Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-16 / 218. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. SZEPTEMBER 16. | Magánvagyon a közügy oltárán Hetven éve vette fel Nagy Iván nevét a Nógrádi Megyei Múzeum „A Nógrádvármegyei Múzeumtársulat folyó év szept. 15-én a Múzeum helyiségében igazgatóválasztmányi ülést és azt követőleg rendkívüli közgyűlést tart, melyre a Múzeumtársulat tagjai tisztelettel meghívatnak. Tárgy- sorozat: (...) A múzeum rímének Nagy Iván emlékének való megörökítése céljából való módosítása”-olvasható a Nógrádi Hírlap hetven évvel ezelőtti, 1930. szeptember 14-i számában. Bő évtizeddel a gyűjteményeket sújtó világháborús pusztítások után és a fenntartó Nógrádvármegyei Múzeumtársulat anyagi nehézségei ellenére az 1920-as évek végén új lendületet vett megyénkben a múzeum fejlődése. Mindez az akkori közéletet meghatározó hazafias érzelem és készség kultúrával való egybefonódásának eredménye. A fellendülés anyagi alapját az képezte - a múzeumtársulat egyre nagyobb anyagi gondjain segítendő - hogy a vármegye legnagyobb részt magára vállalta a megyei múzeum költségeit, valamint, hogy a múzeumnak helyt adó Balassagyarmat város közönsége - a műtárgy-adományozások mellett - hozzájárulás címén szintén pénzbeli támogatást nyújtott. A múzeumi tevékenység szakszerűvé válását alapvetően szolgálta, hogy Kondor Vilmos akkori múzeumigazgató külön szakmai státust létesített, amelyet dr. Fényes Rezső töltött be, aki addig a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. A közgyűjteményeket érintő 1920-as évekbeli törvényi szabályozásnak megfelelően ekkor indult a múzeum gyűjteményeinek új tudományos megalapozása. A vármegyei múzeum már a XX. század elejétől nyilvános jellegű könyvtárból, régiségtárból és néprajzi tárból állott. 1930-ban a múzeumvezetés két fő feladatot állapított meg, amelyek Nógrád vármegye történetére és a palócság néprajzára vonatkozó emlékek összegyűjtését, megőrzését és tudományos feldolgozását jelentették: „Tekintettel arra, hogy a palóc nép régi viseletét és szokásait már-már levetette, hogy ennek a régi, speciális magyar, népi hagyományos kultúrának emlékeit rohamos pusztulás fenyegeti, ezek megmentése mindennél sürgősebb és fontosabb kötelesség. ” E törekvések képviselői - Nógrád megyében mintegy magától értetődő „szegletkő” gyanánt - visszakanyarodtak a múzeumalapító Nagy Iván akadémikus személyéhez. Ahhoz a példás személyiséghez, aki 1891. március 15-én, mintegy a magyar szabadság és polgárosodás ügyeként felhívást intézett nógrádi honfitársaihoz a megyei múzeum intézményének létrehozatalára. Felhívását tetteivel nyomatékosította, saját gyűjteményeinek odaajándékozása a múzeum alapját képezte. Nagy Iván múzeumalapító elkötelezettségét - felesége, Csathó Mária egyetértésével - végrendeletében teljesítette be: „A Mindenség Urának kegyelméből mindkettőnknek leikébe a Haza iránt beoltott eszményi szeretet ösztönöz és indít arra, hogy összes csekély fekvő vagyonúnkat aprólékos megosztás helyett a közügynek oltárára szenteljük: Ez okból ösz- szes Nógrádvármegyei Horpács helység határában fekvő ingatlanainkat hagyjuk és ajándékozzuk tulajdoni joggal az örökösen Balassagyarmaton székelő Nógrádvármegyei Múzeum Társulatnak a nevezett múzeum alapjára...” Nagy Iván áldozatvállalása tette lehetővé, hogy 1914-ben fölépült a múzeum épülete és létrejöttek gyűjteményei. Ez iránti hálából, emberi nagysága előtti tiszteletből és tudományos munkássága elismeréséül tett javaslatot a múzeumtársulat igazgató választmánya és fogadta el rendkívüli ünnepi közgyűlése, hogy a vármegyei múzeum fölvegye Nagy Iván nevét. Bár a múzeum csak 1950-ig viselte Nagy Iván nevét, személye ma is példaadó: nekünk Nógrád megye polgárainak, hiszen megyénk és nemzetünk fejlődését a köz iránti felelősségvállalás lendíti előre, és számunkra múzeumi munkatársak számára, hogy intézményünket ne elsősorban hivatalként, hanem a nógrádi közéletben a kultúrát és életminőséget gazdagító, alkotó, kisugárzó központként szolgáljuk. ______________________PB. LIMBACHER GÁBOR m egyei múzeumigazgató „Utazások az Elnökkel” Göncz Árpáddal a világban Egy érdekes könyv jelent meg Göncz Árpád volt köztársasági elnök külföldi utazásairól. A kötet tartalmaz 21 útirajzot Dél-Amerikától Japánig, 21 riportot a világról, 21 tudósítást az elnöki utazásokról, 21 történetet a protokollról, 21 portrét a legnépszerűbb politikusról, 20 kérdést a volt államfőhöz. Ez a könyv államfőkről, királyokról, politikusokról, külföldön élő magyarokról, biztonsági emberekről és újságírókról szól. Felemelő pillanatokról és botrányos percekről. Erről a könyvről maga az érintett is elismerően nyilatkozott. Hogyan készült az utazásokra Göncz Árpád, mit csomagolt be magának, hogyan utazott, mit fogyasztott a díszvacsorákon, milyen a világ a testőrök háta mögül, kik voltak a legemlékezetesebb tárgyalópartnerei? E témákról is olvashatnak az érdeklődők a képekkel gazdagon illusztrált 210 oldalas kötetben, amelyet a Tevan Kiadó és a Népújság Kft. közösen jelentetett meg. A könyv ára: 1770 forint. A könyv megrendelhető a kiadó címén: Népújság Kft., 5601 Békéscsaba, Pf. 111. ■ Nők is voltak gladiátorok Római kori sírmaradványok Londonban Nem kizárt, hogy a világon elsőként bukkantak gladiátornő földi maradványaira és sírjára Londonban. Szakértők szerint hetvenszázalékos az esélye annak, hogy a huszonévesen elhunyt nő - akinek hamvasztás után temetették el földi maradványait - gladiátor volt. Erre a sírban talált értékes tárgyak utalnak, egyebek között egy olyan tál, amelyet össze- csukló gladiátor díszít. Emellett több más, ugyancsak gladiátorokhoz kötődő tárgy és jelkép is előkerült a sírból - mondta az AP-nek Hedley Swain, a London Múzeum korszakértője. Az régóta ismert, hogy nők is küzdöttek gladiátorként, ám eddig még sohasem bukkant senki sírjaikra. Férfi gladiátorok temetőjét ugyanakkor sikerült már feltárni Németországban, Trier közelében. Az utóbbiakban azonban nem volt nyoma a gazdagságnak, nem úgy mint a londoni római kori hölgy sírjában. A sírt egyébként egy fallal körülvett római temetőben fedezték fel, Southwark területén. A régészek folytatják annak a római amfiteátrumnak a feltárását is, amelyre a jelenlegi városháza közelében bukkantak, s amely hétezer nézőt fogadhatott be, a „római” London lakosságának egyharmadát. A fáradhatatlan író Másfél évvel legutóbbi, történelmi tárgyú regényének („Pargfrider”) megjelenése után e hónapban ismét új kötettel jelentkezett a német irodalom nagy öregje, a 87 éves Stefan Heym, aki máris megtalálta a témát következő művéhez. A XIX. századi Ausztria, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia sikeres vállalkozójának történelmi visszaemlékezéseit megörökítő „Pargfrider” után Heym a közelebbi múlthoz fordult: „Die Architekten” című friss könyve Kelet-Berlin központi sugárútjának, a Karl-Marx-Alleénak, az egykori Stalinalleénak a történetét veszi górcső alá. Az olvasó nemcsak a „szocreál” építészeti stílus meghonosításáról, a körülötte zajló szakmai és ideológiai vitákról, építészkarrierek felíveléséről és derékbatöréséről nyerhet belőle képet, de arra a kérdésre is választ kap, miért volt törvényszerű az NDK elbukása a két német állam versenyében. Heym magas kora ellenére szemmel láthatóan jól tartja magát: nyoma sincs már a tavaly májusi betegségnek. Erős szervezetének és a gondos ápolásnak köszönhetően kilábalt az epekólikából. Szellemileg teljesen friss, munkabírása is töretlen. Erre enged következtetni elejtett megjegyzése, amely szerint máris új könyvön töri a fejét. Erről csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy ez is részben önéletrajzi fogantatású lesz. - Könyveim hőseinek a legtöbbje valamit hordoz magán belőlem. Honnan is meríteném a megírtakat, ha nem magamból, saját életemből? - mondta az idős író. Gitártárlat Claude Monet, Vincent Van Gogh után Jimi Hendrix miatt tolonganak hamarosan Bostonban a híres Szépművészeti Múzeumban. A „Veszélyes kanyarok: a gitár művészete” című tárlaton november 5-től 130 gyönyörű példányt mutatnak be a XX. század legnépszerűbb hangszeréből. De hogy ne felejtse el senki, hogy a hangszer már a XVIII. században is diadalutat járt be, kiállították a legendás hegedűkészítő mester, Antonio Stradivari által tervezett gitárt. A modem kort olyan hat- húrosok képviselik, mint Jimi Hendrix 1967-es Gibson Flying V gitárja, amelyre maga a muzsikus pingált pszichedelikus ábrákat. Felajánlotta a kiállításnak hangszerét többek között Prince, az elektromos gitár egyik klasszikusa, Les Paul, valamint Rick Nielsen, a Cheap Trick gitárosa. Aki az „Ipoly”-t szerkesztette Horváth Danára emlékeznek a helytörténeti gyűjteményben A történelem folyamán számos színes egyéniség építette, gazdagította Nógrád megye szellemiségét, közéletét. Ezek egyike az 1870-es évektől tevékenykedő Horváth Danó árvaszéki ülnök, az „Ipoly”, majd a „Nógrádi Lapok” és a „Honti Híradó” című szabadelvű politikai hetilapok szerkesztője. Róla szól a Balassagyarmati Honismereti Kör következő rendezvénye, amelyet szeptember 19-én, kedden 17 órakor tartanak a hely- történeti gyűjteményben. A150 éve született író és költő életéről Kovalcsik András tart előadást. Horváth Danó a maga idejében meghatározó egyénisége volt az éledő balassagyarmati polgári világnak. Jogi tanulmányai után 1871-ben megalapította, írta és szerkesztette a megye első szabadelvű hetilapját, az „Ipoly”-t. Ennek kétéves működése nyomán ismerhetjük ma is az akkori időket. Kétesztendős szünet után, 1874-től szerkesztette a „Nógrádi Lapok” című hetilapot, amelyet a „Honti Híradó” megjelentetése követett 1895-ig. Az 1877-ben vármegyei aljegyzőnek megválasztott Horváth Danó később árvaszéki ülnök lett. Sokszínű tevékenységére jellemző, hogy alapítója volt a színkörnek, aktív tagja és alelnöke volt a dalegyletnek és az 1877-ben megalakult Madách Emlékügyi Bizottság jegyzőjeként is szolgált. Ezek mellett, az elemi iskola gondnokságának helyettes elnöke volt és a községi iskolaszék elnökeként is támogatta az oktatás ügyét 1904-ben bekövetkezett haláláig. „Talizmán” című verseskötete 1871-ben jelent meg. írásai a közéletnek elkötelezett embert mutatják. Bár alkotóereje teljében kettétört pályája, munkássága így is értékes része Balassagyarmat és a Palócföld talpra álló közéletének. A mai toliforgatók méltán tekinthetik egyik jelentős szellemi elődüknek, példaképüknek. SZABÓ ENDRE Európai turnén a Romantic egy spanyol világsztárral, az ifjabb Iglesias-szal Enrique Iglesias előzenekaraként mutatkozott be a Petőfi Csarnokban szeptember 4-én a Romantic zenekar. A világhírű előadó Bécsbe és Varsóba is meginvitálta az egyharmad részben Nógrád megyei zenekart.- Egy lemezkiadónál vagyunk Enrique-vel - mesélte az előzményeket ifj. Gáspár Győző, a Romantic vezetője. - Őszi turnéjához keresett egy zenekart, persze a közös kiadó kötelékéből. Több tucat lemezt hallgatott meg, s nagy örömünkre ránk esett a választása. Az első buli a Petőfi Csarnokban volt és fantasztikusan sikerült. A Romantic első ízben adhatott koncertet élő zenekarral, ebből a szempontból is mérföldkőnek számít a világsztár és a Romantic találkozása. Hasonló fellépésre kerül sor hamarosan Bécsben, illetve Varsóban. Nógrád megyéhez kötődő zenekar ilyen lehetőséget még aligha kapott, nem számítva természetesen egy-két jeles szólistánkat, s persze a rockműfaj éllovasainak számító Eddát, Alapi Istvánnal.- Enrique nagyon közvetlen ember - emlékszik vissza első találkozásukra Győző. - Meghallgatta a lemezünket, s azonnal érezte, hogy ez az eredeti hangzás kell neki. Mondanom sem kell, számunkra pedig óriási megtiszteltetés a közös turné, annál is inkább, hiszen 40 percnyi élő koncert lehetőséget kapunk minden alkalommal. A „Pecsá”-ban a jól ismert „Dal a távolból” is elhangzott, s elénekelték a két hete megjelent maxi kislemezük slágerdalát, a „Tűzmadár"-t is. Gáspár Győző elújságolta, hogy karácsonyra is tartogatnak meglepetést, amelynek a címe: „Visszatérhetnél”. Ez a szerzemény a 2000. év legro- mantikusabb dala lesz - garantálja. Továbbra is a jól bevált alkotó team áll mögöttük: a dalokat Harmath Szabolcs, Vámos Zsolt, Sipeki Zoltán és Jakab György írják, a szövegeket állandósult „költőjük”: Orbán Tamás. Gáspár Győző külön is hangsúlyozta, hogy az Enrique-vel létrejött kapcsolat cáfolja talán leginkább azt a rosszízű pletykát, miszerint a Romantic fellépéseit Győző édesapja, a jótékonykodásairól ismert nógrádmegyeri vállalkozó „vásárolja meg”. - Nem azért vagyunk sikeresek, mart apukám gazdag, hanem mert olyanok vagyunk, amilyenek - mondja büszkén. - Első lemezünk hamarosan „bearanyozó- dik”, s ez önmagáért beszél... Természetesen meg kell említeni a Romantic két szólistáját, Jónás Andreát és Kunovics Katalint, is, akik káprázatos, egyedi hangjukkal lopták be magukat a romantikus szívekbe. Katalin egyúttal a tolmács szerepét is betölti az Iglesias-szal közös koncerteken. Mint kiderült, a szívtipró spanyol fiatalember csodálattal tekint a magyar lányokra, ezért is maradt a budapesti koncert után még egy napot a magyar fővárosban. Megtudták róla, hogy 1975-ös születésű, s még egyáltalán nem akar megnősülni. A tűmét követően pedig meginvitálta a Romantic tagjait a Miamiban lévő otthonába.- Enrique révén megismer minket a fél világ, s ez többet ér, mintha pénzért léptünk volna fel - mondja végezetül Gáspár Győző. - Persze nem szeretnénk elhanyagolni a hazai közönségünket sem, s idén még jó néhányszor láthatnak bennünket a tv képernyők valamelyikén, akár a Dári- dóban, akár a Fábri-showban, de Friderikusz Sándor is érdeklődött utánunk. T.N.L Balról a második, nyilatkozónk, if]. Gáspár Győző _______■ A múzeumalapító akadémikus tudós ■ Ma balassagyarmati Palóc Múzeumként ismert az egykori megyei intézmény
