Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN M E GYEI K Ö R K É P PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 28., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Romhány ] Lemondtak a nagyközségi címről SHAPARD-pénzből hűtőházat több pénzünk lesz. Pályázati összeg segítsé­gével a Batthyány és az Arany János utat 1,5-2 km hosszban szándékunkban áll asz­faltszőnyeggel ellátni. A sportcsarnok világí­tásának felújítása 1,5-2 millió forintba kerül. A meglévő általános iskolát 6 új tanteremmel kívánjuk hosszabb távon bővíteni. Az ehhez szükséges tervet még az idén el akarjuk ké­szíteni. Megvizsgáljuk, hogy a meglévő 27 közkútból hányat kell feltétlenül működtet­nünk. Ugyanis jelenleg kéthavonta a közku- takért 400 ezer forint átalányt fizetünk. Ugyancsak felmérjük, s ha lehet, hozzákez­dünk egy hűtőház építésének előkészítésé­hez, amelyet a kistérségi SHAPARD-progra- mon belül kívánunk megpályázni. Nem mon­dunk le a kommunális lerakóhely létrehozá­sáról. A 35 község, (amelyből 3 megyén kívü­li) szándéknyilatkozata megvan. Ezt a pályá­zatunkat a Belügyminisztérium elutasította. Újabb pályázatunkat környezetvédelmi és te­rületfejlesztési célokra szánt hitelre nyújtjuk be. Egyébként egy külföldi beruházó vállalta az előbbi felépítését. Ellenében, kizárólagos üzemeltetési jogot kért. Az önkormányzat ál­láspontja, részt kérünk a szemétdíj megálla­pításában. Több buszmegállónál nincs váró. Építésük kizárólag a rendelkezésre álló pénz­től függ.- Mihez kéri az állampolgárok segítségét?- Jó érzés, magam és a képviselő-testület mögött tudni a lakosság támogatását. Amikor megköszönöm anyagi és egyéb társadalmi jellegű hozzájárulásukat, a diáksportkör ér­dekében tett erőfeszítéseiket, arra kérek min­denkit, hogy házát és környezetét tartsa rend­ben és tisztán. A képviselő-testülettől pedig továbbra is aktív támogatást igényelek a köz­ség lakói gyarapodása érdekében. A 2430 lelket számláló Romhány községet északról Szátok és Kétbodony, keletről Legénd, délről Alsópetény, nyugatról Bánk, Tereske határolja. A legutóbb megválasztott képviselő-testü­let az igen szűk lehetőségek megragadásával, újak felkuta­tásával, többirányú kezdemé­nyező tevékenységével igyek­szik az állampolgárok hangu­latát, közérzetét jó irányban tartani, életkörülményeiket fe­lelősségteljesen és hozzáértés­sel növelni. A község polgármestere Tolnai János. Alpolgármester: Balázs Attila. A képviselő-testület tagjai: Simon László, Balázs Attila, Balázs László, dr. Dobos Atti­la, Grolyó László, dr. Jakubecz József, Kovács Balázs, dr. Sági Péter, Sagyibó Sándor.- Melyek a község jelenlegi arculatának meghatározói?- Eléggé iparosodott, a csempegyártás az uralkodó. Az itteni csempegyárak országosan is meghatározó szerepet játszanak. A mező- gazdaságban a régi hagyományokat ápolják, ugyanakkor a jelen és a jövő érdekében a bo­gyós gyümölcsűek területének növelése mel­lett sokasodik az új meggyes-, cseresznyés-, piszkés-, epreskertek száma és termésterüle­te. Egyúttal jelzi, hogy megértették az itteni­ek, hogy a megyében az előbbiek nélkülöz­hetetlenek a szerkezetváltáshoz. Felismerték ennek számukra létező összes előnyeit is. A romhányiak szeretik és művelik földjü­ket, az említett gaztengerek valóban megvan­nak, másutt lakó, kárpótlási jegyen vett új földtulajdonosok nevéhez kötődnek. A kép­viselő-testület döntése alapján lemondtunk a nagyközségi címről, mert ez előnyös az ön- kormányzat költségvetésének - állítja a polgármester. Kisvártatva így folytatja: - Egyik napról a másikra élünk. Az intézmények kisebb beru­házásaira, fejlesztésére most a nyári időben volna szükség, pénzhiány miatt nem tudjuk megvalósítani, csupán a tisz­tasági festésre van elég pénze az önkormányzatnak. Ebben a kedvezőtlen helyzetben reménysugárt jelent a Korall | Csempe Kft. ígérete: annyi pénzt ad, amennyiből az isko­la csatornázását el tudjuk vé­gezni. Egyébként, amikor az oktatási intézményeknek szükségük volt csempére, ak­kor a Gamma Kerámiaburko­ló Kft. ingyen, a Zalakerámia Rt. mérsékelt áron adott csempét - utal segítőtársaira Tol­nai János. Mielőtt bárki kétségbe vonná, az önkor­mányzat nehéz, szűkös pénzügyi helyzetét, szükséges megemlíteni, hogy a nemrég befe­jeződött közvilágítási hálózat korszerűsítésé­hez szükséges összegből 5,5 milliót a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól pályáza­ton nyertek, amit saját erővel egészítettek ki. Egyéves huzavona után (hivatalok ráérőssége stb.) a kivitelező szakemberek három oszlop­ra, egy hónap alatt felszerelték a korszerű, energiatakarékos lámpatesteket.- Mire számíthatnak a választópolgárok a második fél évben?- Amennyiben befolyik az iparűzési adó, Kőből faragott APEH-ellenőr- Úgy emlékszem, az ipari szakmunkásképzésen belül az akkori megyei tanács szervezte az épületszobrászi szakma meg­tanítását. Egyébként gyerekko­romban, idehaza Romhányban saját tulajdonú kis kőbányában dolgoztam, majd később egy na­gyobbat béreltem a községi la­kásépítkezések és egyéb köz­épületek kőigényeinek kielégíté­sére - pergeti vissza az idő kere­két, kővel való el­kötelezettségét Ter- mann János hely­beli nyugdíjas épü­letszobrász. Különböző kité­rők után nyugdíjba vonulásától, 1988- tól nem foglalkozik mással, csak a kő­vel.- Ötven szobrom van. Ebből előké­születben húsz olyan, amelyen ap­róbb simítások le­hetségesek még. A helyi művelődési otthonban 16 alko­tásom látható, me­lyet rendszeresen cserélek. Hosszú ideig ér­lelődnek gondola­tai, amig végleges formába kerülnek. A romhányi kő különleges. Ebből készült a budapesti Nem­zeti Múzeum lépcsője, a buda­pesti Szent István-bazilika külső részei. Segítséggel termeli ki al­kotásaihoz szükséges követ. A mesternek eddig három ta­nítványa volt. A mostani, a ne­gyedik, Ekker Róbert, a szakma elméleti alapját Budapesten, az épületszobrász-képző iskolában fogadja magába. Termann János Istenről tervez szobrot készíteni ■ Az alakok inkább rajzban születnek meg először. A portrék mellett a különleges zárt rendszerű megoldásokat kedveli. Emellett - ha kívánják - címereket is formál.- A legutóbbit, az erdőkürti emlékműn helyezték el A Szent István-szobrot Esztergomban egy magánvállalkozó tervéről készítettem, ami állítólag nem­sokára a városi művelődési ház­ban kerül majd a nagyközönség elé.- Mennyire ismerik munkás­ságát?- Semmit nem tettem, hogy ismertté legyek, nem kértem senkitől sem segítséget, de nem is igényelték, mondták, hol kí­vánják kiállítani kőszobraimat.- Tőlem viszi a bemutatásra készült vizsgamunkáit - egészíti ki az előbbieket Termann János. M;vel a mester senkinek nincs elkötelezve, csak akkor al­kot, ha magával ragadja az ihlet.- Mi szerepel a közeljövő ter­vében?- Szándékomban áll egy köz­téri szobrot ajándékozni az ön- kormányzatnak. Még nincs Mikszáth-portrém, pedig jó arca van. Rajta kívül Istenről terve­zek egy kőszobrot készíteni. Az épületszobrász udvarának különböző helyein kész, vagy kívánságra kis kiegészítéssel, kőből készült portrék sokasága látható, köztük az igen kifejező szemüveges APEH-ellenőr. ■ A citerakészítő dohánykertész- A citerakészítést saját magam találtam ki. Egy nagyon öreg hang­szerről levettem a mintát, s annak alapján elkészítettem, amit újab­bak követtek. Nyugdíjba menete­lem után, 59 éves koromban kezd­tem a készítésükhöz. 15 év alatt 150-et csináltam - mondja beveze­tésképpen Szatmári Pál nyugdíjas, volt vezető dohánykertész a koráb­ban létező termelőszövetkezetben. Békés megyében, Tompapusztán, a második világhá­ború után, egyéni termelőként kezdte a dohánytermesztést, majd a kunágotai mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben folytatta. Me­gyénkbe, Romhányba, újsághirde­tés útján került. Akkor Kétbodonyba kerestek vezető do­hánykertészt. Fele­sége és lánya vála­szolt a felhívásra.- Féltünk, hogy kihúzzuk a rövideb- bet, mert nem közöl­tük vele, hogy mi már válaszoltunk, de nem lett belőle sem­mi, - emlékezik a férj mellett ülő fele­ség.- Kíváncsiságból eljöttem. Előtte kö­zöltem a családdal, ha 3 nap múlva nem jövök, akkor meg­egyeztünk. Elvállal­tam 30 hold dohány termesztését a volt Rákóczi Mezeje Termelőszö­vetkezetben. Akkor Kollár János volt az elnök.- Nagyon sokáig kívülállónak te­kintettek - kér ismét szót a feleség. Szatmári Pál nevéhez kötődik az addig ócskavasként heverő do- hánypalántázó gép rendbe hozása, munkába állítása. A dohányterüle­teken dolgozók óránként a gép se­gítségével 17 forint 50 fillért keres­tek, míg más szövetkezeti tagok csak 4 forint 50 fillért. Az agronó- mus azt mondta: - Ez nem mehet így tovább! A dohányból származó bevételből a szövetkezet ki tudta fi­zetni az összes évi adósságát. Nem értettem egyet az agronómussal, el­mentem nyugdíjba. Azóta a citerá- nak élek. Ahogy eljöttem, meg­szűnt a dohánytermesztés is. Visszatérve a citerára, a követke­zőkkel folytatja: - Rájöttem, ha hosszabb, jobban szól, könnyebb rajta játszani. Külföldiek jártak a községben, amikor meghallották, hogy citerát készítek. A velük lévő tanárnő rögtön megvett egyet. Egyébként el szoktam ajándékoz­Pali bácsi kedvenc nótája a „Búcsúzik az ősz a nyártól’’ ni. Csupán érdekességként emlí­tem, hogy a főorvosoknak ajándé­kozott citera átadásakor mindegyi­kük megkért kedvenc dalának az eljátszására. Sokszor szólt: „Az akácos út...” című dal.- Most is gyakran pengeti a húro­kat?- Nagyon víg kedélyű voltam, szerettem a zenét, tudtam is játsza­ni. Mindaz, amit tudok, a fejemben van. Egyébként annyit játszok, amennyit a feleségem megenged. Máskor meg ő kér rá. Az ő nótája a: „De szeretnék a templomban kék ibolyát venni, Ott látom a kedve­sem az oltár előtt...”- Önnek mi a kedvence?- „Búcsúzik az ősz a nyártól...” Pali bácsi, - mert így hívják a községben - két hét alatt behangol­va elkészít egy citerát, ami régen a falusi fiatalok kedvenc zeneszer­száma volt, amire táncoltak. A citera nagyobb része fenyő, a kottalap keményfából van, a feje dió-tölgy, az alja pedig kőris. Romhány község legidősebb embere a 85 éves Pali bácsi.- Az egyik kétbodonyi szülő megkért, hogy foglalkoznék-e gyerekével. Szívesen mond­tam igent, mert szeretném, ha tovább vinnék azt, amit én tu­dok. Eddig öt gyereket taní­tottam meg a citerázásra, eb­ből négy kétbodonyi volt. Rit­ka tehetség a mostani, a Zagyvái Bence, általános isko­lás. Három óra alatt 7 oldalt megtanult, amit hibátlanul el­játszott.- A nyugdíjasoknak rende­zett ünnepségen nagy sikerük volt. Nem lehetett hallani, hogy ketten játszanak, annyi- B ra együtt voltak - idézi a — nagyszerű élményt a feleség. Szatmári Pált és feleségét nem kerülték el a betegségek. Többször kezelték őket Nógrádgárdonyban.- Egyik alkalommal a doktornő azt kérdezte, mondjam el, miként csinálom, hogy így bírom még. Meglepődtem a kérdésén, majd így válaszoltam: - Nem hagyom el ma­gam. Önállóan gazdálkodva Arculatváltás nélkül - munkahely-megtartással kerülnek ki. A stabilitás érdekében már szület­tek és születnek meg a gazdasági működés fel­tételeit jobbító, biztosító intézkedések. Ebbe a folyamatba tartozott a váltáskor átvett korábbi létszám karcsúsítása, mely a piaci pozíciójuk erősítését szolgálja.- A tulajdonos önálló munkáltatói jogkörrel ruházott fel.- Mit jelent ez a gya­korlatban?- Többi között, hogy a gyár működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzt nekünk, magunk­nak kell előteremte­nünk. Tárgyalásokat folytatunk az olcsóbb anyagbeszerzéssel kap­csolatban, ugyancsak ránkbízta a cégtulajdo­nos a gépi technika fej­lesztése anyagi bázisá­nak megteremtését is. Szerencsére megmaradt a termékek előállításá­hoz szükséges szer­számgépgyártás, ami egyrészt lehetővé teszi a különleges igények telje­sítéséhez való gyors al­■ kalmazkodást, másrészt javítja, illetve lerövidíti a gyártás átfutási idejét.- Miben foglalná össze a váltás óta maguk mögött hagyott időszak jellemzőit?- Arculatváltás nélkül, munkahelymegtartás­sal tevékenykedünk a magunk javára. Hitel nél­kül gazdálkodunk, a dolgozók rendszeresen megkapják az őket megillető, teljesítményük alapján járó bért. A Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyár­tó Romhányi Videnta Gyár az 1997. februárjá­ban lezajlott tulajdonváltás során új nevet ka­pott.- A gyár korábbi termelési arculata a váltás során megmaradt, az új tulajdonos egy az egy­Hosszabb távú cél, hogy stabil középüzemként termeljen a kollektíva ben átvette a gyárat, meghagyta a termékszer­kezetet és a létszámot. Megrendelőtáborunk is megmaradt. Jelenleg a termelésünk 10 százalé­ka kerül exportra, a termelés-árbevétel pedig 3 év alatt 70 millióval növekedett a hatékonyabb termelékenység eredményeként - ismerteti a romhányi gyár főbb jellemzőit Balázs László igazgató, aki 28 éve dolgozik itt, korábban ter- mélésvezető volt, tagja a helyi képviselő-testü­letnek. Hosszabb távú cél, hogy stabil középüzem­ként termeljen a kollektíva, melynek tagjai 80 százalékban a régi gyár törzsgárdatagjai közül Az oldalt írta: Venesz Károly, fényképezte: Gócs Éva. Tolnai János: - Egyik napról a másik- ra élünk ■ A falu neve 1234-ben Rohman alakban szerepelt az oklevelekben. Az idő tájt a környéken állt a templo­mos lovagok klastroma is. A XV. században két köz­ség volt itt: Nagy- és Kisromhány. 1433-ban a Rhédey, 1493-ban pe­dig a Ruszkai, valamint a Ruszkai Kornis családok birtokolták. A falu a XVI. század közepétől a török hódoltság része volt. 1562-ben 15 adóköteles háztartást jegyeztek fel a két Romhányban. A falu történetének legjelentősebb eseménye az 1710, ja­nuár 22-ikei romhányi csata, amelyet maga II. Rá­kóczi Ferenc vezetett. A szabadságharc utolsó nagy hadművelete a kurucok vereségével végződött, bár a laban­cok embervesztesége háromszoros volt. A község római katolikus temploma 1837-ben épült. A Prónay- és a Laszkáry-kastély egy­aránt a XVIII. század végéről származik. F. Z. Múltidéző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents