Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-26 / 173. szám
SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 26., SZERDA Moravcsik Ferenc polgármester ■ szeresen a klubba. Többnyire ecsegiek, de van közöttük kozárdi is. Az idejárók többsége csak ebédet kér - mondja a klubvezető. - A napi tevékenység keretében tévét, videót néznek (vallásos témájú filmeket, illetve lakodalmas kazettákat), újságot olvasnak - több alkalommal én olvasok fel hiszen vannak akik nem látják már elolvasni a sajtót. Minden ünnepről közösen emlékeznek meg, Karácsonykor, húsvétkor az iskolások kis műsorral kedveskednek az idős embereknek. Gyakoriak a beszélgetések, minden hónap első péntekén a klubhelyiségben kialakított imahelyen a község plébánosa imádkoztatást, gyóntatást és áldoztatást tart. Az időseknek lehetőségük van az otthonban a rendszeres fürdésre, ruhájuk kimosására, amelyben a szociális gondozók segítenek. Volt időszak amikor kézimunká- zási lehetőség is volt, táskákat, könyvjelzőket és párnákat készítettek. Mára ezek a lehetőségek beszűkültek, az egyik ok, hogy a klubtagok többsége gyengén látó, remeg a kezük. A másik pedig az a cég amely eddig adta az anyagot, már nem igényli a munkánkat - kesereg a klubvezető. - A ke- sergés mellett azért van öröm is, hiszen pályázatokon jelentősebb összegeket nyertünk, melyen videót, színes televíziót, mosógépet, centrifugát, mosogatót és mikrohullámú sütőt vásároltunk. Kirándulások is szerepelnek a programban, régebben hosszabb távra Egerbe, Vi- segrádra is elmentünk. Ma már inkább csak olyan közelebbi szent helyeket keressük fel mint Fallóskút, hiszen vallásosak az emberek, ezt igénylik. Az öregek napközijébe jár Ecseg legidősebb embere Kelemen Ferencné Veronka néni is aki már a 104. életévét tapossa novemberben ünnepli születésnapját és még mindig frissen mozog. Rendszeresen eljár a templomba a misékre. Saját programmal nevelik a gyerekeket A község óvodájában két vegyes csoportban negyvenöt kisgyerekkel dolgozta végig négy óvónő és három dajka az elmúlt évet. Szeremi Judit mutatja be a. játéksarkot aki negyedszázada óvónő Ecsegen i- Milyen program szerint folyik a nevelés az intézményben - kérdezzük Nagy József né vezető óvónőt?- Helyileg, általam kidolgozott program szerint dolgozunk, ugyanis nem adaptáltuk a központilag^ja- vasolt terveket. A program a környezeti nevelésre épül. Ösz- szeállításánál a helyi sajátosságokat vettük figyelembe. Nincsenek benne speciális dolgok, hiszen arra anyagilag nincs lehetőség. Mi nevelők, négy óvónő, én sem — vagyok független vezető, közvetlenül részt veszek a nevelőmunkában elsősorban a falu életének, a szép környezetnek, a szépségnek a megismerésére próbáljuk a ^gyerekek figyelmét irányítani. Ősszel is ugyaneny- nyi, 45 gyerek várható, ám a pontos létszám csak a beiratkozások után derül majd ki. Sajnos évek óta csökken a születendő gyerekek száma, de bízunk benne, hogy ez a tendencia egyszer meg fog állni- Az óvoda ellátását saját maga oldja meg?- Mivel az intézmények közül mi rendelkezünk saját konyhával, mi főzünk az óvodának, az iskolai napközinek, az öregek napközijének és vendégétkeztetést is folytatunk.- Ismereteim szedni ősszel lejár a megbízatása. Vállalja az újabb megmérettetést?- Úgy érzem, hogy vállalnom kell, hiszen mint már mondtam, az oktatási programot én írtam és szeretném megvalósítani az abban megfogalmazott célkitűzéseket. Több mint húszéves óvónői tapasztalatommal azt gondolom, hogy ha ismét bizalmat kapok akkor az elképzeléseimet meg tudom valósítani, természetesen kolléganőim segítségével. Második évszázadába lépett az iskola Nemrégiben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a község általános iskolája, ebből az alkalomból felvették II Rákóczi Ferenc nevét. Az iskolát Stadler Árpád igazgató távollétében helyettese Szebeni Lászlómé mutatja be.- Az elmúlt tanévben nyolc évfolyamon, nyolc osztályban 138 diákunk volt és közel ennyi lesz az őszi tanévkezdetkor is - mondja az igazgatóhelyettes. Jelenleg 12 tanárral dolgozunk, de ének-, technika- és rajzta- nárhiány-gondok- kal küszködünk. Közben nem kis büszkeséggel kalauzol végig a számítástechnikai tanteremben.- Jelenleg kilenc korszerű számítógéppel rendelkezünk, hozzá nyomtatók és egy viszonylag nagy teljesítményű scanner is. Diákjaink sikeresen szerepelnek a különböző szintű tanulmányi versenyeken, főképpen kémiában és rajzban jeleskednek. Szakkörök is működnek, számítástechnika, angol nyelv, valamint sportszakkör. Régebben a grundbirkózás- ban értek el országos sikereket a gyerekek Bátka József vezetésével. Ám amióta nem tanít, azóta ez a sport nagy sajnálatunkra visszaszorult. A legutóbbi időkben viszont egyre nagyobb teret hódit az atlétika, példa erre Murányi Kristóf ötpróbában a diákolimpia országos döntőjében a hatodik helyet szerezte meg. Nagy népszerűségnek örvend a természetjárás, amelyet Stadler Árpád vezet. Az igazgató úr nevéhez fűződik az ecsegi helytörténeti és néprajzi gyűjtemény létrehozása, aki emellet a Kelet- Cserhát kutatója. Botanikai és ornitológiái megfigyelései, kutatásai alapján, kezdeményezése nyomán jött létre évekkel ezelőtt a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet. Ilyen háttérrel a gyerekek teljes részletességgel megismerkedhetnek szülőföldjük szépsé- geivel, nevezetességeivel. ■ A Boros úti pincesor sületet, a Szuha-völgyi vadásztársaságot, a római katolikus plébániát, valamint az Ecsegi Iskoláért - Gyermekeinkért Alapítványt. A költségvetésünkből fejlesztési célú kiadásokra tízmillió forintot fordítunk út-, járda-, épületfelújításra, közvilágítás-bővítésre. A tizenegy kilométernyi belterületi úthálózat közel száz százalékban szilárd séges testmozgásra. Az iskolában néhány éve húszmilliós beruházással megépült egy tornaterem amelyben akár bajnoki kézilabda-, kosárlabda-, vagy röplabdameccseket is le lehet játszani A lakosság létszáma az elmúlt évtízedben ha lassan is, de fokozatosan csökkent, a csökkenés mára megállt és a lassú fejlődés irányába mutat. A község nevezetességei kedveznek a turizmusnak Ecseg a Kelet-Cserhát déli lankáin, a Szuha-patak völgyében települt 1300 lakosú község. A település polgármestere 1990-től a harmadik ciklusát töltő Moravcsik Ferenc. Sok községhez hasonlóan itt is kiépült az infrastruktúra, vezetékes ivóvíz, gáz és telefon, csupán a szennyvízelvezetés megoldatlan. Erre is megvannak az elképzelések, hiszen a Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Szarvasgede térségben első ütemben kialakítandó rendszerhez csatlakoznak majd a második ütemben.- Községünk éves költségvetése nyolcvanmillió forint amely többek között biztosítja a település intézményeinek, az iskola, az óvoda, valamint az öregek napközi otthonának működését. Ez mintegy ötvenkét- millió forintba kerül éves szinten, az önkormányzat a normatív támogatáshoz a zavartalan működtetéshez közel tizenegymillió forintot tesz hozzá saját keretéből - indítja beszélgetésünket a polgár- mester. - A normatív támogatási rendszert ismerve nagyon komoly dolognak ítélem meg, hogy községünk önkormányzata nem forráshiányosán dolgozik. Úgy ítélem meg, hogy az 1000-1500 közötti lakossal rendelkező települések vannak a legkritikusabb helyzetben a normatív támogatást illetően., ugyanis az ilyen nagyságú településeken már megtalálható minden intézményrendszer (iskola, óvoda, öregek napközi otthona, egészségügyi intézmények stb.) melyeknek a kihasználtsága viszont eléggé alacsony. Ennek megszüntetése érdekében keressük a kapcsolatot a szomszéd településekkel. Jelenleg Kozárddal közösen működtetjük az iskolát, az óvodát, az öregek napközi otthonát. Amennyiben elképzeléseink megvalósulnak úgy a normatív támogatás megközelítőleg elegendő lenne az intézményi működtetésre. A községben önkormányzati fenntartású intézmény az előbbiekben felsoroltakon túl az állatorvosi szolgálat, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Ház. Számos egyéb intézmény, szövetkezet, illetve társulás is működik, mint a gyógyszertár, a postahivatal, Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet, a Cserhátalja Szövetkezet, az Agroservice Bt., Eurotours Bt. Az egyesületek, szervezetek között említhetjük a községi sportegyeburkolatú, ám ezeknek mintegy ötven százaléka felújításra szorul. Az útfelújításokkal még várnunk kell, hiszen amennyiben megépül a szennyvízelvezetési rendszer, akkor utána már nem kell feltörni az utakat. Ugyancsak az önkormányzat pénzéből fizetünk ki mintegy hatmillió forintot rendszeres, illetve gyermekvédelmi segélyre. A településen a munkanélküliség helyzete hasonló a környékéhez, jelenleg tizenöt közmunkásunk van. Ezek az emberek a falu rendbe tételén dolgoznak. Az infrastruktúra kialakulásával a mostani finanszírozási rendszer mellett szükséges a vállalkozók, gazdálkodóegységek betelepülése amely újabb adóbevételhez juttatja a községet, nem beszélve a munkahelyek létrehozásáról. Gondolok itt többek között a minimális ipartelepítésre. Nemrégiben indult be egy aranyfüst-csomagolással foglalkozó vállalkozás, amely néhány embernek munkát tud adni. Az egészség- ügyi ellátottság színvonala jónak mondható, háziorvos, fogorvos dolgozik vállalkozásban a lakosság közmegelégedésére, van gyógyszertárunk is, így nem kell a betegeknek Pásztóra menni a gyógyszerekért. A gyógyszertár és a fogorvosi rendelő épületét az önkormányzat építette. Valamikor a hatvanas években az Olvasó falu címet is elnyerte a község. Manapság is él ez a megállapítás, hiszen a húszezer kötetes könyvtárat sokan látogatják. Minden évben jelentős összeget fordítunk új könyvek vásárlására, emellett pályázatokon is nyerünk erre pénzt. A kultúra mellett nagy gondot fordítunk az egészEcseg község jellegzetességei, nevezetességei kedveznek az idegenforgalom, a turizmus fellendülésének. A község 2800 hektáros területéből hétszáz természetvédelmi terület, ahol nagyon gazdag a növény- és az állatvilág. Híresek a középkori eredetű borospincék is, amelyeket réges-régen homokkőbe vájtak gazdáik és általában 20-40 méter hosszúak. Napjainkban a szőlősgazdák a jó minőségű, jó zamatanyagú borok előállítására törekszenek. A település nevezetességei közé tartozik a pincesor mellett a hely- történeti és néprajzi gyűjtemény, a malom- falmaradvány, a Hármas-forrás. Az ecsegi turizmust segíti Stadler Árpád, az általános iskola igazgatója által összeállított „Falu a Bézma alján” című könyve is, amelyben színes fotókkal illusztrálva mutatja be a község történelmi múltját, jelenét, földrajzi és természeti környezetét és nevezetességeit. Tizenöt éves az öregek napközi otthona E hónap elején volt 15 éves a községi öregek napközi otthona. 1985-ben nyolc fővel alakult meg és kezdettől Borsik Gábomé a vezetője. - Jelenleg 22 idős ember jár rendAz idősek egy csoportja, középen a 104 éves Kelemen Ferencné Nógrád megye valószínűleg legrégebbi, mintegy hatezer éves kőkori leleteit a község határában tárták fel. Az oklevelek tanúsága szerint az llona-vár már 1324- ben is itt állt, említették 1347-ben is, de a XV. századra sajnálatos módon elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt. Ecseg a középkorban vámszedő hely volt. A falu római katolikus templomának tornya gótikus, a XVI. századból maradt az utókorra, átvészelve a török időket is. A plébánia 1617-ben is fennállt, 1656-ban pedig Nógrád vármegye püspöki helynöke az itteni plébános volt. A XVIII. század végéig nevezetes búcsújáró hely volt az itteni szent kút, amihez számtalan csodás gyógyulás emléke fűződött, amikor azonban elapadt a vize, elhagyták. F.Z. Múltidéző Egy falu, egy nap, egy lap - Ecseg írta és fényképezte: Kerekes Lajos
