Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

2000. JÚNIUS 9., PÉNTEK M E GYEI KÖRKÉP iá Iffip BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Fórum a gyermekekért Bátonyterenyén tegnap az Ady Endre Művelődési Központban rendezték meg azt a fórumot, melynek témája a két éve életbe lépett gyermekvédelmi és gyámhatósági törvény eddigi tapasztalatainak megbeszélése volt A tanácskozáson részt vet­tek az önkormányzat és a helyi rendőrkapitányság szakembe­rei, a cigány kisebbségi önkor­mányzat képviselője, illetve a területen működő intézmények vezetői. Romhányi Gyula jegyző el­mondta, a gyámhatósági törvény új alapokra helyezte a gyermekvé­delmet, a gyámhatósági eljárást. Az elmúlt időszakban érdekes helyzet alakult ki: félreértelmezhe­tő információk jelentek meg a gyermekbűnözés vonatkozásá­ban.- Ez nem helyi, hanem orszá­gos jelenség - hangsúlyozta Romhányi Gyula. - Nem véletlen, hogy a kormány foglalkozik a bün- tethetőségi korhatár leszállításával. Településünkön korántsem ala­kult ki súlyos helyzet: tény azon­ban, hogy két család miatt a fe­szültség szinte kézzel fogható volt. De tette a dolgát a gyámhivatal, a rendőrség, a kisebbségi önkor­mányzat, az intézmények. Időn­ként ugyan zavarok keletkeztek az együttműködésben, az informá­cióáramlás esetenként hiányos volt. Ezért törekedni kell a jobb együttműködésre. Romhányi Gyula felhívta a fi­gyelmet a közelgő nyári szünetre: kiemelte, hogy a rendőrséggel, a kisebbségi önkormányzattal közö­sen ellenőrző programot kell ösz- szeállítani, a gyermekjóléti szolgá­latnak pedig programokat szervez­ni a gyerekeknek a szabad idő hasznos eltöltésére. Nagyné Szabó Marianna, a gyámhivatal vezetője a törvény rendelkezéseit ismertette röviden, illetőleg kitért arra is, hogy a gyám­ügy nem vonhat el hatáskört a gyermekjóléti szolgálattól. Ismer­tette a családba fogadás, az átme­neti nevelésbe vétel feltételeit. Hangsúlyozta azt is, hogy nem a gyámügy, hanem a területi gyer­mekvédelmi szakszolgálat mondja meg, melyik intézményben he­lyezető el a gyermek. Kulhaviné Vitkóczi Mária, az igazgatási osz­tály vezetője arfa hívta fel a figyel­met, hogy az új gyermékvédelmi törvény a hangsúlyt a családban történő nevelésre helyezte, így nem a hatósági intézkedésre, ha­nem a segítségnyújtásra alapoz. Kiemelte a gyermekjóléti szolgálat munkáját, hiszen a veszélyeztetett kiskorúval, annak családjával ők szembesülnek először. Nekik kell eldönteni azt, hogy az alapellátá­son belül tudnak-e segítséget nyúj­tani, vagy jelzik a jegyzőnek: ható­sági intézkedésre van szükség. Juhász István alezredes, Bátonyterenye rendőrkapitánya azt emelte ki, hogy a rendőrség munkája során mindig a sötétebb oldal jelenik meg. Három éve indí­tották útjára a bűnmegelőzési programot. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munka- csoportjai működnek is, de a kö­zelmúltban lemondott a gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport vezetője. Ha ez a csoport dolgoz­na, akkor nem mennének el egy­más mellett az információk. Hang­súlyozta azt is, hogy a gyámhiva­tallal jó a kapcsolat. Mint mondta, az elmúlt időszakban nem a gyer­mekkorú elkövetők száma, hanem az általuk elkövetett bűncselekmé­nyek száma emelkedett. Ennek csökkentésére, megelőzésére az önkormányzatnak, a családsegítő­nek, a gyámhivatalnak, a rendőr­ségnek együtt kell dolgozni. _____ . HEGEDŰS N YÁRI NYEREMÉNYESŐ A PALÓC NAGYKERNÉL. Tegnap Salgó­tarjánban kisorsolták a Vili. Palóc kereskedelmi napok szerencsés nyerteseit. A há­rom fődíj mellett még százötven ajándék talál gazdára azok között a vásárlók között, akik május 15. és június 3. között 2000 forintnál nagyobb értékben vásároltak a Pa­lóc Nagyker üzleteiben. A három fődij: Czene Józsefné Pétervására, Kossuth út 15., takarítógépet nyert, Tóth Péter Salgótarján, Kálmán I. út 60., egy mini hifitoronnyal gazdagodott, Tavaszi Andrea Salgótarján, Játszó út 6., egy színes televíziónak örül­het. A többi szerencsés vásárló a Nógrád Megyei Hírlap szombati számából tudhatja meg, kedvezett-e nekik Fortuna. Természetesen a Palóc Nagyker üzleteiben is kifüg­gesztik a nyertesek listáját. ■ Sietünk-e egyáltalán az unióba? Kapjanak-e szavazati jogot a határokon túl élő magyarok? Cáfolható vagy inkább alátámasztható az a vélekedés, mely szerint a Fidesz vezette kormány nem tévedésből hoz az EU- ban szalonképtelennek minősülő döntéseket? Ezeket a kér­déseket vetettük fel azon a sajtóbeszélgetésen, amelynek Ara-Kovács Attila külpolitikai és Zilahi László kisebbségpo­litikai szakértő volt a vendége a salgótarjáni Liberális Klub­ban tartott szerdai fórumuk előtt. A sajtóbeszélgetésen arra is kí­váncsiak voltunk, mi a vendégek véleménye arról, hogy szavazójo­got kapnának a külföldön élő ma­gyarok. Zilahi László kifejtette, az Orbán-kabinet ígéretei közé tarto­zik a státustörvény megalkotása, amely ma még kialakulatlan, azt A jelenlegi kormány átlátta, va­lószínű, hogy Magyarország 2006 előtt nem kerül be az Európai Unióba, ezért nem is vigyáznak azokra- a formákra, amelyeket mindenképpen be kellene tarta­nia egy csatlakozás előtt álló or­szágnak - válaszolta Ara-Kovács Attila lapunk azon felvetésére, miszerint egy nemrégiben tartott salgótarjáni fórumon az hangzott el: az Orbán-kormány azért nem siet az EU-ba, mert ott erősen kor­látozott a központi kormányzat hatalma. A szakértő hozzátette, a kormány az Európa-ellenes lépé­sek egész sorát produkálta, ame­lyek közül a legfontosabb a Schüssel-Orbán találkozó volt. A kérdés az, mit tesz majd az a kor­mány, amelyik 2002-ben átveszi a vezetést, és amelyiknek politikai­lag kell majd megtennie azokat a lépéseket, amelyeket gazdasági­lag Bokros Lajos tett meg 1995- ben - mondta Ara-Kovács Attila, hozzátéve, Magyarország helyze­te mégsem kilátástalan, ezt iga-, zolja a romániai példa. Zilahi László szerint a kormány két szék felé is törekszik, hiszen egyrészt ki akarja használni az unió adta lehetőségeket, kedvezményeket, tekintve, hogy a magyar politikai elit kimondta: az integrációnak nincs alternatívája. Eközben azonban megtörténnek azok az ügyek, amelyek nem sza­lonképesek az uni­ón belül, mint az autópálya-építés. Mint mondta, le­het, hogy tovább nő a szakadék, ha az Orbán-kor­mány marad ha­___________ t almon, eljutha­tunk arra a pontra, amikor na­gyon nehéz lesz áthidalni az unió és Magyarország közötti távolsá­got. Ara-Kovács Attila ebből a szempontból nagyon fontosnak tartja, milyen szövetségesekkel veszi körül magát a kormány, ő veszélyesnek látja, hogy a minisz­terelnök a köztársasági elnökvá­lasztás kapcsán szolidaritást vál­lalt a MIEP eddigi politikájával. Véleménye szerint ez olyan prob­lémát vetít előre, amely nemcsak Európa, de a magyarság számára is elfogadhatatlan. Képünkön balról jobbra: Zilahi László és AraKovács Attila fotó, gyurian sem lehet tudni, mit tartalmaz a je­lenleg bizottsági szinteken lévő ter­vezet. A státustörvény egyik prob­lematikus pontja a szavazati jog, adjanak-e szavazati jogot a határon túli magyaroknak, illetve ha igen, csak a környező országbeliek kap­ják-e ezt meg - ezeket a kérdéseket sem sikerült még eldönteni. Zilahi szerint ez a kérdés számos problé­mát vet fel, de véleménye szerint igen nagy politikai baklövés lenne, ha esetleg megvalósulna az elkép­zelés. Mint mondta, valószínűleg visszatetszést váltana ki a törvény a környező országokban és a hazai magyarság körében egyaránt. Ezt azzal indokolta, hogy Szlovákiá­ban, Romániában és Jugoszláviá­ban a kettős állampolgárság meg­adása illetve a szavazati jog biztosí­tása azt igazoló lépésnek minősül­ne, hogy a magyar kormány nem adta fel irredenta, visszacsa­toló törekvéseit. A belpoliti­kai életben pedig azért vált­hatna ki visszatetszést - foly­tatta -, mert ez egyoldalú jog­megadás lenne: az érintett ki­sebbség megkapná a szava­zati jogot, és ezért semmi­lyen kötelezettséget nem tel­jesítene. A magyar állampol­gár pedig joggal vetheti fel - érvelt Zilahi László -, hogy ő is rendelkezik szavazati jog­gal, de fizet például adót. Hozzátette: minden normáli­san gondolkodó magyar poli­tikus felismerheti, hogy osto- tibor baság ellentétet szítani a ma­gyarországi és a kisebbségi magyarok között. A státustörvényt kétharmados többséggel kellene elfogadnia a parlamentnek - tudtuk meg. Ara- Kovács Attila úgy véli, az ügy azért veszélyes, mert üzenetértéke van a kisebbségi magyarok számára, akik nem látják át, milyen jogi pro­cedúrák zajlanak a magyar parla­mentben, viszont leegyszerűsíthe­tik úgy: van egy jelenlegi kormány­zat, amelyik mindent meg akar ne­kik adni, és van egy másik erő, amelyik semmit. DUDELLAI ILDIKÓ Rákapcsolt megyénk ipara Előzetes számítások szerint 6,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai ter­mék (GDP) az első negyedévben a múlt év hasonló időszakához ké­pest Az ipar teljesítménye 20,7 százalékkal megugrott, a beruházá­sok 7 százalékkal gyarapodtak. A külkereskedelmi mérleg 81 mil­lió dollárral javult, a folyó fizetési mérleg hiánya 160 millió euróval mérséklődött A foglalkoztatottak száma héttized százalékkal volt több, a munkanélkülieké 2,2 százalékkal csökkent A nettó átlag- kereset 10 százalékkal növekedett, ám mivel a fogyasztói ár 9,8 szá­zalékkal emelkedett, így a reálkereset csupán 1,2 százalékkal ha­ladta meg az egy esztendővel ezelőttit Szűkebb pátriánkban dinami­kusan fejlődött az ipar az év első három hónapjában - tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Nóg­rád Megyei Igazgatóságánál. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások 28,8 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, amely 18,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ennél lénye­gesen nagyobb ütemben, 27,8%- kal gyarapodott a 49-nél több dol­gozót alkalmazó ipari szervezetek termelési értéke, amely 20 milliárd forintot tett ki. A feldolgozóipar­ban kiugróan, csaknem 30%-kal bővült a termelés. Az értékesítés 51 százaléka belföldi eladásokból, 49 százaléka exportból szárma­zott. Külön is említést érdemel a külföldi kivitel 50,7%-os növeke­dése. A mezőgazdasági földterület csaknem 1,5 %-a, 1885 hektár szenvedett ár- és belvízkárosodást az első negyedévben megyénk­ben. Ezen belül az őszi szántóföldi növények és a tavasziak szinte tel­jesen kipusztultak. A tavaszi mun­kák kezdése az esős időjárás miatt késett. A szakemberek március vé­gén minősítették az őszi növénye­ket, s úgy találták, hogy a jó minő­ségű búza alig több a vetésterület egyharmadánál, az őszi árpánál 28, a rozsnál mindössze 5 százalé­kos volt ez az arány. Az első negyedévvégén 13 ezer 800 vállalkozást tartottak nyüván Nógrádban, amely a megyék kö­zül a legkevesebb volt az ország­ban. Ám a vállalkozásoknak csak a 83 százaléka működött ténylege­sen. A működő 3552 társas vállal­kozás kétötöde a mind népszerűb­bé váló betéti társaság volt. A má­sik elterjedt gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, ezek teszik ki a társas vállalkozások egyharmadát. A társas vállalkozá­sok kétharmada három gazdasági ágban, a kereskedelemben és a ja­vításban, az ingatlanügyletekben és a gazdasági szolgáltatásban, va­lamint iparban tevékenykedik. A működő egyéni vállalkozások szá­ma 7900-ra emelkedett, a növek­mény kétharmad részben az ingat­lanügyletekkel, gazdasági szolgál­tatásokkal foglalkozók körében következett be. A „kereskedelem, javítás” gazdasági ágazat változat­lanul legnépszerűbb az egyéni vál­lalkozók körében, számuk 2100-ra rúgott március végén. Megyénkben az első negyedév­ben 18 lakásra adtak ki használat­bavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, továbbá 52 lakás építé­se kezdődhetett el. A befejezett la­kások száma egyharmadával csök­kent, az új építési engedélyeké vi­szont 8 százalékkal gyarapodott az egy évvel azelőttihez képest. A nógrádi kereskedelmi szállás­helyeken kissé bővült a kapacitás. Mindemellett az első negyedév­ben 1,9%-kal kevesebb vendég for­dult meg itt, mint egy évvel koráb­ban, az általuk eltöltött éjszakák száma pedig 12,6%-kal csökkent. A vizsgált időszakban némikép­pen, 38 ezerre mérséklődött az al­kalmazásban állók száma Nógrád­ban. Munkanélküliből 3,1 száza­lékkal kevesebbet regisztráltak. De a március végi 15,9 százalékos munkanélküliségi ráta változatla­nul a harmadik legmagasabb Ma­gyarországon. A nettó átlagkereset az országo­sat meghaladóan, 13,3 százalék­kal, 42 ezer forintra növekedett megyénkben, az elmaradás azon­ban még mindig tetemes más régi­ókhoz viszonyítva. Szűkebb ha­zánkban mind a versenyszférá­ban, mind a költségvetési szervek­nél nagyjából 7 ezer forinttal keve­sebb pénzt visznek haza havonta a dolgozók, mint az ország más szegletében élő kollégáik. ____________________________________(KOUU) A különleges megbízhatóságukról híres Toyota Dyna és Hilux kisteherautók évek óta a legnépszerűbb haszongépjárművek közé tartoznak Magyarországon. Az ergonómiai tervezésnek és az alkal­mazott csúcstechnológiának köszön­hetően Ön is megtapasztalhatja, hogy milyen a lehető legnagyobb hatékony­sággal egy valóban kényelmes munkahe­lyen dolgozni. Kedvező fizetési feltételeinkről érdeklődjön márkakeres­kedéseinkben! Munka és kényelem? Nem ellentmondás! HILUX Kedvezményes klímaakció! <^g> TOYOTA KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRAK KFT Salgótarján TEL.: 06-32-430-646

Next

/
Thumbnails
Contents