Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-17 / 192. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2000. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK _____________TÉRSÉGI Ó PUSZTASZER/CERED/ KARANCSKESZI NEMZETI EMLÉKPARK - Az utóbbi két nógrádi község neve is szerepel majd azon a márványtáb­lán, amelyet dr. Tornyán József kis­gazda elnök avatóbeszéde után lepleznek le a nemzeti emlékpark megmaradás falánál, az augusztus 18-án, a megbékélés napja tisztele­tére rendezett ünnepségen. CERED HATÁRNYITÁS - Szent István ün­nepén, vagyis augusztus 20-án reg­gel 8 órától este 8 óráig ismét meg­nyílik a Cered-Tajti közötti állam­határ. Mint korábban, ezen a na­pon is csak a magyar és a szlovák állampolgárok kelhetnek át rajta. Ezen a napon rendezik meg a ha­gyományos medvesaljai napokat, ezúttal szlovák oldalon, Vecseklőn. A folklórprogramok­ban bővelkedő eseményen Cered, Avatás tűzijátékkal VIZSLÁS. A millenniumi falu­nap alkalmából rendezett prog­ramsorozat kiegészül azzal, hogy a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. szeptember 2-án díszkutat ad át a település la­kosságának, amelyet az iskolá­val szembeni emlékparkban helyeznek el. A diszkót előállí­tási és felállítási költségeit is a cég vállalta. Az esemény alkal­mából este 10 órakor tűzijáték látványában is lesz részük a résztvevőknek. HÍREK _____________ T ajti, Hidegkút, Óbást, Újbást és Vecseklő községek hagyományőr­zői lépnek fel. KAZÁR JELEK A TURISTÁKNAK - Pályá­zat révén 750 ezer forintot kap a te­lepülés a regionális idegenforgalmi bizottságtól a község geológiai ne­vezetességének számító riolittufa és az oda vezető út rendbe tételére. Az összesen másfél millió forintba kerülő munkálatok során informá­ciós táblát készítenek, turistajel­zést festenek fel, elkészül egy rönkhíd és egy esőbeálló is. KARANCSBERÉNY MÁSODIK ÜTEM - Augusztus 25- én kezdődnek a szennyvízprog­ram 2. ütemének munkálatai. Ed­dig a település lakóinak egyharma- da köthetett rá a hálózatra, jövő év októberéig pedig teljes körű lesz a faluban a szolgáltatás. „A herényi csárdában ecet ég a lámpában...” Negyedszázada alakult meg Karancsberényben a népdalkor. A huszonöt alapítóból tizenöten még ma is aktívak. A csoportot Fodor Sándor vezeti, s ő is tanítja be a gyönyörűbbnél gyönyö­rűbb dalokat, nótákat. menyecsketáncot, régi palóc szo­kás szerint. Ezt Balatonbe- rényben azért nem tudtuk-előad­ni, mert nagy létszámot igényel, s A kocsmárosnótáknak nagy sikere volt a Kohász művelődési házban is- Legutóbb Balatonberényben léptünk fel, a Berény nevű telepü­lések 4. országos találkozóján - újságolta Fodor Lajosné, az egyik alapító. - Rendkívül szívélyes volt a fogadtatás, a vendéglátók na­gyon kitettek magukért. Kocsmá- rosdalokat énekeltünk, természe­tesen palóc gyűjtésből. Az egyik úgy kezdődött: „A herényi csárdá­ban, ecet ég a lámpában...” A népdalkor az évek során színpadias előadásokat is kimun­kált. Egyik kedvencük a herényi lakodalmas, amelyben az éneklés mellett helyet kap az ágyvetés, a lánykérés, az esküvő, s persze a menyasszonyperzselés is.- A menyasszonyperzselésre az esküvő másnapján, hajnalban kerül sor - mondja. - Tüzet rak­nak az udvaron, s ott járják el a nem mindenki tudott velünk jön­ni. De a kocsmárosdaloknak is nagy sikere volt, amit megfűsze­reztünk katonadalokkal is. A népdalkor tagjai a felújítás előtt álló helyi kultúrházban vagy az óvoda ebédlőjében gyűlnek össze a próbákra. Természetesen fellépnek az augusztus 20-i prog­ramok sorában is, először a saját településükön, majd Karancs­lapujtőn. Ezt megelőzően 19-én Borsosberénybe utaznak, ahol szintén a kocsmárosdalokat adják majd elő. Meghívást kaptunk Vörösberénybe is, szüreti mulat­ságra, de legfőbb támogatónknak, az önkormányzatnak már elfo­gyott a kerete - mondja megértő­én Fodor Lajosné. - Sőt, idén a karancsberényi szüreti program is elmarad, az anyagiak híján. Re­méljük, jövőre bepótolhatjuk a mulatságot, s elénekelhetjük az egyik kedvenc dalunkat, amely­nek Balatonberényben is nagy si­kere volt, miután leültettek ben­nünket egy présháznál. így kez­dődik: „Ha a jó bor megöregszik, megvénül...” T. NÉMETH LÁSZLÓ Tábor és tárlat A kishartyáni önkormány­zat a Gyermek- és Ifjúsági Alap­program tanácstól nyert pályá­zati, valamint a Kishartyán Községért Közalapítvány pén­zéből az alapítvány hagyo­mányőrző tábort szervezett, amelyen 20 általános iskolás és 10 szülő vett részt. A gyerekek több, kézügyességet és fantázi­át kívánó témával foglalkoztak. A „végeredményt” a tervek szerint szeptemberben hely­ben kiállítják. : __________________;______! K orszerűsítés = költségkímélés Új gyermekintézményt terveznek Etesen Az apróságoknak mostanában nem kell korán kelniük Etesen, az óvoda pillanatnyilag zárva tart. Nem előlük, miat­tuk nem látogatható az ötven gyereket befogadó intézmény. Intézményi karbantartások ide­je is a nyári vakáció, amikor iskolá­sok, óvodások, és persze a nevelő­ik kipihenik évközbeni fáradalma­ikat. Az oktatási intézmények kö­zül elsőként az óvoda tisztasági festését végzik, hiszen hamarosan kezdődik az újabb oktatási év. Ez­zel egyidejűleg folyik az anyagbe­szerzés, mivel ősszel bevezetik a gázfűtést ide is, akárcsak a többi közintézménybe. Az energiataka­rékosabb fűtéskorszerűsítésre pá­adagos konyha teljes kapacitással működik, az óvodások, iskolások étkeztetése mellett vállalni képes a közintézményi dolgozók ellátását is, valamint a szociális étkeztetést. E szolgáltatás iránt - jelenleg negy­ven fő él a kedvezményes étkezte­tés lehetőségével - növekvő érdek­lődés mutatkozik, akárcsak az egyéb jellegű szociális gondosko­dás iránt. Bár a gyermekintézmények évenkénti karbantartása, a rend­pénzbe kerülnek, ezeket a gyere­kekre való tekintettel még akkor is el kell végezni, ha jelenleg úgy néz ki, az önkormányzat képes lesz egy új intézményt felépíteni. Azt tervezik, hogy egy épületegyüttes­ben helyezik el az óvodát, a nyolc tantermes iskolát és a polgármeste­ri hivatalt. A tervek már elkészül­tek, akárcsak a címzett állami tá­mogatásért benyújtott pályázat, de az építkezés leghamarabb csak egy év múlva kezdődhet. A kicsik jobb körülményeiről adóig is gon­doskodni kell, s ehhez tartozik a fűtéskorszerűsítés is, ám e szem­pontból az sem mellékes, hogy a Az iskolabővítés főhomlokzati tervrajza lyázaton nyert pénzt az önkor­mányzat, s ez azért célszerűbb eb­ben az épületben (is), mivel itt konyha is működik. A százötven szeres tisztasági festés, és más, mindig adódó állagmegóvási mun­kálatok (az egyik iskola épülete több mint százéves) egyre több villanyfűtés kiváltásával milyen mértékű lesz az önkormányzati költségek kímélése. J.K. Fűtött lesz a kazán tornaterem A kazári iskola tornaterme még a hetvenes években épült, társadalmi munkában. Azóta egyszer sem sikerült felújíta­ni, az állaga ily módon jócskán leromlott. Ebben az évben már nem odázhatták tovább az épület mentését, s megkez­dődött a rekonstrukció.- A tavaszi esőzések különö­sen nagy kárt tettek az épület­ben: a tető beázott, az aljzat tel­jesen tönkrement - mesélte Molnár Katalin polgármester asszony. - A tornaterem a nyár elejére teljesen használhatat­lanná vált. Önerőből nem futot­ta volna a rekonstrukcióra, de nyertünk pénzt az árvízi keret­ből és a területfejlesztési ta­nácstól is. A munkálatok során a padló­zatot teljesen ki kell cserélni, s ugyancsak cserére szorul a te­tőzet is. Az új tornaterem speci­ális, nagy strapabírású burkola­tot kap majd, a tető kialakításá­nál pedig igazodtak az iskola épületének stílusához, az egy­séges kép érdekében. Az épü­letben korábban nem volt gáz­fűtés, ezt most pótolják. A rekonstrukció kiterjed a villamos és a vízhálózatra, sőt, egy vadonatúj vizesblokkot is kialakítanak. A kivitelező - mint az egészségház és az álta­lános iskola esetében - ezúttal is helyi cég, az Agrober Kft. A munkálatok értéke eléri a 12,8 millió forintot.- A tornateremmel gyakorla­tilag befejeződik a településen az intézmények felújítása - mondja Molnár Katalin. - A program 1996-ban kezdődött. Az alsó tagozatra 20, a felsőre majdnem 30 milliót költöttünk. Az óvoda rekonstrukciójára ta­valy került sor, ez 18 millióba került. Erre az évre húzódott át az öregek napközi otthonának a felújítása, amely 4 és fél millió forintot emésztett fel. Egyedül a polgármesteri hivatal van még hátra, amelynek a korszerűsíté­sére a közeljövőben kerítünk sort. T. N. L. Indulásra kész a teleház Ezentúl nem fájós fogú páciensekre vár a felújított épület FOTO: COCS A volt fogászati rendelő épületében kapott helyet Karancslapujtő legújabb in­tézménye: a teleház. A két helyiségben összesen 4 db, teljes kiépítettségű számí­tógép, egy fénymásoló és egy telefax kapott helyet - mondta el érdeklődésünkre Morgenstern Ferenc polgár- mester. A teleházat egy al­kalmazott irányítja majd. A felújítást közmunká­sok révén valósították meg, a számítástechnikai beren­dezéseket pedig a Karancs és Környéke Szociális Ala­pítvány biztosította, három évre térítésmentesen, jogtiszta programokkal. Az önkormányzatot - az alkal­mazott bérén kívül - csak a bé­relt telefonvonal költsége terhe­li, amely havonta 130 ezer fo­rint. Ennek segítségével várha­tóan minél több „mocsárys” kisdiák kap kedvet, hogy ször- fözzön a világhálón, az Interneten. A teleházat ezen a héten ren­dezik be, s helyezik üzembe a számítógépeket. A próbaüzem után még augusztusban sor ke­rül az ünnepélyes átadására. T. N. L. Oroszlán a falu új címerében Szent István ünnepén mutatják be Karancsalja lakóinak a település új címerét, s szentelik fel a címeres zászlót. A képviselő-testület három elképzelésből választotta ki a végleges változatot, amelyen a Jankovich család címerálla­ta, az oroszlán is megjelenik. Mindhárom címertervben he­lyet kapott a Dobroda-patakot jelképező hullámpólya, vala­mint a domborzati viszonyokra utaló hármas halom a Csepje-, a Boravár- és az Anna-hegyeket szimbolizálva. Szintén mindhá­rom címerpajzs körül megjele­nik a tölgykoszorú, idézve az er­dőgazdálkodást a legjellemzőbb őshonos fával. A címerek további motívumai már eltérnek egymástól. Az egyik változatban a település legkorábbi birtokosainak, az Ákos-nemzetségből származó Bebek családnak a jelképe ka­pott helyet: halak által közrefo­gott koronás női fej. Egy másik változat a templom titulusára utalva, a katolikus lakosságot szimbolizálva a község védő­szentjét, Szent Miklós püspököt ábrázolja. A védőszentek ábrá­zolásának igen nagy hagyomá­nya van hazánkban, lévén a val­lásos hit a legerősebb közösség­teremtő és megtartó erő. A harmadik, végül is elfoga­dott címerterv oroszlánja kettős jelentéssel bír: egyrészt utal a község életében igen jelentős és a leghosszabb időszakot átölelő birtokos családra, a Janko- vichokra, másrészt a család cí­merállata a győzelmet jelentő koszorúval és a békét jelképező pálmaággal emléket állít mind­azoknak a karancsaljai embe­reknek, akik a történelem folya­mán életüket vagy vérüket ál­dozták a hazájukért, vagy sző­kébb pátriájukért. A címer álló, háromszögű pajzsának kék mezejében alul hármas halom ennek zöld me­zejében pedig vízszintes ezüst hullámpólya. A halmok felett növekvő helyzetben jobbra for­dult, kettős farkú oroszlán, fel­emelt jobbjában zöld pálma­ágat, baljában zöld koszorút tart. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárnyukon alul ke­resztbe tett és hét-hét arany makkterméssel ékesített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt le­begő, hármas tagolású, íves aranyszalagon feketével szere- pel "Karancsalja neve. A terveket Kovács Ferenc kom­lói grafikus készítette - mondta el érdeklődésünkre Lantos Sán­dor polgármester. Az elfogadott változatot Losonczi Ildikó a sal­gótarjáni tűzhelygyárban készí­tette el tűzzománcból. A címer szerepel majd a község pecsét­jén, lobogóján és zászlaján is. __________________________Hűl

Next

/
Thumbnails
Contents