Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

2000. JÚLIUS 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nyolcvanmilliónyi támogatás Több, mint nyolcvanmillió fo­rint támogatást ítélt oda hét­fői ülésén a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. Jó hír, hogy az utolsó decentrali­zált alap összege is ismert, miután a Környezetvédelmi Minisztérium is döntött a me­gyénknek juttatandó többlet­támogatásról. Nógrád megye idén 189 millió forintot többletforrással részesül a Környezetvédelmi Célelőirány­zat Alapból - tájékoztatta a taná­csot Becsó Zsolt elnök. Az erről szóló feljegyzés megérkezett, a szerződés aláírására és a hozzá kapcsolódó pályázatok kiírására várhatóan augusztus közepén kerül sor. A kiírók minden bi­zonnyal előnyben részesítik majd a szennyvíz beruházások­hoz, hulladéklerakó építésekhez kapcsolódó pályamunkákat. A maratoni ülésen több straté­giai fontosságú döntést kellett meghozniuk, elsősorban a kap­csolt pályázatok elbírálásával összefüggésben. Az elmúlt év­ben a tanács kialakított erre vo­natkozóan egy számítási sziszté­mát, ezt aktualizálták, fejlesztet­ték tovább a hétfői ülésen. A vitá­ban felszínre került, hogy ez a számítási metodika nem teszi le­hetővé a jelentősebb nettó árbe­vételt produkáló, jelentősebb be­ruházási értékű munkahely- te­remtő pályázatok kiemelt támo­gatását. Ezért több ilyen projekt esetében a tanács augusztusra napolta a döntését.- Olyan döntést szeretnénk hozni, amelyek megalapozottak, figyelembe veszik az arányokat és a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé - fogalmazott Becsó Zsolt. A szóban forgó pá­lyázók több célelőirányzatra kapcsoltan nyújtottak be pályá­zatot. Legjellemzőbb a Gazda­ságfejlesztési Célelőirányzat (GFC), a Területfejlesztési Cél- előirányzat (TFC), a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprog­ram (KMÜFA) stb. - A vita is megerősítette, hogy a források integrált felhasználása sokkal na­gyobb lehetőségeket rejt, egyéb­ként a rendelkezésünkre álló ke­retek „széttöredeznek” - hangsú­lyozta az elnök. A hétfői ülésen egyébként ki­lenc hiánymentes pályázatot ter­jesztettek elő - tájékoztatta la­punkat Holles Miklós, a terület- fejlesztési ügynökség kht. ügyve­zető igazgatója. Négy esetben született számszerű döntés; az érintettek összesen 17,3 miihó forint támogatást kapnak, amely­ből 4,1 millió forint visszatéríten­dő. Négy további pályázót (Bátony Metall Kft., Geofor Kft., Duchtech Kft., Palóc Nagyker Kft.) biztosan támogat a tanács, ám annak mértékéről a követke­ző ülésen határoznak. Egy pályá­zó esetében (Ecobüro) a tanács további vizsgálatot tartott szük­ségesnek. A TFC-re ugyancsak 9 pályá­zatot terjesztettek elő. Heten összesen 18,6 millió forintnak örülhetnek, amiből 3 millió a visszatérítendő összeg. További vizsgálatra utasították a Szilas Drink Kft. és a Szív a Szívért Ala­pítvány pályamunkáját. GFC-re két jelölt szerepelt a testület előtt, mindkettőt támogatták, összesen majd' 8 miihó forinttal. A Kis- és Középvállalkozási Cél- előirányzatra két hiánymentes pályázat érkezett: az egyik egy­millió forint támogatásban része­sült, a másikat (herencsényi mézüzem) további vizsgálatra utasították. A KMÜFA-ra 8-an pályáztak. Valamennyien részesültek a ke­retből, összesen 29,2 millió fo­rinttal. Turisztikai pályázatra ez­úttal hatan jelentkeztek, s a ta­nács döntése értelmében vala­mennyi támogatható volt, ösz- szesen 5,7 millió forinttal. A hét­fői ülésen tehát 28 pályázó ka­pott támogatást, összesen 80 mil­lió forintot meghaladó mérték­ben, amelyből öt éven belül 7,2 milliót kell kamatmentesen visz- szatéríteni. A tanács még e héten megje­lenteti az agrárfejlesztési többlet- támogatásról szóló felhívását, az erről szóló rendeletet dr. Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter a múlt hét pénteken látta el kézjegyével. Ennek az alapnak a pályázatait a megyei földművelésügyi hivatal­hoz keh benyújtani, augusztus 30-ig. A tanács október közepéig dönt a támogatás mértékéről. T. N. L. Egy új, testvéri kettős Nógrád és Fejér megye egy-egy települése kezet fogott A helyi millenniumi programok sorában kiemelkedő alkalom, együttiét helyszíne volt néhány napja Bánk: a víziszínpadon meg­tartott rendezvény keretében hiva­talosan testvérkapcsolatra lépett a Fejér megyei Tordas településsel. Az eseményen részt vettek a tor- dasi és bántó képviselő-testületek tagjai is. A kapcsolatfelvételt öt év­re visszamenően - az egymás meg­ismerését előmozdító - kölcsönös találkozások előzték meg, s akik­nek az ismerkedésre mostanáig mégsem volt módja, azok is tájéko­zódhattak a rendezvényen elhang­zott, a településeket bemutató pol­gármesteri beszédekből. Lomén János bántó és Farkas János tor- dasi településvezető az együttmű­ködésről megállapodást írt alá, s zászlót is cserélt a két önkormány­zat. Sokoldalú, az oktatást, a kultú­rát és a sportot egyaránt érintő test­véri viszonyt szeretnének kialakí­tani a felek, s ehhez örömmel ve­szik közösségek, szervezetek ja­vaslatait, kezdeményezéseit, s szá­mítanak egyéni ötletekre is. SZÖKIK A SZÖKŐKÚT VIZET Salgótarján központjában az Erzsébet téren sajnos hosszú ideje nem üzemel a szökőkút. Felvételünk készülte idején messziről jött tiatalok pihentek a közelében, a tikkasztó melegben.... fotó, gyurián tibor Gazdasági élet, „fél gőzzel” A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ 175 gazdálkodó szerve­zet kiválasztásával felmérést végzett a gazdaság ez év végéig várható alakulásáról. A vizsgálat szerint a megkérdezett szer­vezetek fele működött teljes kapacitással, csökkent a magas ka­pacitás-kihasználtsággal működő gazdasági szervezetek ará­nya. Ennek legfontosabb kiváltó okának a belföldi megrendelé­sek visszaesését tekintik a szakemberek. Nógrádban a beruházási kedv az 1998. évi élénkülés után már 1999-ben megtorpant. Azóta a munkáltatók egyre nagyobb há­nyada nem tervez semmilyen be­ruházást. Az 1999. szeptemberi adatgyűjtéskor a cégek vezetői összességében a beruházási szán­dékok emelkedését prognoszti­zálták 2000 első fél évére. A fél év­vel később megismételt adatgyűj­tés során azonban ellenkező irá­nyú változásról szereztek tudo­mást e munkában résztvevők. Míg ősszel 58 munkáltató, addig most 43 cég szándékozik kapaci­tásbővítő beruházást üzembe he­lyezni 20001. fél évében. A máso­dik fél évben a beruházási szán­dékok erősödése valószínűsíthe­tő. 2000-ben a tervezett beruhá­zások 65 százaléka a feldolgozó- iparban fog megvalósulni, ezen kívül néhány bővítés várható az építőipar, a mezőgazdaság, a ke­reskedelem, a szállítás és a szol­gáltatások területén is. A beruházások 60 százaléka az 51 főnél kevesebb létszámot foglalkoztató gazdálkodóknál vár­ható. Az egyes gazdasági ágak pi­aci pozíciói között jelentős kü­lönbségek alakultak ki. Csupán a feldolgozóipari cégek között és a szállítás területén magasabb az át­lagosnál a növekvő rendelésállo­mányt jelzők aránya 2000 I. fél é- vében. A kiemelt ágazatok közül a mezőgazdaság helyzete tűnik a legkilátástalanabbnak. 1999 őszén a cégek összességében fe­lülértékelték pénzügyi helyzetük­nek 20001. felében várható javulá­sát. Az ágazati adatokból megtud­hatjuk, hogy elsősorban a mező- gazdasági és a kereskedelmi egy­ségek vezetői ítélték meg optimis­tábban várható nettó árbevételük változását. 20001. fél évében (az előző év­hez képest) a megkérdezettek 57.5 százaléka bízik árbevétele növekedésében. A válaszadók 27.5 százaléka változatlan árbevé­telt feltételez, míg a többiek romló helyzetet prognosztizálnak. A gazdálkodó szervezetek ne­héz pénzügyi helyzetét tükrözi, hogy a mintánkban szereplő cé­gek 54,3 százalékának van határ­időn túli kinnlévősége. A fizetési fegyelem javulását jelző cégek aránya azonban valamelyest emelkedett. A gazdasági életben zajló fo­lyamatok év végéig történő javulá­sát a válaszadók közül 40 feltéte­lezi, míg romlását 32, ugyanakkor 97 cég vezetője stagnálást prog­nosztizál.-SZGYS­Ötven év grafikái Kiállítás Rétságon Művészet és elektronika: szokatlan társítás, de ezút­tal nincs ebben semmi mesterkélt. A rétsági TDK Elektronika üzem ugyanis - a munkatársi igényeket figyelembe véve - jelentős kulturális eseményeknek is helyet ad. Kiváló példa erre a Koller Galéria anyagából rende­zett, pár napja megnyílt ki­állítás, amelynek az üzemi étkezde ad helyet. Az egy hónapig látható alkotások ötven év válogatott munkái, vagyis időben nagy távolsá­got fognak össze. A látoga­tók a legjelentősebb ma­gyar grafikusok műveit te­kinthetik meg, így például Szalay Lajosét, akit egy egész grafikusnemzedék - Würtz Ádám, Szász Endre, Kass János is - mesterének vall. Szalay 1970-ig Dél- Amerikában, majd az Egye­sült Államokban élt. Vagy Haász Ágnesét, a nemzet­közi hírű, magát elektro- grafikusnak valló, a frank­furti könyvvásáron díjat nyert művészét. Szerepel a kiállításon az Olaszország­ban élő, ma már nagyon ke­resett, jó nevű grafikus, Egressy Zsuzsa alkotása is. Ót különleges, egyéni szín­világa teszi másokkal ösz- szetéveszthetetlenné. Lát­ható a világhírű, Kossuth- díjas Deim Pál képe, vala­mint Amerigo Tot egy szita­nyomata. Rajtuk kívül Kos­suth-, Munkácsy-díjasok sora -Würtz Ádám, Szász Endre, Reich Károly, Kass János, Gross Arnold, Bor­sos Miklós, Bállá Margit és Badacsonyi Sándor - kép­viselteti magát alkotásaival a rétsági kiállításon. Üres ígéretek az egészségügyben? Az MSZP megismétli azt a kezdeményezését, hogy haladékta­lanul kezdődjenek tárgyalások a szakmai szervezetekkel és a politikai pártokkal az egészségügy válságának kezeléséről és egy hosszú távú stratégia kidolgozásáról - mondta tegnapi tá­jékoztatóján Boldvai László országgyűlési képviselő (MSZP). Az ellenzéki politikus úgy fo­galmazott: az egészségügy min­den eddiginél mélyebb válság­ban van. Hozzátette, a problé­mák ugyan nem ma kezdődtek, de ahelyett, hogy a gazdaság eredményeiből átgondolt intéz­kedések szülemének a válságke­zelésre és a hosszú távú refor­mok előkészítésére, most nincs sem pénz, sem elgondolás. A szocialisták szerint a kormány sorsára hagyta az egészségügyet, nem tartja be ígéreteit, és kapko­dásaival csak mélyítette a válsá­got. Nem folytatja a kormány az érdekegyeztetést, a szakmai pár­beszédet, hadiállapotba lépett az egészségügyi dolgozók érdekvé­delmi szerveivel - fogalmazott Boldvai László, megjegyezve: a miniszterelnök tévényilatkozatá­ban négylépcsős egészségügyi reformról beszélt, ám ez ugyan­olyan üres ígéretnek tűnik, mint a 400 százalékos egészségügyi béremelés. Kitért arra is, hogy kaotikus helyzet alakult ki a gyógyszerel­látásban, veszélybe került a bete­gek ellátása. Mint mondta, az egészségbiztosító fokozatosan kivonul a gyógyszerárak támoga­tásából, a kormány pedig köte­lességei ellátása helyett bűnba­kot keres a gyógyszergyártók­ban. Ismertette, hogy az MSZP- frakció törvényjavaslatot nyújtott be az idei gyógyszertámogatásra megállapított 135 milliárd leg­alább 10 százalékos emelésre, il­letve parlamenti vizsgálóbizott­ság felállítását kezdeményezték a szocialisták a gyógyszerellátás ügyében. Boldvai László arról is be­szélt, hogy válságossá vált a kór­házak működése, azért kénysze­rülnek elbocsátásra, mert csak a béreken tudnak spórolni. Kitért rá, hogy a kormányoldal elutasí­totta azt a szocialista javaslatot, amely a kórháztulajdonos önkor­mányzatoknak adott volna nor­matív támogatást. A kormány egyetlen reformlé­pésről számol be, a praxisprivati­zációról - folytatta a képviselő. Azonban a szocialisták vélemé­nye szerint az erről szóló törvény nem nyújtott egzisztenciálisan nagyobb biztonságot a házior­vosoknak, alkotmányos aggályo­kat vetett fel, nem épített be amortizációt a költségekbe, vi­szont a hiányzó forrásokat a rendszerbe belépő fiatal orvo­sokkal akarja megfizettetni. Az MSZP úgy véli, hogy a kormány az egészségügy válságának or­voslása helyett a dolgozóknak szóló egyszeri adománnyal akar­ta csitítani a hangulatot, ráadásul az ígéreteknek itt is csak töredé­ke valósult meg. Boldvai László végül megfogalmazta, az egész­ségügy talpra állításának felada­tai nem tördelhetők négyéves ciklusokra, ezért arról szakmai és politikai konszenzussal, olyan országgyűlési határozattal kell dönteni, amely a következő kor­mányokat is kötelezi. A természetgyógyász vendégkönyvéből És újra szót fogadott a kar... Műtétre várt, megúszta Hogy az egészség mekkora kincs, duplán átérzi az az ember, aki az erőfeszítések ellenére hiába várja a gyógyulást, aztán egy váratlan, de tudatos lépés eredményeként mégis vissza­nyeri azt, ami már végleg veszni látszott. Petrák Károly salgó­tarjáni természetgyógyász vendégkönyvének utóbbi bejegy­zései is ilyen fordulatok után íródtak. A sorok között olvasva kerekedtek teljessé az alábbi történetek. Embercsempészt fogtak Érsekvadkert térségében Egy salgótarjáni férfi vállfi- cam után sem tudta mozgatni a jobb karját, pedig kapott kezelé­seket, gyógytornára is járt. Te­nyérrel lefelé tartott helyzetben sehogyan sem akart engedel­meskedni a végtag, nem csekély mértékben megnehezítve a tisz­tálkodást, borotválkozást, s egyéb napi teendők végzését. Sz. Elemér a korlátozott mozgás ke­serves perceit megelégelve úgy döntött, meg kell próbálnia még valamit, s elment a természet- gyógyászhoz. Ott az történt, amiben talán bízni sem mert: már az első kezelés jó leckének bizonyult: karja kezdte „megta­nulni,” hogyan kell felfelé moz­dulni, és ez kisebb mértékben si­került is. Ettől fogva minden újabb kúra után feljebb és fel­jebb emelkedett s végül teljesen megszűntek a korlátok: végtagja ismét a régi volt. Kevés az olyan beteg, aki az állapotában bekövetkezett jó irá­nyú elmozdulás, döntő változás miatt ússza meg a műtétet. Pet­rák Károly kezeltjei között erre is akad példa. Daganat (tumor) miatt elkerülhetetlen operációt megelőzően járt nála az asz- szony, akinél a beavatkozás előt­ti ct-vizsgálat már „nem találta” a kóros képletet, így műteni sem kellett. A hatvani, hasonló elvál­tozás miatt már orvosi gyógyke­zeléseken átesett beteg hasában tapintható volt a tumor, mikor a természetgyógyászat módszere­inek vetette alá magát. Maga is megdöbbent a felgyógyulásán. A fentiek kapcsán a termé­szetgyógyász leszögezte: a gyó­gyítóknak azonos a célja a beteg gyógyulása, s ezért tó-tó mindent megtesz a maga területén. Úgy véli, orvos és természetgyógyász együttműködve sokkal többet tudna tenni a felépülésükért. Kedden éjfél és hajnali egy óra között egy szlovák és három viet­nami állampolgárt állítottak elő egy szlovák rendszámú személy- gépkocsi ellenőrzését követően, amikor is a dejtári határőrizeti ki- rendeltség járőre egy határva­dásszal és egy polgárőrrel látott el közös járőrszolgálatot Érsekvad­kert térségében. Mint Kalácska Ferenc századostól, a Balassa­gyarmati Határőr Igazgatóság ki­emelt főelőadójától megtudtuk, a vietnamiak nem rendelkeztek hi­teles utiokmányokkal. Az ázsiai­ak meghallgatása során eddig annyi vált ismertté, hogy külön­böző időpontokban, különféle módon érkeztek Magyarország­ra, ahonnan a szlovák férfi segít­ségével illegálisan utaztak volna tovább Németországba Csehor­szágon keresztül, anyagi haszon- szerzés céljából. A vietnamiakat a balassagyarmati közösségi szál­lásra vitték, ahol megkezdődött velük szemben az idegenrendé­szeti eljárás. A szlovák férfi ellen embercsempészés alapos gyanú­ja miatt indítottak büntető eljá­rást. A dejtári kirendeltség életében ez volt az első eset, amikor polgár­őrrel közösen végzett járőrszolgá­lat bizonyult eredményesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents