Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. Július 31., hétfő BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten ösz- szesen 2,6 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek a bróke­rek, a határidős pénzpiacon pe­dig 1,5 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egye­bek mellett a BÁT hétvégi ösz- szefoglalójából. A gabonapiacon 941 kont­raktus cserélt gazdát. A takar­mánykukorica ára valamennyi lejáratra 20-500 forinttal emel­kedett. Ebből a termékből ösz- szesen 456 kontraktust adtak- vettek. A búza valamennyi jegyzése 560-1150 forinttal drágult. A takarmánybúza há­rom lejáratának árfolyama 200-570 forinttal erősödött. A takarmányárpát viszont au­gusztusra 600, szeptemberre 530 forinttal olcsóbban kínál­ták. A napraforgó decemberi határidejének árszintje ötszáz forinttal esett. A többi termék ára nem változott. A határidős devizapiacon 5699 kontraktussal keresked­tek a brókerek. Meglepetésre - 2700 kontraktus adásvételé­vel - a japán jen volt a legke­resettebb, maga mögé szorít­va a dollárt és az eurót, ame­lyek 1203, illetve 1769 kont­raktussal részesültek a forga­lomból. Az euró stabil jegyzések mellet, egy lejáratra gyengülve fejezte be a hetet. Áz angol font piacán a szeptemberi lejá­rat 50 fillérrel drágult. A távol­keleti fizetőeszköz, a japán jen árfolyamai közül a decemberi és a jövő év márciusi 5,30, il­letve 4,20 forinttal gyengült, míg a szeptemberi nem válto­zott. A svájci frank szeptem­berben 1,40 forinttal ér keve­sebbet. ___ - UG­M ostoha helyzetű települések Az önkormányzatok bevételei nem tartanak lépést a gazdasággal A községek bevételei 1999-ről 2000-re 2,9 százalékkal nőnek, s a várakozások alapján ennél kissé nagyobb mértékben, 5,1 száza­lékkal növekednek a városok bevételei. Ezek az értékek messze elmaradnak az or­szág lendületesen növekedő gazdálkodási szektorainak növekedési ütemeitől, jól mu­tatják a helyhatóságok „mostohagyerek" mivoltát - mutat rá a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Települési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége (TÖOSZ) közös felmérése, amelynek eredményeit az elmúlt napokban hozták nyilvánosságra. Budapest A községi önkormányzatok bevételei közül 2000-ben nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi adók, az átengedett központi adók és a normatív állami hozzájárulások. Á saját folyó bevételek részét képző intézményi működési bevételek lé­nyegében - nominálisan - nem változnak 1999- ről 2000-re, az eseüeges vállalkozási bevételek pedig további súlyt vesztenek a bevételi szerke­zeten belül - derül ki a felmérésből. Ezek az önkormányzatok a haszonélvezői a területi kiegyenlítés és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében juttatott állami pénzeknek is; nem ke­vés önkormányzat szorul önhibáján kívül támo­gatásra azért, hogy forráshiányos helyzetéből valamelyest kilábalhasson. Ez utóbbit természe­tesen tovább nehezíti, hogy az önkormányzati bevételek reálértéke folyamatosan csökken. Fogynak a tartalékok A GKI és a TÖOSZ kutatása alapján megállapít­ható, hogy a községi önkormányzatok felhalmo­zási, illetve tőkejellegű bevételei is stagnáló tendenciát mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy az önkormányzatok lassan kifogynak eladható tárgyi eszközeikből, értékpapírjaikból. A településtípusok közül a legnagyobb mér­tékben a városi önkormányzatok bevételei növe­kednek ugyan, ez azonban nem jelenti azt, hogy helyzetük rózsás lenne. Legfőképpen helyi adóbevételeikre kívánnak támaszkodni 2000- ben, ellensúlyozandó az szja-bevételek nagy ér­vágásnak számító fokozott elvonását, valamint az intézményi működési bevételek stagnálását. A városok felhalmozási és tőkejellegű bevételei szintén húzóerőnek számítanak, azonban az önkormányzati ingatlan- és értékpapír-állomá­nyok ebben a szektorban is folyamatosan csök­kennek. Sőt, az ingatlanok esetében romlik a forgalomképességi és minőségi összetétel is, amely a jövőbeni eladások volumenét erősen behatárolhatja. Pályázatokon 1999-ben a legtöbb pénzt a községek nyerték el; csaknem 14 milliárd forint­tal növelhették így forrásaikat. A legkevesebb a fővárosi önkormányzatoknak jutott. A települé­sek összesen 30 milliárd forinthoz jutottak pá­lyázat útján. A legjelentősebb ilyen támogatási formák az úgynevezett magyar regionális pályá­zatok voltak. A PHARE-alapoktól a települések majdnem 8 milliárd forintot kaptak, ennek azonban több mint a fele a budapesti önkormányzatok kasszáját növelte. A községek borúlátóak Idén a községi önkormányzatok az építési tel­kek értékesítéséből várják a legtöbb bevételt, ezen kívül pedig a lakóingatlan-eladásból szár­mazó bevételekre is nagyon számítanak - olvas­ható a felmérés 2000-re vonatkozó bekezdései­ben. A városi önkormányzatoknál is az építési telek eladásából várható az összes bevétel legje­lentősebb része. Számottevő még az egyéb ingatlanok - irodahelyiségek, üzlethelyiségek, raktárak - értékesítéséből származó bevétel is - vélekedtek a megkérdezett, több mint 900 település illetékesei. A községi önkormányzatok a forintbetéteken és az államkötvényekben elhelyezett összegek­től kívánnak megválni elsősorban, de a diszkont kincstárjegyek állománya és a devizabetétek állománya is csökkenő tendenciát mutat esetük­ben. A városi önkormányzatok legelőbb forint­betéteik, diszkont kincstárjegyeik és részvény- állományuk egy részéről próbálnak lemondani 2000-ben, ami ezen önkormányzatok esetében is a működési nehézségek miatt történik. Az ország településeinek jövőbeli várakozásai összességében pesszimisták. A községi önkor­mányzatok meglehetősen kedvezőtlennek ítélik lehetőségeiket; ugyanez mondható el a városok és a fővárosi önkormányzatok önmagukról alko- tott képéről is. • ___________________ (stsi G yorsuló növekedés Romló kereskedelmi, javuló fizetési mérleg A GKI Gazdaságkutató Rt.-ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2000. évi folyamatairól 1999 tény 2000. jan.-máj. 2000 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 104,5 106,6’ 105,2 2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 110,4 121,0 114 3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 106,6 107,0* 109 4. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 113,7" 129,9 118 5. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 114,5" 130,8 119 6. Külföldi működötöké beáramlása (milliárd euró) 1.6 . 0,6 1,7 7: A bruttó átlagkereset indexe 116,1 113,4 113,5 8. Fogyasztói árindex 110,0 109,5“ 108,7 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) A GKI Rt. számítása c) Január-június Budapest A tavalyinál gyorsabban növek­szik az idén a gazdaság, azon belül is az ipar és a külkereske­delem. A külső egyensúly sze­rény mértékben romlani fog, míg az államháztartás egyensú­lya javulni - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az ABN-AMRO Bank együttműködésével készült prognózisából. Az előrejelzés szerint a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágaza­ta változatlanul az ipar, amely az év eső öt hónapjában rekordot döntött: 21 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel korábban. A húzóerő továbbra is az export, de jelentősen - 9 százalékkal - nőtt a belföldi értékesítés is. A mezőgaz­daság az évek óta fennálló problé­mák miatt stagnál. A kiskereskede­lem forgalma január és május kö­zött 3 százalékkal emelkedett. A la­kosság növekvő jövedelme és csök­kenő megtakarítási hajlandósága a kiskereskedelmi forgalom gyor­sabb bővülését vetíti előre. A fogyasztói árak az év első öt hónapjában 9,5 százalékkal maga­sabbak voltak a tavalyinál. A leg­gyorsabban az üzemanyagok árai emelkedtek, ezt követték a szeszes italok és a dohányáruk. A szakem­berek az infláció további mérséklő­désére számítanak. A bruttó átlagkeresetek 13,4 szá­zalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakát. A reálkeresetek a versenyszférában nőnek, a költ­ségvetési szféra keresetelmaradása viszont erősödik. A külkereskedelem a tavalyinál gyorsabb ütemben bővül. A keres­kedelmi mérleg öthavi hiánya 1,6 milliárd euró, ami - a cserearányok romlása miatt - rosszabb a tavalyi­nál. A fizetési mérleg viszont - az idegenforgalmi aktívum növekedé­se mellett - 300 millió euróval ked­vezőbb a tavalyinál. A tőzsdei ér­tékesések miatt a tőkebeáramlás a tavalyi 1,1 milliárd euróról alig több mint 400 millióra csökkent.-UG­34. rész A csók édes volt és vonzó, a férfi már tudta: mágneshez ta­padt, menthetetlenül és nem bán­ta, nem bánta. Kingát elragadta egy erő. Nem hitte volna, hogy ilyen is van. Re­pült felfelé, lélegzetét vesztve csó­kolta a férfit. Az őrület és a láz egybefonódik, ő is egy lett velük, és azzá tette Flóriánt is. A pillanat váratlan volt, miként az esemény is. Hát most belefeledkezett és semmi más nem érdekelte, nem érdekelte... A leghosszabb csók is véget ér egyszer. Fájdalmasan, nem akar­va szakadtak el egymástól. Kinga alig kapott levegőt:- Te... megleptél...- Még sokszor megleplek majd, így is, másképpen is - fo- gadkozott a hősszerelmes, és ki­lesett a gondola mögül.- Ha apám meglát, baj lesz - suttogta a lány. A két keze erősen fogta a férfit, az csak halványan érezte ezt és örült neki.- Még a verőlegénnyel beszél­get, akit ellenem küldött... De iga­zad van, eltűnök. Majd jelentke- zem - és valóban nyoma veszett. Kinga körülnézett és nem akart hinni a szemének: az imént még itt volt! Elnyelte a ládahalom, a zöldségek mögé ment, vagy...? Nem látta sehol. Fejcsóválva érté­kelte szerelmese átváltozó és el­tűnő képességeit. Közben Flóri visszament a bejárathoz, sebesen felvett, majd tüntetőén letett egy kosarat, mintha nála lett volna, és a beáramlók között kígyómoz­gással ment el. Kinga lassan apjához sétált. Az az idegen pasas éppen elvonult tőle. O is úgy tett, mint aki bevá­sárol. A lány furcsán érezte magát - még tántorgott a csóktól, akárha részeg lenne, ugyanakkor valami hideg keménység ébredt benne:- Te verőlegényt küldtél Flórira?- Ismered? - az apja a távozó férfi után nézett, és csak kis ké­séssel értett meg: elárulta magát. Zavartan ingatta a fejét:- No, azért ez nem egészen így van. Csak meg akartam leckéztet- ni...- Ő mindig maga jött el hoz­zánk, személyesen. Még soha nem küldött maga helyett mást - vágta rá a lány és sebesen elindult a polcok között. Kallós Zoltán alig bírta követni. Még leste őket egy darabig. Látta, hogy helyi járatra szálltak. A busz elindult a külváros irányá­ba. Flóri előjött a plakátoszlop mögül, leszegett fejjel ment a parkba. A pádon tovább töpren­gett. Most már nem akart sok időt elvesztegetni. Egy utolsó nagy ro­hamot kell indítani. A lábával raj- zolgatott a puha, kavicsos földön. Ez a figura itt olyan, mint az a te­lek ott a domboldalon. Vagy nem is olyan? Tényleg, milyen az alak­ja...? Cipője orrával rajzolgatta, aztán egyszer csak a rajz mellé nézett, és... Égnek állt a haja is az izgalomtól. Hogy ez neki eddig nem jutott eszébe! „Ekkora állat vagyok!” - rikoltotta, aztán felállt és kétszer körültáncolta a padot. Az arrafelé sétálók döbbenten nézték. Többen a háta mögött a homlokukra mutogattak, de úgy tűnt, ezt sem látja. Sebesen indult a városháza felé... Olyan volt a következő óra, akár egy járványos őrület. Beteg­ségét csaknem átragasztotta né­hány hivatalnokra, azok gyorsa­sága is megháromszorozódott. Flóri aztán elfutott a postára, ok­mánybélyegeket vett, xerox-má­solatért állt sorba, majd kijött. Zsebéből kikapta a város térké­pét, kicsit tanulmányozta, aztán rájött a keresett cím nagyon közel van a főtérhez. Hát gyalog ment oda. A kapu fából volt, hatalmas, de majdnem széteső. Alig mert hoz­zányúlni, attól tartott, hogy a fejé­re esik az egész és legfeljebb né­mi por száll fel belőle. Végül bel­jebb került. Egy öklömnyi hara­gos tacskó rohamozta meg és kö­rülugrálta.- Maradj nyugton, kisöreg. Ilyeneket szoktam reggelizni, mint te. Az eb, mintha értette volna, ré­mülten távozott és eltűnt a hosz- szú udvar végén. Egy valamikori hintó roncsai hevertek ott, tyúkok kapirgáltak elmélyültem A néma csönd elijesztette Flórit:-Jó napot...! Semmi válasz. Kezdte magát kényelmetlenül érezni. Nem sze­rette az efféle jeleneteket. Mind­járt kirohan valahonnan egy sápí- tozó öreglány és világgá kürtöli, hogy betörő jár a házban, riadó az egész utcának! Flóri nem ké­telkedett benne, hogy akkor az addig csöndes és néptelen utca felbolydulna és legalább százan rohannának elő szenzációra, pletykára éhesen. Ha pedig az öreglány azt kiabálná, hogy az idegen meg akarta őt erőszakolni, biztos már a személye iránti túl­zott, mondhatni beteges érdeklő­dés a környékbeliek részéről. Végre zajt hallott. Az egyik ajtó kivágódott, öreg férfihang érdek­lődött:-Ki az...?- Vevő jött - mondta Flóri és közelebb lépkedett. Az ajtó sötét nyílás volt. Félt belépni - mi vár­hat rá odabent? De mivel több kérdés nem érkezett a „fekete lyukból, megemberelte magát. (Folytatjuk) I mno (pwxyz Nyári áreső, árvihar, árolvadas, árzivatar, árcsökkenés, árnarádé... Pannon GSM előfizetés + Nokia 5110 NOKIA ■ I paNMÖMI i U ■ Menü A részletekről és a további készülékajánlatokról érdeklődjön területi képviseletünkön (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! Ajánlatunk a készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. A megvásárolható készülék csak Pannon GSM SIM- kártyával használható. Az ár az áfát tartalmazza. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu PANNON GSM Az élvonal.

Next

/
Thumbnails
Contents