Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-15 / 217. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI SZOLGÁLTATÁS 2000. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK KORKÉP Millennium Herencsényben Kiegészítések Bethlen Istvánról Herencsény millenniumi ünnepségén rövidesen emléktáblá(ka)t avatnak Bethlen István miniszterelnök tiszteletére. A jeles alkalom méltó bevezetéseként a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent szeptember 12-i cikkben nyilvánvaló sorkeveredés eredményezte ezt a mondatot: „Magyarország első világháború utáni legsikeresebb miniszterelnöke gróf Bethlen István volt, aki a trianoni katasztrófa után tíz évig nyilas és német hatóságok elől menekülve Herencsényben a Bolza- uradalomban rejtőzött. ” Bethlen gróf tíz évig valóban a legsikeresebb miniszterelnöke lehetett a Trianon utáni országnak, Herencsényben azonban csak 1944 nyarától kora őszig rejtőzött, s nem egyszerűen a német és nyilas hatóságok, hanem a kizárólag Gestapo elől. „A magyar történelem egyik kimagasló politikusának tartott gróf Bethlen István”- ról írt terjedelmes cikkben (Sz. E.) ez a mondat így folytatódik: - „országépítő munkásságát árnyékban tartották az elmúlt fél évszázad történetírói, pedig ő és munkatársai alapozták meg a trianoni békediktátum után reménytelennek látszó jövőt. ” Nyilván nem a reménytelennek látszó jövőt alapozták meg, hanem a reménytelenség ellenére cselekedték, amit a halálosan csonkult ország jövőbeni függetlenségéért, felemeléséért lehetett. Az elmúlt fél évszázad történészei, akik árnyékban tartották Bethlen alakját, számos alkalommal emlékeztek meg a korszakot tárgyalva róla (is), ámbár elsősorban és érthetően a determinált történet- írás saját szempontjai szerint, s még így is lehetett közöttük néhány, akik kiemelték például az őt magát is megbéklyózó, nemzeti liberalizmussal elegyes, már-már feudális konzervativizmusát, másfelől azt a tény, hogy miniszterelnöksége alatt (1921-1931), s még utána is valóságos többpártrendszer és nemzetgyűlési képviselet létezett a sokféleképpen jellemzett „érában, kurzusban”. Elég a fél évszázad történészei közé biztonsággal besorolható Romsics Ignácra utalni, aki a rendszer- változás előtt (1988-ban) máig érvényes politikai pályaképet rajzolt Bethlenről. Annak az emlék(vád)iratnak a bevezetőjében, amely 1944 júliusában, a volt miniszterelnök Gestapó előli herencsényi rejtőzködése alatt, tehát nálunk, Nóg- rádban, a Bolzák kiskastélyában született az exmin- iszterelnök tolla alatt. Más szóval és hitelesebben, nem a Bolzák uradalmában, hiszen Herencsénybe a Bolzák pozsonyi jelentős birtokaik elvesztése, azaz Trianon után kerültek és viszonylag kevés földdel rendelkeztek. Bethlen István emlékiratát a Zrínyi Katonai Kiadó pártolta fel. Említése nélkül ma (holnap) semmiképpen nem lehet Herencsényben vagy máshol Horthy kormányzó valóságos munkatársára és mindvégig legbensőbb tanácsadójára emlékezni. „A magyar politika a második világháborúban - Politikai tanulmány vagy vádirat” című kézirat évtizedeken át rejtve maradt Bolza Ilona (az egyik herencsényi bújtatója Bethlennek) kontesz jóvoltából, aki angol nyelvre fordítva először Münchenben jelentette meg 1985-ben a politikai végrendeletként felfogható jelentős értékű, személyes történelmi esszét. „Bethlen István már fiatalon, 1901-ben képviselőként bekapcsolódott a politikai életbe. 