Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-05 / 155. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2000. JÚLIUS 5., SZERDA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 4.) Borsodchem 8 650 Ft Fotex 314 Ft a Matáv 1840 Ft 6­Mól 3740 Ft 6 OTP 14 315 Ft a Rába 2 250 Ft Richter 14 605 Ft ü Zalakerámia 2 390 Ft 6 BUX: 8276,78-1,10% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.26. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102 Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 85-90 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikóföböl Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötó Szójadara 196 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,70 Cseh korona 7,28 Euró 259,95 Német márka 132,91 Osztrák schilling 18,89 Lengyel zloty 63,55 Svájci frank 167,36 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 274,09 Korábban kezdődött az aratás Az aszály 100 milliárd forintos kárt okozott a mezőgazdaságnak A rekord meleg hatására országszerte koráb­ban kezdődött az aratás. A gazdák sok he­lyütt - rendhagyó módon - előbb láttak hoz­zá az őszi búza betakarításához, mint a rep­cééhez. A szakemberek alacsony termésátla­got, magas árakat prognosztizálnak. Budapest A búzának kedvezőtlen volt a túl nagy hőség és a kevés csapadék, ezért az ország egyes térsé­geiben a gazdálkodók idő előtt elkezdték az ara­tást. Az őszi árpa betakarítása zömmel már be­fejeződött. Az őszi káposztarepcének több mint 20, az őszi búzának több mint 30 százalékát takarították be eddig a gazdálkodók. A legjob­ban Baranya és Csongrád megyében haladnak az aratással. A földművelésügyi hivatalok adatai szerint Baranyában hektáronként 4,4, Csongrád- ban 3 tonnás a búza termésátlaga. Eltérő termésbecslések A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) 3-3,3 millió tonnára becsüli az idei búzatermést. Tóth István titkár szerint az 1,02 millió hektár vetésterület helyett a belvíz és árvíz okozta károk miatt csak 950 ezer hektárról lehet termést betakarítani. A 3 millió tonna éppen fedezi a hazai igényeket. Az exportot illetően a földművelésügyi tárca által prognosztizált mintegy egymillió tonnás ki­vitelnek nincs reális alapja. Jó esetben - ha a termés eléri a 3,5 millió tonnát - 500 ezer ton­nát lehet majd exportálni. Piaci megfigyelők szerint a feldolgozók és ke­reskedők egyelőre készek elfogadni a jelenleg 25 százalékkal magasabbnak ígérkező árakat, ami azonban előreláthatóan kilogrammonként tíz forinttal emeli a liszt árát. Javuló fizetési feltételek A MOSZ adatai szerint az őszi árpa felvásárlási árát - amely 20-30 ezer forint között mozog - még befolyásolhatja a termett mennyiség. A ke­resletet élénkítheti, hogy kellő mennyiségű tava­szi árpa hiányában a söripar is érdeklődni fog a sörgyártásra alkalmas, jó minőségű őszi árpa iránt. A búzatermelők közül viszont az idén rosszul járnak azok, akik korábban tonnánként 18 ezer forintos áron szerződést kötöttek, mivel a piaci árak ennél jóval magasabbak - állítja Tóth István. Ezek a szerződések, valamint az agrártárca által meghirdetett tonnánkénü 17 ezer forintos garantált ár, nagy károkat okoz az ágazatnak. A Gabona Terméktanács szakértői szerint az idei búzatermés fedezi a kenyérgabona- és a takarmányszükségletet. A felvásárlók között azonban verseny alakulhat ki, mert a sütőipar mellett a takarmánygyártók is magas árakat kínálnak majd a búzáért. Kedvező jelenségnek tartják viszont, hogy a keresleti piac miatt javul­tak a fizetési feltételek. A korábbi hatvannapos határidővel szemben nyolc nap alatt pénzükhöz jutnak a termelők. 100 milliárd forint kár Az április eleje óta pusztító aszály az előzetes becslések szerint legalább 100 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságban. Az ősz, téli, tavaszi csapadék ugyan bőséges volt, mégis a talaj felső 20-50 centiméteres rétege június ele­jére teljesen kiszáradt. A kár pontos mértékét csak az aratás, a betakarítás és a szüret után lehet majd pontosan meghatározni. A gabonán kívül a zöldség- és gyümölcsültet­vények is szomjaznak. A hagymát már szedik, mert a növények nagy része a melegben elszá­radt, a paprika és a paradicsom a tűző naptól foltosán érik, s a borsót is aratni kell. A gazdál­kodók szerint a zöldségekből legalább 30 száza­lékkal kevesebb lesz az idén, mint tavaly volt. A gyümölcsökből is kevesebb termett, mert megégtek a fák virágai. A gazdálkodók arról is beszámoltak, hogy állataikat is megviseli a kánikula, így az ólakat folyamatosan hűteni kell. Ennek ellenére meg­lehetősen nagy az elhullás. Elégtelen támogatás Az agrártárca mezőgazdasági főosztályának ve­zetője, Székely Bertalan lapuknak elmondta: a gazdák veszteségeinek pótlására a minisztérium köbméterenként 10 forint támogatást ad az ön­tözővízhez, illetve a Pénzügyminisztériumnál szorgalmazzák, hogy a betakarításhoz használt gázolaj forgalmi adóját 100 százalékban vissza­igényelhessék. Az Europressnek a minisztéri­umból származó információi szerint újabb aszálykár-kompenzáció kidolgozására készül a tárca, azonban előbb pontosabb adatokat várnak a kár mértékéről. ujvári-sts Kiskereskedelmünk 2000-ben Budapest - GM A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) szerint a keres­kedelemben tavaly 211 ezer vállalkozást tartottak nyil­ván, 54 százalékukat egyéni és 46 százalékukat társas vállalkozóként. Tíz évvel korábban a hivatalos kimu­tatások 1187 gazdálkodó szervezetet és 26 ezer ma­gánkereskedőt említenek. A Gazdasági Minisztériumban (GM) megtudtuk, hogy 1999. de­cember 31-én a kiskereskedelem­ben 150 ezer üzletet - 73 ezer tár­sas, 76 ezer egyéni vállalkozást - működtettek. A kis- és középvál­lalkozások a világon mindenütt sajátos helyet foglalnak el a gaz­daságban. Gyors alkalmazkodóképessé­gük révén jelentős szerephez ju­tottak a fejlődésben és a munka­helyteremtésben. Ugyanakkor kis méretük és tőkeerejük miatt ver­senyhátrányban vannak a na­gyobb vállalkozásokkal szemben, amit az állam különféle támogatá­sokkal igyekszik csökkenteni. Ná­lunk a kereskedelem mikro- és kisvállalkozásai 25, a beszerzési társulások is 20-50 százalékos ka­mattámogatást kaphatnak beru­házásaikhoz. Az utóbbi években gomba módra elszaporodtak a kiskeres­kedelmi láncok, hipermarketek, bevásárlóközpontok. Ezek nyo­mán egyre jelentősebb hátrányt szenved a kiskereskedelem. Azok, amelyek magas helybért fi­zetve bejutottak a nagy egységek­be, arról panaszkodnak, hogy szinte elvesznek a sok nagy vállal­kozás között, többségük forgalma kisebb a vártnál. A bevásárlóköz­pontok vonzáskörzetében lévő kiskereskedők kétharmadának 10-20 százalékkal csökkent a for­galma. Jelentős gondot okoz a kiske­reskedőknek, hogy a nagy méretű kereskedelmi vállalkozások egyre több akciójuk során olcsóbban, sokszor a beszerzési ár alatt kínál­ják áruikat. Az ilyen és hasonló jelenségek - a szakszervezetek és társadalmi szervezetek felmérése szerint - a feketegazdaság felé ta­szítják a kiskereskedők nem is je­lentéktelen részét. KOÓS TAMÁS ____________KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA_____________ É V ÖSSZESEN EBBŐL: TÁRSAS VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ______ ÁLTAL ÜZEMELTETETT ÁLTAL ÜZEMELTETETT 1 989 66 680 37 384* 29 296 1990 77 280 33606* 43674 1991 112 582 46971 65611 1992 130 448 49 475 80 973 1993 149532 54 368 95164 1994 163821 59 675 104146 1995 174 904 64625 110 279 1996 179897 69311 110586 1997 125 294 56108 69186 1998 141 026 67 524 73 502 1999 148 521 72 889 75632 *Jogi személyiségű gazdasági szervezetek üzlethálózata Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek 1990-1998, KSH: Statisztikai havi közlemények 1990-1998, KSH; Kiskereskedelmi üzlethálózat 1999. december 31., KSH Jobbat még nem találtak ki A dán paraszt gazdasága a családra épül Ha valaki járt mostanában Dá­niában, a látottak alapján min­denképpen el kell ismernie, hogy az élet nagyon praktiku­san van megszervezve ebben a kis országban. Ezt tapasztaltuk mi is huszonketten, újságírók és gazdálkodók, akik egy jó he­tet ismerkedhettünk a dán tár­sadalmi viszonyokkal, a mező- gazdaság dolgaival, a paraszt­ság önszerveződéseinek formá­ival, az érdekérvényesítés lehe­tőségeivel. A tanulmányutat a Dán Demokrácia Alapítvány és a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta. Utunk szervezője és vezetője dr. Szira József, az 1994-ben alakult magyar-dán kapcsolatfejlesztési társaság elnöke volt, aki már 52 csoportot kalauzolt végig a száz sziget országában, erősítve a két ország közötti baráti szálakat. A SAS légi járatán Koppenhágába ér­kezve, a magasból láthattuk a dán fővárost a svédországi Malmövel összekötő hatalmas hidat, amely 18 kilométer hosszan nyúlik át a tenger felett. Autóbusszal indul­tunk az ország szívének számító Fűn szigetére, amelynek ötszázez­res központjában, Odense-ben, a fűn továbbképző központ vendég­szállása volt a cél. Az elmúlt tíz év­ben épült modem útpálya mentén mértani pontossággal művelt föl­deket, erdősávokkal elválasztott birtokrészeket, magasra nyúló, energiatermelő szélmalmokat lát­hattunk. A szélesen elterülő, jó­részt egy-két szintes, zölddel kö­rülkerített házakból álló Odense város részeként számon tartott Dalumban lévő mezőgazdasági fő­iskola modemnek mutatkozott, annak ellenére, hogy jó száz éve szolgálja a dán mezőgazdasági szakemberképzést. A dán mezőgazdaság dolgairól és az EU-ban lévő lehetőségekről Christiansen Öve Gejl, a fűn to­vábbképző központ nemzetközi osztály vezetője tartott előadást. A valaha gazdaként is dolgozó szak­ember 1991 óta foglalkozik nem­zetközi kapcsolatok ápolásával, külföldi fiatalok dániai képzésének bonyolításával. 1996 óta 116 ma­gyar diák tanulhatta meg alaposan a gazdálkodás fortélyait a farmo­kon és a dalumi mezőgazdasági is­kolában. Júliusban 25 erdélyi ma­gyar fiatalt várnak ide. Ellátogattunk Svendborgba, ahol az AMU munkaerő-piaci fel­nőttképző és átképző központ te­vékenységével és mezőgazdasági szakszervezetek érdekképviseleti rendszerével ismerkedhettünk. Egy jól működő családi gazdaságot járhattunk körül, Thomsen Torben gazda és fia, Peter tengerhez közeli birtokán, ahol 500 anyakoca és 10 000 malac alkotja az állattenyész­tést. A takarmánykeveréket maguk állítják össze. A gépesített növény- termesztés a 357 hektár saját és még a bérelt területen jórészt az ál­lattenyésztést szolgálja. A szövet­kezeti vágóhídon értékesített serté­sek ötéves szerződés alapján biztos piacra jutnak, amely időben fizet és év végén is osztalékot biztosít. A korszerű szarvasmarhatartás példáját és a tejszövetkezeti értéke­sítés előnyeit ismerhettük meg a 6000 lakosú Orted polgármester­ének Stenskorg Ankjaer farmján. Az élete teljében lévő gazda évi 770 tonna tejet értékesít szövetkezeti tagként. A korszerű gépekkel fel­szerelt gazdaságban a növényter­mesztés a takarmányozást szolgál­ja. A 62 000 tagot nyilvántartó nyugat-füni mezőgazdasági ta­nácsadó központban tett látogatá­sunk is számos tanulsággal szol­gált. A tanácsadó szolgálatot a dán gazdák tartják fenn. A 81 egyesü­letbe szerveződött tagság adja a dán mezőgazdasági termelés 82 százalékát. Mindez elválaszthatat­lan a dán mezőgazdaság kétszáz­éves történelmétől, amelynek so­rán 1788-ban lehetőség nyílott a röghöz kötött parasztság számára a nagybirtok és a korona földjeiből saját tanya megszerzésére és a szü­letési helyről való elköltözésre. Már 1880 után megjelentek az első konzulensek, amelyek a tanácsadó szolgálat alapját képezik. Még 1887-ben olyan törvényt fogadott el a dán parlament, amelyben elő­nyét látja az állam egy olyan rend­szer támogatásának, amely bizto­sítani képes a stabil élelmiszer-ter­melést. Olyan termelési formáról van szó, amely egységben látja a gazdaságot, a családot valamint a környezeti és állatetikai tényező­ket. A dán törvények a mai napig védelmezik a paraszttanyát és a földet bíró státust. Földet csak helyben lakó ember tulajdonolhat. A 30 hektár fölötti földterület bir­toklásához szakképesítés, az úgy­nevezett .Zöld bizonyítvány” meg­léte szükséges. A fiatal gazda piaci áron veszi meg a földet a szüleitől is és ha kevés a gyűjtött pénze, a birtok értékének hetven százaléká­ig kölcsönt vehet fel a hitelintézet­től. A dán parasztok szabad birtoka teremtette meg saját szervezeteik tanácsadó és felvilágosító munkájá­val a mai napig tartó erőteljes fejlő­dést. A termékpályás szövetkezést felgyorsította az Európai Közösség­be való bekerülés 1972 után, amely maga után vonta a tanácsadás és az utóképzés rendszerének erőteljes javulását. Az önkéntes tagságú szö­vetkezeti társaságok a tagság üzleti igényeit szolgálják és a profit a ta­gokat illeti meg. A gazdák által fenntartott tanácsadó szolgálat gondoskodik a termelők képzésé­ről kijárnak a gazdákhoz a könyve­lésüket is elvégzik. Bármerre jártunk, a vendéglá­tók alapos ismertetést adtak mun­kájukról. így volt ez a dán országos mezőgazdasági kutatóközpont megtekintésekor Foulomban is. A mezőgazdasági kutatás nagy része a mezőgazdasági minisztérium­hoz tartozik. Az alapkutatást az egyetemek végzik és a stratégiai kutatás politikailag van meghatá­rozva. Az alkalmazott kutatás vi­szont szoros kapcsolatban van a gazdákkal és a mezőgazdasági ta­nácsadó szolgálat minden irodájá­val. Lehetőségünk volt felkeresni Aarslev önkormányzatát, ahol Jörgensen Hans polgármester és kollégái részletesen szóltak a dán önkormányzati rendszerről, a fel­adatokról. Az elmúlt években to­vább folytatódott az önkormány­zati reform, melynek eredménye­ként az ország 1300 településéből 275 önkormányzatot szerveztek. Itt a három település összevonásá­ból keletkezett önkormányzat 8800 lakost képvisel és 330 millió dán koronából gazdálkodik. Ezt 35-tel megszorozva képet alkotha­tunk egy hasonló nagyságú ma­gyar település lehetőségeiről. Bevé­telük 57 százalékát a személyi jö­vedelemadó teszi ki és mellette még az üzemeltetésből befolyó 18 százalék egészíti ki az állam által biztosított tízszázaléknyi támoga­tást az egyéb bevételek mellett. Az itt élőknek a földek után nem kell adózniuk, csak a telkek után. A polgármester megmutatta a sze­lektív hulladékgyűjtő telepüket. Ezen a településen módunk volt megtekinteni a falu központjában Christian Madsen birtokát, ame­lyet apjától örökölt a 43 éves férfi. A 750 kocát és szaporulatát a szö­vetkezeti vágóhídon értékesíti. A 150 hektár földjéhez még ugyan­ennyit bérel és gépeivel még mező- gazdasági szolgáltatást is végez. A képződött trágyát zárt rendszerű tárolóban kell tárolnia és meghatá­rozott időben köteles kiszórni föld­jeire, amit ellenőriznek. Csak any- nyi számosállatot tarthat, amennyi hektárja van és ez egész Dániában így van. Hat alkalmazottal a múlt évben megduplázták a termelést, hogy az emberek ki legyenek hasz­nálva, bár szigorú törvények sza­bályozzák, hogy egy alkalmazott hány órát dolgozhat. Megismerkedhettünk az Odense megye gazdasági stratégiá­jának alakítását szolgáló füni gaz­dasági tanács munkájával, amely az elemzések tükrében olyan kez­deményezéseket tesz, amely bele­fér egy megye intézkedési körébe. Meglátogattuk Roskildben az EU legnagyobb sertésvágóhídját, amely a sertésszövetkezetekbe tö­mörült 3079 dán gazda tulajdona. A Steff Houlberg húsipari vállalat 3000 alkalmazottat foglalkoztat és évente jó hárommillió sertést dol­goz fel, csaknem négymilliárd dán korona értékben. Ben Maribó el­nök maga is szövetkezeti tag és 4000 vágósertést ad le birtokáról. Látogatást tettünk a Koppenhá­gában székelő mezőgazdasági ta­nácsnál és a mezőgazdasági kép­zési központban. Az országos ta­nács a dán gazdák legfelsőbb ér­dekképviseleti szerveként azt is szolgálja, hogy életben tartsa a tár­sadalmi vitát Dániában és ha kell politikai nyomást gyakorolnak a parlamentre. A tanácsban jelen vannak a nagygazda- és a kisgaz­daszövetség képviselői és a dán szövetkezeti szövetség küldöttei az egyes ágazatok képviselői mellett. Önálló irodájuk van Brüsszelben és részt vesznek a miniszter felké­szítésében. A tanács törekszik ar­ra, hogy a problémákat egy han­gon tudják megfogalmazni és meg tudjanak állapodni a legcélszerűbb megoldásban. A lényeg az, hogy a nemzetközi piacon hogyan állja meg a helyét a dán gazdaság. A kö­rültekintően megalapozott dán de­mokrácia és a százéves dán szövet­kezeti mozgalom eredményei lát­ható jóléttel és biztonsággal szol­gálnak a fél Magyarországnyi or­szágban, amelynek példája szá­munkra is tanulsággal szolgál. SZABÓ ENDRE FELVESSZÜK A RITMUSÁT * CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2000, május 15-től BETÉTI KAMATOK vállalkozások részére Lekötési Idő Éves kamst, Hl Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 7,500 (7,60) 1-2 hó 8,500 (8,62) 3 hó 8,250 (8,36) 6 hó 8,000 (8,11) 12 hó 7,500 (7,60) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft-5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft leteti Lekötési idő éves kamat (%)EBKU éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 3 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 6 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 12 hó 8,000 (8,11) 8,125 (8,24) 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic lévőt kematel: évn kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 4,000 4,13/4,12 1 MFt felett 7,000 7,33/7,29 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) * sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,000 7,33 1 MFt felett 9,000 9,52 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) évei kamat (%) EBKM 3 hónap 8,750 8,87 6 hónap 8,750 8,87 12 hónap 8,250 8,36 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot ner KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) n fizet. évet kamat (%) EHM* 1 hó 8,750 8,75 3 hó 8,750 8,75 6 hó 8,750 8,75 12 hó 8,250 8,25 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉBE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes:»»), áprilisul Évatl (amal (%) Folyószámlahitei 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,85 Cl B^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIALS ITAUANA-CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents