Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 12.) Borsodchem 8 700 Ft Ű Fotex 305 Ft ű Matáv 1810 Ft •ű Mól 3 800 Ft ff OTP 14155 Ft ü Rába 2 250 Ft ű Richter 14000 Ft ú Zalakerámia 2 395 Ft ff BUX: 8165,52 +1,87% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 6-12-IG i Knn f 1 j * I 8500 t i < 8400 i i i * 8300 8264.48 8133:54 8200 fts*. ! 80,5'fs 816Í52 8100 *8220.89 TSSfiT í í í i * :© :© Tű •O : 5=-a cxj ■a Ő CL-Q5 :r 03 <§ TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.26. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102 Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 65-90 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikómból Tak-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 196 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,45 Cseh korona 7,34 Euró 260,16 Német márka 133,02 Osztrák schilling 18,91 Lengyel zloty 63,98 Svájci frank 167,55 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 272,00 Jövőre új adónemet vezetnek be Magyarország aránytalanul keveset költ kutatásra, fejlesztésre Jövőre újfajta adónem bevezetését tervezi a pénzügyi tárca. A kutatás-fejlesztési hoz­zájárulás kiemelt helyet foglal el a kor­mányprogramban. A javaslat valamennyi gazdálkodót érinti. Budapest A kormányprogramban a prioritások között szerepel a kutatás és fejlesztés (K+F) támogatása. Ezt jelzi, hogy a ka­binet a 2001-es költségvetési tervben 17,5 milliárd, a 2002-re szóló javaslat­ban 19,5 milliárd forint többlettámoga­tást szán erre a célra. Az előterjesztők szerint az új adónem bevezetése egyrészt költ­ségtakarékosságra, másrészt fejlesztésre ösztö­nözheti a gazdálkodókat. A törvénytervezet a vállalkozók elszámolt költségeit tekinti adóalapnak. Az elképzelések szerint az elszámolt költségeket csökkenteni le­het például a társadalombiztosítási és munka- uulAhármbMin', a ibiízuiüb toiteilf szjLr-vai', eír egyéb hasonló jellegű közteherrel, valamint a közvetlenül kutatás-fejlesztési tevékenységre Innovációból elégtelen Magyarországon a kutatási és fejlesztési rá­fordításoknak a nemzeti össztermékhez vi­szonyított aránya az 1990 és 1998 közötti 1,6 százalékról 0,7 százalékra csökkent, ami messze elmarad az Európai Unió tagor­szágaiban tapasztalt 1,5-2,0 százalékos szinttől. Csökkent a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma is. Magyarorszá­gon 1998-ban tízezer lakosra mindössze tíz kutató jutott, miközben Finnországban 33, Szlovéniában 25, Írországban 23. Csökke­nő tendencia jellemzi a kutatási-fejlesztési beruházásokat: 1990-ben az összes beru­házásokon belüli aránya 0,9 százalék volt, 1995-ben 0,4 százalékra süllyedt, 1998-ra is csak 0,5 százalékra emelkedett. fordított költséggel. Az előterjesztésben javasolt adóalap esetén az adókulcs mértékének minden egyes tized százalékpontja körülbelül 24 milli­árd forint állami bevételt eredményezhet. Az adó mértéke az elszámolt összes költségnek a 0,3 százaléka lenne. A jelenleg átalányadót fize­tő egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őster­melők úgynevezett vélelmezett költséghányad alapján fizetnének fejlesztési hozzájárulást. Az új adó bevezetésével párhuzamosan meg­szűnne a rehabilitációs és szakképzési hozzájá­rulás. A Munkaerő-piaci Alapnak re­habilitációs hozzájárulás címén eddig 1,77 milliárd, szakképzési hozzájáru­lás címén pedig 10,7 milliárd forint be­vétele volt. A PM-javaslat az új adó esetében nem tartalmaz semmilyen kedvez­ményt. Az előterjesztők szerint azért nem kapható kedvezmény, mert a új forrás kizárólag a megjelölt célok - a kutatás-fejlesztés, a képzés és a foglal­koztatás - költségeihez járulhat hozzá, nem tá­mogathat regionális, illetve iparági érdekeket. A törvényelőkészítők szerint ösztönzően hat­hat az érintettekre az a javaslat is, amely szerint a gazdálkodók a jelenlegi 20 százalék helyett jö­vőre a kutatásra és fejlesztésre fordított költség 100 százalékával csökkenthetik adóalapjukat. Ar eilnT^észitfR' aira iir júvasikiüT iViTUk; hugya vállalkozói szférán kívüli kutatóktól igénybe vett szolgáltatás esetében is csökkenthető le­gyen az adóalap. A tervezet elfogadásával bővülne a kedvez­ményezettek köre. Két évvel ezelőtt csupán az adóalanyok 0,1 százaléka, mindössze 340 vállal­kozás vette igénye a kedvezményt, ami 2,5 mil­liárd forint adóalap-csökkentést jelentett. A ku­tatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségek kétsze­res elszámolási lehetősége miatt a gazdálkodók adóalapja várhatóan 23 milliárd forinttal csök­ken, de a költségvetésnek így is csak 3,6 milli­árd forintról kell lemondania. A magyar gazdaságban volt már műszaki fej­lesztési adó. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMüFA) 1993 végéig élt. Ám ezúttal nem a gazdálkodók jövedelmét csapolják meg, mint korábban, hanem a gazdálkodás kiadásait, el­számolt költségeit tekintik adóalapnak. Az adóalanyok körébe az „üzletszerű gazda­sági tevékenységet végző” szervezetek és sze­mélyek tartoznak. Annyira tág ez a kör, hogy csupán a speciális gazdasági társaságként mű­ködő Magyar Nemzeti Bankot, az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt.-t, valamint a felszá­molás alatt álló cégeket vonják ki ebből. Ugyan­csak nem szerepelnek az adóalanyok között a költségvetési szervek. _______________(u. g. - stsi I smét nyit az OMÉK Budapest - FVM A millennium és az európai uniós csatlakozás jegyében kerül megrendezésre szep­tember 2. és 7. között a 73. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az OMÉK - jelentette ki tegnap Tamás Károly, az agrártárca közigazgatási államtitkára. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) képviselője elmondta: az európai uniós csatlakozás előtti nagysza­bású agrárseregszemle hiteles képet szeretne nyújtani az ágazat piaci helyzetéről. A szervezők több mint félezer kiállítóra szá­mítanak, köztük amerikai, cseh, holland, szlovén, olasz, francia, német, angol, osztrák, orosz cé­gekre: A táóüfcér íminegy o'W'ezer négyzetméteren mutatja be a magyar mezőgazdaság teljes ke­resztmetszetét. Bemutatkozik az agrárgazdaság és élelmiszeripar valamennyi ágazata: a növény­Budapest Az államháztartás előzetes költ­ségvetési hiánya az első félév vé­gén 213,9 milliárd forint volt, ami az előirányzott hiány 49,1 száza­léka, vagyis kevesebb az időará­nyosnál - jelentették be tegnap a Pénzügyminisztériumban. A szaktárca szerint az állam- háztartás gazdálkodása ki­egyensúlyozottan alakult, pénz­ügyi helyzete változatlanul tar­tósan stabilnak tekinthető - hangsúlyozta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főcso­portfőnöke. Ily módon éves szinten az államháztartás égé­termesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés, az állategészség­ügy, az erdőgazdaság, a faipar, a vadászat, a halászat, valamint a terület- és vidékfejlesztés. Az FVM kétezer négyzetméte­res területen mutatja be az or­szág aktuális agrárpolitikai törek­véseit, a vidékfejlesztés terén el­ért eredményeit, nemzetközi kapcsolatait, a szakoktatást és agrármarketinget. A vásár látványos, színes prog­ramokban is bővelkedik majd. Lesz hús-, bor-, sörfesztivál, CACIB kutyakiállítás, hagyo­mányőrző lovashuszár-bemuta- tó, élőállat-bemutatók, állatszép­ségversenyek. A vásár idején csaknem negyven, aktuális kér­désekkel foglalkozó fórumra, konferenciára, valamint szakem­berek találkozójára is sor kerül. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szerveztístíüuiT Aüjrzmmívészetf pályázatot hirdetnek, a nyertes pályaművekből pedig kiállítást rendeznek, amely augusztus 3- tól szeptember 9-ig lesz megte­kinthető. -UG­Nem várnak meglepetést Az előrejelzéseknek megfelelően alakni az infláció Budapest A fogyasztói árak júniusban 0,5 százalékkal nőttek má­jushoz képest, és 9,1 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - kö­zölte a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) kedden. A fogyasztói árak májusban 0,5 százalékkal növekedtek április­hoz viszonyítva és 9,1 százalék­kal haladták meg az egy évvel ko­rábbi szintet. Tavaly az éves inf­láció 10 százalék, míg 1998-ban 14,3 százalék volt. Csáky György, a GKI Gazda­ságkutató Rt. kutatásvezetője el­mondta: a júniusi 0,5 százalékos emelkedés nagyjából megfelel a várakozásoknak, az előrejelzé­seknek megfelelően alakul a fo­gyasztói árindex. A júliusi és az augusztusi infláció valamivel na­gyobb lesz a hatodik havinál, mi­vel az élelmiszerárak ekkor ma­gasabbak voltak a tavalyinál. Kockázatot jelent az is, hogy a kormány a költségvetés kialakítá­sakor rendkívül alultervezte a kő­olaj világpiaci árát. A GKI az idén éves átlagban 9 százalékos inflációt prognoszti­zált a múlt év végén. Ezt április környékén 8,7 százalékra módo­sította. A GKI előrejelzése szerint a decemberi infláció valamivel 7 százalék fölött lesz. A kutatók úgy vélik, hogy jövőre éves szin­ten 6-7 százalék körül várható a fogyasztói árak emelkedése. Szabó László, az Ecostat Gaz­daságelemző és Informatikai In­tézetének tudományos munka­társa a júniusi inflációval össze­függésben elmondta: az év hátra­lévő részében kismértékű inflá­ciónövekedésre lehet számítani a mezőgazdasági termékek és a kőolaj árának alakulása miatt. Hozzátette: ettől függetlenül a jö­vőben is tartják az egy hónappal ezelőtt megfogalmazott prognó­zisukat, miszerint az idén az éves infláció 7,9-8,4 százalék kö­rül alakul. Disznóstul a Parlamenthez? A sertéshús minőségi támogatásáról szóló rendeletet sürgetik Másfél hónap alatt mintegy ötven százalék­kal emelkedett a tőkehús ára. A húsosok szerint összeomolhat a sertéspiac, amennyi­ben az agrártárca nem hirdeti ki haladékta­lanul az új támogatási rendeletet, amelynek életbe léptetését július elsejével ígérte. Budapest Hetek óta folyamatosan drágul a hús, az átvételi árak 220 forintról 250-260 forintra emelkedtek. Szakértők szerint a sertéshús árának emelkedé­se még nem ért véget, hiszen augusztus elejére a takarmányárak növekedése miatt további drá­gulásra lehet számítani. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) július 1-jé- re ígérte, hogy az S, E, illetve U minőségi osztá­lyokba sorolt hízókra a jelenlegi, kilónként 10 forintos szubvenció helyett 39 forintos támoga­tást ad. így kompenzálná a gazdákat a magas takarmányárak miatt. Ebből az állattartók 13 fo­rintot fizetnének be a terméktanács intervenciós kasszájába, amelyből a piacra jutást ösztönöz­nék. Az elképzelések szerint ez helyettesítené a július elsejével megszűnt exporttámogatást. A Vágóállat- és Hústerméktanács szerint az áremelkedést az idézte elő, hogy az export­piacokon megnőtt a kereslet a magyar sertések iránt, ami a belföldi árakat is felhajtotta. Amennyiben egy héten belül nem jelenik meg az exporttámogatásról szóló FVM-rendelet, úgy az exportőrök elveszthetik külpiacaikat. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tit­kára az áremelkedést az állatállomány csökke­nésének tulajdonítja. A MOSZ képviselője sze­rint is nehezíti a gazdák helyzetét, hogy még nem jelent meg az agrártárca új támogatási ren­deleté. Erre azért van haladéktalanul szükség, mivel már az első fél évben kimerült az export- támogatásra fordítható keret. A nemzetközi szerződések szerint az idén összesen 5,8 milli­árd forintot lehet közvetlen támogatásként adni a disznóhúskivitelre. Kérdéses, hogy az Európai Unióból július 1-jétől vámmentesen érkező 24 ezer tonna ser­téshús letöri-e az árakat? Az viszont biztos, hogy a sertéstermelők kilátásba helyezték, a Parlament elé vonulnak állataikkal, amennyiben napokon belül nem lép életbe a sertésminőségi támogatásról szóló FVM-rendelet. _____ - UG ­P ermetezési naplót kérhetnek Egymilliárd forint értékű lopott növényvédő szer van forgalomban Időről időre felröppen a hír, hogy az Európai Unió fekete­listáján lévő, egészségre káros hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek vannak forgalomban. Budapest A hazai növényvédőszer-piac át­tekinthetőségéről kérdeztük Kár­pátiné dr. Győrffy Katalint, a keszthelyi Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem Növényvédelmi In­tézetének munkatársát:- Magyarországon nincsenek a kereskedelemben olyan készítmé­nyek, amelyeket az Európai Unió­ban vagy az Egyesült Államokban betiltottak volna. Az idén életbe lépett növényvédelmi törvény a korábbinál szigorúbban szabá­lyozza ezt a kérdést, a kamara pe­dig fellép a jogosulatlan tevékeny­séget folytatókkal szemben. Jelen­leg mintegy 700 készítmény van forgalomban, amelynek engedé­lyeztetése EU-konform eljárás alapján történik. Rákkeltő, egész­ségre káros szerek eleve nem ke­rülhetnek a piacra. A növényvédelmi jogszabály azt is kimondja, hogy minden áru­termelőnek, gazdálkodónak, aki a piacon értékesíti termékét, élelmi­szerét, permetezési naplót kell ve­zetnie. Ennek ellenőrzése a helyi önkormányzatok, illetve a jegyzők feladata. A mulasztókkal szemben bírságot lehet kiszabni. Gondot okoz, hogy sok földhöz jutott kistermelő nem ért a nö­vényvédő szerek használatához. A megyei növényvédelmi állomá­sok szakemberei ingyenes szak- tanácsadást nyújtanak. Győrffy Katalin szerint a legna­gyobb gondot jelenleg az okozza, hogy körülbelül egymilliárd forint értékű lopott növényvédő szer van illegálisan kereskedelmi forgalom­ban, amelynek sorsát nem lehet nyomon követni. iujvárii Az átalánydíjas számlázásáról Országszerte több energia- szolgáltató is levélben fordul a fogyasztóhoz, hogy tudassa: kétféle elszámoláson alapuló díj közül lehet választani. Akad olyan cég is, amelyik vi­szont maga dönt a korábbitól eltérő módozat mellett. A kizárólag becsült fogyasztá­son alapuló számlázás jogszerű­ségét - egy civil szervezet indít­ványa alapján - most bíróság vizsgálja. Sándor Angéla, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) szolgáltatás-ellenőrzési osztályának főtanácsosa lapunk érdeklődésére elmondta: a köz­üzemi szolgáltatásokkal kapcso­latban sok a panasz, a reklamá­lók a számlázás módját és a fo­gyasztói szerződéseket kifogá­solják. A főfelügyelőség kiemelt fi­gyelmet szentel a szolgáltatói-fo- gyasztói szerződéseknek. A tud­nivalókról a szolgáltatók a fo­gyasztókat gyakran a számlák hátoldalán olvasható, sűrűn sze­dett, apró betűs információkkal tájékoztatják. Egy-egy konkrét eset kapcsán gyakorta kiderül, hogy ez utóbbi sorokat a fogyasz­tók nem kísérik figyelemmel, így a kelleténél kevesebben tudják például azt is, hogy a szolgáltatá­si díj elszámolásának módjára vonatkozó kötelezettségeket az üzletszabályzat rögzíti. Hatályos jogszabály értelmé­ben születhet megállapodás áta­lánydíjas és mérésen alapuló fize­tésről egyaránt. A villamosener- gia-szolgáltatás esetében megen­gedett a részszámla-fizetési mód is. Az FVF nagy hangsúlyt helyez a fogyasztókkal kötött szerződé­sekben a tisztességtelennek mi­nősülő feltételek feltárására s ha kell, akár jogi úton is eljár, hogy azokat kiemeljék a megállapo­dásokból. (CS. B. J.) Javuló mérleg szében a céloknak megfelelő egyensúlyi helyzet elérése meg­alapozott - jelentette ki. Személyi jövedelemadóból az idén eddig 83,4 milliárd forinttal, vagyis közel 23 százalékkal több folyt be, mint egy évvel koráb­ban. Ezzel a 877,8 milliárd forin­tos éves előirányzat 51,4 százalé­ka teljesült, ami magasabb a tava­lyi 47,8 százalékos aránynál. Jú­nius végéig szintén befizették az áfa éves előirányzatának 56,1 százalékát, azaz 571,9 milliárd forintot. Az áfabefizetések és kifi­zetések egyenlegéből 89,7 milli­árd forint bevétele származott a költségvetésnek. istefanitsi

Next

/
Thumbnails
Contents