Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

2000. JÚLIUS 14., PÉNTEK BATONYTERENYE 3. OLDAL «n IP SZECSENY MEG Y E I KÖRKÉP W RETSAG Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Óvjuk a fűztől erdeinket S zeszélyes, szélsőséges az időjá­rás. Hol a hideg, vagy a víz tá­mad, hol a rekkenő forróság emészti a természetet. Kevés a gyümölcs, a zöldségféle, gyatrább a gabona, s ami kínnal megérik, ugyancsak nehéz megfizetni az árát. A nyári forróság azonban nemcsak termesztett növényein­ket tizedeli, hanem a különféle tüzek révén parlag területeinket, s erdeinket is. Június végéig csak­nem háromszáz olyan tűzeset kö­vetkezett be a megyében, amelyek parlag földön, bozótos erdőterüle­ten pusztított. Ezek közül több mint száz közvetlenül veszélyez­tette erdeinket, s mintegy tíz eset­ben kifejezetten az erdőben pusz­títottak a lángok. A tűzoltóságtól szerzett infor­mációk szerint az erdőtüzek dön­tő többségében nem az erdőben keletkeznek, hanem az erdő mel­letti gyepterületen, ahol az ember gyújtja meg azt. Vagy az árokpar­ti száraz növényzet fog lángot az arra haladó gépjárművektől. No­ha már jó ideje elrendelték az ál­talános tűzgyújtási tilalmat, mégis előfordul, hogy felelőtlen, nemtörődöm felnőttek vagy gyere­kek semmibe veszik a tiltást. En­nek pedig nagy ára van, mint ahogyan néhány szerencsétlen példa bizonyította már. Társadalmunkban törvény sza­bályozza az erdővel való bánásmó­dot, előírja, hogyan és miként kell(ene) gondoskodni az erdő vé­delméről. Tapasztalatok sora bizo­nyítja azonban, hogy elektronizált világunkban ugyancsak kevés be­csülete van erdeinknek. Ez nem­csak abban nyilvánul meg, hogy il­letéktelenek lopják, rabolják, de abban is, hogy amikor meg kellene védeni a bajtól, mindenki mástól várja. Ezekben és az elkövetkező hetekben a tűztől keü óvni a legjob­ban az erdőt. Sajnos, nem tapasz­talni, hogy ennek érdekében a baj megelőzésére történne valami, vagy ha bekövetkezett a baj, össze­fognának - elsősorban azok, akik tulajdonolják az erdőt. Az erdőről és az erdő védelmé­ről szóló törvény egyebek között kimondja, hogy az erdőtűz elleni védekezés feltételeinek megterem­tése mindenek előtt az erdő tulaj­donosának kötelessége. Hozzá kell tenni, hogy az erdőtűz meg­előzése, oltása csak úgy érhető el eredményesen, ha az erdőbirtoko­sok együttműködnek a~ tűzoltó­sággal. a z eredményes védekezés érde­mikében halaszthatatlan felada­tokat kell megoldani. Ilyen példá­ul az, hogy a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezést folyama­tosan kellene ellenőrizni. A jelen­legi fokozott tűzveszély időszakára tűzjelző szolgálatot kellene telepí­teni a veszélyeztetettebb területek­re. Ennek roppant nagy jelentősé­ge van, mert a szolgálat emberei a keletkező tüzet szinte az első fel- lobbanásában el lehetne oltani: Ugyanilyen kötelezettsége az erdő- birtokosoknak az is, ha valahol mégis bekövetkezett a pusztító tűz, hogy a tűzoltóság által befeje­zett oltást követően huszonnégy órán át őriztetni kell a területet, m Hátrányos helyzetű tanulók Bátonyterenyén több mint 2500 általános iskolás korú gyermek él. Köztük sok a deviáns, maga­tartási zavarral, tanulási nehéz­séggel, beilleszkedési rendelle­nességgel küzdő tanuló. A szak­emberek ezt a családok életminő­ségének nagy mértékű romlásá­val is összefüggésbe hozzák, első­sorban azzal, hogy nagyon magas a munkanélküli szülők aránya. Ezt a közelmúltban vizsgálta az önkormányzat oktatási és mű­velődési osztálya, amelyből ki­tűnt, e szempontból leghátrányo­sabb a 3. számú iskola, ahol 70-75 százalékra tehető a mun­kahelyet vesztett szülők aránya. A Bartókban ez 33-36 százalékra, a Kossuthban pedig 25-30 száza­lékra tehető, a gyerekek között pedig szinte ezzel megegyező százalékú az etnikai kisebbség­hez tartozóké. Felzárkóztatásuk­ra az intézmények programot ké­szítettek, s a képzésüket az etni­kai normatíva igénylése nélkül, osztálykeretek között végzik, job­bik esetben korrepetálásokon foglalkoznak tanulóikkal. Szá­mottevő a beszédhibás gyerekek aránya helyi viszonylatban (is), akik száma viszont csökken, vél­hetően, mert már az óvodáskorú- akkal is logopédus foglalkozik, ami folytatódik az iskolákban is. Szakszolgálat segíti az intézmé­nyek gyógytestnevelése megszer­vezését is, a mérőszámok bizo­nyítják ennek szükségességét: ös­szességében 252 tanuló szorult erre. Mindezek ellenére csak ke­vés végzős nem tanul tovább, idén összesen tizenegyen. A ta­nulók kis része választja a gimná­ziumot, ahogy korábban is, s nincs sok változás abban sem, hogy nagyon sokan szakmunkás- képzőben, szakiskolában tanul­nak tovább. Ezzel együtt növek­szik azok száma, akik a szakkö­zépiskolát választják, ahol érett­ségit és szakmát is szerezhetnek. Az oktatásirányítók vizsgálták a pedagóguslétszám alakulását is, ennek alapján megállapítható, öt év alatt 25 fővel csökkent a szá­muk, ami 16,5 százalékos arányt jelent, a gyereklétszám 3,6 száza­lékos csökkenése mellett. Szépül, épül Karancslapujtő A millenniumi falunapok az ország, a megye min- j den településének életében kiemelkedő jelentőségű­ek. A többi között jó alkalmat jelentenek arra is, hogy falufejlesztési programok valósuljanak meg, szebbé, vonzóbbá tegyék a településen élők életét, további anyagi és szellemi gyarapodás induljon meg. Már az augusztusi millenniumi falunapra készül­nek Karancslapujtőn is. A községben jelenleg több mint százharminc közmunkás dolgozik, egy részük a vízelvezető árkok kitisztításán, egy másik részük pe­dig a polgármesteri hivatal előtti emlékpark kialakítá­sán, illetve a kultúrotthon előtti járda építésén (ké­pünkön). A terv szerint ezen a főutcai szakaszon mintegy négyszáz méter új járda épül majd, s ugyan- csak folytatódik a közpark rendezése is. ■ Rendőrdinasztia feje a szécsényi kapitány Napi kapcsolatban az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és a határőrséggel Kelemen Antal alig több mint fél évszázada született Cserháthalápon. Az ötgyerekes család középső gyereke A balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnáziumban érett­ségizett fiatalember ugyanebben az évben sorkatona lett Rétságon. Leszerelése után megfogta a munka végét, dolgozott az ács­állványozó és az asztalos szakmában. S ak­kor egy barátja ösztönzésére rendőri pályá­ra ment.- Gyorsan ment a dolog - emlékezik - egy október végi néhány nap alatt lettem rendőr. S már november elsején kezdtem a rendőri pá­lyát. Járőrként Balassagyarmaton próbaidős szakaszvezetői rendfokozattal. Próbaidős sza­kaszvezetőnek azért neveztek ki, hogy ne le­gyen egy év a próbaidő, hanem csak fél év. Eredményes vizsgát tettem, s elküldték a Bö­szörményi úti rendőrtiszthelyettes-képzőre. Egyből középfokú szakmai iskolára küld­ték, amelyet elvégezve váltásparancsnoknak neveztek ki Balassagyarmaton a közrendvé­delmi alosztály állományába. Innen felvételi­zett a rendőrtiszti főiskola nappali tagozatára. Ezt 1979-ben végezte el jó eredménnyel. Az akkori megyei főkapitány ezt követően nevez­te ki a balassagyarmati közrendvédelmi alosz­tály vezetőjévé. Ebben a beosztásban dolgo­zott 1990 júliusáig, amikor fordulatot vett az élete.- Szécsényben újraalakult a rendőrkapi­tányság. S akkor a mostani főkapitány, az ak­kori kapitányságvezető felkért rá, hogy jöjjek át közrendvédelmi parancsnoknak - emléke­zik. - Haboztam, mert időközben egy családi változáson estem át, végül elvállaltam és átjöt­tem ide, azóta teljesítek itt szolgálatot. Közben egy fél évig már volt megbízott ka­pitányságvezető néhány éve. S tavaly május 1- jével ugyancsak megbízott kapitányságveze­tőként teljesített szolgálatot ez év május 1-jé- ig, amikor kinevezték a kapitányság élére. Ez méltó elismerése annak a pályafutás­nak, amit eddig betöltött, de egyben kihívás is. S egy ilyen nyugodt kapitányságon, mint a szécsényi igazán nem gond. Erre a megjegy­zésre cáfolja a nagy nyugalmat. A területhez, a lakosság létszámához, illetve a rendőri lét­számhoz viszonyítottan azért nem olyan nyu­galmas ez a terület.- Vannak nekünk is gondjaink. Eléggé sok a fiatal pályakezdő a kapitányságon. Egyre ke­vesebb az idősebb, tapasztaltabb rendőr, aki­től szakmai gyakorlatot, tapasztalatot lehetne ellesni. Esetenként olyan konkrét dolgokban is kell a kapitányságvezetőnek tanácsot adni, véleményt alkotni, ami nem biztos, hogy más kapitányságokon szükséges, mert ott vannak idősebb kollégák. Kelemen Antal szerencséjére kellő tapasz­talattal és gyakorlattal rendelkező vezetői állo­mánnyal rendelkezik. Mizser, Makra, Viszkok alezredesek tapasztalt, megbízható munka­társai. Van egy 40-50 év közötti állomány, akik szakmai gyakorlattal, de kellő élettapasz­talattal is rendelkeznek. A szakmát ugyanis meg lehet tanulni, de a gyakorlatot, a tapasz­talatot megszerezni, ami ebben a munkában különösen szükséges, csak az idősebbektől le­het.- Az intézkedések során az állampolgárok nem igazán fogadják el egy 18-20 éves kollé­gának az intelmeit, gyereknek nézik őket az idősebbek- mondja. - Nekünk ezzel az állo­mánnyal kell megoldanunk a feladatokat. Azokkal a fiatalokkal, akiknek maguknak is meg kell küzdeni azért, hogy elfogadtassák magukat rendőrként. Elmondja, hogy nem vállalta volna el a fel­adatot, ha a kihívás mellett nem lett volna egy elképzelése. Mindenképpen oda szeretném emelni ezt a kapitányságot, ahol éveken ke­resztül volt. Korábban ugyanis a szécsényiek mindig a megye első három kapitánysága kö­zött voltak.- Valaha, a kezdet kezdetén a szécsényi ka­pitányságról úgy beszéltek a kollégák, hogy itt családias a hangulat, jó a munkahelyi légkör, ütőképes kis kollektíva dolgozik együtt - mondja. - Ezt akarom újra visszahozni, az ál­lomány is igényli azt, hogy egyre többször le­gyünk együtt, amikor csak lehetőség van rá. Több olyan rendezvényünk van, amelyen együtt vesznek részt a családok. Ezek iránt mindig nagy az érdeklődés. Szakmailag pedig a jól bevált, eredményes dolgokat akarják továbbvinni, és amikor le­het, továbbfejleszteni. A kapitány egyik fontos feladatnak tartja a közrend, közbiztonság la­kosság által megítélt színvonalát erősíteni.- Talán eretnek gondolat, amit mondok, de önkormányzati testületi üléseken is el szok­tam mondani, mi megítélhetjük egy térség közrendjét, közbiztonságát a statisztikai mu­tatók szerint, hogy milyen jó, mert kevés bűn- cselekmény történt. A közbiztonság azonban nem teljesen a mi általunk elképzelt szintet fémjelzi. En azt aka­rom, hogy a lakosság biztonságérzete javul­jon. Bárld nyugodtan merjen kimenni az utcá­ra. Fő célkitűzésem, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a bűnmegelőzés. Sike­rüljön előre lépni a vagyonvédelem területén. Azt vallja, hogy mindenkinek elsősorban saját magának kell megvédenie a vagyonát. Nem ezt tapasztaljuk. Hiba, hogy a tulajdono­si szemlélet csak addig terjed, hogy „no, ez az enyém”, de hogy ennek a védelméért nekem tenni kell valamit, ez már nem. Jöjjön a rend­őrség, keresse meg, hogy ki vitte el. Bizakodva beszél az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel alakuló kapcsolataikról.- Megítélésem szerint jó a kapcsolatunk. Bízom benne, hogy a polgármesterek, a térsé­gi képviselő-testületek is ezt mondanák, ha megkérdeznék őket. A tizenhat település ön- kormányzatával napi kapcsolatban állunk. Ez nemcsak formális kapcsolat a kollégákon ke­resztül, hanem egy régebbi keletű emberi kapcsolat is. A területen tizenegy polgárőr szervezet is működik, amelyek sokat tesznek, segítik a rendőrök munkáját. Munkájuk eredményes­ségében döntő a vezető személye. Jó példa er­re a hollókői és a szécsényi, vagy a ludány- halászi és a nógrádszakáli polgárőrség. Nem­rég alakult meg a szécsényfelfalui és a pilinyi polgárőrség is. Nagyon jó kezdeményezéseket tesznek a nagylóciak. Több pályázat között legutóbb egy riasztórendszer kiépítésére pá­lyáztak és nyertek pénzt. Idős személyek vé­delmét szervezik meg. Hollókőn a rendezvé­nyek védelmében jeleskednek- A határőrökkel pedig annyira együtt mű­ködünk, hogy egy épületben is vagyunk ve­lük. Azt hiszem, a kapcsolatunk országosan példaértékű, hiszen akik ezt vizsgálták, leírni sem merték, hogy minden ennyire jó. Ismer­jük egymás gondját, baját, de a rendezvénye­ink is közösek gyakran. Csak köszönetét tu­dok mondani a határőröknek, hogy amikor emberszűkében vagyunk, ők segítenek. Amikor arról kérdezzük, hogy boldog em­bernek érzi-e magát, elgondolkodik. Határo­zottan válaszolja, hogy igen.- A családi háttér jó, azt csinálom, amit sze­retek - sorolja, majd elneveti magát. - A fiam az apai intelmek ellenére rendőr lett, Balassa­gyarmaton szolgál. Most megy majd a rendőr- tiszti főiskolára. S hadd tegyem hozzá mind­ehhez, hogy a feleségem itt dolgozik törzs- zászlósként a kapitányságon. Tehát egy rend­őrdinasztia tagja vagyok. Ez büszkévé és bol­doggá tesz. Nemcsak az eszemmel, a szívem­mel is rendőr vagyok. Hivatásnak tekintem a munkámat. A felhők a termelők homlokán gyülekeznek Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hivatalos tájékoztatója szerint az állattenyésztésben az elmúlt hónapokban nem az égen, hanem a termelők homlokán gyü­lekeztek a felhők. A rendkívüli aszály miatt az ország minden részéből kiégett legelőkről, ki nem kelt silókukorica-táblákról és a megszorult szemű kalászosokról érkeztek a jelentések, ami a gazdák nagymérvű elkeseredését is jelzi. A szénaféléket általában kiváló minőségben tárolták be, de kevés a mennyiségük. Néhány jelentősebb szarvasmarha-tenyésztéssel foglal­kozó szövetkezeti és magángazdaságnál érdeklődtünk, náluk mi a helyzet? A megye legnagyobb szarvas­marha-állománnyal rendelkező közös gazdasága a volt érsek­vadkerti Termelő és Szolgáltató Szövetkezet, mely az átalakulá­suk után Agroméra Rt. névre