Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-19 / 167. szám
2000. JÚLIUS 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 1f|j^ BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Mérlegelt, megméretett, befutott Nagylóc új faluvezetője önmagáról és terveiről Több helybeli iránta megnyilvánuló bizalma, a közigazgatásban szerzett tapasztalatai és faluja érdekei hosszas mérlegelésre késztették, végül megérlelték Dulai Barnabásné elhatározását: igen, elvállalja a polgármester jelöltséget, indul a nagylóci időközi önkormányzati választáson. Megméretett és nyert. Ezzel Nagylóc új faluvezetője visszatért oda, ahonnan - '79 június elsején - közigazgatási pályája elindult... Dulai Barnabásné pályakezdőként ugyanis a nagylóci közös tanácson dolgozott, megválasztását megelőzően a szécsényi polgármesteri hivatal volt a munkahelye, beosztása pedig: pénzügyi és intézményirányító csoportvezető. Családjával a községben él. Érdeklődésünkre elmondta, az a tény, hogy a település első számú vezetői posztjára az alkalmas személyt keresve figyelem irányult rá, önmagában is megtiszteltetés, sőt kihívás számára.- Úgy gondoltam, hogy a hibákból okulva, a település érdekeit szolgáló feladatokat tovább folytatva, együttműködve a lakossággal, a képviselő-testülettel, a hivatal és az intézmények dolgozóival, mindent meg kell tennem a szülőfalumért. Terveim rangsorában az első helyet a már elkezdett beruházás folytatása, befejezése, illetve más, időszerű tennivalók foglalják el. Nevezetesen a szennyvíz- csatornázás, az önkormányzat épületeinek felújítása, korszerűsítése, egy kedvezőbb falukép kialakításához fedett buszvárók építése, a meglévők felújítása, ugyanitt a virágosítás. Szükséges a település rendezési tervének módosítása, közműtérkép elkészítése is. Hosszabb távú elképzeléseik egyike a falu és a hozzá tartozó Zsunypuszta útjainak fokozatos rendbetétele, igényfelmérés alapján szociális otthon létesítése, kábeltévés hálózat kiépítése.- Szeretnénk teleházat, falumúzeumot, Zsunypusztára gáz- és szennyvízellátást, ugyanitt közösségi házat alakítanánk ki. Mindezek csak a pénzügyi forrásainkhoz igazítva, pályázati és egyéb forrásteremtő lehetőségeink kihasználásával oldhatók meg. Az önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzetét figyelembe véve, jelentős ütemű fejlődésre rövid időn belül nem számíthatunk, de összefogással és támogatások elnyerésével minél több feladatot kívánunk megvalósítani. * * * Dulai Barnabásné, az új J polgármester és a kilenc képviselő eskütétele után az alpolgármestert és a bizottsági tagokat is megválasztották már Nagylócon, a képviselő- testület nemrégiben tartott alakuló ülésén. A hét korábbi képviselőn kívül Balázs Nándomé, a pénzügyi-okta- I tási, és Kozma László, a tele- { pülésfejlesztési bizottság tag- | ja jutott be a testületbe. Az alpolgármesteri tisztség ellátásával egyhangú szavazás alapján ismét Hegedűs Sándort bízták meg. Nem változott a bizottságok elnevezése, f létszáma és az elnökök személye sem. Zsunypusztán július 18-án tehetnek javaslatot részönkormányzat megalakítására a lakosok. (MIHALIK J.) Lépések az újjáépítés érdekében Ökrös László ezredes az ár- és belvízkárok rendezéséről Amint arról hírt adtunk Nógrád megyében is megalakult az a helyreállítási és újjáépítési bizottság, amely arra hivatott, hogy a tavaly november és idén május között kialakult ár- és belvíz miatt védekezési, helyreállítási és újjáépítési célra biztosított költségvetési források felhasználását, a munkálatok irányítását, ellenőrzését, s a károsultak folyamatos tájékoztatását végezze. A bizottság részletes tevékenységéről Ökrös László ezredest, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság titkárát kérdeztük.- Tudomásunk szerint az új bizottság a helyreállítási és újjáépítési feladatok végrehajtásának összehangolása érdekében operatív törzset működtet. Ez kikből áll és mi lesz a feladata?- Az operatív törzs lényegében a helyreállítási és újjáépítési bizottságot létrehozó szervek képviselőiből áll. Vezetője Csaba Ákos, megyei katasztrófavédelmi igazgató. Alapvető feladata az I. fokú építési hatóságok munkájának segítése, a helyre- állításhoz, újjáépítéshez kiutalt pénzek felhasználásának ellenőrzése, valamint ezen munkák állapotának rögzítése. Kapcsolattartás a karitatív szervezetekkel, a különböző felajánlások gyűjtése, felhasználásuk koordinálása érdekében, amennyiben ilyen igény jelentkezik. Ügyrendet és ellenőrzési tervet készít a településeken folyó munkálatok segítése érdekében. Az operatív törzs jogosult az önkormányzatoktól a feladatban érintett szervektől a munkához szükséges adatok és információk bekérésére.- Milyen feladata lesz a többi résztvevőnek?- A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal elősegíti az I. fokú építéshatósági ügyintézés soronkívüliségét, valamint az építési hatósági követelmények teljesítését. Valamint segíti az ön- kormányzatok helyreállítással és újjáépítéssel összefüggő rendeletalkotási tevékenységét. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein keresztül segíti a települések közmunkaprogrammal és a közhasznú foglalkoztatással összefüggő pályázatainak elkészítését. A Nógrád Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság, az FVM Nógrád Megyei Hivatala és a Kövizig II. szakaszmérnöksége pedig a szaktárcák által alkotott rendeletek és az e tárgyban kiadott intézkedések és utasítások alapján végzik feladataikat.- Milyen feladataik vannak a települések polgármestereinek?- Munkájukat meghatározza a 179/1999. (XII. 10.) kormány- rendelet. Különös figyelmet kell fordítaniuk a helyreállítással és újjáépítéssel összefüggésben készült útmutatóban foglaltak alkalmazására, a támogatással összefüggésben szükséges rendeletalkotásra, illetve a hatályos rendelet kiegészítésére. Nagyon fontos a károsultakkal történő megállapodások megkötése, mert e nélkül semmiféle támogatás nem adható. DINNYEVÁSÁR A SALGÓTARJÁNI PIACON. Az esős idő ellenére is kellendő volt a Hódról érkezett podéka. Kétféle dinnyét árul Csuka László, hódi vállalkozó . Az egyik a sötétzöld Korái, itt ezt keresik jobban, a másik a csíkos Crisbi, sokak szerint ez az édesebb. fotó, gyurián Hét cigánygyerek otthonról álmodik Diszkrimináció gátolja az építkezést Zagyvarónán1 Az idős pár a legracionálisabbnak vélt ügylet lebonyolításától remélt öregkori nyugodalmat, no meg egy kevéske anyagi biztonságot. Utóbbit megszerezték, azzal, hogy földtulajdonukat eladták, mivel nyolcvanon túl már nem voltak képesek megbirkózni a földadta sorssal. Előbbiből viszont nemhogy több, szinte alig jut valamennyi a békésebb idők eljövetelét remélő párnak, hiszen amióta telküket eladták, nem csak az új tulajdonosoknak, nekik is meggyűlt a bajuk a környezetükben élőkkel, azaz azok egy rétegével. Már még veréssel is fenyegetik a két öreget, akik alig mernek kimenni házukból. Az előnytelenül megváltozott viszonyok eredője - legalábbis a leginkább érintettek elmondása szerint - arra vezethető visz- sza, hogy a tulajdonváltást követően, az építési telek új birtoklói építkezni akarnak. Ám a bajok forrása nem ez, hanem az, hogy származásukra nézve ők: cigányok, ráadásul olyanok, akik összesen hét gyereket nevelnek. A salgótarjáni önkormányzat éppúgy, akárcsak a városi közgyűlésben, a zagyvarónai városrész lakosságát képviselő Baglyasné Földi Nóra képviselő asszony, legmélyebb megdöbbenésüknek adtak hangot, amikor a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, Hranek Ferenc tolmácsolásában értesültek a több hónapja zajló „boszorkányüldözésről”. Az érintettekkel együtt értetlenül állnak a történések előtt, mivel hasonlót sem tapasztaltak eleddig a megyeszékhelyen. Tehetetlenek is mindannyian annyiból, hogy az építtetők és az építkezés ellen ágálók már még a megyei bíróságra is keresetet adtak be, már még a megyei közigazgatási hivatal határozata ellen is. Minden törekvésük arra irányul, hogy ne kerüljön fedél a két család feje fölé, azaz kerülhet, csak és kizárólag ne az ő környezetükben, ahonnan pedig nem vihető odébb a százezrekért megvásárolt, mindeddig beépítetlen telek. Egy június 28-i datálású beadványukban azt kérik a megyei bíróságtól, vonja vissza a Salgótarjáni Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hatósági építés- és vállalkozásigazgatósági osztálya 8965/2000. sz. határozatával, a Bangó Tibomé és Bangó Emma építtetőknek, az okleveles tervező tervdokumentációval hitelesített, kétlakásos családi lakóház és zárt szennyvíztározó építésére engedélyét. Oka: a telekszomszédok (egy család) és hat társuk egyet nem értése. A véleménykülönbség pedig, hogy szerintük, a tervezett épület nem alkalmas ekkora létszámú család elhelyezésére. Az ominózus okirat szerint, álláspontjukat a többi szomszéd is képviseli, amit a keresethez csatolt aláírásukkal hitelesítettek, nyomatékosították. Elgondolkodtató, vajon egy telek hány szomszédot bír el? A Bangóéknak furcsa módon ösz- szesen 37 jutott, legalábbis a bírósági beadvány tanúsága szerint. Most aztán adódhat a kérdés, elsőül, felépülhet-e a nagy- családosok háza? Ha igen, mikor? Ki kompenzálja őket azért, hogy több hónapja utolsó tartalékaikat is beínvesztálták az építési anyagokba, amelyek egy része az időjárás függvényében tönkre is mehet? Hogy van az, hogy a cigányszármazású családok öt éve lakni lakhatnak Zagyvarónán, de saját tulajdonú házban nem? Hogy lehet, hogy az ott élők aggodalma életkörülményeik alakulása miatt „aggódik”, a hét gyerek jövője pedig hidegen hagyja. Vagy mindennek más oka lehet? Esetleg az, amire az érintett cigány családok, az eladók - nekik állítólag személyesen is tudomásukra hozták, hogy a sok purdés cigányok nemkívánatos személyeknek minősülnek arrafelé - és a városi cigány ön- kormányzat is gyanít, s amit diszkriminációnak szokás emlegetni? Azazhogy ez már túlmutat a gyanú árnyékán, a ckö annak minősíti az érthetetlen esetet. Ezért kérték a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Intézet jogvédő irodája segítségét, amelynek munkatársa kedden meg is érkezett Salgótarjánba, hogy minden érintettet meghallgatva megbizonyosodjék, fennáll-e a diszkrimináció, s hogy a tényállás ismeretében, jogi segítséget kaphasson a két család, akiknek az róható fel, hogy saját otthont szeretnének, s hogy Zagyvarónán. ■ Gyümölcsöskertek születnek - Erősödnek a hagyományok Nemcsak a telepítési kedv, hanem a lehetőség is nagyobb keleten és délen egyaránt Megyénk mezőgazdaságának fejlesztésében, arculatának színesítésében fontos szerepe van a hagyományokra épülő ültetvénytelepítésnek, új gyümölcsfajták meghonosításának. E gondolatok jegyében arra kértük Urbán Imrét, az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos közérdekű kérdéseinkre.- Mennyivel nagyobbak a lehetőségek az idén, mint az előző évben?- Az igények is meghaladják az elmúlt évit. A tavalyi csaknem 280 hektár támogatással szemben erre az évre 615 hektár betelepítésére nyújtottak be pályázatot a fejleszteni szándékozó gazdák. A tavalyi 110 milliós támogatási kerettel szemben 2000-ben 230 miihó forint áll rendelkezésünkre az idei fejlesztési beruházások megvalósításához.- Ebben az összegben benne vannak a tavalyról áthúzódók is?- Nincsenek, a tavalyi telepítés idei vonzata 110 millió, a kettő együtt 340 millió.- Mire koncentrálódnak az ültetvénytelepítések ?- Örvendetes, hogy 2000-ben a pályázatokban 174 hektárt képviselnek a megyei bogyóstermelés arculatát tovább erősítő fejlesztések, az előző háromévi 143 hektár teljesítésével szemben.- Az új gyümölcsösök merre találhatók a megyében?- Nagyobbik részükre a korábban is hagyományokkal rendelkező megye nyugati területein, de a keleti és déli részeken is erőteljesen jelentkezik az ültetvénytelepítési kedv, képesség. A bogyósok mellett előtérbe kerültek az úgynevezett törzses ültetvények, melyből a legnagyobb területet, 128 hektárt, a meggy képviseli. Ezt követi az alma, 83, a szilva pedig 82 hektáron. A többi megoszlik: a köszméte, a kajszi és a szamóca között.- A megye mezőgazdasági struktúrájában milyen helyet képviselnek a telepítések?- A szerkezetváltásban jó irányú elmozdulásnak tekinthető.- A pályázatok mennyiben feleltek meg a követelményeknek, hányat kellett elutasítani?- A beérkezett 67 csaknem teljes mértékben megfelelt a kiírásnak, mindössze kettőt kellett elutasítani. Az elfogadottak közül 60 az idén finanszírozásra kerülhet, 5 pedig úgynevezett halasztott finanszírozással, illetve újabb pályázat beadása nélkül a 2000. évi támogatási keret terhére 44 millió összegben finanszírozható.- Az ön irányítása alatt tevékenykedő hivatal dolgozóinak elbírálói, ügyintézői munkáját korábban is elismerték a pályázatban érdekeltek, mondván: gyorsak. Az idén megtartották-e ezt a jó tulajdonságukat?- Az előző éveldiez viszonyított pályázatok nagy száma több időt kíván a szakmai áttekintésre és bírálatokra. Az agrárfejlesztési bizottság három időpontban tárgyalta a beérkezett dokumentumokat. A 6/2000. FVM-rendelet módosítása lehetőséget adott arra, hogy valamennyi - a feltételeknek megfelelt - pályázat támogatásban részesüljön.- A pénzhez (támogatáshoz) jutást korábban is többen kifogásolták, hangoztatva, hogy annak folyamata lassú és körülményes, jóval gyorsabb lehetne. A hivatal, illetve ön mit tud tenni az előnyös változtatás érdekében?- Az előző évhez képest a támogatási szerződést a hivatallal kell megkötni (tavaly ez az Állami Kincstárra tartozott.) Arra kérem a pályázatok nyerteseit, hogy az általam aláírt szerződési dokumentumot, amennyiben kézhez kapják, az Állami Kincstár által előkészített szerződést aláírva, minél előbb juttassák vissza, hogy aláírásom után folyósításra, az Állami Kincstárhoz továbbíthassuk. Egyébként a nyertesek csak részszámlák alapján juthatnak a megítélt összeghez.- Az előbbiekkel lezárult az ültetvénytámogatás lehetősége, vagy van még mód az igényelt összeg kiegészítésére?- Nem zárult le, mert az elmúlt három évben a megyében igényelhető többlettámogatás ez évben is rendelkezésünkre áll. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács az előbbiek révén új lehetőséget teremt a többletforrások igénybevételéhez. V. K.
