Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2000. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Túra Drégelyvárra Egy község hírei A napokban megjelent a Rimóci Új­ság. A már az augusztus 20-ai ünnep­ségre készülődve a kiadvány a címla­pon közli Beszkid Andor polgármester millenniumi köszöntőjét, amit a belső oldalakon jól kiegészíti a pannonhal­mi apátság történetét bemutató írás. Emellett az önkormányzat legfonto­sabb hírei közérdekű információk RSMÓCI ÚJSÁG kaptak helyet a lapban, de beszámol­nak arról is, hogy augusztus 1-től jö­vedéki termék lett a bor, s tájékoztató hangzik el ennek szabályozásáról. Kö­zölnek kettőt a korábban meghirdetett versíró pályázatra beérkezett művek­ből is, illetve érdekes kis tanulmány olvasható Benkó Péter tollából a rimó­ci templom épületének bővítéseiről. Kedves gesztusként fotón is bemutat­ják a faluban idén végzett nyolcadiko­sok csoportképét, az utóbbi időszak­ban házasságot kötött rimóciak eskü­vői képeit és a született gyermekek ne­vét. Természetesen a sport sem ma­radhat ki a lapból. Még a török is megizzadhatott, míg 1552-ben Drégely vára alá felvonul­tatta hadi szerszámait, olyan jól vá­lasztották meg eleink a térségre pom­pás látással bíró, meredélyekre tá­maszkodó helyet. A magasságot azonban nemcsak a várépítők és az elfoglaló törökök győzték le, hanem az utódok is, akik a mai napig meg­járják a fél évezrede pusztuló várro­mot. Július végének utolsó szerdáján is kirándulók sokasága kereste fel a Szondi György várkapitány és társai­nak hősi küzdelmére emlékeztető helyet. A délelőtti ragyogó napsütés­ben már sokan megjárták a várat, köztük a vámosmikolai iskola tábo­rának résztvevői, akiknek egy része a hegy alatti forrásnál ütött tábort. Gyenes László biológia tanár elújsá­golta, hogy 1994 óta táboroznak együtt a szlovákiai Ipolyszakállas iskolájával, hol itt, hol ott és már három éve a len­gyelországi Jodova iskolájának gyere­kei is részt vesznek a vándortáborozás­ban. Bállá Csaba, az ipolyszakállasi is­kola tanára a gazdag programról be­szélt, amelynek során eljutnak a gyere­kek a Parlamentbe is. A várhoz vezető úton Péter fiammal csatlakoztam az Ipoly Unió Természet- ismereti és Környezetvédelmi Táborá­nak résztvevőihez. Nagy Vilmos szer­vező elmondta, hogy az égerlápi ta­nyán táborozó társaság a Drégely vá­ron megindult ásatás megtekintésére indult, amelynek megbízott vezetője Majcher Tamás, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze. Már a vár alatti meredeknél szuszogott a csapat, amikor felülről kerékpárosok bukkan­tak elő a fák és bokrok sűrűjéből, ahol még gyalogosan is embert próbáló az út. A két keréken járó fiatalok, Vabeniczki Péter és Gaucsik Zsolt, a kí­séretükben lévő szépséges Emese. Ipolyságról kerekeztek el a magyar tör­ténelmi emlékhely megtekintésére, példázva, hogy a határon túli magya­rok nem felejtenek. Ők lefelé haladva megúszhattál azt a váratlan zuhét, ami elől a vár- maradványai alá kellett me­nekülni. Ide húzódott az ásatást vezető Majcher Tamás is, aki míg zuhogott az eső, a vár területén végzett munkájáról beszélt.- Július 12-ike óta folyik a feltárás, amelynek célja a vár szerkezetének megismerése. Hat ember segíti a mun­káját, akik a kő és egyéb törmelék- anyag kibányászását végzik. A Kincstá­ri Vagyonigazgatóság salgótarjáni ki- rendeltsége adott megbízatást a feltáró munkára, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál nyert pályá­zati pénzből fedeznek. Bekapcsolódott a munkába a Dré­gelyvár Alapítvány, amelynek megbí­zottja Teszári Károly, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi igazgatója. Ó már évek óta végeztet itt állagmegóvá­si munkákat. Neki köszönhető, hogy a nyugati és az északi falszakasz, a két félkört! toronnyal nem dőlt még le, és elnyerhette a jelenlegi formáját. Folyik az eddig pusztulásra ítélt falak kutatá­sa. Majcher Tamás szólt arról, hogy Drégely a szakember szemével nagyon izgalmas feladat, mert hiteles ásatás ebben a várban még nem folyt.- A legpontosabb adatokat eddig a múlt század végi Könyöki féle felmé­rés szolgáltatta. A hetvenes években Nováki Gyula, ill. Miklós Zsuzsa, a Börzsöny hegység váraival foglalkozó munkájában feldolgozta Drégely várá­nak történetét, de ők is csak irodalmi anyagból tudtak meríteni. Régészeti munkaként ez az első kapavágás Szondy várában. Előkerültek már olyan falszakaszok, amelyek eddig nem voltak láthatók és kezd valami ki­rajzolódni a felső vár szerkezetéből. Egetverő leletekre még nem bukkan­tunk, mert úgy néz ki, hogy ezt a vá­rat, amikor elhagyták, kitakarították. Valószínű, hogy nem az 1552-es ost­rom vetett véget a vár életének,-az utó­dok, amit lehetett, elvittek - magya­rázta mosolyogva a régész, a körülöt­tünk csapkodó villámlás közepette. Míg az eső el nem állt, szó esett arról is, hogy a továbbiakban, ha megfelelő­en kibontják a falszakaszokat, azok­nak az állagmegóvása után lehetne nagyobb szabású ásatási munkákat végezni. Drégely várában nincs olyan pince- rendszer, mint Egerben, vagy más vá­raknál található. Itt a vár egy vulkáni szikla kúpra épült, amelynek nyomait jól lehet látni az egykori kapunyílás ki­vájt üregének tufa szórás nyomaiban, amelyek a hajdani erős vulkáni tevé­kenységet jelzik. A vár alatt nem messze van egy pin­cevég, amely nem vezet tovább. Ez a várhoz tartozó úgynevezett Szondy- alagút, a tsitári forrásoknál sem lehe­tett menekülő alagút, mert olyan távol­ságból indul, különböző geológiai réte­geket érintve, hogy a legmodernebb metró-technikával sem lehetne kivite­lezni a várral való összeköttetését. En­nek a patakmederbe rendszeresen be­csatlakozó járatrendszernek keresik a funkcióját. Ezek szép legendák, mint a ludányhalászi templomharang esete, amelyről azt tartották, hogy a török elől elásták az Ipoly medrébe, de ez csak a monda, mert a páratlan 1500-as években készített harang azóta is hir­deti Isten dicsőségét. Igaz, hogy a Heves község templom­harangjának elásásának históriája be­igazolódott, mert 12 éve ráakadtak. A Drégely vár kútjáról azt tartották, hogy belőle alagút indult és ebbe még járt két nagyoroszi katonatiszt, akik veze­tékes telefonon érintkezve ereszkedtek le a mélységbe.- Erről szól a történet, de a valóság az, hogy a vélt kút csak egy betömött, egy méter 60 centis ciszterna, ilyen van a salgói várban is, - magyarázta Majcher Tamás és még arra figyelmez­tetett, hogy kutatni akárki fiának nem lehet. A közelmúltban is kutatták a drége­lyi vár kútját és az alkalmi régészeket feljelentették. A régészeti törvény értel­mében bűncselekményt követ el, aki régészeti területet átkutat, onnan tár­gyakat gyűjt be, illetve tönkre teszi a le­lőhelyet. A társadalmi, erkölcsi oldala az, hogy minden egyes ilyen kapavá­gással a múltunkból egy darabot tünte­tünk el - vélekedett a régész. Ahogyan az eső elállt és a nap is elő­bújt, a rejtekhelyekről előmerészkedett a turisták sokasága és a csákányos, la­pátos munkások is újra kezdhették a kutató árkok mélyítését. Jó, ha fenn­marad az utókor számára Dudok Lajos Bernecebarátiból, Urbán József, Gyenes Tibor, Kiss János, Jónás János és Gáspár Sándor neve, akik ottlétünk­kor ásták ki az egyik bástyafal alját. A várból nyíló páratlan kilátás gyorsan feledtette a hirtelen jött esőt. A látniva­lók között egy erdőtűz is akadt, ame­lyet a gyakorlatozó nagyoroszi légvé­delmisek okoztak. Látványos volt, ahogy a tüzet helikopterről oltották. Előkerültek az elemózsiás tarisz­nyák és akadt még jóféle hazai is és is­merkedésre is jutott egy kis idő. Azért kevés, mert amilyen gyorsan elült az eső, olyan hirtelen elsötétült az Ipoly felől az ég. Megindult a turisták csapa­ta lefelé, még a régészeti munkások is összekapkodták magukat és a terepjá­rójukhoz igyekeztek. Hiába volt a siet­ség, mert a zivatar szélsebesen lecsa­pott. Ömlött a víz és a Drégely vár me­redekétől vezető sikamlóssá vált úton gatyáig ázva csúszkáltunk le a várhegy aljánál parkoló autónkhoz. Hazafelé a Sisa csárdában bevettünk egy kis lélekmelegítőt és megegyez­tünk abban, hogy ha bőrig is áztunk, -de-a vártúra emlékezetes marad. «• ■ __________________SZABÓ ENDRE F olytatja munkáját az Európai Információs Pont 1998. decemberében a Külügyminisztérium és a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Közgyűlése között szerződés jött létre az Európai Információs Pont (EIP) létrehozására. A program vég­rehajtásával a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejleszté­si Alapítványt (NMRVA) bízták meg. A szerződés ugyan július 31-én lejárt, de jövő év február végéig meghosszabbították. Hugyagon kőműveseket képeznek Az EIP 1999. november 11-én nyitotta meg ügyfélszolgálatát, ám a hatékonyabb működés ér­dekében számos kihelyezett elő­adást, szakmai konferenciát szer­vezett, amelyek célja az volt, hogy megyei szinten előkészítse az Európai Unióhoz való csatla­kozásunkat. A rendezvényeken kiemelt szerepet kapott az EU vi­dékfejlesztési politikája, vala­mint a Nógrád megyében is elin­dult SAPARD-program bemutatá­sa - tájékoztatta lapunkat Svecz István főtanácsos, a megyei ön- kormányzat EIP koordinátora. Az uniós információk hatéko­nyabb közvetítése érdekében az EIP együttműködési megállapo­dást kötött a Nógrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara kere­tein belül működő Euro Info- Centerrel. Az idei Palócország kiállításon szervezett EU-kon- ferencia már az együttműködés eredménye. Az EIP működése során ki­emelt szerepet kapott a vállalko­zók és a diákság információkkal való ellátása, de információs anyagaikat szélesebb körben is terjesztették, például a regioná­lis vásárokon, iskolai rendezvé­nyeken. 1999. decemberétől az EIP rendszeresen szervezett Euro Klub-foglalkozásokat és vállalkozói klubokat. A magyar kormány nagy hangsúlyt helyez a hazai közvé­lemény legszélesebb rétegeinek hiteles, a leendő uniós tagság előnyeit és várható, kiszámítha­tó következményeit egyaránt bemutató tájékoztatására. Az unió tervezési-programozási rendszerében az alapok pénz­eszközeihez csak egyeztetett, az érdekazonosságon, a partnersé­gen alapuló programokkal lehet hozzájutni. Ez esetben a ver­seny azon dől el, hogy egy-egy település, településcsoport mi­képpen támaszkodott az együtt­működésben rejlő lehetőségek­re, milyen az egyeztetési mecha­nizmus a gazdasági szereplők, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek között. A csatlakozás egyik legfonto­sabb követelménye a magyar jog harmonizálása a közösségi joganyaghoz. Az egyik ilyen fel­adat például ahhoz az uniós kö­vetelményhez való igazodás lesz, mely szerint a közszolgál­tatásokat biztosító gazdasági társaságok nem lehetnek önkor­mányzati tulajdonban. Az EIP további működése so­rán szeretné ügyfélszolgálati te­vékenységét kiterjeszteni kö­zépiskolákra, illetve az alapít­vány 4 alirodájára. Információs szolgáltatását a Gazdasági Mi­nisztériumhoz benyújtott pályá­zatának függvényében szeretné BAZ és Heves megyékben is el­érhetővé tenni. Az eddig végzett munka érté­keléséből kitűnik, hogy a Kül­ügyminisztérium elégedett a Nógrád megyei EIP tevékenysé­gével, amit jelez a közelmúltban Martonyi János külügyminiszter Becsó Zsoltnak, a megyegyűlés elnökének küldött levele is. A magyar diplomácia vezetője kö­szönetét mond az EIP működte­téséhez nyújtott megyei támo­gatásért, s felajánlotta további együttműködését a munka foly­tatásához. T. N. L. Hugyag polgármestere, Kanyó Tibor jó hírekről számolhat be te- i lepüléséről: különlegesség példá- i ul, hogy 13 kőművest képezhet­nek helyben: ehhez a támogatást a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pályázatán nyerték. Az egyéves képzést, amely kőműves szakmunkás képesítést ad a ba­lassagyarmati Szondi szakközép- iskola vállalta fel és a gyakorlati oktatás helyszíne a befejezésre váró új iskola épülete lesz. (Ezt az Ismeretlen elkövető a délelőtti órákban feltörte egy holland ál­lampolgár lakókocsijának ajtaját, s eltulajdonított egy útlevelet, egy villanyborotvát, Visa-kártyát és utazási kártyát. Elvitte a vendé­gek utazótáskáját is különféle ru­haneműkkel és egy CD-lejátszót. Az összes kár 200 ezer forint. Ugyancsak ismeretlen tettes ga­rázdálkodott a salgótarjáni kór­házban. Az illető ismeretlen mó­don hatolt be a kilencedik emele­ten található lezárható folyosó­részbe s az ottani irodákból elvitt egyébként eladásra szánt épüle­tet valamilyen vállalkozás helyé­nek szánja az önkormányzat: az iskola a körzetesítés miatt ma már célját vesztett beruházás.) Ezek a történések fontosak a kis Ipoly menti település életé­ben, mint ahogy jól jött annak a közmunkapályázatnak az elnye­rése, amelyet a salgótarjáni és a balassagyarmati kistérség indí­tott el. Ennek értelmében au­gusztus 1-től 10 főt alkalmazhat­három darab számítógépet, egy nyomtatót, s egy kávéfőzőt... Cse­lekedetével több mint hatszázezer forint kárt okozott. Egyelőre az a tettes is ismeret­len, aki a napokban Salgótarján­ban az Alagút úton gyalogosan közlekedő helyi lakos nyakáról letépte az aranyláncot a medáljá­val együtt, eltulajdonította és a helyszínről elfutott. A sértett lelki megrázkódtatásán túl az anyagi kár tizenhatezer forint. Kellemetlen meglepetésben volt része annak a debreceni Iá­nak fizetett közmunkán, akik a falu utcáinak gondozásán szor­goskodhatnak. Másik hír, hogy augusztus 7-el zárul az alsó tago­zatos iskola igazgatói állására ki­írt pályázat. Színes műsorral, iga­zi falunappal készülnek a hugya- giak a szeptember 10-i millenniu­mi zászlóátadásra, melynek programjában az új Szent István- szobor ünnepélyes avatására is sor kerül. kosnak, aki a szandai várhoz ve­zető földúton hagyta a gépkocsi­ját. Ismeretlen tettes betörte a ko­csi ablakát, s eltulajdonított belő­le egy AIWA típusú walkmant mintegy tízezer forintot, négy­száz osztrák schülinget és két­száz szlovák koronát. A lopással és a rongálással okozott kár öt­venezer forint. Ismeretlen személyek becsen­gettek egy balassagyarmati lakos­hoz, s közölték vele, hogy az Émász-tól jöttek a villanyórákat ellenőrizni. A gyarmati lakos fi­gyelmetlenségét kihasználva el­tulajdonították a bankkártyáját, amelyről csaknem százhúszezer forintot vettek fel. Egy nap hordaléka: lopások sora A rendőrség minapi nyomozás elrendelése változatos képet mu­tat. Az elkövetett ügyekben döntően ismeretlen tettesek ellen ren­deltek el nyomozást a városi rendőrkapitányságok. Az egyik tör­vénytelen cselekmény a salgótarjáni camping területén történt. A Nagy O is benne van Megyei Telefonkönyv - az Ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 989 Internet: www.telefonkonyv.hu , e-tnail: telefonkonyv@mtt.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents