Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
2000. Július 22., szombat HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal KORKÉP KATONAI DIPLOMAOSZTÓ. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet sikeresen befejező 124 tiszt vette át tegnap diplomáját. Az ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a kiképzés színvonalának javítását szorgalmazta, míg az egyetem rektora arról beszélt, hogy a több alkalommal végrehajtott létszámcsökkentés már az oktatás színvonalát veszélyezteti. fotó: europress/kallus györgy Eldőlt, hogy ki tanulhat tovább Sokak számára csalódást hozott a felsőoktatási felvételi ponthatárok tegnapi kihirdetése. A 142 ezer felvételiző kevesebb mint harmada jutott be valamelyik főiskolára, illetve egyetemre. Némi remény azért a többieknek is maradt, mert a pótfelvételik után néhány ezer fiatalt még felvehetnek az intézmények. Budapest Államilag finanszírozott, nappali tagozatos alapképzésre a pontszámok meghatározása után 41371-en nyertek felvételt, azaz első körben nem telt be a 43 500 fős keretszám. Az esti és levelező tagozatokra is kevesebben jutottak be, a 9 ezer helyen csak 7 ezren kezdenek tanulni szeptemberben. A még üres férőhelyekre augusztus 7-ig lehet jelentkezni. Most azonban már mindenki csak egy helyre nyújthat be kérelmet, közvetlenül a felsőoktatási intézményhez. Az jelentkezhet, akit egyetlen helyre sem vettek fel, illetve aki a rendes eljárás során nem kérte felvételét. A kérelmező majdnem bizonyos lehet abban, hogy nem tartanak felvételi vizsgát az intézmények, a középiskolai osztályzatok vagy a korábbi felvételi eredménye alapján döntenek, várhatóan szeptember első napjaiban. Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján érdekességként elmondta, hogy a legmagasabb felvételi pontszám, 200 pont a Zeneművészeti Főiskola trombita szakán volt, míg építő- mérnöki képzésre 130 ponttal, műszaki menedzser szakra 128 ponttal lehetett a Budapesti Műszaki Egyetemre bekerülni. A legnépszerűbb változatlanul a közgazdász és a jogász szak. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy az informatikai képzés fontosságára való tekintettel az eredeti, 3300-as keretszámnál 855 hallgatóval többet vehetnek fel. Jövőre a mintegy 460 szakot várhatóan 14 szakcsoportba osztják, és az oktatási miniszter határozza majd meg, hogy melyik csoportba, hány diákot lehet felvenni. A szabályozással azt akarják elérni, hogy az oktatási intézményekben folyó képzés igazodjon a munkaerő-piaci kereslethez. A felvételi eredmények elolvas- hatók a www.felvi.hu , valamint a www.om.hu és a www.sulinet.hu internetcímeken. -wOmló partfalak védelme Beszélgetőpartnerünk: a Kennedy-díjas dr. Czeizel Endre Budapest __ A z idei ötszázmilliós keret felét osztotta ki eddig az omló partfalak miatt veszélybe került település részek megsegítésére a külön erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság. A természetes partfalak mozgása évtizedek óta veszélyt jelent több magyarországi településen, de csak 1997-ben született kormányhatározat, amely alapján minden évben külön költségvetési keretből támogatják az omlás- veszély elhárítását. Az elmúlt két esztendőben 2 és fél milliárd forintot osztottak szét a belügyi, a közlekedési, a földművelésügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárca munkatársai az érintett önkormányzatok között. Az idén a költségvetés e célra 500 millió forintot irányzott elő. László László, a tárcaközi bizottság elnöke elmondta, hogy 82 településről 89 pályázat érkezett. Ezek elbírálását azonban nehezítette, hogy olyan helyekről is pályáztak, ahol nem elsősorban a partfalomlás jelent veszélyt, hanem például a földrétegcsúszás, mint Leányfalu esetében. A pénzek elosztásánál előnyben részesítették azokat a városokat és községeket, ahol középületek kerültek veszélybe, iskolák, óvodák vagy közutak alatt csúszott meg a föld. Természetesen a pályázóknak költségvetésük függvényében ki- sebb-nagyobb mértékű önrészt is kellett vállalni a munkák elvégzéséhez. Az összes támogatási igény csaknem 1 milliárd forint volt. A belügyminiszter a tárcaközi bizottság helyszíni vizsgálatai, s a pályázatok értékelése alapján a 89 pályázatból 42-t fogadott el, s ezek támogatására 250 millió forintot ítélt oda. Várhatóan szeptember elején döntenek az újabb pályázatokról, illetve akkor kaphatnak támogatást azok a települések is, amelyek most kimaradtak, bár jogos az igényük. A tervek szerint a keretből tartalékolnak 40 milliónyi ösz- szeget, hogy a váratlan katasztrófahelyzetekben azonnali segítséget tudjanak nyújtani a bajba jutott települések ön- kormányzatainak. KOÓSTAMÁS OMLÓ PARTFALAK MEGERŐSÍTÉSÉHEZ ADOTT TÁMOGATÁS (2000. ELSŐ FÉLÉV) Rácalmás-Ófalu 20 millió Pécs 16 millió Ercsi 15 millió Solymár 10 millió További 38 település 10 millió alatti összeg Összesen 255 millió Megyék csapdában Budapest Nehéz helyzetben vannak a megyei önkormányzatok, hiszen nincsenek önálló adóbevételeik, ugyanakkor egyre több intézmény fenntartását kapják meg a megye településeitől. Nem kapott még választ a Vas megyei önkormányzat arra a belügyminiszterhez intézett levelére, amelyben 150 millió forintos költségvetési hiányukra kértek „kivételes méltányosságból” anyagi orvoslatot - közölte lapunkkal dr. Kun László főjegyző. Amennyiben Pintér Sándor elutasítja a kérelmet, úgy a megye a tulajdonában lévő ingaüanok eladásával kényszerül kiegészíteni költségvetését. A megyei ön- kormányzat azért került ilyen helyzetbe, mert tavaly 126 millió forint hitelt vett fel, hogy a megyei Markusovszky Kórházat megóvja az összeomlástól. Az eset afféle állatorvosi ló. Létezik egy keret az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére, melyet röviden ÖNHIKI-nek neveznek. Egy pénzügyminisztériumi illetékestől megtudtuk: az idén nyolc megyei önkormányzat igényelte ezt a pénzügyi segítséget az államtól, s ebből hét kérelmet ítéltek megalapozottnak. A támogatott megyék: Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves, Ko- márom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Vas és Zala nem először folyamodtak ehhez a megoldáshoz. Ezen régiók közül többen alacsony népességszámuk miatt kerültek bajba, hisz az éves állami normatívát lakosságszám alapján és fix összegben kapják, azonban a kötelező feladatokat (középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátás, kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása, stb.) ugyanúgy el kell látniuk, mint egy sűrűn lakott térségnek. A megyei önkormányzatoknak nincs adókivetési joguk, mint a helyieknek, amely pénzt hozna a konyhára, vannak viszont fenntartandó intézményeik, amelyek finanszírozása milli- árdokat is felemészthet évente. A Pénzügy- és as Belügyminisztérium a költségvetési törvény alapján igyekszik a támogatás feltételeit úgy kialakítani, hogy az ön- kormányzatok ne kényszerülje- nek vagyonuk felélésére. - ré Életünk könyve a kezünkben van Augusztus 2-án Washingtonban Ken- nedy-díjjal tüntetik ki dr. Czeizel Endre genetikust azért a gyakorlati hasznú felfedezésért, amely igazolta a magzatvédő vitamin hatását a fejlődési rendellenességek kivédésében. Munkatársunk ebből az alkalomból beszélt az ismert orvos-tudóssal.- Milyen távra nyúlnak vissza ennek a kitüntetésnek az előzményei?- Egy angol tudós, Smithells professzor gondolata volt, hogy az újszülöttek fejlődési rendellenességei összefügghetnek a táplálkozással, s ha megfelelő kiegészítő vitaminokat adunk a leendő anyának, még a fogamzás előtt, meg lehet előzni az olyan súlyos eseteket, mint a nyitott gerinc és az agykoponyahiány. Ennek nyomán kezdtük el itthon - az Egészségügy Világszervezet támogatásával - a családtervezési programot, mégpedig „dupla vak” módszerrel: úgy adtunk magzatvédő vitamint, illetve hatóanyag nélküli tablettákat kétezerötszáz-kétezer- ötszáz kismamának, hogy sem ők, sem mi nem tudtuk, melyik kísérleti csoport jutott hozzá az igazi táplálékadalékhoz. 1992-re sikerült bizonyítanunk, hogy a magzatvédő vitamin 90 százalékos biztonsággal kivédi A Kennedy-díj A kitüntetést az Egyesült Államokban a Kennedy család alapította, miután kiderült, hogy a későbbi elnök, John húga értelmi fogyatékos. A hasonló nevű alapítvány intézeteket működtet és 1962-től ötévenként azokat a tudósokat díjazza, akik a legtöbbet tettek a gyermekek egészségéért, a fogyatékosságok megelőzéséért. Néhány díjazott: J. Lejeune (francia) a Down-kór kromoszóma-elváltozás felfedezése A. Wiener (amerikai) az Rh vércsoport összeférhetetlenségének tisztázása R. Guthrie (amerikai) az értelmi fogyatékossági szűrés módszertanának kidolgozása Smithells&Wald (angol) a folsav szerepének bizonyítása a szülési rendellenességek megelőzésében. a központi idegrendszer rendellenességeit. Váratlan eredmény volt, hogy nagy eséllyel megelőzhető a vese, a szív- és végtag-rendellenességek nagy része is.- Hogyan és milyen vitamin téríti jó útra a szervezetet?- A legújabb kutatások szerint a fejlődési rendellenességek nem elsősorban a táplálék hiányosságainak rovására írhatók, hanem egy génhibára: az emberek egyharmada nem képes lebontani egy mérgező ami- nosavat, ami különösen terhességnél veszélyes, de - mint rájöttek - szív- és érrendszeri betegségeknek is előidézője. Ha azonban beviszünk a szervezetbe három B-vitamin-fajtát, köztük a szintetikus folsavat, a méregtelenítő enzim el kezd dolgozni.- A tudományos világ ezek szerint elismeréssel fogadta az ön kutatásait.- És nem csak a tudósok. Alig három hónappal azután, hogy megjelent az erről szóló cikkem, az Egyesült Államokban, Kanadában, majd több európai országban előírták a folsav adását a fogamzás előtt és a terhesség első három hónapjában. Két éve pedig az USA-ban a kenyérlisztet kötelezően folsawal dúsítják, ugyanúgy, ahogy- más célból - jódozzák a konyhasót is. A döntés nyilvánvalóan azon a felismerésen alapszik, hogy a folsav egyfelől biztosítja az egészséges születést, másfelől hozzájárul az egészséges élet meghosszabbításához.- Mindezek után furcsa, hogy épp nálunk hiányzik e módszer hivatalos népszerűsítése és támogatása.- Pedig mi sem lenne egyszerűbb, mint a Táltos kenyér mintájára minden pékárut fol- sawal dúsítani.- Hogyan viszonyul a fejlődési rendellenességek ön által szorgalmazott megelőzése a legutóbbi évek genetikai vívmányaihoz?- A genetika sajnos elment egy nagyon rossz irányba. Az orvostudomány modern eszközeinek jóvoltából rendkívül megnőtt a terhesség alatti rendellenességek felismerhetőségének aránya. Ennek az a következménye, hogy létrejött az új Taigetosz (mint emlékszünk, az ókori Spártában erre a hegyre rakták ki a „hibás” gyerekeket), csak a ma társadalma nem meghalni hagyja a kicsiket, hanem saját maga öli meg, amikor rekordszámban szakítják meg a terhességeket. Mi ehelyett a megelőzést ajánljuk. A magzatvédő vitamin arra mutat példát, hogy ha az ember rájön, milyen hibás génje van, akkor azt ki kell javítani. A Kennedy-díj tehát annak elismerése is, hogy a magzati diagnosztika és az abortusz mellett van egy másik alternatíva.- Ön szerint a génábécé megvalósítása sem egyértelmű siker?- A siker egyértelmű, de hasonlít a nukleáris energia felfedezéséhez: a baj az, hogy először atombombát csináltak, nem erőműveket. A gének „olvasásának” a lehetősége, ami néhány év múlva elérhető lesz, teljesen megváltoztatja az egészségvédelmet. Eddig, ugye, azt mondtuk mindenkinek, hogy élj egészségesen, ne dohányozz, ne igyál sokat, stb., hogy tovább élhess. Ha azonban megállapítható lesz, hogy te infarktust fogsz kapni, neked rákod lesz, megteremtődik a lehetőség arra, hogy az emberek 20-25 évvel tovább éljenek, s a gyerekeiket is megóvják számos betegségtől. A kérdés az, hogy mikor nézzék meg a géneket - fogamzás előtt, magzati állapotban, születés után -, továbbá, hogy mi legyen a „hibás” egyedekkel: netán kiselejtezzék őket? Ugyancsak felvetődik majd, hogy ki használhatja fel genetikai tervrajzunkat: esetleg az életbiztosító vagy a munkaadó is? S végül: ki engedheti meg magának az ilyen vizsgálatokat? Lehet, hogy a világ még inkább kettészakad - gazdagokra és esélytelen szegényekre? Rajtunk, az emberiségen múlik, hogy milyen válaszokat adunk ezekre a kérdésekre. Életünk könyve a mi kezünkben van. CSÁK ELEMÉR HÍREK RÖVIDEN Csökken a bűnözés Az első fél évben a tavalyihoz képest 11 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Kevesebb volt a lopás, a betörés, csökkent az embercsempészet és a csalás. Az átlagos javulás ellenére három megyében - Baranyában, Komárom- Esztergom megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -, valamint a fővárosban emelkedett ezeknek a bűncselekményeknek a száma is. Tiszai halászat A tiszai kormánybiztos szerint a Tiszának még legalább két-három évig nem lesz olyan gazdag a halállománya, hogy a halászokat a korábbi életszínvonalukon eltartsa. Gönczy János az I. Országos Nyári Halászati Konferencián elmondta, hogy a tavaszi ciánszennyeződés idején a méreghullám vonulásának nyomán a folyó egyes szakaszain teljesen kipusztult a halállomány, más helyeken viszont öszszetorlódtak a halak. így történhetett meg, hogy helyenként sokkal nagyobb mennyiségű halat foghattak ki a vízből, mint korábban. Drágul a tej Legkésőbb szeptemberig legalább 3 forinttal emelkedhet a tej fogyasztói ára - közölte Istvánfalvi Miklós a Tej Terméktanács elnöke. A tavaly óta mintegy 30 százalékkal megemelkedett takarmányköltségek, a kiégett füvű legelők miatt a tejtermelők költségei 10-15 százalékkal nőttek. Egyes vélemények szerint a fogyasztói árak emelkedése jövőre akár a 15-20 százalékot is elérheti. Elemi károk 1998 novembere óta 150 milliárd forintnyi kárt okoztak az elemi csapások hazánkban, a kormányzat ebből 86 milliárd forintot térített meg - közölte Bakondi György, az Országos Helyreállítási és Újjá- építési Tárcaközi Bizottság vezetője. ___________■ Az MSZP a haderőreformról A szocialista párt szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar összevonásának minisztériumi tervei alkalmatlanok az integráció megvalósítására. Ezért az MSZP augusztusra új változatban készíti el az ösz- szevonásról szóló normaszöveget. Juhász Ferenc frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy országgyűlési határozati javaslat benyújtását is tervezik a hat hónapos sorkatonai kötelezettség bevezetéséről, mivel ez a téma kimaradt a haderő-átalakítás koncepciójából. A létszámleépítés kapcsán pedig aggályosnak nevezte, hogy az a miniszter en- gedélyezésén múlik. _________■
