nem zárkóznak el a tárgyalásoktól. Az MDF elnöke közölte: az or­szágos választmány megerősítet­te korábbi döntését, miszerint to­vább kell folytatni a tárgyaláso­kat a Békejobb-partnerekkel is. Székelyhídi Ágoston, a vá­lasztmány elnöke is hasonlóan fogalmazott, amikor kijelentette: a választási együttműködésről szóló tárgyalásokat akkor és úgy kell elkezdeni, ahogy abban Kö­vér Lászlóval, a Fidesz elnökével megegyeznek. Reagálva Kövér László azon kijelentésére, mi­szerint az MDF-nek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ségnek és a Fidesznek vagy egy pártban, vagy egy szövetségben kell tömörülnie ahhoz, hogy ne osszák meg saját szavazóikat, hangsúlyozta: Dávid Ibolya párt­elnök felhatalmazása az együtt­működés minden lehetséges vál­tozatának mérlegelésére szól. - Az MDF 1999-ben azt mondta, hogy az önállóság és az együtt­működés jegyében kezdi el a po­litizálást, tehát nem szövetség­ről, nem unióról, hanem együtt­működésről van szó - mondta Székelyhídi Ágoston. ŐSZI TALÁLKOZÓ. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete Esztergomban rendezte meg a hagyományos őszi találkozót. A kellemetlen idő­járás ellenére több ezren vettek részt az egész napos programokon. A Bazilika mellett felállított színpadon a köszöntők után a párkányi Kis- bojtorján gyermektáncegyüttes szórakoztatta a jelenlévőket. Később a Tücsök népzenekar felvidéki, erdélyi és magyarországi táncokat taní- tott a vállalkozó kedvű gyermekeknek. Képünkön a kíváncsi közönség. __ fotó; europress A nyilvánosságról Budapest Magyarországon van ugyan saj­tószabadság, de azok támadják, akiknek meg kellene védeniük, és azok számára létezik, akik meg tudják fizetni - jelentette ki Lendvai Ildikó, az MSZP parla­menti frakciójának helyettes ve­zetője a nyilvánosságról rende­zett szombati, budapesti fóru­mon. Lendvai Ildikó szerint Ma­gyarországon az újságírókra lé­lektani nyomás nehezedik, amely erősíti a kiszolgáltatottság érzését és félelmüket munka­helyük elvesztésétől. - Istennek hála, hogy 18 megyei lap külföldi kézben van - tette hozzá. A poli­tikus utalt arra, hogy a szervilis újságírás nagy veszélyt jelent az egész társadalomra nézve, hi­szen a nézők, az újságolvasók, a hallgatók közönyössé válnak és már a valós híreket sem hajlan­dók megismerni. Kemény László politológus egy, a civil szervezetek által el­indítandó mozgalom létrehozá­sát szorgalmazta, amelynek fel­adata lenne fellépni a különbö­ző médiumokban tapasztalható minőségrombolás és hírmani- puláció ellen. ___________j _______________Hírek röviden______________ T iltakozó bírák A közigazgatási bírák körében vitát és ellenérzést váltott ki az az el­képzelés, amely szerint az Alkotmánybíróság - a jelenlegi szabályozás alapján, törvénymódosítás nélkül - felülvizsgálhatná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. Amennyiben az Alkotmánybíróság utólag alkotmányossági kifogások alapján megsemmisítene egy jog­egységi döntést, az elvi lehetőséget teremtene arra is, hogy visszame­nőleg vitássá tegyék jogerős ítéletek tömegeit - mondta Lomnici Zoltán, a Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke vasárnap. Rokkantak napja A fogyatékosokért tett intézkedéseket nemzetközi szinten is elismerték azzal, hogy az idén az ENSZ Magyarországnak ítélte oda a Franklin Roosevelt Nemzetközi Fogyatékossági Díjat - hangsúlyozta Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a rokkantak napja alkalmából adott nyilatkozatában. Harrach Péter emlékeztetett: a fogyatékkal élők, köztük a rokkantak életének javítására 31 milliárd forintot fordítanak. Takarékosság A felnőtt lakosság 44 százaléka rendelkezik megtakarított pénzzel, amelyet lakásvásárlásra, a gyerekek jövőjére és a nyugdíjas évekre gyűjtenek - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A15 éven felüli felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő személyes megkérdezé­sével végzett kutatás szerint a diplomások kétharmada teszi félre jö­vedelmének egy részét, míg a nyolc általánost, vagy kevesebbet vég- zettek mindössze egyharmada._____________________ ■ Ü zemanyagár - egyeztetéssel Húszmilliárd forinttal csökkentheti a 2001. évi költségvetés bevételeit a kormány és a fuvarozók szombati megállapodása, amelynek értelmében mindaddig nem emelkedik az üzem­anyagok jövedéki adója, amíg a világ­piacon az olaj hordónkénti ára nem süllyed 25 dollár alá. Az üzemanyagok árának jövedéki adóját az Országgyűlés elé szeptember elején beterjesztett törvényjavaslat 6 százalékkal emelné. Járni Zsigmond pénzügyminiszter korábban azt hangsúlyozta: ez a növelés lényegében nem emelés, hanem az adó inflációs korrigálása. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), mint az Üzemanyag Árfórum egyik alapítója, emlékeztetett a fórum szeptember 8-ai állásfoglalására, amely szerint az üzem­anyag-árképzés már most túladóztatott, ezért elfogadhatatlan, hogy a kormány a jövedéki adó növelését kezdeményezte. Az MKFE ezt követően, más szervezetekkel közösen, érdemi egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a miniszterelnökkel. Orbán Viktor kormányfő csütörtökön újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges demonstráció kárt okozna az or­szágnak. Másnap, Nógrádi László közleke­dési és Matolcsy György gazdasági minisz­ter társaságában megbeszélést folytatott a fuvarozók és a vállalkozók képviselőivel. A tárgyalásokat szombaton tovább foly­tatták, azon a kormányt a gazdasági és a közlekedési miniszter képviselte. A több­órás egyeztetést követően megállapodás született arról, hogy az üzemanyagokat ter­helő jövedéki adó mindaddig nem emelke­dik, amíg az olaj világpiaci ára hordónként 25 dollár felett van. Az egyeztetésen nem született megálla­podás a jövedékiadó-visszaigénylés lehető­ségének megteremtéséről, illetve az olaj­válság miatt nehéz helyzetbe került vállal­kozók támogatására szolgáló krízisalapról. A kormány 300 millió forintot javasolt erre a célra, a fuvarozók 5 milliárd forintot kértek. E kérdésről a kormány és a fuvaro­zók képviselői a héten tovább folytatják a tárgyalásokat. A felek az egyeztetés eredményeit nyolc pontban összegezték, ez a dokumentum a kormány soron következő ülése elé kerül. Galambos István, a fuvarozók delegációjá­nak vezetője komoly eredményként érté­kelte, hogy a közúti közlekedési szolgálta­tókat érintő gondok megoldása érdekében a kormány és a fuvarozók képviselői hosz- szú távú párbeszédbe kezdtek. Hozzátette: felkérik a szektor valamennyi résztvevőjét, hogy spontán akcióikkal ne veszélyeztes- sék a további tárgyalások sikerességét. __■ S zocialista párti hétvége A szocialista párt egyik fórumán Kovács László pártelnök az MSZP szociális elképzeléseit ismertette, míg a Baloldali Tömörülés alternatív programot hozta nyilvánosságra. Debrecen - Budapest Kovács László szerint az MSZP a nyerni akarók, az esélyteremtők pártja, amely nem a gazdagok, hanem a szegénység ellen politi­zál, és nem a gazdagok Magyaror­szágát, hanem a gazdag Magyar- országot akarja felépíteni. Az MSZP elnöke erről vasárnap be­szélt a párt nőtagozata és hajdú­bihari szervezete által a Szegény­ség az ezredfordulón címmel ren­dezett debreceni konferencián. Kovács László közölte: az MSZP kormányra kerülése esetén első­sorban a lecsúszást, az elszegé­nyedést kívánja megállítani, és esélyt kíván teremteni a lecsú- szottaknak a felzárkózásra. - Olyan bérreformot kívánunk megvalósítani, amely a magyaror­szági fizetéseket hosszabb távon közelíti az európai uniós bérek­hez - mondta. A szocialisták sze­rint olyan adóreformra van szük­ség, amely igazságosabbá teszi a közteherviselést. Kovács László kijelentette: jövőre a nyugdíjeme­lés mértékének meg kell haladnia a 10 százalékot, és be kell vezetni a 13. havi nyugdíjat, amelynek megvan a forrása a költségvetés­ben. A családtámogatási rend­szerben az MSZP a családi pótlé­kot részesíti előnyben. Szerintük 30 százalékos családipótlék-eme- lésre van szükség a juttatásban bekövetkezett értékvesztés ki- egyenlítésére. A szocialista párt Baloldali Tö­mörülés nevű platformja szomba­ti, budapesti értekezletén elfogad­ta a hivatalos MSZP-program al­ternatívájaként kidolgozott terve­zetét. A tanácskozás után Krausz Tamás, a platform egyik vezetője elmondta: programjavaslatuk ab­ból indul ki, hogy az MSZP-nek a munkavállalók és a munkanélkü­liek politikai érdekképviselete­ként kell működnie, mert a tőke érdekeit van, aki képviselje. Krausz Tamás felszólalásában úgy fogalmazott: a baloldalnak mozgalmat kell létrehoznia fenn­maradása érdekében, de - mint mondta - nem olyan „politikai ámokfutásra, euro-blablára” gon­dol, mint amire „rákapcsolódtak Horn elvtársék”. Ehhez a kijelen­téséhez hozzátette: Horn Gyula felett eljárt az idő, ezért ideje len­ne visszavonulnia. ■ SZÜLETÉSNAP. Tegnap lett tízesztendős a nemzetközi kezdeményezéssel felépített kecskeméti S. O. S. Gyermekfalu. A születésnapot a gyermekfalu lakói és nevelői bensőséges ünnepséggel tették emlékeze- tessé. A torta sem hiányozhatott. __________ fotó; benczik Róbert Ö rdögi körben a kistelepülések Negyven év alatt csaknem a duplájára nőtt a törpefalvak száma Egyre gyarapszik a törpefalvak száma. Míg 1960-ban az 500 főnél kisebb lélekszámú kistelepülésekből csupán 601 akadt az országban, addig mára számuk 1026-ra emelkedett - tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Törpefalvak a településrendszerben című kiadványából. Budapest A küencvenes években e falvak száma 8 százalékkal, az ott élő népességé pedig 6,5 százalékkal nőtt. Csanádi Gábor szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanára a témával kapcsolatban ki­fejtette: az apró települések száma azért növekszik, mert a nagyobb falvakból a még nagyobbakba köl­töznek az emberek, a jobb megél­hetés reményében. így az egyko­ron 1000 lélekkel rendelkező köz­ségek az elvándorlás következté­ben átcsúsznak a törpefalu kate­góriába. A hetvenes évek telepü­léshálózati intézkedései az iskolá­kat, egészségügyi intézményeket, továbbá a hatóságokat megszün­tették, illetve a nagyobb közsé­gekbe telepítették. Ennek követ­keztében a források is az erősebb, támogatottabb településekre foly­tak. így az 500 fő körüli kis falvak kevés lehetőséggel tudtak szolgál­ni lakóiknak. Az értelmiség talaját veszítve elvándorolt, a szülők gyermekeik jövőjét szem előtt tartva költöztek el. Emiatt meg­nőtt az idős-, és csökkent a mun­kaképes korúak aránya. A rendszerváltás után a terme­lőszövetkezetek szétesése jelen­tett súlyos problémát. Az itteni emberek zömének ez a munka­hely biztosította a megélhetést. Sokan a városokban, nagyváros­okban próbáltak és próbálnak ma is szerencsét. Ám az alacsonyan kvalifikáltak munkaesélyei az utóbbi időben erősen romlottak. Az iskolázatlanabb réteg javarészt a kicsiny falvakból származik. Ha ezen elvándorlóknak nem sikerül munkát találniuk, más lehetőség nem lévén visszatérnek család­jukhoz, a faluba. Itt pedig - bár fe­dél kerül a fejük fölé - megélni nem nagyon tudnak, mivel ezek a települések javarészt szegények. Idővel tehát újra megpróbálják a város nyújtotta lehetőségeket ki­aknázni. A helyzet sajnos vélhető­leg nem, vagy csak nagyon lassan fog megváltozni - mutat rá Csaná­di Gábor. - ré -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents