Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-31 / 204. szám
2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2000. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Patvarci patakpart: épül a szabadidő park A platánfáivá megnevezés is megillető Patvarcot, miután az önkormányzat a millenniumi évben kétszázat telepített a falu központjában e fafajból. Mos újabb különlegességgel rukkolnak ki: egy hónap múlva átadják a szabadidő parkot. Romantikus környezetet, a település szélén lévő pincesor és a Fekete-víz partja közé ékelődő területet szemelték ki az önkormányzat tagjai a szabadidő park kialakításához. A hozzávetőleg 1500 négyzetméteres területen helyet kap egy szadtéri színpad is, amely alkalmas lesz a térségi települések nyári rendezvényeinek megtartására is. Különféle szabadidős tevékenységekhez, szórakozáshoz szükséges építményekkel - bográcsolás, sza- lonnasütés - is ellátják a teret, de legfontosabbnak a gyerekek játszási lehetőségeinek megteremtését tekintik. A szabadtéri játék már készülőben, fából építi maga a polgármester, aki egyébként a tervezője is a kompozíciónak, amely várjelleget öltve áll az apróságok rendelkezésére október 8-tól. Akkor, a millenniumi zászló átadásakor vehetik majd birtokba, mint minden egyebet is a jelentős eseményt követően, amikor a falu lakossága egész napos szórakozással töltheti az új parkban az idejét. Meg is érdemlik, hiszen, mint Gajdos Pál polgármester elmondta, magánszemélyek is hozzájárultak anyaggal a kialakításához. A szabadidő park azért is fontos a falunak, mert művelődési intézménye nincs. Mohorai millennium Zászlóátadás, vaddisznópörkölt, Gengszterek, Öregfiúk, kultúra Kétnapos ünnepségsorozattal tisztelgett Mohora a millennium előtt. Augusztus 18-án a sport- és a játékos vetélkedők jegyében telt el a focipályán. Ragyogó napsütésben rúgták a bőrt a kispályás labdarúgó bajnokság résztvevői, akik között a kislegénykorú Gengszterek és az Öregfiúk is pályára léptek a Balassagyarmatról érkezett vendégcsapattal egyetemben. a balassagyarmati Hegedűs pékség által sütött finom, új kenyeret, melyet a megjelentek között szétosztottak. A délutáni kulturális programok Nagy Pál rajztanár kiállítáNagy sikere volt a palacsinta evésnek, amelynek első díja palacsinta volt, amelyre már csak hab volt a madzagon lógó csokoládé evése. Mindezeket kicsit lerázhatta a zsákba futás és a kerékpáros ügyességi verseny. Közben közel kétszáz kiló vaddisznóhúsból készült a pörkölt, amelyet Gulyás Géza főszakács- kodása mellett Gömör László és Bálint Miklós főzött. Mintegy négyszáz főre főztek, és az előkészítésben volt mit tenni az asszonyoknak. Krumpli hegyeket pucolt Antoni Józsefné és a polgármester neje, Fajcsik Józsefné is. A vidám zenét a Csaba diszkó szolgáltatta a sötétedésig, amikor Katczen- bach Csaba harmonikája vett át a vezénylést. Mulatott is a társaság hajnalig. Másnap reggel a balassagyarmati rézfúvósok pattogó zenéje figyelmeztette az utcák lakóit, hogy a millenniumi zászlóátadás napját és a nagymisét el ne felejtsék. Gyűlt is szépen a nép az evangélikus templom előtti térségbe, ahonnan aztán szép menetben elindultak a római katolikus templomba. Népi öltözetű fiatalok és asszonyok vezették a sort, amelyben Fajcsik József polgármester és Magyar József alpolgármester mellett ott voltak a hivatalos meghívottak és kíséretükben a falu apraja- nagyja. A millenniumi ünnepi istentiszteletet és a szentmisét Ipolyi Károly plébános és a Mohoráról elszármazott Béla Csaba atya tartották, akik mellett jelen volt és áldást osztott Blatniczky János Dániel evangélikus lelkész. A mise fényét a budapesti Mustármag együttes csodás éneke, zenéje színesítette. A sportcsarnokban folytatódott az ünnepi program, amelyet Fábiánné Boros Beáta, a helyi művelődési egyesült elnöke vezetett le. A versek elhangzása után Fajcsik József polgármester köszöntötte a vendégeket és a falu lakóit. Kiemelte, hogy Mohora történelmének feljegyzésre méltó szakaszát éli, melyben az infrastruktúra kialakításában már csak a környező településekkel közösen megvalósítandó csatornahálózat kiépítése van hátra. Az ünnepi beszédet dr. Kemény Attila a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára tartotta. Szólt arról, hogy az elmúlt tíz évben soha nem látott fejlődést érhettek meg a kisfalvak, példázva, hogy az ország vezetése kiemelten kezeli a vidékfejlesztés fontos ügyét. Kemény Attila átadta a kormány által küldött millenniumi zászlót Mohora polgármesterének és Gubola Zsolt jegyzőnek. A zászló szalagját Balázs Istvánná zászlóanya kötötte fel. Ezután került sor a Nógrád megyei millenniumi zászló átadására, melyet a megyei önkormányzat felhívásával egyetemben Tőzsér Zsolt, a megyei közgyűlés alel- nöke adott át a Mohorát képviselő Fajcsik József polgármesternek. Ezután az önkormányzat területén működő római katolikus és evangélikus egyházak vezetői megszentelték és megáldották a millenniumi zászlót és sának megnyitásával kezdődtek. Pribeli Györgyi iskolaigazgató a képzőművész méltatásában kiemelte, hogy alkotásai Mohoráról, az itteni emberekről a vidék szépségéről szólnak. Kemény Attila államtitkár meghívta Nagy Pált, hogy a Környezet- védelmi Minisztériumba is állítsa ki képeit, amelyet a művész látható örömmel elfogadott. A falu lakóinak közös jó ebédjéhez szólt a nóta, aztán már a szórakoztató műsoroké volt a terep. A helyi gyermek előadók műsorában Polóny Adrienn népdalokat énekelt, Odor Dániel novellát adott elő. Nagy sikere volt az óvodások Szent Anna-napi köszöntőjének, melyet Benkó Tibomé és Csók Tünde óvónők tanítottak be. A szandai dudások népdalcsokrát a közönség is énekelte és tetszéssel hallgatták a szügyi Kiss Szilvia szólóénekes műsorát. A jó hangulatot fokozták a Tóth Tibor és társulata által előadott örökzöld operett slágerek, melyek után a Gaál trió hajnalig húzta a talp alá valót az utcabálon, amelyet a körzeti rendőrség és a mohorai polgárőrség biztosított. Hogyan tovább, távfűtés? Példaértékű változások Balassagyarmaton Érdekes lehet más települések lakótelepein élők számára a balassagyarmati távfűtés korszerűsítésére irányuló törekvés. Az önkormányzat számára komoly kihívást jelent a mintegy ezer családot és számos közintézményt érintő távfűtés dolgának mindenki számára megnyugtatóan történő rendezése. Ennek egyik megoldásaként kezdték meg a tárgyalásokat a Bio Hő KfL-vel, amely az erdőgazdaságok fahulladékát hasznosítaná a kórház körzetében létesítendő égető műben. A jelek szerint az elképzelés előkészítése történhetett volna gondosabban is, mert az érintett lakásokban élők a kellő tájékoztatás hiányában kiszolgáltatottnak érzik magukat a zsebüket érintő kérdésben. Már azt is különösnek tartják, hogy az önkormányzat a kazánházak birtokosaként lépett fel, elfeledve, hogy azokat valamikor az OTP a lakások árába beépítette és a vásárlók megfizették. A megyei hőszolgáltató vállalat megalakulásakor egy tollvonással vette át a város a kazánházakat és azóta saját tulajdonaként kezeli őket, minden újabb vállalkozásban. Nem is lenne baj, ha a régi rendszerből örökölt feladatban igazán az ésszerűségre és a lakossági érdekek figyelembevételére törekedtek volna az egymást váltó önkormányzatok, de azok nem találták az igazi megoldást az ország más településeihez hasonlóan. Háborogtak a távfűtésben érdekeltek a Városüzemeltetési Kft. szolgáltatási módja, a magas fűtésdíj miatt és a rájuk erőltetett gázközműfejlesztési hozzájárulás mértékét is vitatták, am, Den később pert is nyertek az önkormányzattal szemben. Akkor azt ígérte a városvezetés, hogy a jogtalanul befizetett tőkét visszakapják a távfűtésben érintettek és a kamatokat a korszerűsítésre adja meg. Ez az ígéret remélhetőleg még áll, és abban is reménykednek az emberek, hogy az évek során fizetett fűtésdíjuk felújítási alapot képező része rendelkezésre áll az esetleges korszerűsítésekhez sok homály fedi a biohőre való átállást. Többek között úgy tűnik, hogy az ezer lakás valamilyen formában viselheti a kórház, a Dózsa iskola és más intézmények fűtési pazarlásait, ami igazságtalan és megkérdőjelezi a rendszer létjogosultságát. Azt mondják az érintettek, hogy már megint a fejük fölött döntöttek. Akadnak, akik megpróbálnak tájékozódni az ügyben, amit az ön- kormányzat szerintük elmulasztott. Vannak, főleg a Dózsa utcai kazánházhoz tartozók, akik a Német panelhitel megnyerésében látnák a megoldást. Ezt az egymást váltó önkormányzatok nem használták ki, pedig az országban találhatók rá jó példák. Ennek érdekében tájékozódtak Bélapátfalván és Dunaföldváron, ahol egyedi fűtésre álltak át a lakások, amelyet a Takarékszövetkezet által bonyolított német hitelből oldottak meg. Olcsóbb is lett és nem terheli az ügy tovább a mindenkori önkormányzatot. Mások, mint az Arany János utcai kazánházhoz tartozók többségükben azt vallják, hogy a rendszerük a lakó- közösségnek vissza adva olcsóbban és takarékosabban fűtene. A Bio Hő helyszíni bejárást ígért Szentendrén, de eddig nem törte magát az ügyben. Pedig az idő sürget, mert a tervek szerint a távfűtés ügyében szeptember 14-én dönt a testület. Annak érdekében, hogy minél több információ kerülhessen az asztalukra, köztük a polgárok véleménye is, Majdán Béla testületi tag, aki távfűtéses lakástulajdonosként is érintett az ügyben újabb megbeszélést kezdeményezett a közös képviselők számára. Ezt a találkozót augusztus 31-én, ma 18 órakor tartják a művelődési központban és minden közös képviselőnek érdeke a megjelenés. Ezen minden bizonynyal szóba kerül a gázközmű- vagyonból jött és még ezután remélhető pénzek sorsa, amely lakosság pénztárcáját is soványítot- ta a megvalósítás idején. Ebből juthatott volna, juthatna a távfűtés korszerűsítésére. Az ügyben érdekeltek remélik, hogy bár közeleg a fűtési idény, az ön- kormányzat meggondoltan, demokratikusan, a lakosság véleményét is meghallgatva dönt a távfűtés kérdésben. SZABÓ ENDRE Szülőföldünk titkai - Régen elporladt hősök tisztelete A millennium évében, nyilván a jó szervezés eredményeként egyre-másra tapasztaljuk, hogy az ország településein az emberek között olyan jelenségek érzékelhetők, amelyek arra engednek következtetni, hogy az eddig tapasztalt nemzeti fásultságot valami eleven, éltető erő mozgatta meg, és nagy érdeklődés indult e neves esztendő emléksorozatának programja iránt. Jóleső érzés látni, hogyan újulnak meg történelmi emlékhelyeink, hogyan igyekszik a legkisebb falu is felkutatni és az ünnep középpontjába állítani történetének bármily apró mozzanatát is, ha azzal bővítheti az ünnep tartalmát, emelheti fényét. De vajon lehet-e újat mondani a múltról amatőrként? Meg lehet-e közelíteni évszázadokkal vagy akárcsak évtizedekkel ezelőtti eseményeket lokálpatriótaként úgy, hogy azok sokak számára máig ható élménnyé váljanak? Balassagyarmaton, Nógrád megye hajdani székhelyén választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A városháza homlokzatán új felirat díszeleg: Civitas Fortis- sima. Jelentése: a legbátrabb város. A rendszerváltás óta egyre többen ismerik e kitüntető cím eredetét. Negyvenöt éven át hallgatni kellett arról, hogy 1919. január 29-én a város lakossága - akkor egyedülálló módon - kiverte a betolakodó cseh intervenciós csapatokat, és ezzel nagy darab magyar földet mentett meg a haza számára. Mert - ahogyan ezt egy korabeli cseh nyelvű térképvázlat bizonyítja a magyar határ - „lecsúszott” volna a Vác-Gyöngyös- Sátoraljaújhely vonalra. Január 29. immár Balassagyarmat saját ünnepe. Van-e hatásosabb és látványosabb bizonyítéka az ünnep jogosságának, mint az a márványtábla, mely eredeti feliratával a hajdani hősök nevét és tetteit hirdetve arccal a falnak fordítva hallgatott negyvenöt éven át? Most régi dicsőségében ragyog. Civitas Fortissima újraéledt. Érdekes történet. Aki elmeséli, a Civitas Fortissima Kör örökös díszelnöke, a 91. évében járó Kamarás József, mindenki Józsi bácsija, aki kisdiákként maga is átélte az emlékezetes eseményeket. Sokat dolgozott azért, hogy szeretett városa újra ünnepelni merje nagyapái hőstettét. Rejtélyek, titkok, értékek. Tele van velük a történelem. Józsi bácsit mindig is érdekelték. Nem a nagyvilági, a nagybetűs történelem, hanem a helyi, a bejárható, megtapasztalható, kikutatható. Itt van például a közeli Drégely várának romja. A Börzsöny egyik legszebb kirándulóhelye, vad romantikája megejti a látogatót. Nincs feltárva, az idő és a természet egyre többet hódít meg belőle. Él azonban az Arany János balladájában is megénekelt legenda: Szondi Györgyöt, a hős várkapitányt a várral szemközti hegyen, az Aranygombon temették el. Vajon hol lehet a sírja? Józsi bácsi szerint meg lehetne találni. A Civitas Fortissima kör tagjai azonosultak a gondolattal és úgy döntöttek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy Szondi György sírját megtalálják, a régészek figyelmét erre irányítsák. Ahogyan rejtélyt oldana meg az a régész is, aki Drégely vár kútját feltárná. Józsi bácsi kiterjedt levelezéséből származó adatok szerint 93 méter mély a kút, melynek szájától 8-10 méterre alagút indul a Babat-hegy vagy az Ipoly irányába. Józsi bácsi honismereti munkájában ez a hegy igen nevezetessé vált. Először csak a tövében található Hont-Tsitári kápolna foglalkoztatta, ahová gyakran járnak búcsúsok és egyéni imádkozók is. A kápolna körül hármas forrás van, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak, különösen szem- betegségekre. A hagyomány szerint a kápolna belsejében az oltár fölött álló Magyarok Nagyasszonya szobrot egy vakságából meggyógyult pásztorfiú faragta hálából. Több Mária szobor jelzi, hogy itt a Mária kultusz ma is él. A búcsúsok sok sajátos történetet, éneket, imát fűznek egy-egy szoborhoz. A zarándokok között akadt egy asszony, aki azt javasolta Józsi bácsinak, nézze meg alaposabban a közeli Babat-hegyi rókalyukat, ott valami rejtély van. Geológusok segítségével sikerült megtisztítani a „rókalyukat”, s feltárult a valódi rejtély: egy 90 méter hosszú alagút az agyagos földbe vágva. Embermagasságú és -szélességű, nem lehetetlen, hogy Drégely várával áll összeköttetésben. Ide azonban szakember kell, pénz kell. Addig is Józsi bácsi és az ügyet támogató környékbeli szervezetek kőből és vasból készült erős kaput emeltettek az alagút bejáratához. Szondi-alagút néven ismerik azóta is errefelé. A szájhagyomány azt tartja: van itt egy nagy terem, ide bújtak el a környék lakói a tatár vagy a török elől. Ez a titok is megfejtésre vár. Börzsöny titkait a Varga-tó legendája is gazdagítja. A látogató ma már csak a kiszáradt medrét láthatja parányi vízesésének nyomaival, amit a vízzel telt tó annak idején kivájt. A lehulló víz a földön árkot ásott magának és az árkot mederré alakította, így kis patak keletkezett. Kiszáradt medre az Ipolyig vezet. A lokálpatrióták szerint újjá lehetne éleszteni a kiszáradt tavat, ha kitisztítanák eltö- mődött forrásait. Mire volna ez jó? Hogy a Drégelyt aranyért eláruló varga legendája, akit Ali basa arannyal kitömve a tóba dobatott, ne enyésszen el a tó kiszáradásával. Aki keres, talál. A kutatót minden érdekli, ami témájával kapcsolatos, Józsi bácsi hírt kapott, hogy a szlovákiai Nagyfö- démesen Szondi György személyére vonatkozó értékes adatok találhatók. Orvos barátja, aki szlovákiai magyar, elvitte a nagyfödémesi római katolikus templom parókiájára, ahol a História domusban egy latin nyelvű történetet találtak, mely Szondi György utolsó éjszakájáról szól. Az írás sok más történeti személlyel is foglalkozik, és olyan adatokat közöl, melyek értékeléséhez a latin nyelvet jól ismerő szakember szükséges. Az sincs kizárva - mondja Józsi bácsi -, hogy a téma, Kamarás József ■ bár benne sok valódi egyházi személy is szerepel, a legendák világába tartozik. Szondi személye megérdemelné, hogy a kérdést világosan lássuk. Mi tartja elevenen az érdeklődést rég elporladt hősök iránt? Mitől olyan fontos megfejteni rég beomlott alagutak titkát? Visszaállítani egy város önbecsülését? Sok szépen hangzó választ adhatnánk. A szülőföld hálás a szeretetért. Kamarás József tavaly óta Balassagyarmat díszpolgára. ZOMBORI BÉLÁMÉ Pillanatkép a nagy mohorai népünnepélyről
