Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-25 / 199. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Kollár Julianna óvónő település lelkipásztori tevékenységét. Az atyával a plébánia épületében beszélgettünk.- Mikor került a községbe?- Első alkalommal három évig voltam itt, 1972-75-ig, de az akkori plébánia épületének ro- mosodása miatt elkértem magam innen. Később, amikor már nyugdíjas voltam, visszavágytam Kisbágyon- ba. 1981-ben helyeztek vissza, mint nyugdíjas plébánost kisegítőnek. Azóta csaknem húsz év telt el. Az itt la kók akkoriban nagy örömmel és hálával fogadtak vissza, hiszen ezzel megoldódott a faluban az egyházi misék, rendezvények helyi megszervezésének lehetősége. Kisegítőként minden egyházi feladatot ellátok a misézéstől, az eske- téstől, a keresztelésig a temetésig. Emellett Szirákon és Béren is végzem ezt a munkát. A plébánián kialakított hitoktató teremben végezzük a kisbágyoni gyerekek oktatását. Nagy örömömre szolgál, hogy a község lakosságának nagy része rendszeresen részt vesz az egyházi szertartásokon.- Milyen a kapcsolata a hívőkkel?- Előttük a plébánia ajtaja mindig nyitva áll és lelki támaszt nyújtunk a hozzánk fordulóknak. Bármikor felkereshetnek gondjaikkal-, problémáikkal. Minden problémát megoldunk, amire az egyháztörvények feljogosítanak. Az egyházi feladatok mellett a község rendezvényein rendszeresen részt veszek kapcsolatom a polgár- mesterrel és a falu vezetőivel folyamatos és eredményes. Óvoda és művészet Kollár Julianna óvónő négy éve dolgozik az óvodában. Munkáját egy dajka segíti.- Az egycsoportos intézményben az elmúlt tanévben tizenhét gyerek volt, őszre tizenhármán lesznek - tájékoztat. A nevelés adaptált, általunk kidolgozott helyi sajátosságokkal kiegészített programmal történik: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” a címe. A vezérelv a hagyományőrzés és az érzelmi nevelés. A gyerekek élvezik ezeket a foglalkozási témákat. A nevelési eszközök pótlására Egy falu, egy nap, egy lap - Kisbágyon- Nyugdíjas éveiben mivel fog- ; lalkozott?- Sok mindennel, a háztáji- ! ban többféle növény, málna, j szőlő, gyümölcsök termeszté- I sével foglalkoztam, emellett ál- i latokat tartottam. Mára már ! csak a málna és a nyúl maradt meg. A nyuszikat le- ! adásra hizlalom, az élelmet ‘ megtermelem számukra. Sajnos egyre többször bete- J gednek meg, a mixo- matózis betegség elleni oltóanyag drága és nem hatásos. Mindennek megy fel az ára, csak a nyúl felvásárlási ára csökken. Ebből kifolyólag sokan leálltak a tenyésztéssel és csak én maradtam meg hírmondónak. Sokan voltak, akik nyugdíjkiegészítésként végezték ezt a munkát. Elképzelhető,.' hogy az átvevők már nem is : jönnek ki Kisbágyonba. Na- í gyón el vagyok keseredve, v hogy a magyar mezőgazdaságot így tönkre tették. A parlagon hagyott termőföldeken fájdalmas végignézni, szívszomorító látvány. Negyven év alatt én ilyen gyomtengerrel nem találkoztam. Nagyon bízom benne, hogy e téren is lesznek pozitív irányú változások. A középkorban több család is osztozott a falu határán, 1309 ben pétiig Guthai Pál vásárolt itt nagyobb birtokrészeket. A XV. században az Alagi-család tagjai voltak a falu földesurai, akik Mikófalvi Békény Dénesnek zálogosították el itteni birtokaikat. 1488-ban az Uzsay-család bírta Kisbágyont. 1514-ben Kerékgedei Tennnel László a községet Werbőczy Istvánnak adta át. A XVI. század közepétől ez a falu is török hódoltság alá került. A tizenötéves háború idején, 1598-ban Balogh Mihály birtoka volt. 1715-ben nemes községként szerepelt a vármegyei adóösszeírásban. A falu temploma 1422-ben épült gótikus stílusban - később átalakították. Az Ondrejovich-kúria az 1830-as években, a Géczy-kúria pedig 1852- ben épült. F. Z. „Hírmondó” A hatvankilenc éves Zachar István ma már egyedüli nyúlte- nyésztő a községben.- Csécsei születésű vagyok, ott éltem húsz éven át, s mivel édesapám Kisbágyonban volt tanácstitkár, ezért ideköltöztünk 1950-ben - pergeti vissza az idő kerekét. - Hatvanban a Bajza József gimnáziumban érettségiztem. Ezt követően Szirákon az állami gazdaságban dolgoztam a növénytermesztésben. Később elvégeztem az agrártudományi egyetemet és növény- termesztési főágazat-vezető lettem. Huszonnégy év után átkerültem a palotási Május 1. Termelőszövetkezetbe, ahol ugyanebbe a beosztásba kerültem. Erről a munkahelyről mentem nyugdíjba 1991-ben. Zachar István málnatermesztő, nyúl- . tenyésztő ____________■ ij l yamán az emberek szemléletén is változtatni kell, hiszen a kis falvaknak nagy vonzása van a külföldiekre és a városi emberekre - mondja Orszáczky Ferenc.- Régi vágyunk volt egy olyan helyiség kialakítása, ahová kulturált környezetben tudjuk a település emberéit összehívni. A szerencse is kedvezett ebben. Az elmúlt évben revitalizációs pályázatot nyújtottunk be, amely egy közösségi szintér kialakítását célozta meg. Kedvező elbírálást kaptunk, így a pályázati pénzből és saját erő ráfordításával a jelenlegi hivatal épületében belső átalakításra és felújításra kerül sor. A közösségi színtéren szeretnénk beindítani egy hagyományőrző csoportot, egy irodalmi kört, valamint játszóházat. Terveinkben szerepel különböző előadások megtartása is. A szintér helyt ad - igény szerint - a település lakóinak rendezvények megtartására, szórakozására. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, úgy gondolom, hogy minden olyan lehetőséget, ami a kis falunk fejlődését és felemelkedését szolgálta, megpróbáltuk meglovagolni. Ezek az eredmények mutatkoznak településünkön és az itt élő lakosok jobb közérzetét szolgálják. Azon kell munkálkodnunk, hogy a falvak is, így Kisbágyon is, visszakapják azt a jelleget, amely az idegenforgalom, a falusi turizmus fellendülését is elősegítheti. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindenkinek, aki segítő szándékkal állt mellénk és segített céljaink elérésében. Lokálpatrióták- Kisbágyonban nagy hagyományai vannak a lokálpatriotizmusnak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a falunkból elkerült emberek a település szépítéséből nagy mértékben kiveszik a részület. így került felújításra Kopka László és családja jóvoltából az evangélikus gyülekezeti ház és a harangláb. A katolikus templom tornyának átépítése és az épület külső felújítása és a környezet rendbetétele dr. Szabó Tibor Budapesten élő nyugdíjas közgazdász érdeme, aki ugyancsak a település szülötte, itt töltötte gyermekkorát, de az élet elszólította a településről. Ennek ellenére mindig szeretettel gondol szülőfalujára. Kopka László több lakóházat megvásárolva, vendégháznak felújítva hozzájárul a turizmus kialakításához is a községben. Ő egyben fő támogatója a kisbágyoni sportegyesület megyei első osztályban szereplő labdarúgócsapatnak. Az együttes a segítsége nélkül nem működhetne ilyen szinten, a magasabb követelményeknek is megfelelő öltözővel, pályával és nem kerülhetett volna fel a megyei első vonalba, ahol eredményesen szerepel. Ezt egy ilyen kis település önkormányzata az éves költségvetésből nem tudná támogatni. Két évtized egy pap Tercsik István nyugalmazott plébános, kisegítőként látja el a nemrégiben az úgynevezett KOMA-pályázaton százötven- ezer forintot nyertünk. Új játékok beszerzéséhez pedig az ön- kormányzat biztosított pénzt. Az őszi tanévkezdésre az intézmény meszelése megtörtént, a szükséges javítások elkészültek. A gyerekek kellemes környezetben tölthetik el idejüket. A római katolikusok temploma Kisbágyon földrajzilag a Cserhát hegység déli lejtőjén terül el, egy olyan területen, ahol a falvak telepítését döntő mértékben a felhasználható víz határozta meg. A településen a Buják patak folyik keresztül, amely egyben a Kisbágyon és Palotás között megépített víztározót is táplálja. A település lakosainak száma mintegy 480 fő, évek óta csökkenő tendenciát mutat. A község polgármestere, Orszáczky Ferenc , aki immáron a harmadik ciklusát tölti a képviselő-testület élén. Előtte 1985-től a község elöljárója volt. A polgármester mellett a legutóbbi választáson az alábbiak kerültek a testületbe: Ruzsinszky Istvánná alpolgármester, Fekete Istvánná, Mérészné Holecz Mária, Pernye Lászlóné és Zachar Tibor.- Kezdettől fogva körjegyzőségben dolgozunk Palotással, körjegyzőnk Krekács Judit. Az első ciklusban a fő elvárás a község egészséges ivóvízzel való ellátása, útjainak rendbe tétele volt. Mindezeket az elképzeléseket az itt élő emberek egyetértésével, támogatásával, pályázati pénzből és önerő bevonásával 1993 őszére meg is tudtuk valósítani. A második ciklus fő célkitűzése a vezetékes gázellátás megoldása volt. Térségi beruházásként kilenc környező település összefogásával megépült a gázvezeték-rendszer és minden telekre kiépítettük a leágazó csonkot. Visszatekintve az eltelt tíz évre/ úgy gondolom, hogy a helyi lakosság segítségével, a képviselő-testület közreműködésével sikerült megvalósítani azokat a terveket, amelyek a településen élő emberek jobb közérzetét, komfortosság érzetét biztosítják. Az infrastruktúra kiépítéséhez tartozik a Az egyik felújított épület mint vendégház telefonhálózat kialakítása is. Az elkövetkezendő időszak kiemelkedő feladata a szennyvízelvezető rendszer megépítése. Ez a feladat szintén kistérségi beruházás keretében fog megvalósulni, amelynek alapjai már kirajzolódtak Palotás, Héhalom, Szirák, Bér, Egyházasdengeleg és Kisbágyon felfűzéssel Héhalom külterületén létesítendő tisztítóművel. Az engedélyezési tervek elkészültek és amennyiben a pályázaton sikerül pénzt szerezni, úgy a munkálatok megkezdése 2000-2001 - ben lehetséges.- Községünk éves költségvetése huszonötmillió forint - folytatja a polgármester. - Kiadásainkból nagy tétel a körjegyzőség működéséhez való hozzájárulás, amely 2,6 millió forintot tesz ki. A helyben működő óvoda és az alsó tagozatos iskola csaknem 4,4 millió forintba kerül, közvilágításra 600 ezret, gyermekvédelmi segélyezésre 420 ezret, a jövedelempótlókra 260 ezret fizetünk ki. Jelenleg hét közmunkásunk van, akik a kistérség által beadott közmunkaprogramon belül dolgoznak. A községben mintegy 4,2 kilométer önkormányzati út van, amely teljesen szilárd burkolatú, de némelyik már felújításra szorul. Sajnos a múlt évi esőzések megmutatták a vízelvezetés gyenge pontját, így meg kell oldanunk a mintegy 80 hektárnyi víz elvezetését, amely esetenként veszélyezteti a település nyugati részének épületeit. Erre a tervek elkészültek, pályázati úton szeretnénk megvalósítani a kivitelezést. A humán szférán belül az önkormányzat összevont csoportos óvodát működtet. Az iskolában intézményfenntartó társulásban alsó tagozatos oktatás folyik. Az ősztől a második és a harmadik osztályban összevonva 11 gyerek fog tanulni egy pedagógus, Jakubné Orszáczky Edina vezetésével. A többi diák Orszáczky Ferenc polgármester Palotásra jár iskolába. Az egészségügyi ellátás egyrészt heti egy alkalommal kihelyezett orvosi rendeléssel valósul meg, más napokon szintén Palotáson van rendelés, ahová a betegeket a lakosság egészségügyi ellátására pályázaton nyert kisbusszal szállítjuk be. 263 a nők, 220 a férfiak száma. Érdekes adat, hogy a 18 éven aluliak százan vannak, a 60 éven felüliek pedig száztizen- hatan. A létszámcsökkenés okaiként* a természetes fogyás/ vagyis az elhalálozás, a születések alacsony aránya és a munkahely hiány miatti elvándorlás említhető. Kisbágyonban és környékén olyan gazdálkodó egység, amelyik az embereknek munkahelyet biztosítana, kevés van, így a munkaképes lakosság többnyire a távolabb eső nagyobb üzemekben, illetve csoportokba összefogva próbál munkát vállalni.- Településünkre jellemző, hogy itt sok idős ember él és többnyire kisnyugdíjas. A háztáji gazdálko- a dás is jellemző még, főként az idősebbek körében, akik ezzel igyekszenek nyugdíjaikat kiegészíteni, illetve saját szükségletükre termelnek. A falu határában elterülő palotási halastó nagy lehetőséget biztosít a falusi turizmus kialakításában. A több száz fős horgászegyesületben szép számban vannak kisAz evangélikus templom a haranglábbal A község lakosainak száma az elmúlt húsz év alatt mintegy 160 fővel csökkent. A 483 főből bágyoniak is. A falusi turizmuson belül egy család foglalkozik vendéglátással. A későbbiek főszöveg és kép: Kerekes Lajos Tíz éy - komfortosabb közérzet