hallgat. Az első lucemakaszálás- ból 70 százalékban szénát készí­tettek, a többit egybálás lucerna­szénaként hasznosították. A má­sodik kaszálás csak lucernaszé­nának volt alkalmas. Az új tele­pítésű, 70 hektárnyi lucernásuk­ból semmit sem tudtak a maguk javára fordítani. Amennyiben csapadékosra fordul az időjárás, akkor a lucerna harmadik ka­szálásánál olyan mennyiségre számítanak, mint amennyit a másodiknál betakarítottak. Másik fontos szálastakarmá­nyuk a réti széna Az ipolyvecei környezetvédelmi területről 1200 nagy hengerbálát biztosí­tottak az első kaszáláskor. A má­sodikra azért nem került sor, mert a terület nem kínált jelen­tős mennyiséget. A szemes takarmányok közül a silókukorica-szilázsból, 1100- 1200 vagonra valót biztosítottak. Ez kevésnek bizonyult az átte­leltetéshez, ezért a szemes ku­korica egy részét is szilázsként vágják le. Az előbbi kultúrnö­vényről a saját szükségletük meglesz. A nagy szárazság miatt értékesítésre viszont lényegesen kevesebb jut, mint tavaly. Csil­lagfürtből nagyon jelentős a ki­esés, a korábbi évekhez képest a vetés egy része ki sem kelt.- Önöknek gondot okoz-e a fejkvóta? - kérdeztük a főállatte­nyésztőtől.- Literenként 10 forintért vá­sároltunk 400 ezer literes kvó­tát. Ezzel tejtermelésünk eléri az évi 3,6 millió litert. Mivel a termelés nő, a pluszkvótát tud­juk teljesíteni. 1998-ban még csak 2 millió 900 ezer literre volt lehetőségünk - tájékoztattak az rt.-ből. * Lucernából az első kaszálás­ból az éves szálastakarmány- igénynek csupán 30 százalékát tudták biztosítani a mátramind- szenti Mezőgazdasági Szövet­kezetben. A második az aszály miatt kimaradt. A réti széna el­ső kaszálása még hátra van, ho­zama az időjárás függvénye. Ta­karmány miatt megszüntették a bikahizlalást. Mivel még nem kezdték meg a kalászosok ara­tását, nem tudják megmondani, mennyi szemes termény jut az állattenyésztésnek. Annyit már most közöltek, hogy a kalászos gabona lényegesen kevesebb lesz, mint az előző években. Kukoricából a tejelő állomány átteleltetéséhez szükséges mennyiségnek csupán a 40-50 százalékát tudják előteremteni. A kritikus helyzet ellenére a gazdaság tulajdonosainak az a célja, hogy a meglévő állomány szinten tartásához megteremt­sék az átteleltetési feltételeket. Ez takarmányvásárlással is jár. Tejkvóta-gondjuk nincs, a ter­melt tejet a Pásztói Gála Hungá­ria Rt. átveszi. Sajnos, keveseb­bet, mint korábban, a bekövet­kezett aszály miatt. 1k Tórák Károly karancsberényi állattartó tenyésztőgazda, élve a felkínált pályázási lehetőséggel, 1999-hez képest idén tizenöttel növelte tehénállományát. Ennek megfelelően évi 100 ezer liter tej­kvótát kért, amit a Termékta­nács nem adott meg. A gazda szarvasmarha-állományához eddig sem tudta megtermelni a szükséges szálas- és szemesta­karmányt. Az új helyzetben, ahogy mondja, körbejárja a fél világot, melynek során eljut Karancskeszibe és Egyházasgergére. Ott megbe­széli a földtulajdonosokkal, hogy gyomtalanítja földjüket. Ennek során, ami adkalmas lesz, az ottani növényből, azt feleteti az állataival, ami nem, azt alom­nak használja fel. Az aszály mi­att a korábbi éves takarmány- szükségletét 40 százalék helyett az idén 70-80 százalékban kell megvásárolni. Ez azt is jelenti, hogy a tej árát sürgősen rendez­ni kell. Az elkeseredett gazda az­zal zárja a tájékoztatást, hogy: „Jóra nem számíthatunk!” V.K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents