Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

2000. AUGUSZTUS 9., SZERDA MEGYEI KORKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Két és fél óra két évről Fortyogó falufórum Dorogházán Pik-3: egy klub a fiatalokért Pályázati nyeremény tette lehetővé a kezdést Pillanatkép a Zagyvapálfalván működő ifjúsági intézményből fotó: oyurián Elsősorban a környékbeli fiatalokat várja a salgótarjáni, zagyvapálfalvai Pik-3 Klub, akik sajátos szociológiai helyze­tüket tekintve információkért fordulhatnak ide. Március vé­gén nyitották meg a Palló Ifjúságsegítő Egyesület égisze alatt működő Pik-3 klubot a Budapesti út 39. számú épület harma­dik emeletén, amely többféle szolgáltatást nyújt a megcélzott korosztálynak, a 12-20 év közötti fiataloknak. (Folytatás az 1. oldalról) minden mondat tűmé a nyom­dafestéket. A helyi közügyek kategóriájába tartozó kérdések közül említhető az óvoda állaga, ami Kővári Lászlóné intézmény- vezető (s egyben feloszlatáspár­ti képviselő) szerint olyan, hogy ha a statikusok komolyabban megnéznék az épületet, a gyere­kek talán be sem léphetnének. Minden harmadik felszólaló említette az iparűzési adót, amellyel kapcsolatban két főbb álláspont alakult ki: az egyik szerint legyen ilyen adó, a má­sik szerint ne legyen ilyen adó. S aki azt hiszi, hogy legalább erről személyre szóló megjegyzések nélkül tudtak vitatkozni, az té­ved, hiszen volt olyan jelenlévő, aki határozottan állította: csak azért támadják a „hetek” a pol­gármestert és a korábbi jegyzőt, mert azok felszólítottak néhány embert, hogy fizessék be a helyi közterhek rájuk eső részét - s ki tehet róla, hogy a felszólítottak között önkormányzati képviselő illetve annak házastársa is volt?... Egy helybeli asszony, aki nem volt képviselő, polgármes­ter, de talán még vállalkozó sem, azt a kérdést tette fel: mi­ért kellett csökkenteni az ipar­űzési adó mértékét, hiszen ez az egyetlen olyan adónem, amely teljes egészében a falu­ban maradna (ellentétben pél­dául a gépjárműadóval). Vá­laszként valami olyasmi hang­zott el, hogy a testület döntött, nem más, előtte pedig vállalko­zói fórumot is tartottak (azt meg a polgármester hívta ösz- sze), s a megjelentek zöme azt mondta, szívesen fizet, ha kü­lön kezelik ezt az adóbevételt. Ekkor már Bakos Albert, a polgármester is szót kért, s a gyűlést szervezőkre mutatva közölte, hogy a hosszú asztal­nál ülők szavazták meg az adó- csökkentést. Az érintettek kö­zül valaki erre azonnal felállt, s közölté, hogy őt „rengeteg” vál­lalkozó megkereste - tovább azonban nem mondhatta, mert minden korábbit felülmúló hangzavar tört ki, s a gyűlés vé­géig változó intenzitással meg is maradt. Egy-egy keményebb csörte után tizenöt-húsz ember érezte úgy, hogy szólnia kell, s ezt általában meg is tették, és­pedig egyszerre. Újra szóba került az iskola­igazgató-választás - amellyel kapcsolatban most már egyene­sen a polgármesternek címez­ték a kérdést, hogy voltak-e tör­vénytelenségek - néhány eset­ben az árvízi pénzek felhaszná­lása - erről valaki egy hosszabb bizottsági jelentés felolvasásába kezdett, s be sem fejezte, amíg a végére nem ért, más kérdés, hogy rajta kívül senki nem hal­lotta, mit olvasott, mert akkor még legalább negyvenen be­széltek - s a korábban már em­lített iskolai fűtéskorszerűsítés. Ez utóbbiról a polgármesternek sikerült három összetett mon­datot viszonylagos csendben el­mondania (volt olyan falufó­rum, ahol adtak tájékoztatást a beruházás költségeiről, a képvi­selők is tájékoztatva lettek, ezen kívül bérhitelen kívül mást nem vettek fel, jóllehet, egy ren­delet erre őt és a jegyzőt felha­talmazta, figyelemmel a tizen­három és fél milliós költségve­tési hiányra). Bakos Albert kifogásolta azt is, hogy száznyolcvanezer forin­tot fizettek egy könyvelőnek (?), míg korábban néhányan húszez­ret is sajnáltak az iskola és az óvoda helyzetének megvizsgálá­sára áldozni (neveket ezzel kap­csolatban a polgármester nem említett). Ha némileg másként is, de a következő felszólaló szintén az óvoda helyzetével foglalko­zott - csak éppen nem gazdasági értelemben: ő ugyanis azt észre­vételezte, hogy a vakolat mahol­nap ráomlik a gyerekekre, ha össze nem fognak néhányan, s nem renoválják az épületet úgy, mint korábban a parókiát. Egy újabb iskolai kör után dr. Pilmayemé ismét pénzügyi je­lentést olvasott fel, mely szerint túl magasak az úti költségszám­lák, feltűnően sokszor szerepel­nek megyén kívüli hosszabb utazások „például Debrecenbe, Gyöngyösre és Balassagyarmat­ra (!)”. Az árvíz utáni helyzettel kapcsolatban is elszámolási problémákat véltek felfedezni, a Dózsa György úti híd felújítását túl drágának tartották, a hivatal dolgozóinak jutalmazásához pedig szerintük hiányzott egy testületi jóváhagyás. Ez persze megint a polgármester elleni vá­gás volt, így nem csoda, hogy egy helybeli vadőr védelmébe vette őt, mondván: „ha annyit lopott, csalt volna, már börtön­be zárták volna, de senki nem szólt.” (igaz, azt senki nem állí­totta, hogy a polgármester csalt vagy lopott, legalábbis így j nem.) A fórum utolsó negyedórájá­ban a törvényességről folytatott parttalan vita némileg csitult (a képviselők közül egyébként senki nem jogvégzett...), így végre sor kerülhetett olyan pró­zai dolgokra, mint amilyen pél­dául egy évekkel ezelőtt felbon­tott, de tisztességesen helyre nem állított út és a mellette élők sorsa. A testület láthatóan egyetér­tett a panaszossal abban, hogy aszfaltozni kellene, gyorsan hozzáfűzve viszont azt is, hogy korábban nem mentek eléggé átgondoltan a dolgok, amiről természetesen megint a polgár- mester tehet, legalábbis túlnyo­mórészt. Arról persze, hogy ki, miről és mennyire tehet, szeptember 10-én kell dönteni (a korábban hírül adott másfél-két milliós he­lyett csak pár százezres költség­gel), nem tíz embernek, hanem majdnem ezeregyszáznak, s e választás tétje nem csupán (tíz helyett) hét képviselő és egy polgármester személye... S. J. F. A részletekről Oravecz Pétert, a klub vezetőjét kérdeztük, aki­től megtudtuk, éppúgy fordul­hatnak hozzájuk a fiatalok uta­zási, nyaralási információkért, mint ahogy igénybe vehetik pél­dául a drogellenes szolgáltatást. A szolgáltatásokat szakemberek végzik. A drogellenes területre az áddiktológus szakember mel­lett kortárs segítőket is bevon­nak, olyanokat, akik életkorban közelebb állnak a megcélzóit korcsoporthoz, hiszen őket job­ban elfogadják, és velük köny­nyebben kialakítják a közös hangot. Fordulhatnak a Pik-3-hoz pszichológiai, életvezetési prob­lémákkal is, a klubban képzett pszichológus tart csoportos fog­lalkozásokat, egyéni beszélgeté­seket, és mentálhigiénés szak­emberrel beszélhetnek a betérők életvezetési gondjaikról. Színvonalas informatikai hát­térrel rendelkezik a klub, ahol igénybe vehető az internet-hoz­záférés, és mód van a számítógé­pes fortélyok elsajátítására is. Ha valakinek nincsenek konkrét el­gondolásai, egyszerűen az időtöl­tés kedvéért is felkeresheti a vide­óval, tévével felszerelt klubot, ahol a fiatalokat főként érdeklő kiadványok mellett megtalálhat­ják a napilapokat is, de alkalmas a Pik-3 arra is, hogy erre a helyre beszéljenek meg találkozókat. A szakemberek pedig közvet­lenül találkoznak itt a fiatalok­kal, szabadabb, kötetlenebb lég­körben próbálják megközelíteni a problémáikat, és vissza is iga­zolódik, hogy lazább hangnem­ben könnyebb az őszinte beszéd és a gondok orvoslása. Az indulásra és a Pik-3 prog­ramjainak finanszírozására a Pal­ló Ifjúságsegítő Egyesület pályá­zati nyereménye biztosított lehe­tőséget. A gyerekekért, a holnapért Dolgos kezekben, időskorúakban nem szenved hiányt Kisecset, gyermekekben viszont annál in­kább, így például ebben az évben óvodással nem gyarapodott a korosztályhoz tartozók száma. A hely­beli apróságok a szomszédba, vagyis a kétbodonyi gyermekintézménybe járnak, az a kevés aktív korú pedig, aki megmaradt kisecsetinek, Rétságon, illetve Romhányban dolgozik. Az általános iskolások is ke­vesen, mindössze tízegynéhányan vannak. A népes­ség csaknem felerészben idősekből áll, s ami a hat­van éven felülieket illeti, beállítottságuk semmiben sem különbözik azokétól, akik a megye más falvai­ban élnek: amíg testi erővel bírják, dolgoznak és dol­goznak a gyerekekért, az unokákért, a holnapért. Ez a tudat a legfőbb ösztönzőjük. Összeírják az üdülőket - Szabálysértést követ el, aki nem szolgáltat adatot Az erről szóló törvény értelmében, 2001. februárjában nép- számlálást tartanak hazánkban. Ennek szerves részét képe­zi a július 1-től augusztus 31-ig tartó üdülő-összeírás. A tud- » nivalókról Vadovics Imre, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese, az üdü­lő-összeírás megyei instruktora nyilatkozott lapunknak.- Önként adódik a kérdés: mi­ért most és nem a népszámlálás­sal azonos időben végzik el az üdülők összeírását?- Az indok kézenfekvő: a népszámlálás időpontjában, va­gyis 2001. februárjában kevés esély lenne arra, hogy az alapve­tően idényjellegűén használt építményekben valakit találja­nak. A választás azért esett a nyári hónapokra, mert ekkor az üdülők döntő többségét hasz­nálják, következésképpen na­gyobb az esély a pontos adat­szolgáltatásra.- Mi a célja az üdülők szám­bavételének?- A lakásokhoz hasonlóan az időszakosan használt üdülők is szerves részét képezik az ország lakásállományának. Csak ezek pontos felmérésével biztosítha­tó, hogy a közvélemény és a döntéshozók megalapozott és pontos információval rendelkez­zenek a lakásvagyonról. Ha­zánkban utoljára az 1960-as népszámláláskor írták össze az üdülőket. Húsz évvel később új­ra megkísérelték, de a bevallá­son alapuló adatgyűjtés eredmé­nye messze alulmúlta a szakem­berek becsléseit, így az össze­írást érvénytelennek minősítet­ték, s az adatfeldolgozás ered­ményeit nem hozták nyilvános­ságra. Az üdülők számára vo­natkozóan jelenleg csak becslé­sek léteznek, az állapotukkal, felszereltségükkel, komfortossá­gukkal kapcsolatosan pedig még az sincs. Az összeírás célja a valós helyzet rögzítése. Az üdülők pontos felmérésére azért is szükség van, mert az ENSZ népszámlálási ajánlásaiban a la­kóegységek minél teljesebb ösz- szeírása szerepel.- Kik és hogyan végzik ezt a munkát?- A népszámláláshoz és az előzetes üdülő-összeíráshoz a hagyományoknak megfelelően az önkormányzatok jegyzői szervezik és képezik ki a szám­lálóbiztosokat. A KSH megyei igazgatóságai a szakmai irányí­tást és felügyeletet látják el. Az összeírók az erre a célra készí­tett kérdőívvel keresik fel az üdülőket, az azokban szereplő kérdésekre kell válaszolni.- Valószínű, hogy az üdülő­tulajdonosok egy része nem szí­vesen nyilatkozik majd az ösz- szeíróknak. Mire irányulnak a kérdések, s muszáj-e azokra fe­lelni?- Az adatszolgáltatás a tör­vény értelmében kötelező, meg­tagadása szabálysértésnek mi­nősül. A KSH azonban lehető­ség szerint igyekszik elkerülni az eljárások kezdeményezését, előnyben részesíti a lakosság megfelelő tájékoztatását és az összeírók korrekt felkészítését. A kérdések az épület pontos he­lyére, állagára, korára, anyagá­ra, alapterületére, helyiségszá­mára és komfortosságára irá­nyulnak, a tulajdonos nevét és címét viszont nem tartalmaz­zák. Vagyis személyiségi jogo-. kát nem sértenek. Szeretném hangsúlyozni: nem kell attól tar-' tani, hogy a számlálóbiztosok felhívják a helyi hatóságok fi­gyelmét az üdülőkben tapasz­talható visszásságokra - mond­juk az engedély nélküli építke­zésre -, különben is rájuk a sta­tisztikai és az adatvédelmi tör­vény előírásai szigorú titoktartá­si kötelezettséget rónak. . •' Mi történik akkor, ha óz összeíró nem találja a tulajdo­nost az üdülőben?- Mivel a számlálóbiztosnak azűsszeírásra két hónap áll ren­delkezésére, más alkalmakkor is felkeresheti a tulajdonost. Ám akkor sincs gond, ha nem sike­rül találkoznia vele, hiszen - mi­vel előzetes üdülő-összeírásról van szó - tökéletesen megfelel az is, ha az üdülőt éppen hasz­nálótól, vagy a közelben lakó személytől kapja meg az üdülő­vel kapcsolatos információt.- Számos példa van rá, hogy a bűnözők hamis igazolványt felmutatva hatolnak be a gya­nútlan tulajdonoshoz. Mi a biz­tosíték arra, hogy valóban az összeírót eresztik be az üdülőbe a jóhiszemű emberek?- A számlálóbiztosok igazol­ványát maga a KSH elnöke, Mellár Tamás írta alá, s az csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. De a település jegyző­jének kézjegye és a KSH-zöld- száma is rajta van az igazolvá­nyon.- Mi lesz a sorsa a kérdőívek­nek, s a rajtuk szereplő adatok­nak?- A üdülők előzetes össze­írásakor kitöltött kérdőíveket a jegyzők a nép- számlálás idő­pontjáig tárolják, majd kiadják a számlálóbiztos­oknak, akik a fel­vétel során ellen­őrzik azokat, s az esetleges vál­tozásokat átve­zetve, átmásol­ják az adatokat a népszámlálási lakáskérdőívre. Ezt követően a kérdőíveket fel­dolgozás céljára átadják a KSH- nak. Miután ez megtörtént, megsemmisítik a kérdőíveket. Az adatvédelmi szabályok be­tartása törvényben előírt köte­lesség, egyben elemi érdeke is a feldolgozást végző KSH-nak, mert a munkája csak addig hite­les, amíg az adatszolgáltatók bíznak benne.- A záró kérdés: milyen üdü­lőket .kell a számlálóbiztosok­nak összeírniuk, s előrelátható­an mennyire lesznek pontosak az adatok?- Minden üdülőnek és nya­ralónak használt épületet össze kell írni, függetlenül attól, hogy belterületen, vagy külterületen találhatók-e. Az üdülők az ösz- szeírás szempontjából, illetve fogalmilag két kategóriába so­rolhatók. Egyrészt vannak a családi, személyi használatra épített üdülők, nyaralók, hétvé­gi házak, másrészt az öt, vagy több személy közösségi elhe­lyezésére szolgáló üdülőszál­lók, motelek, panziók, kempin­gek, vállalati üdülők. Az előb­biekből becslések szerint 3300, az utóbbiakból 25 található me­gyénkben. Nógrádban tíz tele­pülésre terjed ki az üdülő-ösz- szeírás, ezek a következők: Sal­gótarján, Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátony- terenye, Nógrádszakál-Rárós, Bánk, Palotás, Diósjenő és Szuha. Legtöbb üdülő Salgótar­jánban (mintegy 900), Bánkon (600), Palotáson (350), Balas­sagyarmaton (200 fölött) és Szuhán (200) van. Minden most begyűjtött adattal telje­sebb és pontosabb lesz a lakás- állomány 2001. februárjában esedékes teljes körű felmérése. KOUU LÁSZLÓ Fotónk Illusztrácó gyurián tibor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents