Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-16 / 191. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. AUGUSZTUS 16., SZERDA A szájhagyomány szerint az Etes név az „etess” felszó- | lításból származik, ami az erre járó fuvarosoknak szólt, hogy etessék meg igavonó állataikat. Más felte­vés alapján királyi kutyapecérek éltek itt, s az „ebes” szó módosu­lása. Zách Felidán 1330-as visegrádi merénylete után, 1332-ben Károly Róbert ezt a birtokot is Ákos nembeli Cselenfiaknak adomá­nyozta. Az idő tájt négy önálló település volt a ma Etes közigazgatási területén. 1448 és '81 között a Kaancssághi Sághyak birtokolták MÚltldéZO a környéket. II. Lajos 1517-ben a birtokot Szobi Mihálynak és Werbőczy Istvánnak adományozta. 1548-ban Balassa Zsigmond volt a falu birtokosa. Az Etes mai terü­letén egykor fennálló falvak lakói 1554-ben a töröknek adóztak, de a hadátvonulások miatt mind elnéptelenedtek. A falu mai római ka­tolikus temploma 1826-ban épült. EZ. Közmű: kiépül - Szemét: egyelőre marad A 10 milliós értékű gázhálózat kiépíté­sét követően - amelyre azért mertek hi­telt felvenni, mert a szolgáltatónak érté­kesíteni szerették volna - kis forráshi­ánnyal, de működőképes maradt az önkormányzat. Igaz, a hi­telből még mindig maradt 2,5 millió forint, ám törlesztési kö­telezettségüknek maradéktalanul eleget tudnak tenni. Lehet­ne több ez a hátralék, de a polgármester addig járt az értéke­sítés megvalósítása után, mígnem az utolsó pillanatban sike­rült kivitelezniük, hogy az önkormányzati terhek csökkenje­nek. A Mól attól kezdve egy centiméter vezetéket sem vett meg másoktól - tudtuk meg Lénárt Dezső polgármestertől. Etesen most a szennyvízháló­zat kiépítése van folyamatban, aminek elkészültével az összközmű meglesz a faluban. Karancsberénnyel közösen volt esélyük ennek megvalósítására, amelynek első ütemén már túl­jutottak, hogy a főgyűjtő vezeté­ke végigmegy a falun. Ez alapve­tően már működőképes, ennek üzemeltetéséig erre 354 milliót költöttek, természetesen ez net­tó érték. A második ütem, azaz a mellékutcák rácsatíakoztatása további 305 millióba kerül, ami­hez augusztus végén, szeptem­ber elején hozzá is kezdenek, hogy a 2001 augusztus 31-i át­adási határidő tartható legyen.- Ezt követően kerítünk sort az utak, járdák, felszíni csapa­dékvíz elvezetőinek rendezésé­re, párhuzamosan a nevelési-ok­tatási centrum építésével, hogy a faluközpont és általában a te­lepülés egésze olyan legyen, hogy a lakosság jól érezze itt magát. A majdnem véglegesen elkészült rendezési terv úgy tar­talmazza a fejlesztéseket, hogy azok bármüyen sorrendben va­lósulhassanak meg, abból a megfontolásból eredően, hogy olyan projekteket tud az önkor­Lénárt Dezső polgármester mányzat kivitelezni, amelyekre állami támogatások szerezhe­tők.- Ezek távlati tervek is, vélhe­tően évek alatt készülhetnek el. A tavasszal meglehetősen botrá­nyossá híresült, tervezett veszé- lyeshulladék-lerakó építése kap­csán, amelyet a helyi civil szer­vezetek kezdeményezésére, az össznépi tiltakozás meghiúsí­tott, óhatatlan, hogy felvetődjék a kérdés: jelölteti magát a követ­kező ciklusra? Sokak véleménye ugyanis, hogy a történések ked­vezőtlenül befolyásolják faluve­zetői jövőjét...- Biztos vagyok benne, hogy száz százalékban rontotta az esélyeket az ügy, különösen Surján képviselő úr, telefontu­lajdonosoknak küldött körleve­lét követően, mindemellett újra megpróbálkozom.- Mi a helyzet a szemétlerakó­val?- A településen kívüli gyűjtő­hely mindaddig működik, amíg a térségi hulladéklerakó el nem készül, bár meglehetősen ked­vezőtlen képet mutat a faluba betérőknek, sokszor kell a sze­metet az útról lekotortatni, de találni erdők rejtekébe, ide-oda lapakolt hulladékkupacokat is. Ennek lehetetlen elejét venni mindaddig, amíg az elhelyezés­re végleges megoldás nem szü­letik. Nyolc tantermes lesz az iskola Százhúszon felüli általános iskolás korú gyerek él a falu­ban, ám a helyi iskolákat kö­zülük mindössze nyolcvanha- tan látogatják. Ebben, a sza­bad iskolaválasztás mellett az is közrejátszik, hogy a nebu­lók az elsőtől kezdve két isko­lába járnak, amelyek a falu két távoli pontján helyezked­nek el, ráadásul egyik állaga sem kifogástalan, de az Amá- lia-telepié már ugyancsak le­robbant képet mutat. Fenntar­tásuk ráadásul költségesebb is így, nem véletlen, hogy az álla­mi támogatáson felüli önkor­mányzati kiegészítés, ami 9 millióra rúg, forráshiányhoz vezetett. A települési önkormányzat, a lakossági akarattal egyetértés­ben azt szorgalmazza, hogy a mes iskola építése lenne az ide­ális, csakhogy idáig mindig volt fontosabb feladat is, a lakosság életkörülményeinek javításával összefüggésben. A tervek szerint, amelyeket már rögzített az önkormányzat, a faluközépi alsósokat foglal­koztató iskolaépületet bővíte­nék tetszetős nevelési-oktatási központtá. A kivitelezésre pá­lyázatot írtak, címzett támoga­tást remélnek a 240 milliós be­ruházásra. Az építési terv összekapcsol­ja a jelenlegi iskolát, a polgár- mesteri hivatalt és az ugyanott székelő óvodát, amelyre emele­tet húzva kialakulhatna a nyolc tanterem és a kiszolgáló létesít­mények együttese, tágas zsibon­góval, nagy méretű udvarral. A három funkció együttese csak a bejáratokkal különülne el, meg­Iskola, óvoda a régi, de az új épületek tervei már elkészültek helybeli gyerekek helyben ta­nulhassanak. Nem célszerű, hogy az iskola megosztottsága óhatatlanul is megosztottságot szül, amely a pedagógusok és diákok egymástól való elzártsá­gából ered. Régebben is abban gondolkodtak, hogy 8 tanter­jelenésében viszont olyan len­ne, amelyben amellett, hogy jól éreznék magukat a mai kor gyermekei, még impozánsabbá is tehetné a faluképet, a kalkulá­ciók szerint, akár már a 2001/2002-es tanévre. Jelszó: pályázni, pályázni, pályázni Minden lehetséges forrást megpróbálnak kihasználni Millenniumi napok Zászlóavatás, megemlékezés és vigasság Dr. Szabóné dr. Gáli Zsuzsanna azt mondja, az önkor­mányzat 82 milliós költségvetését, szinte teljes egészé­ben a működésre fordíthatja. A forráshiány kitöltésére pályáztak, és nyertek 4,6 millió forintot. Ezen kívül is minden pályázati felhívásra reagálnak, kell is, ha az apróbb-nagyobb fejlesztéseket meg akarják valósítani. Általában sikerült is nyerniük eddig, s azt remélik, az állami forrásokból továbbra is jut még Etesnek. van pillanatnyüag, az ön- kormányzat viszont jelen­tős létszámot képes fog­lalkoztatni. Igaz, úgy, hogy a balassagyarmati térség­gel társulva nyertünk 15 millió forintot az úgynevezett 100 fős munkaprogramra, amelyet a kistérségben nem tudtak kivite­lezni. így történt, hogy Etes gesztorságával indult a pályázat, s az anyagi fedezet elnyerését követően augusztus 1-jén be is indult a program, Etes 27 főt fog­A közösségi házat - a régvolt kultúrház épületében - több funkció betöltésére alakították ki. Közművelődési szerepe van, itt működik az idei átadású könyvtár, a gyermekjóléti szol­gálat, amely öt település felada­tait látja el. S itt hívta életre az önkormányzat azt az informáci­ós-informatikai központot is, amelyet augusztus 20-a után nyitnak meg a település lakossá­ga előtt.- Olyan szolgáltatásokat nyújt majd ez az egyelő­re négy géppel, inter­netes lehetőséggel induló központ, amely segítsé­gére lesz a nagy számú munkanélkülinek az ál­láskeresésben, tanfo­lyamok rendezésére, ok­tatási programok indítá­sára is ad lehetőséget. Mikrotérségi feladatok ellátását is célozza, az­zal, hogy vállalkozók, magánszemélyek rendel­kezésére is álló, mellet­tük pedig a tanulóifjúság is profitálhat a központ nyújtottatságokból. Az alkalmazottja már meg­van, egy salgótarjáni fia­talember személyében, aki két hónapig próba­idős lesz, de reméljük, mindkét fél megtalálja számításait, s marad az illető. Erre, 1,5 milliót költöttünk eddig, s még szándékunkban áll to­vább bővíteni a meglévő gépparkot. Munkanélküli és jöve- delempótlósunk 130 fő A közkönyvtárat ebben az évben adták át az olvasóknak A legyzono lalkoztat, a többi­ek 14 települést képviselnek, Bércéitől Dejtárig, ami azzal is jár, hogy nekünk, gesztoroknak túl sok koordinációs, adminisztrációs és egyéb többletmun­kát jelent mindez. Szintén ősszel indul a falugond­noki szolgálat, 2,7 millió forintot nyertünk gépkocsivásárlásra, a szolgálatot ellátó személyére pe­dig pályáztatunk. Erre a szolgál­tatásra épp a település tagoltsá­ga miatt volt szükség, merthogy pontosan a régi bányakolóniá- kon élők között sok az idős, egyedülálló ember, akit gyógy­szerrel, élelemmel kell ellátni, orvoshoz kell szállítani, hogy kissé könnyebb le­gyen az életük. Említi még a sportöl­töző felújítását, ami csak úgy kerülhet 1 mil­lió 65 ezer forintba, hogy á munkavégzési folyamatokba beszáll­nak a közmunkásaik is, hiszen cserélni kell a te­tő héjazatát, korszerűsí­teni a vizesblokkot. Azt is, hogy 4 milliót nyer­tek az energiahiteles pá­lyázaton, amiből az is­kola, óvoda és a közhi­vatal gázfűtését oldják meg, amelyek eddig a drágább villamos ener­giával működtek. Sze­retnék persze ha tudnák anyagilag segíteni a fia­tal házasokat, lakásépí­tési és letelepedési se­géllyel, amire eddig sem voltak elkülöníteni ké­pesek a költségvetésből, s pályázati lehetőség sem adódott idáig ilyes­mikre. Talpon szinte az egész falu, apraja és nagyja is, hogy méltón megünnepeljék a millenniumot, megemlékezzenek az állam- alapítóról és szeljenek az új kenyérből is. Erre a kétnapos rendezvénysorozatra még a hagyományőrző csoport is újra összeállt, ráadásul műfajában bővülten. Az önkormányzat és a tö­megsportklub rendezésében már szombaton megkezdődnek a millenniumi napok rendezvé­nyei, a 20-ak természetesen a már elkészült tetszetős Millen­niumi parkban, a falu kellős kö­zepén. Szombaton 9-kor Máté Istvánra, a helyi focisport atyjá­ra emlékeznek a kispályás mér­kőzésekkel, délután pedig a gyerekeket várják mindenféle érdekes játékra és vetélkedésre, amely egészen az esti tábortű­zig tart majd. Vasárnap 10-kor szabadtéri szentmisét rendeznek a temp­lomudvaron, s akkor szentelik Etes község zászlaját is, amelyet majd 11.30-kor húznak fel a parkban, a kenyérszegést köve­tően. A zászló épp olyan - Presüs Antal tervezte - mint a falu címere, amely csücskös paj­zsot ábrázol, amelyben egy méhkas rajza, illetve szénhe­gyek és energiakisugárzások lát­hatók, amelyek a mai etesiek elődjeinek foglakozásaira uta­lók. A török időkben jelentős méhészkedés folyt náluk, vélhe­tően tőlük szedték a legtöbb méhkasadót. A címeren látható kas azonban utal a Méhi család­ra is, akik egykor a települést birtokolták, a szén jelképéről pedig nem is kell túl sok szót ej­teni, hiszen errefelé is abból származott a legtöbb ember megélhetése. Erről azt mondják az egykori bányászok, jó minő­ségű barnaszenük volt, csak az volt a baj vele, hogy nagy mély­ségben rejtőzött, s kis rétegvas­tagságban rakódott le, így kiter­melése gazdaságtalan volt. Pe­dig - állítják sokan -, maradt ab­ból sok még a föld alatt. Büszkén mondják, főként az asszonyok, hogy újra összeállt a helyi hagyományőrzők csoport­ja, köszönhetően Kotrocz Istvánnénak, Varga Zoltán- nénak és Pirk Józsefné óvónő­nek, akik az alakulást segítet­ték. Műsorukat - óvodások és iskolások részvételével is - elő­ször vasárnap este hatkor láthat­ják a helybeliek. Amint azt a helytörténeti kiállítást is, amely­nek megnyitója szintén aznap lesz, s amelyre a közösségi ház­ban kerül sor. Szoba, konyha, kamra alakult ki e napra, beren­dezési tárgyai mindegyike hely­ben gyűlt össze, amint azoké is, amelyek a népi mesterségekre is utalók, de meg arra is, mennyi­re lelkesek a falusiak, akik ösz- szeszedték a múltidézés máig őrzött kellékeit. 15 órától küz­dősport-bemutatóval folytatód­nak a programok, majd 16 óra­kor rendezik a családi vetélkedő döntőjét, amely januártól zajlik, s amelyre 38 induló nevezett be, akik közül a döntőben 11-en vesznek részt, s a legügyesebb családok 20-10 és 5 ezer forint pénzjutalmat nyerhetnek. S mi­vel e nap a szórakozásé, Szent István napja nem múlhat tánc nélkül, az István-napi bál a kö­zösségi házban lesz, este 20 órá­tól, ráadásul nyitótánccal, a kánkán műfajából. Aki pihenni szeretne a nagy vigalomban, az este tízkor mehet a Millenniumi park melletti tűzijátékban gyö­nyörködni, mielőtt újra táncba kezdene. j Az oldalt írta: Mubovics Katalin Fotózta: Gócs Éva Az államalapítás tiszteletére emlékparkot építettek

Next

/
Thumbnails
Contents