Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

M EGYE! K Ö R K É P 2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Törvény, rendelet, utasítás?! Van-e értéke, amennyiben nem hajtják végre1 PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 18., KEDD Ami egy diszkóellenőrzés mögött van Aliig felfegyverzett kommandósok, civil rendőrök szállták meg a napokban Salgótarján egyik diszkóját és durván, félel­met keltőén viselkedtek. Szelektálták a jelenlévőket, egyese­ket drogvizsgálatnak vetettek alá, többeket előállítottak - be­szélik a városban, s hozzáteszik: Miért nem hagyják nyugod­tan szórakozni a fiatalságot? Miért kell váratlanul, felfegyver­kezve megjelenni egy szórakozóhelyen, amikor bárkinek tör­vény adta joga jóléreznie magát? Mi végre a szigor, a kemény­ilyen és ehhez hasonló véle­kedések hangzanak el már egy hete a városban, kifogásolva egy közrendvédelmi és bűnügyi el­lenőrzést, amelynek során a je­lenlévő orvosi szolgálattal vizs­gálták azt is, hogy a szórakozó­helyen tartózkodók mentesek-e a kábítószertől. Mindezek természetesen el­jutottak a szerkesztőségbe - né- hányan telefonáltak, nekünk is sérelmezve a történteket - ezért tájékoztatást kértünk arról, hogy mi igaz mindabból, amit mondanak? Nos, az ellenőrzés ténye igaz. A diszkót egy adott időpontban a rendőrség körülvette és az ak­ció parancsnoka közölte a szó­rakozóhely vezetőjével, hogy el­lenőrzés alá vonják a jelenlévő­ket. A rendőri egység emberei ezt követően - a beosztásukhoz előírt egyenruhában és felszere­léssel - láttak hozzá a feladat végrehajtásához. Ennek során a jelenlévők között találtak olyan fiatalokat, akik kábítószer hatá­sa alatt álltak. Néhány személyt előállítottak, s néhány esetben büntetőeljárás indult. Ennyi a történtek lényege. Ami pedig a mendemondá­kat illeti, ezekkel kapcsolatban a rendőri forrás azt mondta, hogy ha bárki tud olyan hitelt érdem­lő cselekményről, hogy az intéz­kedő rendőrök durváskodtak, fenyegetőztek, vagy megütöttek valakit, az panasszal élhet ez el­len. Köztudomású, hogy a rend­őri intézkedés is megpanaszol­ható, ha az az állampolgár mél­tóságát, emberi jogait sérti. A rendőrségnek azonban tör­vény adta joga a szórakozóhe­lyek ellenőrzése, s ebben az esetben is azzal a jogával élt, amelyet a polgárok által megvá­lasztott parlament biztosít a tes­tület számára. A bűnözés terjedése, a kábí­tószerek térhódítása - az ebből eredő károk és tragédiák - a jö­vőben sem teszik elkerülhetővé az ilyen ellenőrzéseket. Mégpe­dig azért nem, mert manapság már a legjobban vezetett és el­lenőrzött diszkóból sem hiány­zik az anyag. Mindez pedig azért, mert mindenekelőtt a fia­talok körében értékesíthető a kábítószer a legjobban. A kábí­tószergyártók számára közöm­bös, hogy a fiatal otthonról lopja a szülei pénzét vagy a függőség miatti kényszerhelyzetében bűncselekményt követ el, hogy pénzt szerezzen a napi adagjá­ra. Csak vásároljon. Ennek a ter­jesztésnek pedig a legkulturál­tabb, leghumánusabb szórakoz­tatócég sem tud gátat vetni. Az biztató, hogy már törvény tiltja és bünteti a kábítószer-ter­jesztést, a -tartást és a -fogyasztást, ám de ez nem ele­gendő. Sokkal több kellene a jo­gi fenyegetettségtől. A család és a társadalom egymást kiegészítő összefogása, egy tartalmasabb élet érdekében, amihez viszont alapvetően anyagi eszközök szükségesek. Amíg ez hiányzik, marad a drága, hazug álomvi­lágba ringató kábítószer, amely „elröpíti” a sivár valóságból a ve­le ismeretséget kötött fiatalt, majd elpusztítja fogyasztóját. Jó az ellátottság, de kihasználatlan A Nógrád Megyei Hírlapban többször lehetett olvasni az el­múlt időszakban, a környezet- védelmi törvények, közlekedési rendeletek, szabályok sorozatos megsértéséről. Sajnos az illeté­kes szervek részéről intézkedés kevés esetben történik. Ezt do­kumentálják a tények, a várost környező erdőkben, a perifériá­kon, gyűlik a szemét. A város­ban több helyen figyelmen kívül hagyják a KRESZ-táblákat fele­lőtlen gépjármű-tulajdonosok, vezetők, például: a Meredek út 13-23. szám közötti épületek előtt a járdán parkolnak a gép­járművek a tiltó tábla figyelmez­tetése ellenére a nap huszon­négy órájában. Ilyen helyzet do­kumentálható a város más ré­szein is. A városi rendőrkapitányság gépjárművel közlekedő járőrei nem intézkednek, valószínű, Civitas Fortissima polgár- mesteri hivatalának voltam vendége július 8-án a múzeum szomszédságában lévő szabad­téri színpadnál megrendezett fogadáson, ahol Expanzió XII. címen Németh Péter Mikola fő­rendezésében zajló nemzetközi kortárs művészeti fesztiválon a vendégek részesülhettek bősé­ges étel-ital .kiszolgálásban és sok muzsikában, táncolásban, örömökben. Éjfél után botorkálva indul­tam hazafelé a koromsötét li­Boldvai László úr, a Nógrád megyei 1. számú választókörzet­ben megválasztott országgyűlési képviselő a közelmúltban megkí­sérelt mérleget vonni a választási ciklusból eddig eltelt két eszten­dő munkájáról, különös figyel­met fordítva a megye hátrányos helyzetének kezelésével kapcso­latos kérdésekre. Teszi ezt akkor, amikor az ő életében ez a két esztendő úgy telt el, hogy egyetlen egyszer sem szólalt fel a parlamentben. Akkor, amikor saját választókör­zetében, melynek közösségi ér­dekeit kellene képviselnie, jó esetben fogadóórákon találkoz­hat vele a választópolgár, vagy ködös álomszerű jelenségként látni őt, amint tovasuhan csoda­autóin. Teszi ezt akkor, amikor az általa bírált időszakban szinte teljesen kivonta magát a megye és választókörzete társadalmi és kulturális, tehát civil életéből. Akkor, amikor támogatottsága már pártján belül sem ítélhető meg egyértelműen. Mindezekkel együtt kritizál, véleményt alkot, csúsztat és ima­malomként hajtogatja vélt igaz­ságát. A külső szemlélő számára mindez egyet jelent: Boldvai úr nem találja helyét a politikai élet­ben, nem találja a helyét saját vá­lasztókörzetében, nem találja he­lyét ebben a megyében, nem ta­lálja helyét e hazában és lássuk be, nem találja helyét az ezred­forduló Európájában. Boldvai képviselő úr tehát frontális támadást indít a terület­kényelmesebb utazgatni, mint jelentést írni, mert azt nem téte­lezem föl, hogy nem ismerik a KRESZ-táblákat. Ez év május 17-én kelt levelé­ben a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője közölte: ­„Utasítottam a városi rendőr- kapitányság vezetőjét, az emlí­tett területen tapasztalható sza­bálysértések megszüntetésére”. Sajnos semmi nem történt, még rosszabb a helyzet, mint ezt megelőzően volt. A gyalog­járda a korábbi időkben azoké volt, akik részére készült. Ezt fölrúgták olyan állampolgárok, akik szeretik, hogy a karosszéri­ájuk közelükben van, veszé­lyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát! Feltehető a kérdés: Pintér Sándor belügyminiszter törek­vését a szabálysértések null- szaldóra való állításával nem kí­getben tapogatódzva. Közben egy jéghideg oszlop állta uta­mat, melynek létéről átfogdo- sás közben győződhettem meg. Ugyanakkor egy sajgó fájást éreztem homlokomon, de ak­kor még nem tudtam, honnan eredt. Másnap végigelmélkedtem éjszakai utamat és rájöttem, Balassagyarmat 1648-as hősnői leckéztettek meg, kiknek szel­leme ott jár-kel az éjszakában, s mert az emléküket őrző obeliszkot az éjszaka leple alatt fejlesztési tanács ellen, és eköz­ben kinyilvánítja, hogy az Or- bán-kormány alapjaiban rúgta fel a területfejlesztési tanácsi összetételt, hogy az Orbán-kabi- net huszáros rohammal foglalta el a területfejlesztési tanácsokat és hogy a területfejlesztési taná­csok korábbi önállóságukat elve­szítve a kormányzat meghosz- szabbított karjaként kell, hogy működjenek. Ezen a ponton, ha­nyag eleganciával hagyja figyel­men kívül, hogy a területfejlesz­tési tanács alelnöke nem más, mint a saját megyei MSZP-s párt­elnöke, akiről ugye mégsem fel­tételezhető, hogy az Orbán-kor- mány kinyújtott karjaként mű­ködne. Aki figyelmesen olvasta el a területfejlesztési törvény módo­sítását - márpedig Boldvai úr megtehette volna - az hasonló, mindössze a tények elmaszato­lására szolgáló dőreségeket nem nyüatkozik. Mindazonáltal meg­szokhattuk, hogy újra és újra visszatérő módon kiemelt szere­pet tulajdonít a területfejlesztési kérdéseknek és ezen belül saját személyének. Ez azért érdekes, mert bár a területfejlesztési ta­nács ülései nyilvánosak, az el­múlt két évben egyeben egy al­kalommal sem jelent meg, pedig ha komolyan veszi a választó- polgárok érdekeit és mindazt amit elmond, megtehette volna. Ennek az lehet az oka, hogy kép­telen kilépni abból a bűvkörből, amit önön maga vont saját sze­mélye köré, folyamatosan kiex­vánják kellő intenzitással Salgó­tarjánban támogatni, végrehaj­tani?! Sok városlakó keményen fogalmaz: hajdanán kínosan hoztuk Oláh Dezső, az SBTC vé­dőjátékosa tudomására: „puha vagy Deske!” Az olyan törvény, rendelet, vezetői utasítás, melyet nem hajtanak végre, „egy lyukas krajcárt” sem ér! Azok végrehaj­tásában, végrehajtatásában nem lehet differenciálni - tetszik, vagy nem - alapon, az ilyen helyzetnek súlyos következmé­nyei szoktak lenni. Változatlanul fennáll a gyors­hajtások tényállása is a Mere­dek, Szerpentin és Damjanich utcákban, ahol 30 km-es sebes­séggel lehetne közlekedni. A vezetői engedélyek elbírálá­sában is nagyobb gondot kellene fordítani, mert ha valaki fegyver­tartási engedélyt kér - önvédel­mi, gáz, riasztó - kis híján prosz­tata-, vagy aranyérvizsgálatra is elküldik. Egyetértek a szigorral, de ugyanezt kellene tenni a gép- járművezetői engedélyek eseté­ben is. A volán felelőtlen embe­rek kezében gyilkos eszköz ugyanúgy, mint a lőfegyver. A közutakon történt halálesetek száma valamennyi hatósági szerv előtt ismert, miért nem cselekednek? Az emberek védel­me minden területen fontosabb lenne, mint a pénz uralma! A nullszaldó felé közeledünk!? ____________________OZBVÁRT BARHABÁS S algótarján alaposan áttapogattam, női ön­érzetüket érezték megsértve és gondoskodtak, hogy megtorló emlékként az obeliszk egyik sarka úgy vérezze fel homloko­mat, hogy mikor arra járok, en­nek az éjszakának emléke jus­son eszembe, hogy a hős nő ak­kor is tud védekezni, ha már csak az emlékét tapogatják a sötétben. Lám, mit tud produkálni a ki nem világított liget, mely szám­talan emlékről tudna mesélni. KAMARÁS JÓZSEF ponálva az ő „fantasztikus” lob­bytevékenységét, ellentétbe állít­va a „tragikus” kormánypárti te­hetetlenséggel. Pedig ez a bűv­kör nem létezik. Ezt onnan lehet tudni, hogy járva az országot, a személyes beszélgetések alapján az az érzése az embernek, hogy Boldvai úr légüres térbe került. Ne higgye azt senki, hogy ez ép ésszel gondolkodva bárkinek is okot ad a kárörömre és főképpen nem az örömre. Felelősséggel és globálisan szem előtt tartva me­gyénk érdekeit, ez senkinek sem jó. Márpedig aki valóban ezeket az érdekeket tartja szem előtt, az nem gondolkodhat másképp. Mindenkit megillet az ártatlan­ság vélelme és ez helyes. Boldvai úrról sem állítunk semmit, de még csak nem is feltételezünk. Azt azonban el kell mondani, hogy megítélésünk szerint mind a megyének, mind a választó- körzetének rontotta a megítélé­sét azzal, hogy nem vonult visz- sza a közélettől és a politikai szerepléstől. Éppen ezért érthe­tetlen, hogy Salgótarjánt illetően folyton a „bűnös város” költői képet használja. A kormánynak és minden megyei politikusnak fontos Salgótarján, amit bizonyít az a több milliárd forint támoga­tás, amely 1998 óta az Orbán- kormány időszakában a városba érkezett. Ezek közül kiemelhető a zagyvarónai gázprogram, a sal­gótarjáni hulladélderakó, a sal­gótarjáni ipari park, a salgótarjá­ni inkubátorház, a salgótarjáni szennyvízcsatorna és az induló Bátonyterenyén két óvoda­igazgatóság látja el az óvodai ne­veléssel kapcsolatos feladatokat, összesen nyolc intézmény mun­káját koordinálva. Az igazgató­ságok elkészítették, a képviselő­testület jóváhagyta a helyi neve­lési programot, amely a nevelő­munka alapja. Ezek összeállítá­sakor az intézményekbe járó gyerekek szociokulturális hátte­rét, a nevelési célt, valamint az intézményi adottságokat helyez­ték előtérbe az óvodapedagógu­sok. A város óvodáiban a szocia­lizáció, a játéktevékenységen be­lüli kortársi kapcsolatok, az ér­21. fő közlekedési út beruházás, amelyek közül egyik sem köthe­tő a Tocsik-perben elhíresült MSZP-s képviselő lobbytevé­kenységéhez. Egy azonban bi­zonyos, hogy a választókörzetet és Salgótarjánt illetően képviselő úr szereplését vagy szereplésé­nek hiányát semmi sem magya­rázhatja. Ugyancsak visszatérő, éppen ezért lassan unalmassá váló fo­gás a számokkal, a százalékok­kal folytatott misztikus játék. Ez egyetlen dologra jó, hogy össze­zavarja a valóságot az egyszerű választópolgárok szemében, akik nincsenek a kellő informá­ciók birtokában, mert hát hon­nan is lennének. Mindazon által el kell mondanunk, mi sem gon­doljuk - személy szerint én sem - hogy az eddig beáramlott tá­mogatás, vagy többlettámogatás mértékével maradéktalanul elé­gedettek lehetünk. Azt sem mondhatjuk, hogy ennél több forrásra nincs szükség. Dehogy­nem! A megye érdekében, a me­gyében élő polgárok érdekében, minél több forrásra van szükség. Már csak azért is ez a helyes ál­láspont, mert egy politikus, aki hivatását komolyan gondolja, soha sem lehet elégedett önma­gával, végzett munkájával min­dig többet és többet kell tennie, hogy teljesítse azokat az elvárá­sokat, amelyek jogosan fogalma­zódnak meg vele szemben. De képviselő úr se gondolja azt, hogy errefelé a Kánaán 1998-ig tartott. Mert ha a polgá­telmi nevelés hangsúlyos szere­pet kap. A szülők túlnyomó része igényli az óvodai nevelés*, ebben vélhetően nem is áll be számotte­vő változás, lehet számítani, hogy a gyerekek 80-85 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást a jö­vőben is. Az óvodáskorúak szá­ma a városban is csökkenést mu­tat, a csoportok száma viszont változatlan. A beiratkozott gye­reklétszám a férőhelyek összlét- száma alá csökkent, így a kihasz­náltság a beírt létszám alapján sem éri el a 100 százalékot. Leg­kevesebben a Tölgyfa, a Kiserdei, rok így gondolták volna, akkor jelenleg még az MSZP kormá­nyozna. A személyes indulato­kat figyelembe véve érthető, a megye egészéért felelősséget érezve azonban érthetetlen, hogy miért kell tagadni az ered­ményeket, miért nem lehet örül­ni annak, aminek mindannyi­unknak örülnie kellene. Nyüván nehéz lehet azt megélni (hiszen bort kell inni, vizet prédikálva), hogy a valóságban komoly mér­tékű cél-, címzett és egyéb támo­gatás érkezett megyénkbe. Tehát a Nógrád Megyei Hírlap 2000. július 3-i számában megje­lent nyilatkozatának végkövet­keztetése, miszerint valamiféle kapu csukódik befelé, nem igaz. Ezt csak a képviselő úr érzi így, ki tudja miért? Egyébként az írás címe nagyon hangzatos: Csak be kellett volna sétáim a kapun. Ilyeneket azonban mi is tudunk. Például: a vüág létra, melyen az egyik fel-, a másik lemegy. Na most, nyüván nehezebb megélni azt a szituációt, mikor az ember lefelé halad ezen a létrán. . _____________________BECSÓ ZSOLT a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnöke, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, országgyűlési képviselő (Hisszük, hogy mindkét cikk szerzője értünk, a megye polgá­raiért ragadott tollat. Szerkesztő­ségünk a maga részéről az esz­mecserét befejezettnek tekinti.) a Kastélykerti óvodákba járnak, ezek kihasználtsága mindössze hatvanszázalékos, vagy annál is kisebb, ami valójában előnyös le­hetne a nevelési színvonal tekin­tetében, viszont kérdés, meddig képes Uyen háttérrel az önkor­mányzat működtetni az intézmé­nyeket? Főként annak ismereté­ben, hogy némelyik intézmény fenntartását az is drágítja a fenti­ek mellett, hogy azok nem óvo­dai célra készült építmények, s a régi építésűek kisebb-nagyobb mértékű felújításokra szorulná­nak. Kistérségi víziközmű-tervek Palotás önkormányzata a kö­zelmúltban két kistérségi víziköz- mű-beruházás megvalósításához csatlakozott. Az egyik a környék hat településével közösen indított, Palotás szennyvízelvezetését és -tisztítását is magában foglaló terv, az összefogás eredménye­ként idén elkészült a község, ezen kívül Héhalom, Kisbágyon, Egyházflsdengeleg, Szirák és Bér (engedélyes) vízjogi létesítési do­kumentációja. A következő lép­csőben az említett falvak pályáza­tot nyújtottak be céltámogatásra. A támogatásról szóló döntés meg­hozatala ebben a hónapban ese­dékes, ettől függően fognak hatá­rozni a további teendőkről a fal­vak vezetései. A másik jelentős feladat Palotás ivóvízbázisának és vízminőségének hosszú távra szó­ló biztonságossá tétele, az ennek érdekében már elkezdett térségi ellátó rendszer létesítése. Az elő­készületek két éve kezdődtek, a legkedvezőbbnek ítélt megoldásra kidolgozott terv Héhalom, Erdőtarcsa, Kálló és Erdőkürt víz­szolgáltatására is előnyösen fog hatni. Az utóbb említett települé­sekre vonatkozó tervezetet a bel­ügyminisztérium minősíü. Ennek ismeretében kell az érintett önkor­mányzatoknak dönteni arról, hogy benyújtják-e igényüket cím­zett támogatásra. A programok megvalósítása a rendszerek üzembe helyezése a szükséges feltételek megteremtése után is külön-külön, mintegy két évet vesz igénybe. Sötétben a gyarmati ligetben A világ létra, melyen az egyik le-, a másik felmegy Reagálás a „Csak oe kellett volna sétálni a kapun” című írásra

Next

/
Thumbnails
Contents