Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-10-11-12 / 135. szám
2000. JÚNIUS 10., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal ........................................... P ÜNKÖSD Középkortól élő népszokások Salgótarjánban a két világháború között lovagolniuk kellett a jelölteknek Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, amely mozgóünnep május 10-e és június 13-a között. Egyházak Világtanácsa: ünnepi üzenet Isten országa helyett még mindig falakat építünk - olvasható az Egyházak Világtanácsa elnökeinek pünkösd alkalmából kibocsátott üzenetében, amely a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa internetes honlapján olvasható. A dokumentumot a testület nyolc, a világ különböző tájait képviselő vezetője fogalmazta meg. A pünkösd kapcsán azt írják: a Szenüélek kultúrák, fajok és nyelvek határain túlról személyeket kapcsolt egy közösségbe. A pünkösdi látomástól mégis elfordultunk. A millenniumi évben szembe kell néznünk a valósággal, mely szerint ellene szegültünk a Lélek munkájának azzal, hogy az egység ajándékát sem Krisztus egyházában, sem Isten világában nem tudtuk megvalósítani. A világtanács vezetői úgy látják: az emberek hozzájárultak ahhoz, hogy a keresztyén hit a „halál felé vezető utak elősegítője legyen”. „Ha a Lélek által az egyházban megvalósítjuk egységünket, a békesség ajándékait kínálhatjuk a világnak” - áll üzenetükben. Gondolataikat a következőkkel zárják: „azért imádkozunk, hogy a mostani pünkösdi időben a Szenüélek döntse le a falakat, és töltsön meg minket új reménységgel, bátorság- gal és hittel”. _______________■ K risztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték meg pünkösdöt: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak” (Ap. Csel. 2. 1- 7). A Jeruzsálemben tartózkodók meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Beszédének hatására sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a szél zúgását, ami a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták. A „tüzes nyelveket” pedig égő kócok dobálá- sával, amelyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé. Csíkdelnén (Csík vármegye) a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt. A pünkösdi királyt lóversennyel vagy más ügyességi próbával választották. Európa jelentős részében már a középkor óta választanak pünkösdi, illetve májusi királyt. Magyarországon a 16. században már ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. Egy 19. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdkirály-választást a Dunántúlról. „A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmába ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán, valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” (Réső Ensel Sándor). A 19. századihoz hasonló módon választottak királyt Pusztaszemesen (Somogy) az 1940-es években. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, utána 10-20 lovas követte. Salgótarjánban a két világháború között a pün- kösdkirály-jdőlteknek 5-6 kilométeres távon kellett lovagolni és más ügyességi próbákat kellett kiállniuk. Aki győzött, az lett a pünkösdi király: első a mulatságban, vezető a legénybíró-vá- lasztásban. Nádudvaron (Hajdú vármegye) a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A 19-20. századi adatok, leírások alapján a házról házra járó legismertebb pünkösdi szokás a pünkösdölés. Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon a pünkösdölés elnevezései: mimi- mamázás, mavagyon-járás, mivanma-járás. Általában lányok voltak a szereplői, de egyes 19. századi változatokban a legények is részt vettek a játékban. Házról házra járó csoportok be- kéredzkedés után szavaltak, énekeltek, táncoltak Isten áldását kérve a háznépre. Isten újjáteremti világát A keresztyénség 2000 éve örömhírt él meg, add tovább! „Ó jöjj, teremtő Szentlélek, Látogasd meg a te néped, És adj minden teremtménynek Vigasztalást, békességet!"- hangzik el az első évszázad vége felé a keresztény gyülekezetekben Hrabanus Maurus éneke. A világ torz képet mutat Teremtőjéről, pedig Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette. A betegségek tüze sokaknál olthatatlan. A lelkiismeret vádja is kibírhatatlan tűz. Rendezetté válhat-e életem kapcsolata embertársaimmal? Kétségek, félelmek uralják az ember szívét. A hírvilág napi témája a test és lélek szenvedése. Jajok és sóhajok a megváltás után kiáltanak. Magától meggyógyulhat-e a világ beteg teste, avagy önmagát meggyógyíthatja-e? Drága a gyógyszer, drága az orvosi kezelés, de nem kerül-e többe az öngyógyító kúra okozta idült állapot orvoslása? Háborús konfliktusok meggyógyulnak-e a nagyobb katonai erő fenyegetésétől? Az éhező miihók nem segítenének magukon, ha képesek lennének rá? Minden embernek van sejtése arról, hogy nem ez a világ eredeti arculata. A jajok és sóhajok megváltás utáni kiáltását Pál apostol így fogalmazza: „A teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak Megjelenését” (Rm 8,19). Istennek van hatalma arra, hogy újjáteremtse világát. Mert van hatalma megbocsátani az embernek tőle való elfordulását: és annak következményeit. Volt irántunk való szeretetének ereje ahhoz, hogy;egyszülött Fiát helyettünk áldozza fel. Az Ő Fiának ártatlanul kiontott véréért hirdettetik a megtérés, az új életre születés lehetősége. Az új élet lehetősége nem azt jelenti, hogy mindent elölről kezdhetek a régi szívvel, értelemmel. Az Isten Igéjétől és Szendéikétől született ember visszafordult Istenhez érzelmi és értelmi világában egyaránt, Krisztus életét hordozza. így kezd láthatóvá válni Krisztus követőiben az új örökkévaló világ. Pünkösd gyülekezetében, az új életre születettek közösségében már kedvét leli a mennyei Atya. De a világ is érzi, hogy szüksége van rájuk. Pünkösd népe az új teremtés. Hogyan születik tehát? A Szentlélek bizonyságot tesz Krisztus megfeszíttetéséről és feltámadásáról a missziói parancsot teljesítő apostolok által. A hideg, érzéketlen szív helyébe, forrón érzőt ad, bűntől tisztít, egy isteni akarat cselekvésére összegyűjt és késztet. Kegyelmének, szeretetének megélésével növekedését és megerősödését is munkálja. A keresztyén egyházak missziói felelősségüket pünkösdkor átgondolják, bűnbánattal vallják mulasztásaikat, s kérnek erőt az egyház Urától az új lehetőségek elfogadásához, küldetésük teljesítéséhez. A Szentlélek munkájának eredménye teljességében akkor lesz látható, amikor a Krisztus vérén megváltottak az új ég és új föld világában önként, örvendezéssel szolgálják Krisztus által a mindenek Urát, mint Édesatyjukat. Ezért nem lehet más kívánságom pünkösdkor, mint az, hogy az egész világ pünkösdi lángban égjen! OEME KÁROLY Hétköznapok Szentlelke, szállj reánk! Hárman a boltíves kerengőn FOTÓ: GY. T. (Folytatás az 1. oldalról) hanem mint Isten gyermeke, aki az Ő színe előtt áll,- egyszer csak magunk is meglepődünk önzetlenségünkön, nagylelkűségünkön, hisz sem köszönetét, sem elismerést nem kapunk cserébe, s a belső elégedettség sem ragad magával,- egy döntésünkben biztosan tudjuk, hogy sokakkal szemben lelkiismeretünk szavát kell követnünk, bár nem tudjuk megmagyarázni ésszerűségét, s tudjuk magunkra maradunk, mégis örömmel vállaljuk felelősségünket,- nehéz helyzetünkben, reménytelenségünkben új erő tölt el, ... és még lehetne folytatni a felsorolást. „A szél ott fúj, ahol akar.” Hétköznapjaink telve vannak Isten szeretetével, csak észre kell vennünk, csak meg kell nyílnunk, hogy a Szentlélek élhessen bennünk, formálhasson minket, működhessen rajtunk keresztül. Ki nekünk a Szentlélek? Ő az Ajándék, Isten kiáradó jósága, amely betölti a hívők szívét, s amit Krisztus titokzatos teste, az Egyház egésze hordoz, s Ő a hívők közt és rajtuk keresztül osztja szüntelenül ajándékait. A Szentlélek a Közösség, Isten és ember közössége, minden emberi közösség megszen- telője, egysége. A Szentlélek az Öröm, a tiszta öröm, hisz az Isten ölelése nincs öröm nélkül. Pünkösd, a Szentlélek kiáradása egyházunk számára nem egy ünnep, nem egy nap, hanem folyamatos ünneplés és megtapasztalás, élet. Az Élet. _________ FR. LENDVAI ZALÁN A szécsényi ferences kolostor a Borjúpást felöl Tarjám igehirdető Vantaaban Derne Károly, a salgótarjáni evangélikus gyülekezet lelkésze pünkösdkor a vantaai Hämeen- kylä templomban prédikál. Ez is szép példája annak, hogy tovább erősödik a finnországi Vantaa és Salgótarján testvérvárosi és testvérgyülekezeti kapcsolata. Június 9-11. között Vantaaban a Tikkurilai Sportparkban finnországi missziós ünnepekre kerül sor, amelyen a lutheránus egyház számos képviselője vesz részt a világ minden részéről. A háromnapos gazdag program missziós teológiai szimpóziummal indul. Ezt ünnepélyes megnyitó követi. A pünkösd gyakorlati-teológiai tartalmát a misszió határozza meg. A misz- szió, mint kapcsolatok teremtője és építője témakörében az egységet keresve ökumenikus alkalommal zárul az ünnepségsorozat: énekkarok, fúvószenekarok szolgálata emeli az ünnepélyesség hangulatát. A salgótarjáni evangélikus gyülekezet képviseletében Deme Károly lelkész, aki felkérést kapott igehirdetési szolgálatra, valamint Kúkely György felügyelő tesz eleget a finn meghívásnak. Vantaa, Hämeenkylä templom, az Igehirdetés helyszíne Falunap, „uralkodói pár” választással „ Újra elérkezett a nagy nap Sipeken Üdvözlünk mindenkit e vidám ünnepen. Először köszöntőm Nógrádsipek népét, Kik remélem már várták Pünkösd jövetelét...” - a tavaly megválasztott, s trónfosztás előtt álló pünkösdi király Czele Csaba köszönti így a nógrádsipeki falunapra érkezett vendégeket június 12-én, hétfőn, mellette áll majd a csinos királynő is: Kelecsényi Zsuzsanna. Hetedik éve már, hogy Vágvölgyi Gézáné az iskola egykori igazgatójának kezdeményezésére őseik népszokását újraélve pünkösd hétfőjén királyt és királynét választanak a 800 lelkes Sipeken. Az ünnepi ceremóniát a falunap végén rendezik, ekkorra derül ki, hogy a nemes vetélkedésnek, sport- és szellemi test- és agytornának, tréfás megmérettetéseknek kik lesznek a bajnokai. Azaz kiknek a fejére helyezi a királyi és királynői koronát Balázs János, a falu első embere, polgármester. Hogy kik neveznek a sport- és ügyességi versenyekre, az majd csak hétfőn derül ki, az viszont bizonyos, hogy a király és királynő csak a sipeki vetélkedők közül kerülhet ki. Ez a sipeki falunapoknak, vagy Bárányné Baranyi Ágnes tanítónő, a szabadidős-társaság elnöke, sőt ide sorolható a jelenlegi iskolaigazgató: Vinczéné Hatják Mónika. Utóbbi elmondta nemcsak a helyiek között kedvelt a falunapi rendezvénysorozat, a Kelecsényi Zuzsanna és Czele Csaba pünkösdi király és királynő a tavalyi falunapon, hogy idén kiknek a fejét ékesíti majd korona, majd hétfőn este kiderül ■ hagyomány, ehhez tartják magukat továbbra is a rendezők. Például Vízi Zoltán, aki a kezdetektől egyik lelke, szervezője a környező települések lakói közül is szép számmal átruccanak majd Sipekre a pünkösdhétfői népünnepélyre. Az is biztos az új király nem ihat majd ingyen egész évig a kocsmában, s a királynő jószágát sem őrzik ingyen a legelőn, mint régen. Újkori kiváltságaik lesznek csupán: hintón viszik őket végig a falun, s a kora őszi szüreti mulatság díszvendégei között lehetnek. Hát ez sem kevés, meg az elismerés, a megbecsülés hozzá a tréfás kiszólással: ügyesek, életre- valóak. Igaz, hogy király és királyné, de a mi gyerekeink mégis... Elején a trónjától búcsúzó pünkösdi király falunapot megnyitó köszöntőjének első rigmusát citáltuk, most fejezzük be ennek utolsó strófájával, amely kicsit az egész nap hangulatára utal és invitál mindenkit: „Nevezzen be bátran a vetélkedésekbe, / Erejüket, tudásukat mérjék » itt most össze. / Együnk és igyunk, mulassunk jó nagyot, / Hajnalig pedig ropjuk majd a táncot!"
