Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-09 / 134. szám
A hazai bányászat élő történelme és leMsmerete- Ritkán jutok el Salgótarjánba, pedig életem egy nagyon eredményes időszakát töltöttem ott el. Munkát vártak tőlem, munkát adtam, nem számítottam jó kádernek, de a bányákban nem az utóbbi szerint mérték az embert. A második diplomámat (mérnök-közgazdász) 1965-ben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt „Állóeszköz-ellátottságának elemzése” című, 98 oldalas, 36 diagrammal ellátott munkámmal szereztem meg. Ebben az időszakban kezdődött a nógrádi szénbányászat visszafejlesztése. Ekkor 14600-an dolgoztak a 34 bányaüzemben - mondja többi között Molnár László, a Központi Bányászati Múzeum tavaly, 75 éves korában nyugalomba vonult igazgatója soproni dolgozószobájában, ahol a mennyezetig érő polcokon példás rendbe tett, 5500 könyv sorakozik. Ez a helyiség 1570 és 1630 között Lackner Kristóf akkori polgármester otthona volt. A bányamérnöki diplomáját Brennbergbányában szerezte, majd az aknamélyítőknél helyezkedett el. Akkor ott Pothomik József volt az igazgató, aki egyúttal a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkári tisztét is ellátta.- Amikor Józsi bácsit kinevezték a Nógrádi Szénbányák igazgatójának - ismerve korábbi munkámat - elhívott magához dolgozni, beruházási osztályvezető-helyettesnek. Molnár László később Kisterenyén főmérnökként dolgozott, majd a központban a szervezési osztály vezetője lett. Ez utóbbihoz hozzásegítette, hogy 1962-64. között levelező úton elvégezte a bányaipari gazdasági-mérnöki szakot. Új beosztásában, a munkahelyi szervezés és önköltségszámítás korszerű módszereit dolgozta ki, több akna telepítésének előkészítését végezte el. Elsőként alkalmazta a hálótervezés programozásos eljárást a bányászatban.- Nógrádi éveim alatt több tanulmányt készítettem a Magyar Tudományos Akadémia bányászati bizottsága és a bányászati kutatóintézet részére. Kétéves budapesti kiruccanásom után - mivel az ígéretek ellenére nem oldódott meg lakásproblémám - visszatértem Salgótarjánba, ahol ismét szervezési vonalon dolgoztam, majd Mongóliába készítettem elő a nógrádi bányászok által végzett lejtősakna építésének munkálatait. Utolsó nógrádi beosztásom az akkori szénbányászati trösztnél a tervezőiroda vezetése volt. Akkor már a szénbányászat erőteljes csökkenése miatt minden egyéb tevékenységet meg kellett ragadni. Ezek közül számomra a legnevezetesebb a püspökszilágyi veszélyeshulladék-táro- ló tervének készítése volt. Az előzetes felmérések után irányításommalkezdőd- tek meg a munkálatok. Még ma is az ország legnagyobb hulladéktárolója, ahol a paksi atomerőmű hulladékának egy részét is elhelyezik.- Korábban említetted, a nógrádi szénbányászat visszafejlesztését. Konkráan ez mit jelentett akkor?- 1965 és 1975 között évente csaknem ezer fővel csökkent a bányászok létszáma.- Az utcára kerültek?- A megyében mi kezdeményeztük azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjkorhatár leszállításával, áttelepítési segéllyel és egyéb kedvezményekkel elviselhetővé tette az ország első és legnagyobb mértékű létszámcsökkentését. Több fontos, országos rendelet előkészítése született, az általam irányított részleg munkaasztalain, számítógépein. Molnár László a kulturális munkában is jeleskedett mint szervező és szereplő.- A Magyar Televízió akkor induló kulturális vetélkedőműsorában öt sorozatban országos versenyeket nyertem. Két országos vetélkedőn vezettem a megye csapatát.- Kikre emlékszel szívesen?-Elsősorban Lassan Józsefre, majd Zsuffa Miklósra, Nagy Gyulám, Cserháti Józsefre, aki egy ideig csoportomban dolgozott. A kohászok közül Liptay Péterre. Az akkori megyei lapban, a Nógrádban is többször nyilatkoztam. Ma is szívesen gondolok a szerkesztőségben dolgozók közül Vincze Istvánnéra, Bobál Gyulára. A szerkesztőségen kívül jól együtt tudtam dolgozni dr. Csongrády Bélával.- Bizonyára voltak akik igyekeztek gátolni munkádban?- Hagyjuk ezt a témát !... Akkor csuklik el a hangja, amikor édesapjának Gestapo általi 1944-beli el- hurcoltatása, majd 1949-ben a katonapolitikai osztály részéről történő eltüntetése került szóba.- Miként kerültél Sopronba?- A Nógrádi Szénbányáknál töltött idő után 1974-ben Gyulai Zoltán profesz- szor, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója utódot keresett magának, mert elérte a 75. életévet. Kétszer jött el hozzám. 1975. szeptemberében vettem át a Központi Bányászati Múzeum irányítását, melyet a bányászok pénzéből építettek újjá. Sopronba érkezésemkor a műemléki belváros rekonstrukciós munkálataira 5 milliót irányoztak elő. Időközben 1975-80 között a múzeum helyreállítási költségeire további összegeket, 17 milliót kellett előteremteni. Ebből az összegből a múzeum korszerű könyvtárat, fotólabort, restauráci- ós műhelyt, kutatói vendégszobákat kapott. A bővítés során a korábbi ezer négyzetméteres területű létesítmény 1500-ra nőtt. Akkor 20 főfoglalkozású, négy nyugdíjas szak- tanácsadó és 20 teremőr, illetve tárlatvezető dolgozott. 1989- ig évente 100 ezer érdeklődő kereste fel.- Milyen elképzeléssel kezdjed az itteni munkát?- Nemcsak bizakodó voltam, hanem elszánt is. Éreztem, hogy a múzeum nekem nem feladatom, sokkal több annál, a szívügyem. Azt is mondhatom, hogy egy negyedszázadon át nem dolgoztam, hanem csak szórakoztam. Mindig boldog voltam, ha a bányászat históriájával foglalkozhattam. Időközben megszerveztem a gyűjtő, feldolgozó tudományos publikációs tevékenységet. A város vezetőinek támogatásával lakásokat biztosítottunk a Sopronba érkező szakembereknek. 1984-től elláttam a hazai bányászati múzeumok szakfelügyelői tisztét. Osztrák, német, cseh, szlovák, román, holland múzeummal kulturális egyezménnyel vettük fel a kapcsolatot. Molnár László a bányászat szerelmese, élő lelkiismerete. Tizennégy könyv és könyvrészlet, valamint több mint kétszáz publikációja jelent meg ebben a témában. Negyven éve tagja a német bányamérnökök egyesületének. Társadalmi megbízatásként mint szerkesztőbizottsági tag vesz részt a Bányászati Lapok, a Soproni Szemle és a Technikai Történeti Szemle szerkesztésében. Ezen kívül a Honvéd Hagyományőrző Egyesület soproni csoportjának elnöke, az OMBK egyesület vezetőségi, valamint a német hadisírgondozó egyesület tagja. Számos kitüntetés birtokosa. Nógrádban a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést vett át, az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesülettől a múzeum helyre- állításáért Déliusz- emlékérmet kapott. Az Agricola című könyv kiadásáért Mikoviny-emlékérmet vett át. 1996-ban Szent Borbála-kitüntetésben részesült, majd a honvédelmi miniszter előléptette rehabüitált őrnagynak, a katonai hagyományok ápolásáért pedig Honvédelemért kitüntetést vett át.- A múlt évben életutam elismeréseként alezredessé léptettek elő. A német hadisírgondozó egyesület pedig Ezüsttű kitüntetést adott át. Legnagyobbnak a városi önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a Pro Űrbe díjat tartom. Az elismerésekkel furcsán vagyok. A kívülállók a munkásságom eredményeit látják, én pedig azt, amit nem végeztem el és ez szerénységre késztet. Az elismerésnek két fajtáját viszont nagyon kedvelem. Az egyik az, amelyet egy kisebb társaság vagy egyesület titkos szavazása ad, a másik pedig amit otthonomban, Sopronban kapok.- Mivel magyarázod máig is jellemző lendületedet, tennivágyásodat?- Nincs olyan dolog, ami ne érdekelne. A korral együtt viszont a tennivalókat szelektálni kell. Esténként nem nézek filmet, nem is hiányzik.- Tudomásom szerint Salgótarjánnal való kötődésed jelenleg is megvan.- Fiam és családja ott él. Szeretettel üdvözlök mindenkit. Szerkesztőségünk és a megyében élő vöt bányászok nevében köszönjük, hogy írásaidban soha sem feledkeztél el a nógrádi bányászokról Nemrég betökött 75. születésnapod alkalmából fogadd jó kívánságainkat! Bányászköszöntéssel: Jó szerenaét! V.K. Molnár László 14 könyvet írt a bányászatról ■ biztosan vezetsz'Vásárolj VitaMax-ot Nokia 3210-es készülékkel bruttó 34.999 Ft-ért, melyből bruttó 2.500 Ft-ot rögtön le is beszélhetsz! bruttó 5.999 Ft értékű headset! 0(915 Keresd a Vodafone hivatalos viszonteladóinál Az akció csak a korlátozott mennyiségű készlet erejéig ervenyes A készülékek csak Vodafone SIM kártyával használhatok. Egy személy maximum 2 kedvezmenyes készülékkel értékesitett VitaMAX csomagot vásárolhat evente. Az akció 2000 június 21-ig tart. *4eö, O vodafone ridnyou V ----------------------------hivatalos partner További információért hívd ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatáról és vezetékes telefonról egyaránt a 1270-rs számon. Nyári esték Gyermekkorom világából felém röppent egy emlék... Édesapám szokta mondani, hogy mikor az első békakuruttyo- lást meghalljuk, vagy ha megzen- diil az ég, nemsokára itt lesz a jó idő, vagyis üt a tavasz és utána gyorsan a nyár. Házunkhoz közel egy jó darab vadvirágos rét terült el, ahol rengeteg béka tanyázott, jó helyük vök a vizenyős területen. Sehol a világon nem hallottam olyan békazenét, olyan brekegést, mint ott. Szép vök, legalábbis nekem szép. Apán még szép vök nekem az ablakunk előtt a kerítésen kívül ültetett orgonasövény, amit a kerítés magasságától 20 centiméterrel alacsonyabbra nyírtak. Díszüetle a házunk táját és házunknak olyan városias formát adott. Ablakunk alatt vök egy kis virágoskert, tele esti violával meg mindenféle virággal, amit én lo- csolgattam esténként. Akármerre mentem, hegytetőre vagy rétre, ahonnan a házunkra lehetett látni, gyönyörködtem benne. Nekem a sok ház közt miénk vök a legszebb. Hát még az az áldást nyújtó csendes békéje. Még mintha most is hallanám, mikor apám csendes estéken az ablakban halkan fütyörészett, milyen öröm vök az nekem, mert tudtam hogy most nem beteg. Legtöbbször asztmás betegségétől szenvedett, amit még háborús fogságából hozott magával és az végig kísérte egész életén. Szokás vök nálunk ilyen szép nyári estéken, mikor mézillat, virágillat terjengett a levegőben, békakuruttyolástól hangos vök az este, vacsom után, a napi szorgos munka után, pihenésképpen az egész család kiment a ház elé, ahol az orgonasövény közt vök egy pihenőpad. Aki nem fért el a pádon, az vitt ki széket magának. Együtt vök a család. Ilyenkor esetleg elhangzott egy-egy dicséret, vagy dorgálás, figyelmeztetés mindig a helyes viselkedésre. Nem nagy mértékben, mert már mi gyermekek is tudtuk magunkat mihez tartani De szépek is voltak az ilyen esték. Sarjú- fű és esti viola illata tette varázslatossá Kisebb testvéreim még ilyenkor is futkostak, mint a kis- ckrkék. Mikor már elég vök az est szépségéből, mentünk befelé. Le- tisztálkodtunk és nyugovóm tértünk. Majdnem minden nyári esténk ilyen vök. Szerettük egymást és boldog vök az egész család. Szüléink sokat dolgoztak értünk, mi gyermekek azon iparkodtunk, hogy mivel tudunk nekik örömet szerezni Szép emlékem. De jó is volna még egy ilyen nyári este együtt. ___________________VtoVŐLBYII ÁWIÓMÉ S algótarján Mikszáth nevét viseli az ipolyvarbói iskola Névadó ünnepséget tartottak nemrégiben a határ menti településen, Ipolyvarbón, ahol a helyi magyar tannyelvű iskola felvette Mikszáth Kálmán nevét. Az eseményen megjelent Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, Szigeti László, az oktatási minisztérium államtitkára, a nagykürtösi járás vezetői és számos szklabonyai lakos, polgármesterük vezetésével. A Magyarországról érkezett vendégek között volt Praz- novszky Mihály irodalom- történész, Bacskó József, a kereskedelmi szakközépiskola vezetője és a Mikszáth Társaság pár tagja. A program szerint először az iskola képzőművészeti szakkörének kiállítását nyitották meg, amit a tanulók színes műsora követett. A névadó ünnepségen beszédet mondott Csáky Pál, aki kiemelte, hogy a szlovák állam igyekszik elősegíteni, hogy a nemzetiségek jól érezzék magukat hazájukban. Szigeti László államtitkár adta át az iskola igazgatójának a névadó oklevelet és megköszönte az intézményekben folyó kiváló nevelői munkát. A szlovák oktatási minisztérium ösztöndíjjal jutalmazta az iskola kiválóan tanuló három diákját. Praznovszky Mihály az esemény méltatásában szólt Mikszáth Kálmán itteni diákéveiről és példamutató cselekedetnek nevezte, hogy egy szlovákiai magyar tannyelvű iskolában névadó ünnepségre kerülhetett sor. Számos Mikszáth-kötetet ajándékozott az iskolának. A névadó ünnepség során leleplezték és megkoszorúzták a nagy író emléktábláját az iskola előcsarnokában, majd a diákok meglocsolták az iskola előtti parkban ültetett Mikszáth-emlékfát. Az eseményt a gyönyörű helyi népviseletbe öltözött varbói menyecskekórus műsora zárta.
