Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Endrefalva Európai szorzó a falvak jövőjéért Szociális feladatok bőségzavarának ecsetelése könnyen átcsap a szigorúan önkormányzati „politizálásba” Endrefalván, ahol a lassú ütemű fejlődés külső gyorsítására akad néhány jó szív­vel ajánlott receptje a faluvezetőnek. Jövőféltésről igen, önsaj­nálatról szó nincs! Miért is lenne, hiszen az biz­tos, hogy tegnapja volt és hol­napja is lesz a településnek, ahol a munkahelyeket kivéve, adott ennek minden feltétele: van sok dologra vágyó kéz, tevé­keny faluvezetés, amelynek tag­jai azon törődnek - a kapott pénz okos beosztása mellett - hogyan lehetne erre és arra is kormányzati forrást felkutatni. S ahol nem elégednek meg a szá­mítások rövid távra szóló prog­nózisával: Európai szorzót hasz­nálva vázolják a jövőképet. Egy biztatóbb jövőképet. Csőri Péter polgármester előszeretettel és éppen a mindennapos problé­mákból való kilábalás miként­jén sokat töprengve, gondolat­ban át-át lépi a falu határait. Oszt, szoroz, s a számok téved­hetetlenségével érvelve bizony­gatja elgondolása helyességét. Az alaphelyzet évek óta ugyanaz: az önkormányzat ren­delkezésére álló összeg nagy ré­sze valójában kis falat, melyet könnyedén „lenyel” az intézmé­nyek fenntartása, plusz az igen nagy étvágyú szociális ellátás. Az utóbbit pedig elsősorban a szintén tartósan jelenlévő mun­kanélküliség kívánja meg.- Tekintve azokat is, akik nem szerepelnek a munkaügyi központ nyilvántartásában, a százat most is meghaladja az ál­lástalanok száma, megjegyzem, zömmel olyan emberekről van szó, akik akarnak dolgozni, mégis legfeljebb rövid időre kapnak munkát. Például a ko­ruk miatt: ma a munkáltatók egyáltalán nem kapkodnak a negyven-ötven évesekért, meg­elégszenek a fiatallal, mert an­nak alacsonyabb bért adhatnak. Igaz, hogy az állástalan kétszáz munkanap letöltése után ismét részesülhet munkanélküli jára­dékban, de ezt sem egyszerű teljesíteni, főleg ha az önkor­mányzatoktól várják, hogy a közhasznú munkalehetőség ke­retein kívül is alkalmazzon em­bereket - hívja fel a figyelmet a rendelkezésekkel kapcsolatos nehézsé­gekre a polgármester. Csőri Péter szerint hátrányos megkülön­böztetés éri a kistele­püléseket azzal is, hogy a közhasznú munkavégzéshez het­ven-, míg a főváros­ban kilencven-száza- lékos támogatást ad­nak.- Igazságtalan, sőt felháborító az a hát­rány, amely ebből a különbségből ered. Ha itt is kilencven lenne a hetven, éven­te hétmillióval több pénzt kapna a falu, s ebből az összegből mi például megold­hatnánk az iskola, óvoda fűtés­korszerűsítését. Itt a gáz, de fe­dezet nincs erre a beruházásra, mert hiába léteznek pályázati források, ha önerőt nem tudunk felmutatni. Az oktatási intézmény téli tü­zelőjét épp’ most vásárolta meg az önkormányzat, 1,2 millióért, s akkor még nem szóltunk az idősek klubjáról, az óvodáról sem. Egyértelmű, hogy a gáz lé­nyegesen olcsóbb lenne. Az is­kolára egyébként is egyre többet kellene fordítani, s mert erre alig van módunk, akadnak, akik a jobb felszereltségre való tekin­tettel máshol taníttatják a gyere­keiket.- Az iskolai kiadásainkat nö­veli például az is, hogy a csalá­dok terheinek enyhítése érdeké­ben megvásároljuk a tanköny­veket. Hozzáteszem: a szociális segélykeret terhére. Bízom ben­ne, hogy idén még megtarthat­juk ezt a „hagyományunkat,” tisztában vagyunk ugyanis az­zal, hogy a tanévkezdés nem csekély kiadást jelent a szülők­nek. S ebben ludasak a folyton változó tankönyvek is, minek következtében nem használha­tók a régiek, vagyis még ezzel sem tudnak takarékoskodni. Kétmilliót meghaladja a havi szociális kiadás, s ez a szám jó irányban aligha változhat egy­hamar, s egyebek mellett ezért hangoztatja Csóri Péter, hogy ha az ilyen helyzetben lévő fal­vaknak nem nyújt több segítsé­get a mindenkori kormány, nem lesznek képesek az euró­pai mércével elfogadható szint­re emelkedni. S ez nemcsak a kistelepülések esetében jár majd hátrányokkal. Annak ellenére, hogy az igé­nyelt támogatások elnyerésé­hez nem mindig képesek a sa­ját forrást előteremteni, az endrefalvai faluvezetés folya­matosan élni igyekszik a pályá­zati lehetőségekkel. Ezek sorá­ba tartozik a falugondnok al­kalmazására - ehhez kapcsoló­dóan mikrobusz vásárlására - valamint a hét faluval közösen, s még idén ősszel megvalósuló közvilágítás-korszerűsítésre vo­natkozó pályázatuk. Endrefalva is ott van abban a községcso­portban, amely a szennyvízbe­ruházásra pályázott. A falu kö­zepére tervezett millenniumi park és egy kis piactér kialakí­tására szóló elképzeléseiket egyelőre mellőzni kell, mert nem sikerült pályázati hozzájá­rulásra szert tenniük. A várt kábeltévés hálózatépí­tés azonban már sínen van, szociális lakások épültek, s az ár- és belvízkárok okozta károk jelentős részét - az erre adott pénzből - felszámolták. Csóri Péter polgármester sokat töpreng azon, hogyan lehetne a falunak több pénzt szerezni Apróságoké ez a birodalom Augusztus közepétől újra benépesül az óvoda ■ Nyugodt, derűs és családias környezetben, évek óta jónak mondható kihasználtsággal (át­lagosan 40-50 fős létszámmal) működik a helyi óvoda, ahol naponta kilenc és fél órát tölt­hetnek a gyerekek. A négy óvo­dapedagógus munkáját két da­da segíti, a kicsik testi-lelki fej­lődése érdekében kifejtett tevé­kenységük - a helyi óvodai ne­velési program keretein belül - a felzárkóztatásra és a tehetség- gondozásra is kiterjed. Az egyé­ni fejlesztésre külön programot dolgoztak ki. A sajátos felada­tok megoldása, az ismeretbőví­tés érdekében az óvodapedagó­gusok különböző továbbképzé­seken vesznek részt, egyikük a budapesti gyógypedagógiai fő­iskolán tanul. Bartas Mihályné, az óvoda vezetője ennek kapcsán elmondta, hogy szakmai szempontból nagy szükség van az ilyen irányú is­meretek elsajátítására, mert az óvoda felvállalta a fogyatékos gyerekek nevelését, beilleszke­désének elősegítését is. Mun­kájukban hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, amelyre kiválóan megfelel a gyermekin­tézmény közvetlen környéke, a tágas, sportolásra, nyársalásra és kertészkedésre is alkalmas udvara. Ugyanígy a tágabb kör­nyezet „felfedezése,” megisme­rése érdekében az év minden szakában sokat kirándulnak. Tágítva a kört, megnézték már Hollókőt, jártak Ipolytarnócon és eljutottak Aggtelekre is. Ter­veik között szerepel az udvari játékok cseréje, a mostaniak helyébe természetes anyagok­ból készült újakat szeretnének. A belső térben szintén a termé­szetes anvagok felhasználásá­val szeretnének megvalósítani bizonyos változtatásokat pályá­zatok útján, illetve az itt dolgo­zók ötleteinek, ügyességének kamatoztatásával. Jelenleg a nyári felújítás miatt zárva van az óvoda, a nyitás augusztus közepén lesz. Három szombat hozománya Minden helybeli büszke le­het arra, hogy Endrefalva tavaly megyei első lett a Három szom­bat mottóval indított országos környezetszépítő akcióban. Őszi, tavaszi lomtalanítás erejé­ig az önkormányzat továbbra is folytatja az effajta tevékenysé­get. A lakosoknak ilyen alkal­makon csak össze kell gyűjteni- ük a feleslegessé vált holmit, el­szállításukról a szervező gon­doskodik. Az oldalt írta: Mihalik Júlia Fotók: Gyurián Tibor Nyáron csitul, télen virul Az öreg ember már csak ilyen: tudja, hogy meg kell kapaszkod­nia a feléje nyújtott kézben, de ösztöne incselkedve azt súgja, hogy olykor mégis engedje el azt, legyen ismét a régi, háza körül ténykedő gazda a saját portáján. Miért lennének mások Endrefalva idősei? Ezért természetes, hogy az év­szakok váltakozása az idősek klubja életében is érezteti hatá­sát: telente teljes fordulatszámon működik a parókia melletti épü­letben, a szociális konyha szom­szédságában, míg nyáron inkább előfordul, hogy a testi erejükben kevésbé megfogyatkozottak oly­kor mellőzik vagy csak kevés időt töltenek bent. Hiszen nem akarják gyomosan látni a kertet, az udvart, s egyáltalán: nyári napra virradni jó, ilyenkor job­ban szalad az idő, derűsebb, bi­zakodóbb a korosabb ember is. Deák Gábomé, a klub vezetője jól ismeri időseit, hiszen vezetői munkája egyidős a kisintéz- ménnyel: '92 júliusában kezdő­dött az ellátás szervezése, szep­tembertől pedig megnyílt az ott­hon. A nyolc év alatt volt idő, amikor harmincnyolc tagja volt, később ez a szám csökkent, egy­részt azért, mert az idősek ará­nya - a lélekszám ter­mészetes hullámzásá­val - mindig változik, másrészt a rászorulók igényeinek is határt szabnak az anyagiak, az étkezési térítési díj fizetését nem minden kispénzű tudja vállalni. A klubközösség leg­ifjabb tagja hatvanhá­rom éves, a többség azonban a túl van már a hetvenedik életévén. Legszívesebben beszél­getéssel, újságolvasás­sal és tévénézéssel mú­latják az időt. Legtöbb­jük egészsége megren­dült, főként mozgás- szervi problémáik van­nak. Deák Gáborné: Aki teheti, nem pihenget, a portáját csinosítja Közdaráló Ha törik, ha szakad, akkor is van közdarálója Endrefalvának, ahol a közel­múltban valóban tört és sza­kadt, mert összedőlt az az önkormányzat tulajdonában lévő épület, amelyben a gép működött. A gyors közbenjá­rásnak köszönhetően a lako­soknak ingyenes szolgáltatás zavartalan, csak a hely és az időpont változott meg. Paphiány - Rendbontások - Elvárások Csapnivaló a közbiztonság a faluban, vallja a többség, köztük például Bartus László alpolgármester, Puszta István önkormányzati képviselő és Kris­tóf Ernő, áld tizenhárom éve él a településen. Lába kel aprójószág­nak, terménynek, tűzifának, s ebből kezd elegük lenni a káro­sultaknak. Puszta István szóvá teszi, hogy sok bosszúságot okoznak a tizenéves randalíro­zók, meggyőződése, hogy ez el­len is tenni kellene valamit. Sokat jelentene, ha a rendőr­ség körzeti megbízottja gyakrab­ban jelenne itt meg, a garázdaság megelőzése érdekében azonban ajánlatos lenne a korábbi évek­ben „kialudt” polgárőri tevékeny­ség felélesztése is. Bartus László­nak ezzel kapcsolatban azért vannak fenntartásai, mert a pol­gárőrség működéséhez is szük­ségesek az anyagiak, amelyek­ben nem bővelkedik a község. Puszta István a paphiány meg­oldását is sürgeti, mint mondja hétszáz éve mindig volt plébános a faluban, az utóbbi egy évet ki­véve. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy a polgármester ez ügyben -egyházi felsőbb szervekhez - írt levelei nem hozták meg a várt eredményt. Jónás Pál, a Magyarországi Ci­gányok Demokratikus Szövetsé­ge helyi tagszervezetének elnöke a közösségnek a települési ön- kormányzathoz fűződő viszo­nyával kapcsolatban fogalmazta meg elvárásait. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a faluban a kisebbség van többségben: het­venszázalékos az arányuk. 1989- től létező tagszervezetük a ko­rábbi években is csak akkor ka­pott figyelmet, amikor pályázott és nyert az iskola és az óvoda ja­vára. Ha anyagi és erkölcsi támo­gatásban részesülnének, meg­pezsdülhetne a kulturális élet, is­mét működtethetnének olyan tánccsoportot, amelyre - mint ré­gen - felfigyelnének a község ha­tárain túl is. Középkori eredetű a falu: a Zách-nemzetség birtoka volt, s Zách Felicián 1330. április 17-iki merénylete után került az Ákos-nemzetséghez. 1548-ban, a török világ előtt Pelényi Bálint és Bakóczay Ferenc voltak a földesurai. A XVI. század közepén a török hódoltság része lett, a szécsényi szan­dzsák tartozékaként. 1585-ben a falu Mohamed bin Ali török tiszt hűbérbirtoka volt. A római katolikus plébániát az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is említette. A templom a törökök idején elpusztult, a jelenlegi 1905-ben épült. A falu Piliny felőli, részét Babainak hívják; a név arra enged következtetni, hogy a honfoglalás idején izmaeli- ták(böszörmények) telepedtek itt le F.Z.. Múltidéző

Next

/
Thumbnails
Contents