Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-02 / 179. szám
NŐK \»ILÁGA^'í®®o*®a* 2000. Augusztus 2., szerda 5. oldal Örök dilemma: magánügy vagy közügy az abortusz? Magyarországon az elmúlt évtizedekben négy és fél millió legális magzatelhajtás történt Napjainkban is a viták középpontjában áll: radikálisan szigorú, avagy liberálisan megengedett legyen-e az abortuszszabályozás? Ebben a kérdésben a szakembergárda és a közvélemény is meglehetősen megosztott. Az abortuszra vonatkozó adatok, statisztikák valóban rémisztőek: az elmúlt 35 év alatt négy és fél millió (!) legális abortuszt hajtottak végre Magyarországon. Egyes szélsőséges nézetek szerint az abortusz „morbus hunga- ricus” - magyar betegség, kór, ami ellen fel kell lépni, ezért a legteljesebb mértékben közügy. Mások - főként a feministák - ezzel szemben az abortuszt a nő magánügyének, alanyi jogának tekintik. Lényegében az Alkotmánybíróság asztalára került beadványok is így különíthetők el. A bíróság határozata törvényi szabályozást rendelt el. Hasonló című írásunk első részében röviden felvázoltuk az abortuszt (terhesség-megszakítás) jogi szabályozásának 1980-as évek végéig működő gyakorlatát, egyes emberi vonatkozásait és főbb társadalmi következményeit. Alábbi írásunkban rámutatunk a jogi szabályozás máig fennálló dilemmájára és anonimitásukat megőrizve bemutatjuk az egymással szemben álló irányzatok szekértáborba tömörült képviselőit. Felidézzük utóbbiak markánsabban megfogalmazott véleményét, és az ezek alapján az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok lényegét. Végezetül utalunk az alkotmánybírósági testület 1991. évi határozatára és az ennek nyomán megszületett - máig hatályos abortusztörvény néven ismert, 1992-ben meghozott - a magzati élet védelméről szóló, ez évben módosított törvényi szabályozás lényegére. „VAD” VÁGY ENGEDÉKENY? Az abortusz körüli viták lényege az idők során szinte semmit sem változott: arról szól, hogy alapvetően közügy avagy magánügy-e a legális abortusz, és hogy a szabályozás inkább radikális, tiltó jellegű, szigorúbb vagy liberális, megengedő karakterű, „elnéző” legyen-e? Ennek megfelelően alakultak ki a szavukat mindmáig is hallató, alapvetően szemben álló nézeteket vallók egyes csoportja, szekértáborai is. A szigorúbb jogi procedúra, az inkább tiltó jellegű szabályozás híveit leginkább a magukat „magzat- és nemzetvédők”-nek nevezők reprezentálják, míg az engedő szabályozás - az abortuszt magánügynek tekintők - legjelesebb és leghacosabb képviselői a feministák, az egyes nőmozgalomnak tagjai. Csak fokozza a viták hevességét, hogy a szemben álló csoportok mindegyikében - mindkét nem képviseletében - több neves orvos, jogász, szociológus, ismert közéleti személyiség is jelen van, hallatja hangját és állást is foglal. KÖZÜGY, MERT SORSCSAPÁS Az 1980-as évek végén fellángoló abortuszvitákat leginkább egy ismert jogász - ez időtájban írt - különböző folyóiratokban és napilapokban később gyűjteményes kötetében is megjelent írásai tüzelték fel, amelyekkel szinte sokkolta, provokálta a szakembereket és fel- ajzotta a közvéleményt is. Álljon itt néhány idézet, kimondva-kimon- datlanul a „magzat” és „nemzetvédők” nevében (is) fogalmazott véleményéből, cikkeiből. (Többnyire 1990 körül jelentek meg.) „Az állami statisztika szerint 1956. június 1. és 1989. december 31. között majd 4 millió 500 ezer legális abortuszt hajtottak végre az állami kórházainkban. A legfrissebb adatok szerint is évi 90 ezer terhességet szakítanak meg. Ez munkanaponként 350 legális abortuszt jelent. Az adatok a világtörténelemben példa nélkül állóak..., egyetlen népet sem ért a magyarhoz hasonló „abortuszcsapás”. A jelenséget bátran nevezhetjük a magyar történelem „morbus hungaricus”-ának. Az abortusz magánügy, a nők joga, nemzetközileg biztosított szabadságjog, emberi jog! Ezzel szemben egyetlen nemzetközi okmány, egyezmény... jelentős emberi gondolkodó soha, sehol nem említette az abortuszt szabadságjogként, emberi jogként... Magánügy lehet- e olyan folyamat, amely egy nemzet pusztulását, elöregedését okozza? Nincs lehetőségünk, helyünk más vélemények citálására, de megjegyezzük, a fenti nézetekhez sokan csatlakoztak neves személyiségek is, voksukat az abortusz ellen letéve. Természetesen a másik tábor is felvette a kesztyűt, s megfogalmazta véleményét. MAGÁNÜGY, MERT ALANYI JOG Nézzük az abortuszpártiakat összefogó „Feminista hálózat” egyik tagjának - országos napüapban is megjelent - állásfoglalását. „Számunkra úgy tűnik, a mai politikai változások nem veszik figyelembe a hátrányos helyzetű nők sajátos érdekeit... A nők és a férfiak tényleges egyenjogúságáért, a nők ellen megnyilvánuló minden fajta hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért küzdünk...” Ezért éreztük sürgetőnek az abortuszvitába való bekapcsolódást: hogyan képzelhetnénk el azt az érdekeltek aktív részvétele nélkül... Mi az abortuszt a nő alapvető jogának tekintjük. Minden nő felelősen, maga dönthessen arról, mikor szül vagy nem szül gyermeket. Ezt sem valamelyik politikai párt vagy egyház nem befolyásolhatja... a biztonságos fogamzásgátlást, mindenki számára lehetővé kell tenni... Az egyének ne kiszolgáltatottság-érzéssel, tudatlanul létesítsenek kapcsolatokat, állandó félelemben egy nem kívánt terhességtől, hanem felelőséggel, egyéni fel- készültséggel vállalhassák mind kapcsolataikat, mind születendő gyermekeiket.” TÖRVÉNY PEDIG KELL! Az 1988-ban hozott abortuszjogszabályok felülvizsgálatára irányuló - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokban, beadványokban megfogalmazott kifogások és érvek lényege a következőkben összegezhető: A mindkét „táborba” tartozó indítványozók többsége szerint az abortusz jogszabályi - rendeleti szintű-szabályozása ellentétben áll a jogalkotásról szóló törvénynyel, mert nem törvényi szinten mondja ki az állampolgárok jogaira vonatkozó rendelkezést, de egyben - itt nem részletezendő okok miatt - alkotmányellenes is. Az abortusz törvényi szabályozását mindkét „tábor” elengedhetetlenül szükségesnek tartja. A abortuszt ellenző indítványozók szerint minden embernek alkotmányos, vele született joga van az élethez, amelytől önként senkit nem lehet megfosztani. Szerintük az emberélet a fogamzással kezdődik, s a magzatra mint teljes értékű emberi lényre is vonatkozik az alapjogok lényeges tartalma, korlátozásának tilalma. S persze vannak még további meggyőzőnek tűnő érveik, amelyeket itt nem tudunk felsorolni. Az abortusz mellett voksoló beadványok lényege, hogy a terhesség megszakításáról való döntés a nők lelkiismereti ügye, és ebbe a döntésbe beavatkozó jogszabályok alkotmányellenesek. Az indítványok úgy is érvelnek, hogy az abortusz a nő emberi méltósághoz való alapvető alkotmányos joga, a hatályos szabályozás pedig alacsonyabb szintű. Továbbá: a 35 évnél fiatalabb vagy kettőnél kevesebb gyermeket szült nőknél az abortusz hivatalos vizsgálathoz kötése diszkriminatív, ilyen formán alkotmányellenes. S LÖN TÖRVÉNY, DE... Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és együttesen bírálta el. Megállapította, hogy a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes. Ezért a terhesség-megszakításról szóló 76/1988. (XI.3.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 15/1988. (XII.15.) SZEM rendeletet 1992. december 31-i hatással megsemmisítette. (64/1991. (XII.17.) AB.h.) A törvényelőkészítő munkálatok azonnal megindultak és így az Országgyűlés, hajszálpontosan az AB-határozat után egy évvel már kodifikálhatta a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. tv-t. A tv. új vonása, hogy bevezető cikkelyeiben kimondja, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel, továbbá - és többek között - a családtervezés a szülők joga és felelőssége. Ennek szellemében - meghatározott feltételek mellett - a terhesség-megszakítást legalizálja. Például a terhesség a 12. hetéig szakítható meg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. Hogy ez mit jelent, s hogy a törvényt megszületésétől kezdve milyen jelentősebb kritikák is érték, arról majd a következő írásunkban szólunk. (Folytatjuk) BARÁTOIOTTÓ Ericsson, llőfil®1®* praktikum 22 soas minimum n iiyni isya&cuu pmnimia Olyan rövid a nyár! Gondoskodj róla, hogy le ne maradj a legszebb pillanatairól! Szereld fel magad egy Ericsson A1018s mobiltelefonnal és Praktikum Priváttal bruttó 22 900, Praktikum Classic-kal bruttó 26 900 vagy Praktikum Pro-val bruttó 34 900 forintért! Amiből 3 600, 8 100, illetve 18 000 forintot lebeszélhetsz! Az ajánlatban szereplő készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Az árak az áfát tartalmazzák. A részletekről és további aaí készülékajánlatokról érdeklődj képviseletünkön (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) vagy a hoz- ^ zád legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Készülékajánlatunk a készlet erejéig tart. PANNON GSM Környezet, falu és szépségük Nagy Józsefné, az ecsegi napközi otthonos óvoda vezetője több mint húsz éve neveli a községben az apróságokat. 1981-ben Kecskeméten szerzett diplomát, jelenleg mégis Egerben, a tanárképző főiskolán tanügyi igazgatási szakon elsőéves hallgató...- Ecsegi születésű vagyok, az általános iskolát is itt végeztem, majd Salgótarjánban a Madách Imre Gimnázium és Szakközép- iskola egészségügyi szakán érettségiztem - indítja beszélgetésünket a vezető óvónő. - Az érettségit követően az egészségügyben helyezkedtem el, a pásztói kórház újszülött osztályán. Később hazakerültem Ecsegre, ahol képesítés nélküli, úgynevezett délutános óvónőként dolgoztam. Nagyon szerettem a gyerekekkel foglalkozni, ezért elhatároztam, hogy elvégzem az óvónőképző főiskolát. A tervet tett követte, és 1981-ben Kecskeméten átvehettem a diplomámat. A végzés után már „rendes” óvónő lettem a kiskö- zép csoportban.- A főiskola elvégzése óta eltelt majd húsz év, és ön lett a vezető óvónő.- Először 1989-ben megbíztak ezzel a feladattal, majd az 1990-ben kiírt pályázatot megnyerve kinevezett vezető óvónő lettem, miként 1995-ben is. Ez évben lejár a megbízási idő, ismét pályáztam, hiszen szeretném megvalósítani azon, a nevelési programban megfogalmazott feladatokat, amelyeket én állítottam össze. Ez a program nem adaptált, hanem a környezeti nevelésre építve, a helyi adottságokat figyelembe véve épült fel. Célunk a falu, a szép természeti környezet, egyáltalán, a szépség megismertetése, megszerettetése. A nevelőmunkában közvetlenül részt veszek, mivel nem függetlenített vezető vagyok.- A munka mellett mennyire van szabadideje?- A napi munka mellett a vezetői teendőket is el kell látni, így nem sok szabadidő marad. A család - két fiúgyermekem van, a férjem Pásztón vezető mentőtiszt - ellátása után az olvasás, a kézimunka jelent egy kis felüdülést. Szeretek utazni, színházba járni, de ezek azok, amire nem jut igazán idő. Mindemellett még tanulok is, hiszen Egerben az Esterházy Károly Tanárképző Főiskolán a tanügyi igazgatási szakon az ősszel kezdem a második évfolyamot. ______ KEREKES LAJOS S kócia: törvényesítik a próbaházasságot Jóban-rosszban, amíg a halál el nem választ. A vüág minden táján valahogy így hangzik a házassági fogadalom. De az ősi keltáknál divatban volt a próbaházasság intézménye: hivatalosan, állami, sőt egyházi jóváhagyással létezett. Megsárgult fóliánsok tanúsága szerint így volt ez a zord skót felvidéken ezerötszáz esztendővel ezelőtt. Aztán hosszú szünet következett. Mostanában azonban a még kicsiny, de egyre népszerűbb „skót kelta egyház” felújította a régi szokást, állami tiltakozás egyelőre nem érkezett. Edinburghban bejelentették, hogy eddig egy híján húsz pár mondta ki az igent úgy, hogy „egy év és egy nap múlva” visszatérnek és megerősítik, vagy megsemmisítik fogadalmukat. Persze csak akkor, ha addig a frigyből nem született gyermekáldás. William Mackie, a kis egyház- közösség püspöke kijelentette:- Nemcsak helyeslem ennek az ősi nemzeti rítusnak a feltámasztását, de a parlamenthez fordulok állami jóváhagyásért. Ez a gyakorlat ugyanis rendkívül hasznos. Ha gyermektelen házaspárok nem ü- lenek össze, az egy év alatt kiderül és mindenki sok szenvedéstől menekül meg. Beleértve a megszületendő gyermekeket is. Nagy Józsefné
