Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12 / 188. szám

2. OLDAL ■Jjjjgpi SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉ P Faragó Zoltán: T j? R j=; JP j Á Ö 2000. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Augusztusi színpompa - Vadvirágok erdőn-mezőn Meleg volt az elmúlt napokban, még olyankor is, amikor borult volt az ég­bolt. A természet csendes, a madarak hallgatnak; legfeljebb egy-egy feketeri­gó vagy tövisszúró csetteg, amikor rá­ijeszt valami, cinegék, őszapók keres­Csalánlevelű harangvirág gélik ilyenkor bőséges táplálékukat a fák koronájában és a bokrok között, halk cippantásokkal jelezgetve egymás­nak. A fűben sáskák serege tanyázik, minden lépésre tucatszámra pattannak odébb. A nyár második felének már fakó a színpompája. A rétek, az utak széle, a legelők jó egy hete sokfelé még kék- Sárga-fehér színben pompáztak a kék katángkóró, a réti bakszakáll és a vad­murok egyszerre nyíló virágainak kö­szönhetően. Mostanra megkopott a színpompa, annak ellenére, hogy ilyen­kor még rengeteg növény virágzik. Per­sze akadnak közöttük olyanok is, ame­lyek még októberben is pompázni fog­nak, de az idő és a nyár múlásával egy­re kevesebb faj nyílik tömegesen. Az erdőszélek árnyékos részein mé­teresnél is nagyobbra nőtt erdei deréce szálak nyújtóz­kodnak. A rózsa­színű virágok fo­kozatosan nyíl­nak ki: a szár al­ján lévők már el­hervadtak, a kö­zepén éppen most pompáz­nak, a végén pe­dig még fehérek a parányi bimbók... Jóformán minden erdei vágásban, földút mellett, fia­talos erdők szélén látni néhány tö­vet, de - legalább­is Salgótarján kör­nyékén - ismere­teim szerint sehol sem fordul elő tö­megesen. Ugyan­ilyen a csalán le­velű harangvirág: az erdőn járva egy-két szálat sokfelé lát az em­ber, de ez a fajta harangvirág nem te­rem olyan sűrűn, mint a többi, gyako­Erdei deréce a szerző felvételei ribb faj. Egyéb­ként valóságos óriás ez is a lágy­szárú növények között: a nagyobb szálak az ember derekáig is érhet­nek. A hatalmas, lila virágok vi­szonylag ritkásan helyezkednek el a hosszú száron, ezért szinte lehe­tetlen olyan fotót készíteni róla, amin az egész nö­vény rajta van. Az erdő nyár végén nyíló virá­gai mellett a réte­ken is pompázik a természet jó pár ékessége. Egyik ilyen növényke a hivatalosan gyúj- toványfűnek ne­vezett, sárga-na­rancssárga színű „vad tátika”, - aminek persze még számtalan táj nyelvi megnevezése isme­Réti bakszakáll ■ Seprence retes. Néhol egész nagy párnákban vi­rít, s még a nyár közepén lekaszált réte­ken, útszéleken, árokpartokon, gátol­dalakban is ott nyújtózkodnak e növények. A vadmurok sokfelé elnyílt már. A férfitenyérnyire is meg­növő teljes virág közepén bar­nás lila, aprócska folt látható. Amikor azonban a magok érni kezdenek, üres dióhéj szerűre zsugorodik az ernyős virágzat, s mint valami kis bölcsőben, vé­dett helyen nevelgeti utódjait. Különösen kedvelt tartózkodási helye lesz ez rövid időn belül számos rovarfajnak. Mi minden virít még ilyen­kor? Azt bizony felsorolni sem lehet, mert egyes helyeken, ahol például a kasza tavasz végén le- vágta a friss hajtásokat, ott még nyílik egy-két olyan növény, ami rendesen még májusban bontott volna szirmo­kat. Igaz ez előre te­kintve is: kivirágoz­tak már olyan fajok, amelyek még októ­berben is pompázni fognak. A réti bak- szakállon egyszerre lehet látni a pompá­zó sárga virágokat és a belőlük termett nagy, szürke göm­böket, amelyek a szél legyintéseire út­ra kelnek ismeretlen tájak felé, hogy jö­vőre új élet sarjad­jon belőlük. A seprence is nyílik: jelentéktelennek tű­nő, sárga közepű, fehér szirmú virágai nagy tömegben olyan szépek, hogy akármelyik díszkert­ben megállhatnák a helyüket. A furcsa nevű gilisztaűző ■ varádics, az ínfüvek, az ökörfarkkóró- és a peremizsfajok is nyílnak mindenfelé. Már csak a tavaszihoz képest szerény, Csíkos pajzsospoloska a vadmurok „bölcsőjében” mégis varázslatos színpompa miatt is érdemes tenni egy sétát erdőn-mezőn! Becsó Zsolt, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke Nógrád megye - már ezer éve Brit segítség a felzárkózáshoz Térségfejlesztési menedzser program (Folytatás az 1. oldalról) a magyar kereszténység ezer évét ünnepeljük, kö­szöntsük bátran Nógrád megyét is, hiszen igazán büszkék lehetünk a történelmünkre és talán arra is, amit az utóbbi években együtt, mindannyian, nógrádiak elértünk. Ez alatt természetesen értem megyénk összes települését és minden lakóját. Mindazokat, akik tenni tudnak és tenni akarnak azért, hogy a múlt dicsőségéből erőt merítve, hibáiból pedig okulva megalapozzuk Nógrád megye újabb ezer évét. Gyakran politikusként - országgyűlési képvise­Nógrád község lóként és a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökeként is - azt látom, hogy komoly törekvések jelennek meg a közéletben a konszenzusra, a kö­zös út keresésére, a fentebb említett magasabb cél érdekében. Tovább kell erősíteni ezt a folyamatot: ha valakinek van eszköze arra, hogy tegyen, használja is ki azt. Emiatt illeti köszönet a Nógrád Megyei Hírlapot, amiért a rendelkezésre álló lehetőségeit felhasznál­va megteremtette a kereteket ahhoz, hogy a Nógrád Megyei Millenniumi Nap, a publicitás szempontjá- ból is méltó legyen az alkalomhoz. _____________■ v árja vendégeit! Ez nem üres tréning lesz, a brit szakemberek konkrét pro­gramok megvalósításában segítenek - hangzott el a minap Salgótarjánban a Nógrád megye felzárkózását segítő DFID fejlesztési projekt, és a hozzá kapcsolódó térségfejlesztési menedzser program megnyitóján. (Folytatás az 1. oldalról) miniszterelnökét, aki e jeles napon átadja a millenniumi emlékzászlót a megyei vezetésnek. Velünk ünnepel Nemeskiirty Ist­ván tanár úr, millenniumi kor­mánybiztos is, aki a nógrádiaknak adja át az emlékzászlót. Jelen lesz­nek történelmi egyházaink területi­leg illetékes vezetői, valamint helyi lelkészei is, s bízom benne, nagyon sok helybéli lakos és a megye, vala­mint a térség érdeklődő állampol­gárai egyaránt. Szeretnénk, ha a nap programjai mindenkit valami­lyen formában megérintenének, ha mindenki megtalálná benne a ma­ga számára fontosat, szépet, jelen­tősét. Remélem, sikerülni fog. A MTV2 jóvoltából ország-világ nyomon követheti az ünnepi szent­misét, amelyet Keszthelyi Ferenc vá­ci püspök úr celebrál a vár udvar­ban felállított szabadtéri oltárnál. Emléktáblával kívánjuk megjelölni a nógrádi várat, mint millenniumi emlékhelyet. Felirata a következőt hirdeti: „A kereszténység kétezredik, az európai magyar államiság ezredik évfordulójának emlékére hirdesse a tábla, hogy ez az ősi hely szemtanú­ja volt a honfoglalásnak és a keresz­ténység felvételének. Erről kapta ne­vét a megye, melynek a település három évszázadig székhelye vök, és vám három évszázadon át védte az országot a betörő ellenséggel szem­ben. Adassák tisztelet az ősöknek és a magyarok Istene legyen velünk!" Régi vágyunk teljesül, amikor át­nyújtjuk a várról készült monogra­fikus kiadványunkat az olvasók­nak, várbarátoknak. Fentiekben dióhéjban próbál­tam gondolataimat megosztani minden kedves olvasóvá, ezért szeretettel ajánlom ünnepségünket minden magát patriótának valló nógrádinak, akinek hazát jelent ez a kis település, akár itt születtek, akár később kerültek Nógrádra és büszkék falujukra és a várra. Azok­nak, akiket megragadott e hely szépsége és itt lettek telek- és nyara­lótulajdonosok, hogy még jobban kötődjenek Nógrádhoz és minden ide látogató kedves Nógrád megyei és hazánk széles tájáról érkező minden kedves érdeklődő vendé­günknek, hogy érezzék e hely szel­lemiségét, ragadja meg őket a táj szépsége és a lakóinak vendégsze­retete. Nem illik az ide látogató vendé­geket üres kézzel elengedni, min­denkit szeretnénk megajándékozni csak erre az egy alkalomra készült emléklappal, amelyre egyedi em­lékbélyegzés kerül. Bízom benne, hogy írásommal is sikerült felkelteni az érdeklődést falunk iránt, felfigyelnek ránk és megtisztelnek jelenlétükkel. Nógrád hívja, várja Önöket! A település önkormányza nevében: PIROSKA JÁNOS AJ. L. Seagull Alapítványi Kö­zépiskola adott helyet a rendez­vénynek, amelyen a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő, a brit kormány által tá­mogatott fejlesztési projektet és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által indított térségfej­lesztési menedzser programot, azok várható kihatásait ismertet­ték. Puszta Béla, a megyei terület- fejlesztési tanács alelnöke, Salgó­tarján polgármestere köszöntőjé­ben úgy fogalmazott, az együtt­működés további lehetőségei nyílnak meg. Mint mondta, Ma­gyarország uniós csatlakozása nem csak a kormányok, de a vá­rosok, térségek közötti egyezteté­sek függvénye is, a most kezdődő folyamat Nógrád felzárkózásá­nak esélyét teremti meg. Puszta Béla kifejtette: akinek nincs el­képzelése a problémák megoldá­sára, annak nem lehet segíteni. Nógrád megyének van, de azok megvalósításához szüksége van kormányzati és nemzetközi tá­mogatásra - most mindkettő ren­delkezésre áll. Puszta Béla utalt rá, megyénkben adottak a trend­szerű változás előfeltételei. Fel­zárkózásról akkor beszélhetünk, ha Nógrád gyorsabban fejlődik, mint az előttünk járó térségek. Ebben lesz nagy szerepe a mene­dzserhálózatnak - tette hozzá. Ehhez kapcsolódva dr. Papp József, a Gazdasági Minisztéri­um főosztályvezetője annak adott hangot, a problémákat ott lehet legjobban megoldani, ahol a legtöbb információ áll rendel­kezésre, vagyis helyben. Ha vi­szont nincs meg ehhez minden eszköz, akkor lehet igénybe ven­ni a kormányzat segítségét. Papp József úgy vélte, e programok­nak hosszú távú kihatásuk lesz a megye fejlődésére, hiszen része azoknak a munkaerőpiaci hely­zet és az életkörülmények javítá­sa, a külföldi beruházások letele­pítése. A brit kormány szerepét vá­zolva Kocsis Krisztina, a nagykö­vetség munkatársa elmondta, a brit Nemzetközi Fejlesztésügyi Minisztérium (DFID) szakmai programokat támogat a közép- kelet-európai országokban, a ha­zánkra vonatkozó térségfejlesz­tési programok is az ország le­maradásán próbálnak javítani az uniós alapok bevonásával, illet­ve azok sikeresebb felhasználá­sával. Mint mondta, ez nem üres tréning lesz, a brit szakemberek konkrét programok megvalósítá­sában segítenek. Versenytárgyaláson nyerte el a munkában való közreműkö­dést a Segal Quince Wicksteed tanácsadó cég, amelynek vezető­je, Kathrin Peters ismertette, kü­lönböző mutatók alapján válasz­tották ki Magyarországon ezt a két megyét. A DFID két éves programjának elsődleges célja abban segíteni a két megyét, hogy eredményesen fektessék be az uniótól és a magyar kor­mánytól nyert pénzeket. Munká­juk legsikeresebb példájaként Ír­országot említette. Elmondta azt is, a térségfej­lesztési menedzserek rögtön, a gyakorlatban is hasznosítják a megszerzett ismereteket, hiszen már a képzés idején az EU köve­telményeinek megfelelő pályá­zatokat kell készíteniük, a pro­jektötleteket a képzésben részt­vevők határozzák meg. Ezt hangsúlyozta előadásában Zagyiné Honti Éva, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese is, aki el­mondta, a menedzserek a kép­zés alatt évente legalább két pro­jektet készítenek el, és visznek végig a megvalósulásig. Az igaz­gató-helyettes arról is szólt, hogy 1989 óta áll Nógrád megye a har­madik legrosszabb helyen a munkanélküliséget tekintve. A probléma egyik oka pedig az, hogy nagyon kevés a kívülről be­jövő pénz, az elképzelések gyak­ran a tőkehiány miatt buknak meg. Ezért van szükség olyan szakemberhálózatra, amelyik segíti az önkormányzatokat, a kistérségeket színvonalas pályá­zatok elkészítésében, amelyek az unió előcsatlakozási, majd később strukturális alapjait cé­lozzák meg. D. I. Gyújtoványfú vagy vad tátika

Next

/
Thumbnails
Contents