1919-ben, a kommün idején a bécsi emigrááó vezéralakja volt” - folytatja viszont kicsit bántóan veterános hangnemben a megemlékezés, amely nagyvonalúan átlépi ugyanakkor azt, hogy 1901-től 1939-ig mindvégig képviselő volt, s hogy 1919-ben az erdélyi ügyek minisztereként, 1920-ban a magyar békedelegáció főmegbízottjaként tartja számon a történetírás. „A bajokat még fokozta N. Károly magyar király trónigénye, amelyet Horthy Miklós kormányzó a győztes hatalmakra hivatkozva visszautasított."{l\) Ezzel szemben Bethlen Istvánról mondható el itt, s nem a kormányzóról, hogy kezdettől realistaként politizált a királykérdésben. Nem tartotta kivihetőnek egyetlen percig sem a monarchia visszaállítását, Magyarország és Ausztria bármiféle újraegyesítését. Királysági koncepciója készen állt már 1920- ban - az ország uralkodója más állam uralkodója nem lehet! Vagyis nem zárta ki a lehetőséget, ám taktikusan nyitva hagyta a személy kérdését. A Károly király féle 1921-es másodszori visszatérési kísérletre Horthyval és Hohler angol főmegbízottal együtt válaszolt a budaörsi csatával s csak ezt követően detronizálták a Habsburgokat, jótékony bizalmat keltve ezzel is Nyugat-Európában. Miközben Horthy pozícióját megerősítette. „Bethlen megszervezte a kétkamarás parlamentet és tisztázta a választójogot.” Ennyire mégsem egyszerű ez. Kétségtelen, a főrendiház helyébe létrehozta a felsőházat, ám a „tisztázott választójog” kérdésében szinte senki nem pártfogolta elképzelését, még a cikkben említett kultuszminiszter sem [Klebelsberg Kunó). A tisztázás eredménye: először egy egységesebb kormánypárt létrehozása a konszolidáció érdekében, paktum a szociáldemokratákkal (ígéret a földreformra stb.) sőt, belépése a kisgazdapártba, amely így kormánypárttá válhatott. A nemzetgyűlés összetételének megváltoztatása volt az igazi cél, ezért új választójogot hozott létre. A „tisztázás” után, 1922 tavaszától, a szavazók háromnegyed millióval voltak kevesebben. A főváros és környéke, illetve a megyei jogú városok kivételével visszaállította ugyanis az 1918 előtti nyílt szavazás intézményét, kiszolgáltatott helyzetbe hozva mindenütt a kisgazdákat. Megnőtt a nagy- és középbirtokosok aránya a nemzetgyűlésben, a parasztbirtokosok részesedése viszont 15 százalékról fokozatosan háromra csökkent. „A Bethlen kormány támogatta az angliai eredetű, nálunk 1913 óta létező cserkészmozgalmat’’ - állapítja meg az emlékezés. Nem elhanyagolható részlet ez Bethlen gróf pályaképében, hiszen például Teleki Pál is cserkész volt, éppen ezért: nálunk a Budapesti Református Egyesület vezetői - dr. Szilassy Aladár orvos és Megyercsy Béla lelkész már 1911-ben, negyven fiatallal, megalakította az 1. számot viselő magyar cserkészcsapatot. 1931-ben történt lemondása után nem egyszerűen „felsőházi tagként tevékenykedett”, hanem végig a konzervatív liberális nemzeti erők vezéralakja maradt, Horthy Miklós kormányzó legbensőbb tanácsadója, aki még a német megszállás alatt is bejárt rejtőzködve a várba a kormányzótanács éjszakai „titkos” üléseire, majd amikor veszélyesebb lett a helyzet, testőrőrnagyi egyenruhában, katonai sofőrrel hagyta el a várat és egy Vas megyei barátjánál rejtőzött Gyöngyöshermánbajn. A cikkben említett Lázár Károly testőrparancsnok sem Herencsénybe, hanem ezt követően Szentesre, Bolza Antal huszárfőhadnagyékhoz kísérte, majd onnan került Hazslinszky Géza testőr ezredes társaságában Kolozsvárra, Dálnoki Veress Lajos altábornagy otthonába. Huszárezredesi egyenruhába öltözve jutott tovább a közeli Légára egyik régi barátjához. Bethlen István katonasofőrrel érkezett - megfelelő levelezés után - Herencsénybe, ahol nem Bolza Antal és családja (aki akkor családtagként a fronton volt), hanem Bolza Rudolf gróf és családja fogadta és bújtatta, ám még innen is feljárt a várba titokban éjszakai gépkocsizásokkal. Bolza Ilona vette át a szerepet és összekötőként vett részt Horthy Miklós és Bethlen folytonos kapcsolattartásában - oldalkocsis rendörmotoros- sal közlekedve. Októberben, amikor a front közelebb került, Bethlen jól tudta, hogy a németek felrobbantják a hidakat, ezért a Dunántúlra ment, Somogy megyében rejtőzött Széchenyi József egyik vadászházában. Mellett volt Bolza Antal is, valamint egy Trenkwald nevű K.u.K.-s repülős százados és legénye, amikor a szovjeteknek üzenve feltartott kézzel megadta magát. Gróf Bethlen István valóban Moszkvában halt meg 1946-ban Sztálin Butirka börtönében. Hamvainak hazahozatala az Antall-Boross-kormány utolsó évében történt. Életének, küzdelmeinek, emlékének ezután tisztelgünk. T. PATAKI LÁSZLÓ „Kapásom van!” - Horgászsarok Végleg a tarjániaké a rendőrvándorkupa Szeptember 3-án a bátony-. terenyei rendőrkapitányság immár harmadik alkalommal rendezte meg a „Sneci” rendőr horgászversenyt háromfős csapatokkal. Előzetesen 14 csapat jelentkezett, de csak 9 érkezett meg az esőtől nedves maconkai tópartra, bár később már napsütésben zajlott a verseny 3 szektorban. A horgászok és a csapatok helyezési számát tekintve I. helyezett lett immár harmadszor a salgótarjáni rendőrkapitányság csapata, így végleg elvihette a vándorkupát. II. lett a házigazdák csapata, a III. helyezett pedig a szécsényi rendőrkapitányság közlekedési csapata, de mivel nekik volt egy szektor 2. helyezésük, így ők állhatták fel a dobogóra. A további sorrend: határőri felderítők, Bender család, RFK bűnügyi technikai csoport, RFK Piranha csoport, valamint a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság csapata. Egyéniben I. lett Pifka Gábor, st.-i rendőrkapitányság, II. Menyhárt István ugyanonnan, III. Pető Zsolt, bt.-i rendőrkapitányság. A legnagyobb halat - egyformán 380 grammosat - Pifka Gábor és Gáspár András (Bgy. Határőr Igazgatóság) fogta, a legkisebb hal kategóriában is kettős holtverseny alakult ki: Némedi Gábor (RFK Piranha), valamint Bender Balázs egyformán 2,3 cm-es halat fogott horoggal. Az értékes ajándékokat Huszár László vállalkozó, a Bátonyterenyei Bányász Horgász Egyesület, valamint a Bátonyterenye és Környéke Köz- biztonságáért Alapítvány biztosította. Litván határőr szakértők Balassagyarmaton A határőrség országos parancsnokának meghívására litván szakértői küldöttség tartózkodik Magyarországon szakmai látogatáson. Az országos program a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon vette kezdetét. A delegációt Ferencsik Pál dandártábornok, igazgató tájékoztatta aktuális kérdésekről, a korrupció elleni felléSkandináv lottó A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 37. heti Skandináv lottó nyerőszámai a következők: Első sorsolás: 6, 7, 11, 14, 19, 29, 34 Második sorsolás: 2, 6, 11, 13, 21, 32, 35 A szerdán kihúzott számokkal a következőket lehet nyerni: héttalálatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 120422153 forint. A hattalá- latos szelvények száma 136 darab, nyereménye 130042 forint. Az öttalálatos szelvények száma 6313 darab, nyereménye 2801 forint. A négytalálatosok száma 95755 darab, nyereménye 493 forint. A közölt nyereményösz- szegek a személyi jövedelem- adó levonása után kifizetésre kerülő nettó összegek. pésről, az ezzel kapcsolatos büntetőeljárások sajátosságairól, a határon történő csempészések felderítéséről és a határforgalom ellenőrzésében részt vevő szervekkel való együttműködésről. A vendégek nagy érdeklődéssel fogadták az információkat. Vendéglátóik elvitték őket az ipolytamóci határforgalmi és határőrizeti kirendeltségre, majd megismerkedhettek a világhírű ősleletekkel is. A körút a gyarmati átkelőhelyen fejeződött be, ahol ugyancsak szakmai jellegű tájékoztatást kaptak. A csoport Gyarmatról a fővárosba utazott a Határőrség Országos Parancsnokságára, majd a delegáció a Győri Határőr Igazgatóságon folytatta a tapasztalatok gyűjtését. _______B 1---------------------------------------------------------------— 1 .. IPii W * ' 1 |P-----1------------------------------------ j B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótarján tojás 22-25 Ft/db 20-22 Ft/db 16-18 Ft/db 21-24 Ft/db burgonya (új) 50-70 kg 50-70 Ft/kg 60 Ft/kg 45-60 Ft/kg vöröshagyma 70-120 Ft/kg 60-80 Ft/kg 80 Ft/kg 65-100 Ft/kg fokhagyma 320-350 Ft/kg 300 Ft/kg 350 Ft/kg 300-350 Ft/kg sárgarépa 150 Ft/kg 120 Ft/kg 150 Ft/kg 100-150 Ft/kg petr. gyökér 250 Ft/kg 300 Ft/cs. 250 Ft/kg 200-300 Ft/kg karfiol 100-200 Ft/kg 80-100 Ft/kg 80-140 Ft/kg 80-200 FtTcg kelkáposzta 120 Ft/kg 100 Ft/kg 80 Ft/kg 100-150 Ft/kg karalábé 60 Ft/db 50 Ft/db 60 Ft/db 50-70 Ft/db fejes káposzta 80 Ft/kg 60-70 Ft/kg 60 Ft/kg 60 Ft/kg sav. káposzta 160 Ft/kg 160 Ft/kg150 Ft/kg alma 50-150 Ft/kg 60-100 Ft/kg 55-70 Ft/kg 40-120 Ft/kg paradicsom 30-80 Ft/kg 40-70 Ft/kg 50-80 Ft/kg 29-60 Ft/kg zöldpaprika 60-220 Ft/kg 70-120 Ft/kg 80-160 Ft/kg 50-200 Ft/kg őszibarack 100-220 Ft/kg 60-100 Ft/db 80-200 Ft/kg szőlő 100-160 Ft/kg 80-150 Ft/kg 100-140 Ft/kg 90-150 Ft/kg HÉT VÉGI ÜGYELETEK Orvosi készenlét Salgótarján: A hét végi orvosi (sürgősségi) ügyeleti ellátás péntek 16 órától hétfő reggel7.30 óráig tart. A központi ügyeletet (felnőtt és gyermek), az Ady Endre út 3. szám alatt lévő egészségügyi létesítményben kereshetik fel. Tel.: 32/410-853. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt - szombat, vasárnap reggel 8-9 óra között veszik át a tejet. Bátonyterenye, Rétság: A megszokott helyeken lesz ügyeleti ellátás, péntek délután 16 órától - hétfő reggel 7.30 óráig. Szécsény, Rákóczi út 113. sz. alatt péntek 16 órától hétfő reggel 7 óráig tart az ügyeleti ellátás. Telefon: 32/370- 432. Héhalom: Arany J. út 2. Lelkisegély-telefonszolgálat: Balassagyarmat: 35/313-000, Salgótarján: 32/311-600. Gyógyszertárak nyitva tartása A hét végi ügyeleti ellátást - péntek 16 órától hétfő reggel 7 óráig - az alábbi gyógyszertárak tartanak megyénkben: Salgótarjánban a Főtér 9. szám alatti Pécskő gyógyszertár tart ügyeletet. Balassagyarmaton a Rákóczi út 22. szám alatti Winkler Lajos gyógyszertár ügyel. Pásztón a Fő út 54. szám alatti Korona patika, tel.: 460-842., tart ügyeletet. Szécsényben a Rákóczi út 67. szám alatti Szentháromság patika ügyel. Bátonyterenyén a bányavárosi, Ózdi út 31. szám alatti Elixir gyógyszertár tart ügyeletet. Rútságon nincs ügyelet, a sürgős segítségre szoruló betegeket Balassagyarmat és Vác patikái látják el a hét végén gyógyszerrel. Állatorvosi ügyeletek A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének magánállatorvosi (betegbejelentés) ügyeleti szolgálatán a hét végén - pénteken 14 órától hétfőn reggel 6 óráig - az alábbi orvosok tartanak ügyeletet: Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet: (B.-gyar- mat, Szécsény, Endrefalva, Szügy, Rimóc, Terény, Magyamándor és környéke) - dr. Perjés Zoltán, 2660 Balassagyarmat, Béri Balogh Á. u. 13/a., tel.: 35/311- 187, mobil: 06-30/9775-951; Rétsági ügyeleti körzet: (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke) - dr. Virsinger Norbert, 2640 Szendehely, Váci u. 32., tel.: 35/376-184; Salgótarjáni ügyeleti körzet: (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke) - dr. Ottmár György, 3100 Salgótarján, Pécskő u. 2., tel.: 32/417-809, mobil: 06-20/3554-514; Pásztói ügyeleti körzet: (Pásztó, Kálió, Cserhát- szentiván, Ecseg, Palotás és környéke) - dr. Bálint Tibor, 3060 Pásztó, Mikszáth út 8., tel.: 32/460-358. A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Elelmiszerellen- őrző Állomás hatósági állatorvosi ügyelete a hét végén az alábbiak szerint lesz: Rétság és környékén: dr. Barna Róbert, 2660 Balassagyarmat, Óváros tér 17/a„ tel.: 35/314-176, mobil: 06- 70/316-8777; Balassagyarmat, Szécsény és környékén: dr. Kecskeméti Nándor, 3170 Szécsény, Fürst S. u. 3.,, tel.: 35/370-404; Salgótarján és környékén: dr. Mag Gyula, 3100 Salgótarján, Kővár u. 4., tel.: 32/421-307, 06-20/9362-008; Pásztó, Palotás és környékén: dr. Baboss Csongor, 2175 Kálló, Kossuth út 4L, tel.: 32/477-033, mobil: 06-30/9005-568. _____________________________■ I stentiszteletek és miserendek Salgótarján: Római katolikus templom: Főplébánim szombaton 17.30, vasárnap 9.30,11.00, és 17.30 órakor lesz a szentmise. Forgách-telepi kápolna kéthetente vasárnap 8 órakor tartják a szentmisét. Szent Lázár Kórház kápolnájában vasárnap 16 órakor van a szentmise. Zagyvapálfalván: szombaton 18 órakor, vasárnap 10 órakor lesz szentmise. Baglyasalja: szombaton 16.30-kor, vasárnap 8.30 órakor tartják a szentmisét. Zagyvaróna: szombaton 18 órakor, vasárnap 10 órakor lesznek a szentmisék. Somoskőújfalu.: vasárnap 9.15 órától lesz a szentmise. Rónafalu: vasárnap de. 8.30 órakor kezdődik a szentmise. Szent József-tempbm: szombaton 18 órakor, vasárnap 8.30 és 10 órakor lesznek a szentmisék. Evangéükus templom: istentisztelet vasárnap a Salgó úü templomban 10.30 óra, Zagyvapálfalván 13.30 óra. Baptista imaház: istentisztelet vasárnap 9.30 óra. Református tempbm: istentisztelet vasárnap 10 óra. Adventista egyház st.-i gyülekezete: istentisztelet pénteken 18, szombaton 10.45-12,14.30-15.30 órakor. Hit Gyülekezet: istentisztelet a városi sportcsarnokban minden vasárnap 15 órától. St. Ezüstfenyő otthonban: minden hónap első péntekén 10 órától kezdődik az istentisztelet. Balassagyarmat: Római katolikus tempbm: szombaton este 18 órakor, vasárnap délelőtt 7, 8.30, 11, délután 18 órakor tartják a szentmisét. Evangélikus tempbmban: istentisztelet vasárnap 9,10 és este 18 órakor. Református tempbm: istentisztelet minden vasárnap 10 órakor, minden hónap első vasárnapján úrvacsorái szolgálat. Balassagyarmati kórház kápolnájában: minden hónap első vasárnapján istentisztelet. Szécsény: Római katolikus tempbm: szombaton reggel 7 és 19 órakor, vasárnap 7,9.30 és 19 órakor lesznek a szentmisék. Evangélikus tempbm: istentisztelet vasárnap 8.30 óra. Református: istentisztelet minden hónap 3. vasárnapján 17 órakor az evangélikus templomban. Pásztó: Római katolikus tempbm: szombaton 7 órakor, vasárnap 9 és 18 órakor lesz a szentmise. A Szentlélek-tempbmban: szombaton 16 órakor kezdődik a szentmise. Hit Gyülekezet: istentisztelet a gyülekezeti házban (volt áfész-épület) vasárnap 15 órakor. Rétság: Római katolikus tempbm: vasárnap 8 és 11 órakor kezdődnek a szentmisék. Evangélikus imaház: vasárnap 8.30 órától evangélikus istentisztelet. Református istentiszteletet minden páratlan vasárnap 8 órától tartanak a művelődési házban. Bátonyterenye: Római katohkus tempbm: Nagybátony (falu), vasárnap 11.00 órakor lesz a szentmise. Bányavárosban: szombaton 16 órakor tartják a szentmisét. Maconka: vasárnap 8.30 órakor kezdődik a szentmise. Kisterenye: szombaton 18 órakor, vasárnap 8.30 órakor lesz a szentmise. Ezüstfenyő otthonban: (Bátonyterenye) minden szombaton 15 órakor az intézmény könyvtárában: katolikus szentmise. Mizserfai otthonban: minden héten szombaton 14 órától van szentmise. Szentkút: A kegytemplomban: vasárnap 9 és 10.30 órakor tartanak szentmisét.
