Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI K Ö R K É P PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 3., HÉTFŐ Vendégeivel együtt Béren ünnepelt az egri nyomdászcsalád A játékos kedv ezúttal is sokféle formában megnyilvánult.. (Folytatás az 1. oldalról) Miközben a gyerekek nagy- nagy örömmel vették birtokba a különböző játékok során ka­pott ajándékokat, miközben a sportpályán potyogtak a gólok, miközben többen a „terülj-te- rüij asztalkám”-ról csipegettek, miközben jó néhány asztalkör­nyék a viccmeséléstől volt han­gos, miközben a nyomda és a Nógrádi Média Kiadói Kft. part­nerei, vendégei egymással is is­merkedtek, miközben néhá- nyan kirándulásra vállalkoztak, voltak akik magvas beszélge­téssel, eszmecserével múlatták az időt. Közéjük tartozott Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyű­lésének elnöke, aki jelenlété­vel, pohárköszöntőjével meg­tisztelte a rendezvényt és egyik kollégája, Betz József megyei al- elnök is, aki szintén elfogadta a meghívást. Mások mellett Kopka Miklóssal, az F.gri Nyomda Kft. kereskedelmi igazgatójával, a Nóg­rádi Média Kiadói Kft. ügyvezető igazgatójá­val váltottak szót a megye gazdasági, tár­sadalmi helyzetéről, a nyomda és a megyei lap terveiről, majd nyilatkoztak lapunk­nak.- Nagy örömet, né­mi nosztalgiát jelent számomra, hogy olyan emberek között lehetek, akik emlé­keztetnek szakmai múltamra, tekintve, hogy nyomdásznak tanultam és évekig e szép szakma kötelé­kében dolgoztam. Jól emlékszem azokra az ünnepségekre, ame­lyeken az Állami Nyomda alkalmazott­jaként vettem részt Budapesten a Népli­getben is. Nekem, mint Nógrád megyei vezetőnek különösen jól esik, hogy az egri nyomdászok többségi döntése alapján im­már nem első alka­lommal Béren tartják e megemlékezést. Mi tudjuk, hogy Eger és környéke milyen szép, mennyi érték­kel bír, ezért is tartjuk sokra, hogy az egriek szívesen jönnek Nóg- rádba, e szintén meg­kapó természeti kör­nyezetbe. A mai alka­lom számomra azért A környezet egyik vonzerejét a szabadon járkáló állatok adják A vendégek üldögéltek, a házigazdák (jobbról Kopka Miklós, a Nógrádi Média Kiadói Kft. ügyvezető és Plachy György kereskedelmi igaz­gatója) szorgoskodtak, hogy a meghívottak jól érezzék magukat . F0Tö, gócs éva is fontos, mert Kopka László ve­zérigazgatótól megerősítve hal­lottam, hogy Jobbágyiban, te­hát Nógrád megye területén hajtanak végre beruházást, fej­lesztést. Ennek nagy jelentősé­ge van a térség foglalkoztatott­sági helyzete szempontjából is. Egyébként jól érzem magam, kiváló az idő, hideg a sör, jó a hangulat. Kell még más? Sok si­kert és sok hasonló légkörű ün­nepet kívánok az Egri Nyomda Kft. kollektívájának! Betz József alelnök is meg­köszönte a meghívást és kifej­tette a következőket:- Volt egy ajánlatom Kopka László vezérigazgató úr részé­re, aki mint elszármazott nóg­rádi, már eddig is példamutató­an sokat tett szülőföldjéért. Fel­vetettem neki, hogy érdemes lenne Nógrád megye egy másik helyén is beruháznia. Van ugyanis egy mindmáig kihasz­nálatlan 62 fokos melegvíz-for­rás Salgótarjántól alig több mint 10 kilométernyire, közel Szécsényhez és a hollókői vi­lágörökséghez. Ha megvalósul­na ez a beruházás, a fürdési és gyógyászati lehetőséggel komplexebbé, teljes körűbbé (egyéb mellett a lovasturizmus és vadászat, a horgászat mel­lett) válhatna az idegenforgal­mi kínálat, csökkenne a mun­kanélküliség, nagy mértékben növekedne Nógrád megye von­zereje, javulna a megye megíté­lése. Hiszen mind bel-, mind a külföldi vendégeknek az szá­mít, hogy mit tudunk számukra nyújtani. Ha jól érzik itt magu­kat, visszatérők lesznek, sőt másoknak is ajánlják Nógrádot. Én a területfejlesztési tanács­ban is ezt a koncepciót képvise­lem. Szerintem az újság szá­mára is hasznos lenne a vendé­gek számának növekedése, hi­szen közülük sokan lennének kíváncsiak arra, hogy mit ír a Nógrád; Megyei Hírlap. Jó rajtot vett az idén az idegenforgalom „Csak be kellett volna sétálni a kapun”- Még a listán megválasztott képviselők sem tehetnek mást, mint hogy az adott megye, az adott választópolgári közösség érdekei mellett állnak ki - fogalmazott a lapunknak adott interjúban Boldvai László, a salgótarjáni választókerület szo­cialista országgyűlési képviselője, aki elégedetlenségének adott hangot a megye felzárkóztatásában bekövetkezett vál­tozás miatt. A magyar idegenforgalom minden idők legjobb negyed­évét tudhatjuk magunk mö­gött 2000 első három hónap­jában - jelentette ki dr. Kraft Péter, a Gazdasági Miniszté­rium turisztikai helyettes ál­lamtitkára, a minap zajlott budapesti sajtótájékoztatón, amelyre lapunk is meghívást kapott. A turizmus a nemzetgazda­ság fontos szektora, hiszen a nemzeti bruttó össztermékhez való hozzájárulása mintegy tíz százalék, szakmai becslések alapján mintegy háromszáz- ezer ember számára nyújt meg­élhetést. 1999-ben a koszovói válság negatív hatásait ellensú­lyozó intézkedések eredménye­ként a nemzetközi bevételek összege 3,34 millió USD lett, ami mindössze 3,4 százalékkal marad el az 1998 évtől. Az üdü­lési csekkrendszernek köszön­hetően továbbra is dinamiku­san fejlődik a belföldi turizmus. 2000 első négy havában a ke­reskedelmi szálláshelyeken tar­tózkodó vendégek száma .7,5 százalékkal, a vendégéjszakák száma 8,9 százalékkal haladta túl az 1999-es év azonos idő­szakát. A legdinamikusabb növeke­dés a gyógyszállóknál tapasz­talható, de az átlagosnál jobb vendégéjszaka forgalmat reali­záltak a 3 és 4 csillagos szállo­dai kategóriában is. Több mint háromszorosára növekedtek a vendégéjszakák az ifjúsági szállókban és 82 százalékkal emelkedtek az üdülőházakban. Az idén a kereskedelmi szál­láshelyek 31 millió forint árbe­vételt realizáltak, amely 10,9 százalékos növekedést jelent. A főbb küldő országokból érkező látogatók vendégéjszakái Né­metország esetén 9,5 százalé­kos, Ausztria esetében pedig 2,4 százalékos növekedést ér­tek el. Erősödtek a nem hagyo­mányos piacaink Lengyelor­szág, Svédország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Izrael és Japán irányába. Az év eddig el­telt időszakában a magyar ál­lampolgárok 2,3 millió alka­lommal utaztak ki az ország­ból, 7,4 százalékkal többször, mint a tavalyi hasonló időszak­ban. A legtöbben az osztrák ha­táron léptek ki az országból. A Nógrád Megyei Hírlap az iránt érdeklődött, hogy a döntő­en gyógyfürdőkre alapozott gyógyturizmuson belül terve­zik-e a megyénkre adaptálható, oxigénnel telt levegőt feltétele­ző klimatikus gyógyturizmus fejlesztését. Dr. Kraft Péter he­lyettes államtitkár válasza sze­rint az úgynevezett wellness (egészségturizmus) előtérbe, helyezése révén öt éven belül ezt a turisztikai ágat is preferál­ják majd. Azzal kapcsolatban, hogy a 2000 januárjában megalakuló Regionális Marketing Igazgató­ságoknak szánt pénzösszege­ket differenciálták-e abban a te­kintetben, hogy egy térség hát­rányos helyzetben van-e vagy pedig kiemelt pozíciót tölt be az idegenforgalom piacán, a tu­risztikai szakember elmondta, hogy a két kiemelten kezelt tér­ségnek, balatoni és a Budapest és közép-Dunavidéki régiónak 120 millió forintot szántak, a többi marketing igazgatóság (beleértve az észak-magyaror­szágit is) 80 millió forintot ka­pott. TÖZSÉR ANETT- Eltelt az 1998-as választá­sok óta két év, ilyenkor elfo­gultság nélkül illik - és talán kötelező is - mérleget vonni az elmúlt két év teljesítményéről, azon belül is Nógrád megye hátrányos helyzetének kezelé­séről. Ha rövid visszatekintés­sel kezdjük, 1996-ban fogadta el a parlament a Horn-kormány javaslatára a területfejlesztés mérföldkőnek számító, az eu­rópai normáknak megfelelő új törvényét. Megjelentek a me­gyei területfejlesztési tanácsok, a kihelyezett pénzeket elosztó­koordináló szervezetek, vagyis a kormány oda telepítette a pénzek jelentős részét, ahol a legtöbb információ van. A tör­vény ráadásul úgy fogalmazta meg a területfejlesztési taná­csok összetételét, hogy a min­denkori kormányzat képviselő­inek befolyása korlátozott volt, csak kivételesen kaptak bizo­nyos ügyekben vétójogot. Az 1998-tól eltelt két év szá­momra egyik legsajnálatosabb eseménye az volt, hogy az Or- bán-kormány alapjaiban rúgta fel a területfejlesztési tanácsi összetételt, miközben az Euró­pai Unióban egyre inkább hát­térbe szorul a központi kor­mányzat akaratának érvényesí­tése. Ahelyett, hogy ebbe az irányba mozgott volna tovább a rendszer, az történt, hogy az Orbán-kabinet huszáros ro­hammal foglalta el a területfej­lesztési tanácsokat: kiszorította a gazdasági kamarák, az érdek­képviseleti szervezetek képvi­selőit, és a kormányzatnak'alá- rendelt emberekkel töltötte fel a testületeket. A területfejlesz­tési tanácsok korábbi önállósá­gukat elveszítve, a kormányzat meghosszabbított karjaként kell hogy működjenek, a mi­nisztériumok által közvetített akaratokat kell végrehajtaniuk. Ezt óriási visszalépésnek, na­gyon káros lépésnek tartom, mert nem Európa irányába mu­tat, amit ezen a területen tettek. A megye támogatása szempont­jából döntő volt az 1996-ban meghozott, a felzárkózást célzó kormányhatározat. 1997 és 1999 között több mint 5 milli­árd forintos többlettámogatást kapott a megye, és hozzátehet­jük, ezzel a pénzzel 25 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. A több mint 1200 projekt közel 3 ezer új munkahely te­remtését szolgálta, illetve több ezer munkahelyet sikerült meg­őrizni ezzel a támogatással. 1998-ban abban reményked­tünk, hogy a Nógrád megyei koalíciós képviselők bebizo­nyítják, képesek ennél nagyobb többlettámogatásokat is idekor­mányozni. Az elmúlt időszak­ban a megyei koalíciós képvise­lők nyilatkozataiban összemo­sódtak bizonyos fogalmak, ezért szeretném elmondani, van az országban olyan támo­gatási rendszer, amely gyakor­latilag minden település számá­ra pályázható, elérhető. Ezek a címzett és céltámogatások. Ezeket belekeverni egy adott megye többlettámogatást el­nyerő politikájába hamis állás­pont. Azt kell vizsgálni, hogy mi­lyen mértékben tudtuk kihasz­nálni a megye esélyeit javító többlettámogatást. Az első za­var az 1999-es költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatnál keletkezett, amikor az Orbán- kormány megpróbálta megállí­tani ezt a támogatási rendszert. Ha megnézzük, mennyi pénz járt volna a törvény alapján, és ehhez képest mennyit sikerült realizálni a területfejlesztési ta­náccsal kötött megállapodások­ban, sajnos nagyon világos trendet mutató számsort ka­punk. Addig, amíg 1997-ben, a Horn-kormány időszakában a Nógrád megyének járó keret 94 százalékát tudta realizálni a megyei területfejlesztési ta­nács, 1998-ban már csak 68 százalékot. A többit az ágazati minisztériumok visszatartot­ták. 1999-ben - az Orbán-kabi­net első teljes évében - már csak 45 százalékot tudott lehív­ni a megye a költségvetési tör­vény szerint neki járó források­ból. És sajnos, úgy tűnik, hogy még ezt is alul lehet múlni. 2000-ben, a ma rendelkezésem­re álló legpozitívabb adatok alapján is az látszik, hogy a mai koalíciós képviselőknek még ennél is kevesebb pénzt sikerül realizálniuk, az idei arány 30- 35 százalékos lesz. Számokban kifejezve: tavaly 2,1 milliárd fo­rintot sikerült realizálnia a terü­letfejlesztési tanácsnak, ezt az idén már a legbizakodóbb szá­mítások szerint sem sikerül túl­lépni, ami csak az inflációt kal­kulálva 8-9 százalékos reálpozí- ció-vesztést jelent.- Tulajdonképpen mit tehet a három Nógrád megyei koalíciós országgyűlési képviselő akkor, amikor a kormánynak az elma­radott térségeket felzárkóztató politikája ellentétes a Nógrád megyei elvárásokkal? Ráadásul, ha ők nem az előírtnak megfele­lően szavaznak, még büntetést is kell fizetniük.- Nagyon nehéz helyzetben vannak, de érdemes visszagon­dolni arra, mit ígért a Fidesz a megyében az 1998-as választási kampányban, mivel álltak ki a fidesz.es képviselőjelöltek a vá­lasztópolgárok elé. Azt mond­ták, ők a hátrányos helyzet ke­zelésében a Horn-kormányénál sokkal jobb gyakorlatot alkal­maznak. Azt hiszem, illene emellett kitartani. Még a listán megválasztott képviselők sem téhetnek mást, mint hogy az adott megye, az adott választó- polgári közösség érdekei mel­lett állnak ki. Borzasztóan saj­nálom, hogy mindez szembe megy az általuk választott párt hivatalos politikájával. Sajnos, úgy tűnik, hogy a saját pártju­kon belül nem számít, hogy ők mit mondanak. Félreértés ne essék, a hároméves kormány- program 1996-ban sem esett az ölünkbe. Nagyon sok munka, visszautasítás, elzavarás után nyitottunk meg egy olyan ka­put, amelyen csak be kellett volna sétálni. Abból, 94 száza­lékról leküzdöttük magunkat 35 százalékra, az következik, hogy jövőre vagy nem lesz már többlettámogatás, vagy olyan arányú, amivel nevetségessé válik. A kapu tehát csukódik befelé. Ebből a szempontból is tragikusnak látom a kormány- párti képviselők tehetetlensé­gét. DUDELLAI ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents