Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

2. OLDAL “Sri SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Karancslapujtő // Már nem kell koldulni az anyagi támogatásért A falu közelében feltártak egy, a X. század köze­péről származó sírt, amiben nemzetségfői rangra utaló fémvereteket és fegyvereket találtak. Valaha Bocsárlapujtő volt a község neve, ami Mikófalva, Bocsár és Lapujtő falvak egyesítéséből keletkezett, s már egybeépült velük Karancsapátfalva is. Utóbbi község birtokosai az 1500-as években a Balassák voltak. A hódoltság után a Koháryak, a Kubinyiak és a flfl , . , „ Coburg hercegek voltak a földesurai. Az ősi Bocsár MÚitldeZÓ község ott feküdt, ahol ma a Mocsáry-kúria áll. (A szláv bocsár szó kádárt jelentett.) Lapujtő község 1455-ben Somoskő várának tartozéka volt, 1548-ban pedig Mocsáry Balázs lett a földesura. Karancslapujtő neogótikus római katolikus temploma a XIX. század elején épült. F.Z. Az önkormányzati munka nyertese a lakosság Karancslapujtő község Nógrád megye északi részén, Salgótar­jántól északnyugati irányban fekszik. A Karancs-völgyi köz­ségekkel határos. Északkeleten a névadó hegység tetején hú­zódó határa egyszersmind országhatár. A település Salgótar­jántól kilenc, az Ipoly folyótól tizenhárom kilométerre talál­ható. A közlekedést elsősorban a Salgótarjánból Litkén át Szécsénybe tartó útvonal biztosítja. A 2900 lakosú településen a legutóbbi önkormányzati vá­lasztáskor bizalmat kapott tiszt­ségviselők ciklusprog- ramjuk végrehajtásán, a község arculatának elő­nyös formálásán fáradoz­nak. Harmadszorra vá­lasztották meg polgár- mesterüknek Morgens­tern Ferencet, alpolgár­mester: dr. Szondi Béla. A képviselő-testület tag­jai: Rácz Teréz, Ágtier Gyula, Bevíz László, Romhányi János, Ruszné Tórák Julianna, Somoskői Tibor, Szeles János, dr. Szondi Béla, Tóth Gyprgy,Osgyáni Pál.- Mi jellemezte az első fél éuUén a 'község "min­dennapjait? - kérdeztük Morgenstern Ferenc pol­gármestert.- Nagyberuházásain­kon - jó ivóvíz, gáz, köz- világítás, szennyvíz - már túl vagyunk - vála­szolta. - Ezek miatt viszont fel van túrva a község. Most újra el­fogadható állapotba szükséges hozni. A képviselő-testület 29 milliós forráshiánnyal indította az esztendőt, ennek ellenére neijt vagyunk eladósodva, vi­szont pénzt kell szerezni a fel­adatokhoz. Régi és mai gon­dunk a munkanélküliség, amely a leépült vagy megszűnt jelentős munkaerőt foglalkozta­tó gyárak hiányával függ össze. Jelenleg 290 jövedelempótlós- ról és segélyezettről gondosko­dik az önkormányzat, ami nem kis feladatot jelent. Közhasznú munkásként a környező közsé­gekkel közösen 129 főt foglal­koztatunk a Szociális és Család­ügyi Minisztérium pályázatán elnyert összeg címén. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal kötött szerződés alapján 51 fő közmunkás tevékenykedik a községben. A szociális járadék­ra jogosultak száma 5-6 fő. Egyébként évek óta 2-300 fő kö­Morgenstern Ferenc polgármester: Nincs olyan csatározás, amely kioltaná az energiákat ■ zött váltakozik a munkanélküli­ek száma. A közmunkákra van igény, mert sok olyan család van, akinek az innen származó minimálbér jelenti a megélhe­tést. A dolgozni akaró munka- nélküliek sajnos, nem találnak lehetőséget a községben.- Az idei első fél év krónikájá­hoz tartozik a 687 méternyi jár­da megépítése a Kossuth utcá­ban és a Kiss út aszfaltozása. Az utak járhatóvá tételét szolgá­ló kátyúzáshoz 30 tonna aszfal­tot dolgoztak be a közmunká­sok. Folyamatosan történik a vízkár elhárítása, az óvoda tető- szerkezetének egyharmadát rendbe tettük, szinten tudtuk tartani az intézmények műkö­dését. Új helyre került a könyv­tár. Helyébe hangversenytermet alakítottak ki. A teleházban szá­mítógépek, fénymásolók, tele­fax várják a fiatalokat. Az itt be­állított, korszerű gépeket a Karancs Környék Szociális Ala­pítványtól három évre ingyenes használatra kapta az önkor­mányzat.- Milyen teendők állnak má­sodik félévi tevékenységük kö­zéppontjába?- Elsőként az útépítések em­líthetők. Három-négy év szük­séges ahhoz, hogy olyan szintre, állapotba hoz­zuk az utakat, ami elfo­gadható a lakosságnak. E tekintetben nagyobb léptékű ütemet kívá­nunk diktálni. A Május 1., a Nógrádi Sándor, a Deák út 29 millióba ke­rül. A kivitelezéshez szükséges összeg ötven százalékát sikeres pályá­zatokkal teremtettük elő. A Petőfi Sándor úti kisiskola és a Rákóczi úti étterem közötti 500 méter járdaszakasz csaknem 17 millióba ke­rül, melynek 50 százalé­kát a megyei ufc-keret- ből teremtjük elő. Áthú­zódó beruházásként ter­vezzük a kotroczó- pusztai összekötő út el­ső ütemét. A beruházás 62 millió forintba kerül. Ebből 42 millió 757 ezer forintot a központi ufc képvi­sel. Az előbbi létesítmény befe­jezésének határideje 2001. júni­us 30.- Ön szerint az elért eredmé­nyekben, sikerekben milyen sze­repe volt a képviselő-testületi munkának?- Kiegyensúlyozott a légkör. Egyeztetések után derül ki, mit lehet, mit tudunk elvégezni. Nincs olyan helyi csatározás, amelyik kioltaná az energiákat. A testület a falu arculatának gaz­dagításán, az állampolgárok élet- körülményeinek javításán, köz­érzetük kellemesebbé tételén te­vékenykedik. Ennek köszönhe­tem, hogy mint polgármester, jobban tudok koncentrálni a fel­adatokra, több a sikerélményem. Egymást segítve jutottunk el a je­lenig, amelyből egyértelműen ki­tűnik, hogy az igazi nyertes a la­kosság! Szükségesnek"’ tartom fnegköszöbni, hogy elviselték azokat a kellemetlenségeket, amelyek a beruházások, fejlesz­tések velejárói voltak. A lakos­ságtól kapott visszajelzésekből újabb lendületet kaptunk közsé­günk további gyarapításához. Bí­zom abban, hogy ez a lendület nem törik meg, s ami ma még álom, a jövőben valósággá válik. Az önkormányzat dolgozóiból, a képviselő-testület tagjaiból 1992-ben 200 ezer forint alap­tőkével létrehozták a Karancs- lapujtőért Alapítványt. Az öt­fős kuratórium elnöke dr. Dormán Gyula. Tagjai: Deák Jánosné, Serfőző Lajosné, Sze­les János, Lantos Sándor, azóta is díjazás nélkül látják el ön­ként vállalt feladatukat.- Alapító okiratunkban az intéz­mények támogatását, a kultürális tevékenység szervezését, a műem­lékvédelmet, a sporttevékenység és a természetvédelem segítését vállaltuk - foglalja össze céljaikat az elnök. Az alapítvány zárt. Tevékenysé­gük palettája igen széles, ami ma­gában hordozza a közéleti tevé­kenységben való aktív részvételü­ket is, kivéve a politikai pártok tá­mogatását.- Támogattuk az orvosi rende­lőt, anyagi eszközök beszerzésé­vel, az óvodában a víztisztító és le­vegőszűrő berendezésben, a játé­kokban is megtalálható az alapít­vány pénze. Az iskolában a víztisz­tító berendezéshez, ugyanitt a ter­mészetvédelmi park kialakításához adtunk anyagi segítséget. Hasonló­képpen cselekedtünk két alkalom­mal megrendezett palóc népdalver­senynél. A zeneiskolában a hang­szerfelújítást támogattuk. Az 1999. évi 1 százalékos szja-felajánlást alapítványi célokra fordítottuk. A karácsonyi hangversenyt adó hely­beli zeneiskola tagozatának gyere­kei, Fodor Sándor karmester veze­tésével maguk mögött érezték az alapítvány anyagi támogatását. Itt tanultak a Kincsér népi zenekar tagjai, akik között van Lenkó Péter, a Ki mit tud? népzenei verseny győzfe?eTsJ77eheI összeállításukról 50Ö -kazettát- készítettünk, amiket* különböző rendezvények díjaként osztunk szét. Az általános iskola Tekergő tánccsoportja is maga mö­gött érezte az alapítvány segítségét, akárcsak a sakkcsapat, Gordos Re­zső irányításával. A Karancslapujtő község törté­netének megírása Gordos Zita, He­gedűs Géza, Somoskőiné Barta Be­áta, Tőzsér Ibolya Anett nevéhez fűződik. A jól tanuló pályázatra 16 kitűnő-jeles tanuló jelentkezett. Közülük háromnak egy alkalom­mal bizonyos összeget adtunk. Jö­vőre ösztöndíjban gondolkodunk. Emlékezetes marad a millenni­umi év augusztus 20-nak megün­neplése. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától pályá­zat útján 700 ezer forintot kaptak, amit az önkormányzat 500 ezer fo­rinttal egészített ki. A két összeg­ből készítette el Szabó Noémi szobrászművész a millenniumi emlékművet. Az emlékműhöz méltó környező parkot az önkor­mányzat alakította ki.- Idén sem mondunk le a futó­versenyről. Fővédnökünk Mecser Lajos magyar hosszútávfutó baj­nok. A Karancslapujtő Sportjáért Alapítvánnyal közösen szervezzük meg, melyre október 21-én kerül A kuratórium elnöke Szabó Noémi szobrászművész alkotása az emlékparkban sor. Már a szülők közül is egyre többen vesznek részt a gyerekek­kel. Ez is hagyományaink közé lé­pett elő. Némi kihagyás után 2001- től újra indítjuk a hagyományt te­remtő augusztus 20-i kerékpárver­senyt. Ugyanez ivonatkozik a tánc» ra is. Jövőre ismét lesz modern és néptáncokból táncgála.- Az előbb elmondottak feltehe­tően jelentős kiadásokat is takar­nak. Az alapítványon kívül milyen a civil szervezetek támogatása?- Örömmel mondhatom, hogy egyre többen vannak. Ma már nem kell koldulnunk anyagi segítségért. Támogatóink között említhetem Virág Aladárt, Rozgonyi Józsefet, Deák Jánost, Szeles Jánost, Hege­dűs Istvánt, Horváth Nándomét, TóthBélánét, Ágner Gyulánét, Sági Lászlónét, Szabó Andreát, Rusz Lászlót. Rendezvényeink ingyene­sek, adományokat viszont elfoga­dunk.- További elképzeléseik?- A közterületek, utcák arculatát fásítási programmal kívánjuk szeb­bé tenni. Rendezvényeink rangját a Karancs-völgyiekkel és a szom­szédos Szlovákiából érkező meghí­vottakkal kívánjuk emelni. A ne­ves előadóművészek megnyerésé­vel folytatjuk hangversenyprogra­munkat. Visszacsalogatjuk azokat, akik a községből származtak el. A kisebbségi tánccsoport működését és az öregek napját anyagilag is tá­mogatjuk. Értékközvetítés, képességfejlesztés az általános iskolában A Mocsáry Antalról elnevezett intézményben folyó munka vonzó a gyermekek számára A helyi Mocsáry Antal Általános Iskolában 389 gyer­mek tanul az ékp-s (értékközvetítő és képességfej­lesztő) program szerint. Az itt folyó munka vonzó a gyermekek és a szülők számára is, hiszen hat telepü­lésről 103 a bejáró tanulók száma.- A tanórákon differenciált képességfejlesztés folyik. Nagy gondot fordítunk a tehetséggondozásra, illetve a las­sabban haladók fejlesztésére, felzárkóztatására. Nemcsak széles körű ismeretszerzésre nyílik lehetőség, hanem sze­mélyiségfejlesztésre, önfejlesztésre, az értékek megőrzé­sére, megbecsülésére is - mondja Novák Sándomé igazga­tóhelyettes.- 1989 óta az ékp-s program szerint dolgozunk. A ha­gyományos tantárgyakon kívül már 11 éve oktatjuk a né­pi táncot, sakkot, furulyát, bábot, számítástechnikát - ve­szi át a szót Fodor Sándomé, a másik igazgatóhelyettes. A program bevezetését a szülők örömmel támogatták. Ma már a gyermekek is ragaszkodnak hozzá, mert vonzó és eredményes. Tanulóink részt vesznek megyei és országos versenyeken. Jó eredményekkel biiszkélkedhemek többek között a sportolók, a sakkozók, a számltástechnikások, a bá­bosok. A program kidolgozója, Zsolnai József is elismeréssel szólt a 32 fős tantestület munkájáról, az elért eredményekről.- Melyek a jelen tanév kiemelt feladatai, célkitűzései?- Egyik legfontosabb feladatunk a tehetséggondozás: a tehetségek feltárása, terhelhetőségük megállapítása, meg­mérettetésük biztosítása versenyeztetéssel, pályázatokon való részvétellel. Gazdag programmal készülünk iskolánk fennállásának 70. évfordulójára, s ápoljuk névadónk, Mocsáry Antal szellemi örökségét.- Folyamatos szakmai képzéssel, önképzéssel hozzájá­rulunk az iskolai programunk megújulásához, a további eredményes munka biztosításához - hangsúlyozza a két igazgatóhelyettes.______________________ __________■ Az oldalt írta: Venesz Károly Fényképezte: Gyurián Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents