Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-13 / 215. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 13., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Érsekvadkert Amint a neve mutatja, érseki birtok volt a középkorban: 1227-ben említik először az oklevelek az esztergomi érsek vadaskertjét. 1283-ban az érsek udvari cselédeinek lakóhelyeként említik. A középkorban három falu állt itt: Alsó-, Közép- és Felsővadkert. Utóbbi helység ősi templomának alapjait 1860-ban találták meg. A falvak a XVI. században török hódoltság alá kerültek, és egy időben Ahmed nógrádi szandzsák bég birtokában voltak. 1598-ban a tatár martalócok mind a három helysé. ,, get feldúlták. A török adóívek 1633-ban már MÚluÚ62X) csak Alsó- és Felsővadkertet említették lakott ** helyként. Az Érsekvadkerthez tartozó mai Szentlőrincpuszta a XV. században még önálló község volt, s 1562- ben a törökök 12 adóköteles háztartást írtak itt össze. A római katolikus templomot 1743-ban építették, de a falu plébániája már 1223-ban is fennállt. F.Z. Város szeretne lenni a község Eredetileg ideiglenesen, csak néhány hónapra nevezték ki az akkor 40 éves Nógrádi Lászlót, a helybeli termelőszövetkezet mérnökét Érsekvadkert tanácselnökévé, ám a népakarat jóvoltából immár tizenegy éve a település első embere. Ez idő alatt olyan sokat fejlődött a gondjaira bízott nagyközség, hogy aki utoljára bő egy évtizeddel ezelőtt járt itt, talán rá sem ismerne.- Megbízott tanácselnökként mi volt az első sikere? - kérdeztem hivatalában Nógrádi Lászlót.- Nyolcvankilenc szeptember elsején, a falu központjában felavattuk a második világ- háborús emlékművet. Ezzel párhuzamosan megkezdtük az egészségügyi komplexum kivitelezését, s 1990. augusztus 20-án átadtuk rendeltetésének a két felnőtt- és egy gyermekorvosi rendelőt, valamint két orvosi lakást magába foglaló épületegyüttest. Ezzel régi gond oldódott meg Vadkerten.- Emlékezetes nagy beruházás volt a négyéves útépítési program.- Összesen huszonhat műutat építettünk meg, huszonötmillió forint ráfordításával. Ezek együttvéve csaknem tizenöt kilométer hosszúak. Ezáltal megszűntek a földutak a településen.- Ugyanilyen nagy léptékű feladatnak számított a telefonfejlesztés.- A hálózat kiépítése lakossági hozzájárulással történt, hatszázan adtak 40-40 ezer forintot a költségek fedezéséhez. Önkormányzatunk megépítette, majd az üzemeltetőnek átadta a telefonközpontot, amelyet azóta már bővíteni kellett. A kurblis telefon 1993 őszétől már csupán műemléki tárgy községünkben, ahol napjainkban várakozás nélkül lehet telefonhoz jutni. Közben korszerűsítettük a közvilágítást, energiatakarékos lámpatestekkel cseréltük ki a régieket. Lépésünkkel megelőztük a környező falvakat, s döntésünk helyessége a kisebb áramszámlákban igazolódik vissza.- A gázberuházásra is büszke lehet önkormányzatuk.- Az érdekelt tizenöt nógrádi önkormányzat Pest és Komárom megyei településekkel összefogva 1995-ben hozta létre a Börzsöny Gáz Kft.A, amely negyvenkét községben építette ki a gázvezetéket. Az érsekvadkertiek zöme 1997 őszétől gázzal fűt, s a felső óvodában, az ifjúsági házban és a polgár- mesteri hivatalban is áttértünk a gázfűtésre.- Napjaink témája a térségi szilárdhuüadék-lerakó építése, amely Vadkertet is érinti.- Tavaly nyáron kezdődött meg Nógrádmarcalban a szóban forgó hulladéklerakó terveinek megvalósítása. A beruházás nettó 450 millió forintba kerül, 70 százaléka állami támogatás, 30 százalékát a községeknek kell állniuk. Önkormányzatunk hozzájárulása ti- zennégymillió forint. Az átadás 2001 első fél évében várható. A lerakó három-négy évtizedre megoldja az érdekelt tizenhat falu hulladékelhelyezési gondját.- Érsekvadkert legkomolyabb és legnagyobb pénzösszegű beruházása lesz a szennyvíztisztítómű megépítése és a szennyvízhálózat kiépítése.- A ráfordítás teljes összege 1,2 milliárd forint, 63 százalékát céltámogatásként kaptuk, de további pályázati pénzekre is szükség lesz. A Tereskével és Szátokkal közös szennyvíz- tisztító telep a Vadkert-patak partján épül. A munkálatok 2001 tavaszán kezdődnek és 2002 végén fejeződnek be.- Kisebb jelentőségű, ám a falu életében mégis fontos a művelődési központ felújítása és bővítése, a kábeltévé-hálózat kiépítése.- A művelődési központban felújítják a belső teret és az infrastruktúrát, átépítik a tető- szerkezetet. Erre a célra kaptunk hétmillió forintot az illetékes minisztériumtól. Az „újjávarázsolt” épületet 2001. augusztus 20-án, a millenniumi rendezvénysorozat keretében adjuk át rendeltetésének. Konyha is épül a házban, így 2002-től nagyobb családi események is megtarthatók itt. A kábeltévé-hálózatot a jövő év első felére építik ki. Önkormányzatunk egymillió forinttal járult hozzá az ÉMÁSZ- bekötések szabványosításához.- Idefelé jövet láttam, hogy megépült a körforgalom a község központjában, így biztonságossá vált a gyalogátkelés. Nem beszélve az esztétikusabb megjelenésről. Arról is hallani, hogy víztározó épül Nógrád legnagyobb, négyezer lelket számláló községének határában.- Önkormányzatunk 1999- ben döntött úgy, hogy a rétsági vízműtársulattal és az érsekvedkerti mezőgazdasági szövetkezettel közösen víztározót épít Érsekvadkert határában. A munkálatok már elkezdődtek, s 2001 végére elkészülnek. Megyénk legnagyobb vízfelületű víztározója negyvenöt hektáros lesz és egymillió köbméter víz fér el benne. Elkészültével csökken az árvízveszély, vizéből lehetőség nyílik öntözésre, partján pihenésre, s bizonyos, hogy ökológiailag is hatással lesz településünk környezetére.- Vadkerten nemcsak a település épül-szépül, hanem a gazdasági egységek is fejlődnek.- Büszkék vagyunk rá, hogy az Agroméria Rt., a Dunakenyér Rt., a COOP Rt. egyaránt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az építőipari cégek is jól dolgoznak. A termelőegységek iparűzési adó formájában 12 millió forinttal járulnak hozzá 270 milliós idei költségvetésünkhöz.- Beszélgetésünk befejezéseként mit szeretne még elmondani?- A fejlődés eredményeként tovább nő községünk integráló, kisugárzó hatása. Éppen ezért 2003-ban kezdeményezni fogjuk a városi rang újbóli elnyerését, s úgy gondoljuk, reális esélyünk van a kiérdem- lésére. A XV1II-XIX. században mezőváros volt településünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Érsekvadkert legyen Nógrád megye hetedik városa. Keresztény szellemben nevelik a tanulókat Érsekvadkerten két általános iskola van: az önkormányzati és az egyházi. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolát nyolc évvel ezelőtt alapították, s az idén rendezték itt az első ballagást. Az első osztályt tizennyolc gyerekkel indították, közülük négyen a hatodik tanév után egyházi gimnáziumba mentek, a többiek júniusban vettek búcsút szeretett alma materüktől. nagy szünetben étkeznek, előtte természetesen imádkoznak. Családias a légkör, a tanulók és a tanárok név- és születésnapját megtartják. Az osztályokban a lányok és fiúk köszöntik az ünnepeltet, aki vendégül látja őket. Karácsonyra közösen készülnek a tanulók, ajándékot készítenek egymásnak, a szüleiknek, a testvéreiknek. A többi egyházi ünnepet is megünneplik. Az iskola védőszentjének, Szent Erzsébetnek a- Végzőseink többsége egyházi gimnáziumban folytatja tovább a tanulmányait - tájékoztatott Nagyné Kristóf Mária igazgató. - Kereskedelmi és más középiskolába is jelentkeztek. Jelenleg 109-en tanulnak az iskolában, s tizenöt tanár „csepegteti” beléjük a tudományt. A gyerekek jó képességűek, kreatívak. A pedagógusok fiatalok, lelkesek, elhivatottak, szakmailag és lelkileg jól felkészültek. Az igazgató is mindössze 30 éves, magyar-történelem szakos diplomával rendelkezik. Az iskola az egykori termelőszövetkezeti irodaházban található, ahol minden osztálynak külön tanterme van. Lényegesen jobbak tehát a feltételek, mint korábban voltak, amikor három épületben tanítottak. Az osztályok kis létszámúak, így a tanárok jobban odafigyelhetnek minden egyes tanulóra. Az alsó tagozatban fejlesztő pedagógusok segítenek abbán, hogy például a beszédhibás gyerek mielőbb megtanuljon tisztán beszélni.- Keresztény szellemben nevelünk - mondta az igazgató. - Életformáról van szó, amely a tudás átadásában és a gyerekeknek a világ dolgaiban való eligazításában egyaránt megnyilvánul. Megadjuk az ünnepek méltóságát, amelyek keretül szolgálnak a hétköznapoknak. Az iskolában reggel fél 8-kor, imával indul a tanítás. A hetet templomi szentmisével kezdik. Havonta egyszer osztálymisét tartanak. A gyerekek a második, a napján tanítási szünet van az iskolában: szentmisét tartanak a templomban, a tanárok vendégül látják a gyerekeket az iskolában, végül bált rendeznek. Ez év november 19-én Adorján Attila festőművész freskójának átadása még csak emeli majd az ünnepség fényét. Az osztályokban heti két órában oktatnak hittant. A feladatot Urus Attila atya és Néder Géza apát vállalta magára. De nemcsak a lelket, hanem a testet is edzik ezért testnevelést is heti két-há- rom órában tanítanak. A tanulók tanulmányi, nyelvi, szavalóversenyekre járnak.- Arra törekszünk, hogy hitében erős, szellemében friss, testében egészséges tanulók hagyják el az iskolánkat - fogalmazta meg a céljukat Nagyné Kristóf Mária. Tévedés lenne persze azt gondolnunk, hogy gondtalan a tanintézmény élete. A normatív támogatás csupán a szűkös gazdálkodáshoz elegendő, fejlesztésre már nem futja belőle. Holott a képzés javítása érdekében nagy szükség volna nyelvi laborra, számítógépekre. Az ablakok szigetelése rossz, télen 17 fokos a hőmérséklet a tantermekben. Étkező és konyha sincs, szerencsére az ön- kormányzati iskola vezetése felajánlotta, járjanak oda ebédelni a tanulók és a tanárok. Mindez azonban csak megnehezíti a tanítást megyénk egyetlen községi egyházi iskolájában. Ott, ahol így köszönnek egymásnak: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”, s ahol ,Mindörökké, ámen” rá a válasz. Az oldalt írta: Kolaj László Fényképezte: Rigó Tibor Ottjártunkkor a szokásos éves nyári nagyjavítást végezték az érsekvadkerti malomban. Befejezéshez közeledett a kéthetes munka, melynek során átvizsgálták a forgó részeket, kicserélték az elhasználódott csapágyakat és elvégezték a tisztasági meszelést. Minderről Czi- bulya Gyula, a Dunakenyér Sütőipari és Kereskedelmi Részvénytársaság Érsekvadkerti Üzemigazgatóságának igazgatója tájékoztatott.- Mit kell tudnunk a vadkerti mabmról? - kérdeztem a középkorú férfit, aki 20 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, s végzettsége szerint malomipari technikus.- Hetvenöt éves, tehát 1925- től üzemel. Az országban elsőÚjra búzára jár a malom ként, 1952-ben alakították át pneumatikus rendszerűvé. Ami annyit tesz, hogy sűrített levegő szállítja az őrleményt.- A dolgozók létszáma?- Negyven, ebből kilenc a molnár, a többi a kisegítő.- Mennyi búzát őrölnek évente?- Hozzávetőlegesen tizenötezer tonnát. Hat hengerszék dolgozik, három műszakban. Ez évi bratCzibulya Gyula üzemigazgató tó termelési értékünk mintegy 500 millió forint. A tavalyi nyereségünk ötmillió forint volt, az idén több lesz, mert ismét beindult a lisztexport.- Hová fuvarozzák a lisztet?- A FÁK-államokba és Romániába. Több ezer tonnát szándékozunk értékesíteni. Havonta 500-600 tonnát szállítunk, tartálykocsikban ömlesztve és vasúti vagonokban zsákos kiszerelésben.- A liszt túlnyomó többsége azonban idehaza talál gazdára. Kik a vevők?- Országszerte vannak vásárlóink. A Billa Áruház kizárólagos vevőnk.- Milyen minőségű a Vadkerten őrölt liszt?- Jónak mondható. Ezt nem csak én állítom, a vásárlóinknak is ez a véleménye. Ha rossz lenne a lisztünk, nem tudnánk még külföldre is eladni.- Honnan szerzik be a búzát?- Harminc százalékát Nógrád, hetven százalékát Szolnok megyéből vesszük.- Milyen az idei búza minősége?- A tavalyitól gyengébb.- A hozama?- Kisebb a múlt évinél.- Ennek tudható be, hogy megugrott a liszt ára?- A termelők ötven százalékkal emelték a búza árát, s ez harminc százalékkal növelte meg a mi költségeinket. Következésképpen nekünk is drágábban kell adnunk a lisztet.- Mikor kezdik meg újra az őrlést?- Szeptember 11-től már ismét búzára jár a malom. Urus Attila atya hittant tanít Nógrádi László már tizenegy éve a falu első embere
