Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-05 / 155. szám
NŐK VILÁGA^: 2000. JÚLIUS 5., SZERDA hihdbwí««* 9. OLDAL • " ‘ V. ............. • ■ Interjú a történelemmel Hetven éve született Oriana Faliad Hetven éve, 1930. június 29-én született Firenzében Oriana Faliad, a huszadik század kiemelkedő publicistája. Spanyol és olasz eredetű családban, egy elszegényedett, négygyermekes műasztalos lányaként jött világra. Apja a II. világháború alatt ellenállási vezető volt, többször bebörtönözték a fasiszták. Oriana a Szabadság Önkéntesei nevű szervezet tagjaként illegális tevékenységet végzett, majd Firenzében orvostudományt tanult két évig. Már diákkorában, 1946-tól újságíróként dolgozott, jövedelméből fizette a tandíjat. Az ötvenes évek közepén az Europeo levelezőjeként az interjúkészítés mestere lett. Később számos olasz, amerikai, angol, német, francia, spanyol, orosz és japán újság külső munkatársa volt. A világ vezetőit és hírességeit interjúvolta, alanyai közt színészek és politikusok, gazdasági vezetők és terroristák egyaránt találhatók. Mindig provokatív kérdésekkel kezdte a beszélgetéseket, Kissinger amerikai külügyminisztertől például ezt kérdezte 1972-ben, miután tévedésből bejelentette a közeljövőben megkötendő vietnami békét: „Kíváncsi vagyok, mit érez ön ezekben a napokban. Vajon ön is csalódott, mint mi mindnyájan a világon? Ugyebár nem pacifista ön?” A leghíresebb negyven interjúját az Interjú a történelemmel (1974) című kötetben gyűjtötte össze. Alanyai, támadásnak véve a megjelent interjúkat, nehezményezték, hogy átrendezi a kérdések sorrendjét, átszerkeszti a válaszokat, némelyiket más kontextusba helyezi. Faliad ezt válaszolta: „író vagyok. Számomra a legfontosabb, hogy jól írjam meg a dolgokat, helyesen építsem fel a szöveget. Bíró vagyok, aki ítél.” Számos, egységesen komponált könyvet írt. A haszontalan nem című riportkötete (1961) az ázsiai nők életét mutatja be. „A férfiak alapvető problémái gazdasági, társadalmi kérdésekből erednek, a nők fő gondjai elsősorban abból származnak, hogy nők” - állapítja meg. Pakisztánban az iszlám veszi semmibe őket, Indiában az özvegyek a társadalom kivetettjei, Kínában még találkozott 7 cm hosszúra nyomorított lábú asszonnyal, Japánban megismerte a gésákat, Hawaiin már nem talált hawaii nőket, minden amerikanizálódott. Faliad nőkérdése emberkérdés, a nők helyzete mindenütt a társadalom általános állapotát jellemzi. Ebben az időszakban írta regényét Pénelopé a háborúban (1962) címmel a kortárs nőről, aki a maga harcát vívja az emancipáció területén. Ha meghal a Náp (1965) tímű munkájában az amerikai űrhajósokról, az űrkutatás feladatairól és perspektíváiról számolt be. Az űrverseny tudományos kalandja lenyűgözte, s mérnököket, orvosokat, tudósokat, űrhajósokat, sci-fi- írókat kérdezett meg. 1967-68-ban Vietnamba ment, mint haditudósító. „Kíváncsi voltam a háborúra. Mély undorom lett tőle.” Faliad a háború véres őrületének értelmét kutatta. Tapasztalatait a Niente e cosi sia című kötetében mondta el. „Semmi sem mutathatta be jobban Vietnamnál, hogy nem kell nácinak lenni ahhoz, hogy gyilkos legyen valaki, az emberek ölhetnek a demokrácia, a szabadság vagy a kereszténység nevében is, ahogy a Harmadik Birodalom nevében tették.” A könyvet a legmélyebb és legmegindítóbb műnek tartják, amit eddig írtak a háborúról. Ismert munkája a Levél egy meg nem született gyermekhez (1975), amely a nő önmagához való jogát tárgyalja, s egyben hozzászól az olasz abortusz-vitához. E könyv igazi irodalom, társadalom- és lélek- rajzzal, önelemzéssel, ahogy még nő talán soha nem írt a testében növekvő életről, annak esélyeiről, s konfliktusairól önmagával és a környezetével, a terhesség megtartása vagy megszakítása kérdésében. Az Insallah (Ha Isten is úgy akarja, 1990) a bejrúti olasz egységben szolgáló katonák, és a Libanonban egymást gyilkoló, majd Londonban és Párizsban együtt ünnepelő klánfőnökök története. Az olasz újságírás nagyasszonyának is nevezett Faliad háborús tudósításaival vált a nemzetközi újságírás legendás alakjává. Törékeny nő létére harminc éven át járta a frontokat Pakisztántól Libanonig, Vietnamtól Dél-Amerikáig. Vietnamban sisakjára ezt írta: „Amennyiben harci cselekmények miatt halnék meg, holttestemet juttassák el a Fehér Házba”. Faliad mindig visszautasította magánéletének megtárgyalását. A házasságot börtönnek mondta, ahol az első rab a nő. Ars poeticáját így fogalmazta meg: „Az újságírás különleges és szörnyű kiváltság. Minden szakmai tapasztalatomért a lelkem egy darabjával fizetek. Mindegyik portré az enyém. Ezek különös keverékei az én eszméimnek, az én temperamentumomnak, az én türelmemnek, minden a kérdésekhez vezet. Az interjú az én szerelmi történetem.” Nem volt nehéz a tudás elsajátítása Huszonegy éves korában üzletvezető-helyettes- Már gyermekkoromban kereskedő akartam lenni, amikor tehettem, boltost játszottam. Döntésemet szüleim is helyeselték, anélkül, hogy előtte megbeszéltem volna velük. A tűzhelygyári kolóniában laktunk. Rögtön felvettek az akkori Nógrád Megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, mostani Pécskő Aruház helyén lévő cipőboltba tanulónak. Az akkori társaim közül egy kollégám maradt a szakmában. Nekem nem volt nehéz a tudás elsajátítása, mert az első pillanattól kezdve azt csináltam, amit szerettem. Deák Gyula volt a bolt vezetője. Később a Fortunába kerültem, mely felvonulási épület volt, az akkori Nógrád napilap szerkesztősége előtt, majd a Pécskő Áruház birtokbavétele után átjöttem ide a cipőosztályra, s azóta is itt vagyok. Ikertestvéremmel, aki fiú, egy osztályba jártam, ő a vendéglátóipart választotta - utal pályakezdésének érdekesebb momentumaira Földi Pálné a menedzsment és dolgozói tulajdonban lévő megyei kitekintésben is jelentős kereskedelmi cég cipőosztályának vezetője. A jeles szakmunkás-bizonyítvánnyal kezében az önállóság nem jelentett gondot.- Nagyon tudtam az áruismeretet, ami a szakma alapja. Szerencsém volt, mert annak idején sokat küldtek az akkori Salgótarjáni Cipőipari Szövetkezetbe, ahol el tudtam lesni a szakmát. Az ipari tanuló iskolában velem foglalkozó tanárokra szívesen emlékszem. Valószínű azért, mert úgy érzem, nem tartoztam a nehezen kezelhető tanulók közé. Máig is szívesen gondolok Borbényi László igazgatónkra. Tanulóként naponta ebédet kapott, havonta pedig kilencven forintot. Az akkor nagy pénz volt. A felszabadult segédek havi keresete 850 forintra rúgott. A háromévi tanulóidő alatt az akkori előírásoknak megfelelően két napig az iskolában tanult, négy napot pedig a munkahelyen töltött. Akkor is, most is szívesen jött dolgozni, mert jól érezte magát az emberek között, pedig ennek már jó néhány esztendeje.- Lehet-e kategorizálni a vevőket?- Minden vevő jó vevő, legalábbis mi az osztályon ilyen felfogásban dolgozunk. A nézegetőből lesz a vásárló. Van olyan is, aki határozott céllal keres fel bennünket. Mivel nem napi élelmiszer-ipari cikkről van szó, így hát mindenki nagyon meggondolja, mit menynyiért vesz meg.- A rendszerváltás előtt is így volt?- Régen a gyárakból egyenesen hozzánk jöttek a vásárlók. Jobban tudtak költeni az emberek. Könnyebb volt az eladás, most nehezebb. Nem azért, mert netán nem akarnak venni, hanem mert most vékonyabb a pénztárca. Huszonegy éves kora óta helyettesként dolgozott. Négy főnököt szolgált ki, mindegyikkel jól együttműködött. Rátérve a kínálati palettára, a következőket sorolja: a rendszerváltás után visz- szaszorult magyar cipőgyártó cégek kisebb egységként újra vissza kezdenek térni a hazai piacra.- Nem nosztalgiából mondom, hogy jó minőségű árut kaptunk annak idején a volt Endrődi, Jászberényi Cipőipari Szövetkezettől. Örömmel mondhatom, hogy újra jelentkezik a Bonyhádi Cipőgyár. Bőrből készült lábbeliket gyárt természetes bélésanyagokkal, amit szívesen keresnek a vásárlók. Bizonyára csodálkozni fog azon amit most mondok, de szerintem igaz: a magyar cipőnél nincs szebb.- Váltakozó hevességgel ugyan, hol ritkábban, hol gyakrabban hallani panaszt a cipők minőségére. Mi erről a véleménye?- Két tűz között vagyunk. A gyártó arra hivatkozik, hogy az illetők nem rendeltetésszerűen használják, a vevők viszont az ellenkezőjét állítják. Ha nem tudunk dönteni, a KERMI-hez küldjük vizsgálatra. A legtöbb cég elfogadja az általunk jogosnak ítélt reklamációkat, de akadnak akik ragaszkodnak a KERMI véleményéhez.- Elmondhatja, kik tartoznak az utóbbiak közé? - Márkás cégekről van szó.- A ápő fogyasztási divatcikk. Palettájukon mindenki megtalálja a neki valót.- A legdivatosabbtól kezdve a „legkonzervatívabbig” minden megtalálható. A fiataloknál nem döntő, hogy szép-e, mutatós-e a lábbeli, fárad-e vagy sem benne a lába. Náluk a divat diktál. Úgy érzem, mintha most kerültem volna ide, nem jut eszembe, hogy elszaladtak felettem az évek. Földi Pálné rendszeresen felkeresi az árubörzét, részt vesz a különböző cipőipari cégek árubemutatóin, saját árrésük terhére kedvezményes akciókat szervez, hogy az újabb, divatosabb topánkáknak legyen helyük a polcokon. Földiné, akit csak Marikának hívnak, tizenöt lányt-fiút tanított meg a szakma fortélyaira. A politechnikás közgazdaságiba járók is itt töltöttek egy napot gyakorlaton. Értékes, eredményes szakmai munkájáért elnyerte a Vállalat Kiváló Dolgozója, a minisztériumi Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Emellett magáénak vallja a korábbi években honos versenyekért járó különböző díjakat, köztük a Szocialista Brigád kitüntetéseket is. Minden ember szabadnak és egyenlőnek született. Raul Wallenberg, a nagybátyám ezt hitte, ezért nem hagyta cserben a magyar zsidóságot az üldöztetések idején. Hiszem, hogy az ENSZ és a Magyar Nőképviseleti Titkárság is az esélyegyenlőségért, a megkülönböztetések ellen küzd - mondta Nane Annan, az ENSZ főtitkárának felesége a tanács meghívott vendégeként. Szilágyiné Szemkő Judit, a Szociális és Családügyi MiniszA nők jogairól, oktatásáról térium politikai államtitkára tájékoztatásként elmondta, Magyarországon feltűnően alacsony a nők közéleti szerepvállalása. A parlamenti képviselők csupán 8,5 százaléka nő, pedig a politikában erősödnie kellene a női szemléletnek, attitűdnek, képviselői stílusnak. A nők jogainak érvényesüléséért a kormány több változtatást is tervez. Kidolgozás alatt áll a női jogokról, esélyegyenlőségről szóló, általános, középiskolai és egyetemi oktatás. A tanulást segítendő pedig új kormányrendelet is készül, mely előírja majd a gyesen, gyeden lévők ingyenes oktatását. Nane Annan kiemelte: tevékenységében komoly szerepet tölt be a leány- gyermekek oktatása. Erősödnie kell a reáljellegű képzésnek és az informatikai képzésnek is, valamint a tájékoztatásnak, hiszen a világban mintegy 80 millió leányanya él oktatás nélkül. Az ő felemelkedésük, egészség- megőrzésük egyetlen módja az AIDS elleni védekezésről, a gyermeknevelésről, az emberi jogokról, gyermekkereskedelemről szóló oktatás. Nane Annan elmondta, munkája során figyelemmel kíséri a nők, a gyermekek és a családok sorsát. Emellett pedig harcol a taposóalmák felszedéséért is. C FT Előnyben a kétciklusú és a részmunkaidős foglalkoztatás A társadalmi akaratot kell erősíteni - A gyengébbik nem szerepének átalakulása a rendszerváltás után A teljes foglalkoztatás szocialista elve a rendszer- váltás után a gyakorlatban is megbukott. Drasztikusan csökkent a női munkavállalók száma és aránya is. A munkanélküliek körében viszont a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké, köszönhetően annak, hogy a nők uralta ágazatok kevésbé épültek le. A dolgozó nő - ugyancsak szocialista - ideáltípusa szertefoszlott. Az optimális a kétciklusú foglalkoztatás lenne, erre a legtöbb nőben meg is van a készség, a társadalmi akaratot kell erősítem. A közvélemény-kutatások eredményei szerint egyre többen részesítik előnyben a nők részmunkaidős foglalkoztatását, bármely életciklusban is. A nők társadalmi szerepének rendszerváltás után bekövetkezett változásait górcső alá véve, korábbi két írásunkban szóltunk már - röviden és többek között - a családformák és együttélési minták egyes főbb jellemzőiről, ezen belül is a házasodási trendek alakulásáról, az élettársi kapcsolatok és az egyedülálló státusz növekvő szerepéről, a válás konfliktusmegoldó stratégiává válásáról. Az alábbi - e témakört lezáró - írásunkban a nők gazdasági aktivitásának egyes főbb jegyeiről, valamint a női munkavállalással kapcsolatos vélemények változásairól villantunk fel néhány figyelemre méltó - ám még korántsem kontúros - képet. Drámai zuhanás Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt a munkaképes női korosztályok szinte teljes köre munkába állt. 1990-ben a 15 és 54 év közötti munkavállaló nők aránya 77,2 százalék volt, messze felülmúlva a fejlett piacgazdaságok hasonló arányszámát. 1995-re ez az arány 55,8 százalékra csökkent, és ma sem áll ettől messze. Még drámaibb a foglalkoztatott nők arányának csökkenése, ha a női népesség egészéhez viszonyítjuk: öt év alatt 45 százalékról 31 százalékra zuhant a foglalkoztatottak arányszáma. Számuk mintegy egyharmaddal kevesebb ezeknek az években, mint a rendszerváltás évében volt. A ténylegesen foglalkoztatott nők mai aránya ugyan nagyjából megegyezik a nyugat-európai arányszámokkal, tendenciájában azonban - és ez akár figyelmeztető is lehet - ellentétes folyamatot jelez. A munkanélküliek körében a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. Megfigyelhető, hogy a nők munkanélküliségi rátája mintegy 3 százalék pont körüli mértékben alacsonyabb, - szinte minden évben — a férfiakénál. Magyarázat: a csak veszteséget termelő állami vállalatok összeomlása elsősorban a férfiak által dominált iparágakban történt meg először. A nők uralta ágazatokban az utóbbi évekig nem voltak igazán jelentős létszámleépítések: az oktatás, egészségügy (most is ápolónő- és más női munkaerőhiánnyal küzd) a közigazgatás munkanélküliségi rátái relatíve alacsonyak. A potenciális munkanélküli nők számát viszont gyarapít(hat)ja a ma inaktív keresőként nyilvántartott női populáció (gyesen, gyeden stb. lévők), akiknek „visszafogadása” kötelező, csak éppen munkahelyük fennmaradása nem garantált. Szakaszos munkavállalás Az elmúlt évtizedekben a női munkavállalással és foglalkoztatással kapcsolatos vélemények két nagy csoportba voltak sorolhatók. Az egyik a tradicionális női szerep (anya, feleség, „háztartásbeli nő”) volt a vonatkoztatási minta, a másikban a dolgozó nő ideáltípusa volt a domináns érték. Ezekkel a szélsőséges felfogásokkal szemben terjed az a nézet, miszerint az ideális vagy optimális modell az lenne, ha a család- fenntartó férj mellett a feleség ún. kétciklusos (kétszakaszos) munkavállalása valósul (hat) na meg. A hangsúly itt a nők alkalmazkodó-készségén van, amely reálisan létezik is, miszerint munkavállalásuk a gyermekvállalást megelőzően és a gyermeknevelési periódus lezárása után történik, a nő ambíciója, jövedelem- szerző képessége és igénye alapján. Mindehhez az állami családpolitika támogatása is kell. Üdvözölhető szemléletváltás Egy 1988. évi felmérés alapján a magyar megkérdezettek a nyugat-európaiakhoz és észak-amerikaiakhoz képest meglehetősen konzervatívak a női munkavállalás kérdésében. Különösen áll ez a férfiakra, s csak kevésbé a nőkre. Egy 1994. évi hasonló közvélemény-kutatás adatai pálfordulást produkáltak, ekkor már a nők voltak konzervatívabbak, azaz kevésbé kívántak munkába állni, mint korábban. A legújabb felvételek szerint csökken azok száma, akik a nők teljes munkaidős foglalkoztatását helyeslik. A kép inkább árnyalt, semmint kontúros, az azonban pregnánsan kitűnik, hogy egyre inkább preferálódik (előnyben részesül) a nők részmunka- idős foglalkoztatásának támogatása. Figyelemre méltó, hogy még a gyermekeiket már felnevelt nők munkavállalásának megítélése is konzervatív irányba változott: nőtt azok száma, akik ebben az életszakaszban is - nyugati mintára - legfeljebb a részmunkaidős foglalkoztatást preferálják. Ez a fajta vélemény- és szemléletváltozás a gyermeknevelés és a család szempontjából üdvözölhető és támogatható - remélhetően „államilag” is. barátoi orró
