Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-04 / 181. szám

Csipetnyi nosztalgia: évtizedek a volán mögött Lovas huszár volt az ecsegi férfi Ecseg községben él a nyolcvan esztendős Molnár János akit a településen Jenőnek ismernek. Lovas huszárként szolgált a hadseregben az 1940-es években. Ma nyugdíjas éveit tölti feleségével. Lakásán beszélgettünk az idős emberrel. Molnár János huszonöt évesen, lova nyergében Manapság nem megy ritkaság számba, ha valaki kézhez kap­ja jogosítványát. Napról napra sokasodnak a magán autós is­kolák, akik ilyen-olyan enged­ményeket tesznek csakhogy több vezetni akarót nyerjenek meg maguknak. Sok esetben viszont ezekre is igaz a mon­dás, hogy: „olcsó húsnak híg a leve”. Néhány évtizede még csak néhány állami autós isko­la volt, s bizony a tandíj sem szökött a csillagos egekbe.- 1947 október 17-én szerez­tem meg a jogosítványt, s egyet­len balesetem sem volt - mondja Kormos Pál, aki 53 év baleset- mentes vezetéssel a háta mögött nap, mint nap saját autójával köz­lekedik. Pali bácsi 1928. január 25-én született. Egészen a '70-es évek elejéig Mátraverebélyben lakott, majd Galyatetőre költözött egy családi vállalkozásnak köszönhe­tően. 1949-1994 között kereske­delmi ellenőrként dolgozott - sok­szor naponta két műszakot is. Gyerekkorától fogva érdekelte a közlekedés, s mikor potyautas­ként fölszállhatott egy-egy kocsira rögtön a műszerfalat és a külön­böző berendezéseket kezdte el nézegetni. Elmondása szerint annyira megbabonázta a benzin illata, hogy azt nem tudja elfelej­teni. Ezért is akart minél előbb jo­gosítványt szerezni.- Milyen mä fiatal komban a közlekedés?- Autó, motor a '40-es évek­ben még alig volt. Naponta egyet, kettőt láttam az utakon. Talán Sal­gótarjánban nagyobb számmal volt, mint vidéken, de ez is csak azért volt, mert a nagyobb cégek­nek, gyáraknak kellettek autó - szükség volt rájuk. Nemhogy az autó, de még a lovas kocsi is ritka­ságszámba ment. S bizony az is „nagy” legénynek számított, aki biciklin járta a falut. Még az is csak néhány akadt.- Mennyibe került a jogosít­ványt?- Nem igazán emlékszem már, de azt tudom, hogy ezer forint alatt volt. Talán 700 forint körül mozgott azaz összeg, amiért az ember kézhez kaphatta a jogosít­ványát.- Hogy zajlott a tanfolyam, amire járt?- Először is: mivel nem volt au­tó, így sok esetben biciklivel, vo­nattá - már ha közlekedett -, sze­kérrel vagy gyalog jutottunk be Salgótarjánba. Nagyon kellemes fogadtatásban részesültünk, s az oktatóknak volt idejük ránk, hisz’ kevesen voltunk. Nagyon tisztán emlékszem még arra, hogy ahol most a Pécskő üzletház van, ott volt régen egy kocsma, tulajdo­nosának volt egy régi, lerobbant autója. Ezen gyakoroltunk és ezen is vizsgáztunk le. Volt egy nagyon kedves bácsika, akit Ipacs bácsinak hívták - ő oktatta a mű­szakit és a még igazából KRESZ- nek mai értelemben alig nevezhe­tő közlekedési szabályokat.- Mi volt az első „gépesített "jár­műve?- Egy 150 köbcentis Csehszlo­vák Zetka típusú motor, ami ha­mar le is cseréltem egy oldalko­csis motorkerékpárra. Ez a kérék- pár kuriózum volt, s nagyon örül­tem neki, mikor hozzájutottam. A motor ugyanis megjárta már Afri­kát - még a n. világháború idején. Az a festés volt rajta, amit a német hadtest az afrikai hadjáratban al­kalmazott. Ez egy szürkés szín volt. Masszív, strapabíró motor volt, több mázsát elbírt. Nem tud­tam kellőképp’ kihasználni így el­adtam egy szécsényi lakosnak. Éppen a napokban érdeklődtem, hogy megvan-e még?- Megvan?- Igen. Igaz, az úr, aki akkori­ban megvette tőle már elhunyt, de a fia ugyanolyan nagy öröm­mel használja még most is a ritka motorkerékpárt.- Milyen jármává voltak még?- Az 1956-os események után egyre több jármű jött be hazánk­ba. Nekem megadatott az a lehe­tőség, hogy vegyek magamnak egy 250 köbcentiméteres, négy­ütemű Simsont, amit a '60-as években lecseréltem egy Trabant­ra. Ezután volt Zsigulim, s most pedig egy Opel Combival járok, amivel nap, mint nap az árut is fu­varozom üzletünkbe.- Bizonyára került azért bajba az úton...- Kétszer történt olyan eset, mikor más okozott nekem kelle­metlenséget. Az első ilyen Kisterenyén történt, mikor egy Zü letérített az útról, a másik eset pe­dig a Mátrában fordult elő.- Emlékszik még arra, hogy mennyibe került az '50-es '60-as években a benzin?- Igen. Nem volt nagy válasz­ték, egy fajta normál benzin volt, amihez lehetett venni adalékot. Adalékkal együtt a Trabantomba egy liter benzin 3 Forint 60 fillér­be került. Mint egy kiló kenyér vagy egy liter tej... FISSZA- Tősgyökeres ecsegi vagyok, itt születtem 1920-ban, itt jár­tam iskolába, minden évben ki­tűnő tanuló voltam - mélyed a Hogy miért éppen ilyen he­lyen verik fel a sátraikat, mi dolguk akadhat a csak hétvége­ken emberlakta helyen? Egy­szerű a válasz: egy százhalom­battai társaság felismerte a tele­pülés természeti és építészeti értékeit, s elkezdték eredeti ál­lapotuknak megfelelően, új szerepre alkalmassá tenni va­gyis vendégházakká alakítani az üresen álló épületeket. A be­népesítés érdekében két-három éve kezdődött a fejlesztése, s múltba Molnár János. Később otthon a mezőgazdaságban dol­goztam, majd 21 évesen bevo­nultam katonának Nyíregyhá­ehhez a munkához kértek se­gítséget a város- és faluvédők­től, az országos szövetségtől, amely évente megszervezi az ifjúsági tábort azok részére, akik a legderekasabban dolgoz­tak és dolgoznak. Július máso­dik felében harmincöt fiatal, ti­zenkét napot töltött Kánban, köztük hét nógrádi is volt. A tá­bort a ságújfalui Faluszépítő és Művelődő Egyesület vezetője, Pinczésné Kiss Klára vezette. A program szerint reggeltől délig zára gróf Hadik András ne­gyedik huszárezred állomá­nyába. A kiképzést követő­en az első csoporttal vittek is a frontra. Oroszország­ban a Pripjaty mocsaraknál harcoltunk egy éven át, hol támadva, hol pedig véde­kezve. A harcokban vissza­vonultunk Lengyelország felé, Varsóban hatalmas bombázást kellett átélnünk. Egységünk már Budapes­ten volt amikor orosz fog­ságba estem 1945 februárjá­ban, itt egy évet töltöttem amikor jelentkeztem az ala­kuló demokratikus magyar hadseregbe. Hála Istennek, hogy a háborúban nem se­besültem meg. Később hi­vatásos katona lettem, a törzsőrmesteri rendfokoza­tig vittem, 11 év után 1957-ben leszereltem és hazatértem Ecsegre. A régi fotókat nézegetve meg­tudjuk, hogy lovas versenyeken is indult. Miután a huszárezrednél szolgáltam meg kellett tanulni lovagolni, olyan jól sikerült, hogy számtalan versenyen in­dultam éveken át itthon és kül­földön egyaránt. Több alkalom­mal meg is nyertem a versenyt, s közben voltak baleseteim is vállkulcs-csonttörést szenved­tem. Szép emlékeim vannak ezekből az időkből.- Leszerelés után mivel fog­lalkozott?- Fölművelő családból szár­mazunk, volt egy kis földünk melyen gazdálkodtam, állatokat kemény fizikai erőkifejtéssel telt az idő: bontottak istállót, fűtengerből ki sem látszó teme­tőt tisztítottak, támfalat építet­tek, vakolatot szedtek le, beto­noztak. Délutánonként játék­készítő, fafaragó mesterrel, művészettörténésszel való ta­lálkozást, kézműves foglalatos­ságot jelentett a kötetlen foglal­kozás, illetve a pihenés. A tá­borszervezők a kirándulások közbeiktatásáról sem felejtkez­tek meg: így láthatták a fiatalok az abaligeti cseppkőbarlangot, jártak a siklósi várban és Har­kányban strandoltak. tenyésztettem, majd az állami gazdaság keresztvölgyi telepén dolgoztam. Később a helyi ta­nács adócsoportjához kerültem, majd szövetkezeti bolti eladó voltam, 62 évesen mentem nyugdíjba. Azóta itthon töltöm napjaimat, volt egy agyvérzé­sem, de kigyógyultam belőle.- Fiai is követték a katonai pályán Három fiúgyermekünk szü­letett, valóban mindhárman a katonai pályát választották, a legidősebb sajnos súlyos beteg­ségben meghalt, a másik kettő József és Jenő alezredesi rend­fokozattal, felelős beosztásba kerültek. Nagyon büszke va­gyok rájuk, ha idejük engedi rendszeresen meglátogatnak KEREKES LAJOS Megálló a temetőnél Idős jánosaknai olvasónk há­zastársa sírjához a salgótarjáni (pintérpusztai) új temetőbe jár busszal, s utazásai során már nem egyszer fordult elő, hogy a temetői megállónál nem állt meg a távolsá­gi járat. Emiatt a számára már fá­rasztó kerülővel, helyi járatú autó­busszal kellett visszajönnie a te­metőhöz. Nem lehet ezen változ­tatni, hiszen több, ezen a vonalon közlekedő autóbusznak útba esik Pintérpuszta, vagyis a kegyhely? Ezt a kérdést hozzátartozója tette fel, akinek figyelmébe ajánljuk a Nógrád Volán Rt. tájékoztatását: a szóban forgó megállóban ugyanis a megyét elhagyó távolsági bu­szok nem, viszont a megyén belü­li távolsági járatok meg kell, hogy álljanak, ha az utas jelez. Tábor a lakatlan faluban Nógrádiak is dolgoztak Baranyában Huszonkét éve lakatlan a Baranya megyei Kán község, ahol imádnak táborozni a város- és faluvédő fiatalok. Pedig ez a táborozás javarészt kemény munkából áll. Hasznos is, veszélyes is? Az A-vitamin több funkciót tölt be a szervezetben, mint eddig tudtuk Ráncok keletkezése, korai öregedés és késői következmény­ként a bőrrák - már régóta gyanítják az orvosok, hogy az A- vitamin védelmet nyújt ezek ellen a fény okozta károsodá­sok ellen. Új vizsgálatok most ezt igazolták - állapította meg a michigani egyetem amerikai munkacsoportja a „Nature Medicine” című szakfolyóiratban. Ez a vitamin azonban lénye­gesen több funkciót tölt be a szervezetben: többek között ez az egyik hírvivő anyag, amely a korai embrionális fejlődésben a kar- és lábkezdemények fejlő­dését vezérli. Túl sok, vagy túl kevés A-vitamin súlyos fejlő­dési rendellenességekhez vagy akár az embrió elpusztu­lásához vezet. Az amerikai tudósok ered­ményei szerint a bőrre felvitt A-vitamin stabilizálja a sejtek fontos komponenseit úgy, hogy azok az UV-sugaraknak ellen­állnak. Egyidejűleg francia ku­tatók azt írják a „Nature Genetics” folyóiratban, hogy „az A-vitamin nélkülözhetetlen hormon, melynek teljes hiá­nya a korai embrió pusztulásá­hoz vezet”. De az is tény, hogy csak kis mennyiségben és pon­tos adagolásban tölti be a ter­mészet által kijelölt szerepét, így felmerül a kérdés, hogy ter­hes nők esetében okozhat-e kárt? Valóban előfordultak a múltban egyes esetek, amikor fiatal nők, akik A-vitamint szedtek súlyos pattanások el­len, fejlődési rendellenesség­ben szenvedő gyermekeket hoztak a világra. Az érintettek az A-vitamint gyógyszerként vették be, úgy, hogy a vérrel az egész szerve­zetbe eloszlott és a placentán keresztül az embrióba is elju­tott. Az eddigi ismeretek sze­rint ez a veszély nem áll fenn, ha a bőrre kozmetikai úton jut­tatják fel a vitamint. Ugyanis a felesleges mennyiséget a szer­vezet viszonylag gyorsan le­bontja. EUROPRESS Játék az öt karika Jegyében ön is a győztesek között tehet, ha három egymást követő hátén megvásárolja a Tvr-hét családi műsormagazintl Nem kell mást tennie, mint kivágni a Tvr-hét 2008/32., 33. és 34. számában található pályázati szelvényeket, is egyetlen levelezőlapra felragasztva a megadott határidőig beküldeni. Családi műsormagazin Olvassa és nyerjen! Molnár János ma fotó: esla

Next

/
Thumbnails
Contents