Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-08 / 133. szám

2000. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal — HAZAI TÜKÖR Nyugodt gazdatüntetés Torgyán: képtelen követelésekkel állnak elő Budapest A tervezettnél tizenöt-húsz százalékkal több gép vonult az utakra, s harminc száza­lékkal többen vettek részt a demonstráción. Az agrár­miniszter továbbra sem haj­landó tárgyalni az elégedet­len gazdák képviselőivel. A Gazdakörök közlemény­ben határolódtak el a meg­mozdulástól. Incidensek, rendbontások nélkül zajlott le a mezőgazdasági terme­lők tiltakozó megmozdulása. Teg­nap Tolna, Nógrád, Győr-Moson- Sopron, Zala, Vas, Komárom-Esz- tergom, Heves, Bács-Kiskun me­gyében tiltakoztak félpályás útle­zárással a kormányzat gazdákat ellehetetlenítő agrárpolitikája el­len. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetsége szolidaritását fejezte ki a de­monstráció résztvevőivel, de nem vett részt a tiltakozó akcióban. Az autósok türelemmel visel­ték az olykor összetorlódott for­galmat, tanújelét adva megérté­süknek. Csak szórványosan for­dultak elő incidensek - nyilat­kozta lapunknak Bereczky And­rás, a MEDOSZ főtitkára a de­monstrációt szervező bizottság budapesti központjában. A Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsége köz­leményben határolódott el a de­monstrációtól. A tüntetésen - ol­vasható a dokumentumban - nem a gazdák, hanem azok a bér­munkások vesznek részt munka­időben, a munkaadók gépeivel, akik hosszú évek óta jelentősen az átlagbérek alatt kényszerül­nek munkát vállalni. A MAGOSZ szerint a több évtizede húzódó agrárválság csak a mezőgazda­ságban megkezdett átalakulások következetes végrehajtásával szüntethető meg. Magyar Bálint, a Szabad De­mokraták Szövetségének elnöke a kilátástalanságra és elkesere­dettségre adott válaszként érté­kelte a termelők szerdai meg­mozdulását. A pártelnök szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen válságos helyzetben a me­zőgazdaság, mint a Fidesz-kis- gazda kormány alatt. Torgyán József továbbra sem hajlandó tárgyalni a tüntető gaz­dákkal. A földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter szerint nem agrár-, hanem politikai de­monstrációról van szó. Nem a gazdák demonstrálnak, hanem a kolhoz típusú szövetkezeti elnö­kök küldték utcára saját munka- vállalóikat. Képtelen követelé­sekkel állnak elő a minimálbér ügyében vagy a gázolaj adótartal­mának felemelését illetően. (A tüntetők a gázolaj jelenlegi 80 százalékos fogyasztási adó visz- szatérítésének mértékét 100 szá­zalékra kérik felemelni. - A szerk.). Az agrárminimálbér megadását - fűzte hozzá a tárca vezetője - tavaly decemberben Nagy Tamás, a MOSZ elnöke tor- pedózta meg, amelyre ő azzal vá­laszolt, hogy amennyiben a mini­málbért azonnal nem adják meg az agráriumban a munkaválla­lóknak, úgy felrúgottnak tekinti az agrárbéke-megállapodást. A transzparensekről szólva Torgyán kifejtette: vigyék a táb­lát, amíg bírják. Jó egészséget kí­ván a megmozduláshoz, de ő ha­lad tovább az agrárszerkezet át­alakításának útján. ____________________________________(ÚJVÁRI) K észül az agrárkoncepció Miniszterek a bizottságok előtt Budapest - Országház A parlamenti bizottságok­ban meghallgatott miniszte­rek többsége tegnap a költ­ségvetési pénzek felhaszná­lásának részleteit ismertette a képviselőkkel, a szociális és az egészségügyi tárca ve­zetője csak levélben jelezte, hogy hol tart minisztériu­muk átszervezése. Az agrárium és a vidékfejlesztés területén rendkívüli lemaradások vannak - jelentette ki Torgyán Jó­zsef földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter az Országgyű­lés gazdasági bizottságában. Térségfejlesztésre az uniós or­szágok tízszer többet fordítanak, mint hazánk. Az aprófalvakban élő mintegy 3-3,5 millió ember életkörülményeit javítani kell, és ez elképzelhetetlen a mezőgaz­daság, továbbá a vidék- és térség- fejlesztés összehangolt megújítá­sa nélkül - tette hozzá a tárca ve­zetője. Képviselői felvetésre reagálva a miniszter közölte, hogy a nyár végére elkészül a Széchenyi-terv- hez kapcsolódó agrárkoncepció is. Tájékoztatta a képviselőket, hogy javaslatára az aszály enyhí­tése érdekében nem kell majd vízhasználati díjat fizetniük a gazdáknak. Torgyán József meghallgatása előtt Boros Imre, a PHARE-prog- ramot koordináló tárca nélküli minisztert számolt be a bizott­ságban. A miniszter elmondta, hogy a múlt évben Magyarország mintegy 120 millió eurós támoga­tást használhatott fel, ez azonban hamarosan évente 200-220 millió euróra növekszik. ■ Az új elnök csak festést kér Mádl Ferencnek már jár a személyi védelem Megválasztásának pillanatától úgynevezett korlátozott mértékű személyi- és lakásvéde­lem, valamint hivatali gépkocsi jár az au­gusztus 4-én hivatalba lépő új államfőnek. Mádl Ferenc két hónapon belül költözik be az elnöki rezidenciára, ahol - a professzor kérésére - nem lesz jelentősebb átalakítás. Budapest Kedd délutántól „szükség szerint” óvják a fris­sen megválasztott államfőt, Mádl Ferencet a Köztársasági Őrezred munkatársai, miközben távozásáig Göncz Árpádnak teljes körű védelem jár - tudtuk meg Kardos Imrétől, az őrezred sze­mélyvédelmi főosztályvezető-helyettesétől. Au­gusztus 3-áig hivatali autó, saját sofőr és lakás­védelem is lujár neki, ez utóbbi szolgáltatás egy­előre a professzor budai, társasházi otthonára értendő. Az „őrségváltást” követően a profesz- szort megerősített védelem és nagy teljesítmé­nyű autó illeti meg. A Béla király úti kormányrezidencián rendel­kezésre álló államelnöki lakrészt Göncz Árpád kiköltözése után, körülbelül két hónap múlva foglalhatja el a Mádl család. Információink sze­rint a közel 300 négyzetméteres lakás közvetlen közelében 24 óránként váltják egymást az őrök, de videorendszer is gondoskodik arról, hogy senki se háborgathassa a legfőbb közjogi méltó­ság nyugalmát. Mint megtudtuk, Mádl nem tart igényt na­gyobb átépítésre, átalakításra, csupán tisztasági festést és takarítást kért. A mindenkori köztársasági elnököt megillető juttatásokról a közjogi méltóságok járandóságát szabályozó idei törvény rendelkezik. Eszerint az államfő a kormányfővel, a parlament elnökével és az Alkotmánybíróság elnökével megegyező, havi 494 ezer forintos tiszteletdíjat kap. A visz- szavonuló Göncz Árpádnak ez továbbra is jár, s két évig titkárságát, hivatali autóját is megtart­hatja. Ezen felül szolgálati lakás használatára is jogosult. TAKÁCS MARIANN Élesedő pedagógusbér-vita Ebben az évben csökkent a pedagógusok reálkeresete - állít­ják egységesen a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei. En­nek ellenére nem fogadják osztatlan lelkesedéssel a tárca ve­zetőjének béremeléssel kapcsolatos bejelentését. Budapest Nem teljesült az a kormányzati ígéret, amely az infláció mellett a nemzetgazdaság idei eredményé­hez igazítaná a pedagógusok jöve­delmét - véli a Pedagógusok Szak- szervezetének (PSZ) főtitkára. Borbáth Gábor szakmailag meg­alapozatlannak tartja Pokomi Zol­tán oktatási miniszter érdek- egyeztetés nélkül tett bejelenté­sét, amely a pedagógusbérek átla­gos 20 százalékos emelése mellett 10 százalékos kötelező óraszám­növelést indítványoz. Mindez a pedagóguslétszám 10 százalékos leépítését jelentheti, ami miatt az érdekvédelmi szervezet nem fo­gadhatja el a tárca javaslatát. A PSZ-szel egyetértve a Peda­gógusok Demokratikus Szakszer­vezete (PDSZ) is elfogadhatatlan­nak tartja a kötelező óraszám emeléséhez kötött béremelést. Ez a kistelepülési oktatási intézmé­nyek egy részének elhalásához, valamint tanári létszámcsökken­téshez vezethet - véli Molnár Pé­ter ügyvivő. A legtöbb óraszám­ban tanított matematika és ma­gyar kivételével az összes többi tantárgyat tanító pedagógus olyan helyzetbe kerülhet, hogy a 10 százalékos kötelező óraszám- emelést - önhibáján kívül - nem tudja teljesítem. Különösen a fa­lusi iskolákban, vagy bizonyos speciális szakiskolákban oktatók maradhatnak állás nélkül. Az Oktatási Minisztérium ille­tékese tegnapi sajtótájékoztató­ján cáfolta, hogy a tárca javaslata burkolt létszámleépítést takar. Szándékaik szerint csupán a pe­dagógusok oktató- és egyéb mun­kája közti arány változna. A mi­nisztérium által közölt kereseti viszonyok sem egyeznek a peda­gógus szakszervezetek által kö­zölt adatokkal. A tárca szerint je­lenleg egy általános iskolában ok­tató 83 ezer, a középiskolában ta­nító átlagban 97 ezer forintot ke­res. A szakszervezetek szerint vi­szont ezeknek az összegeknek alig több mint a felét keresik a pe­dagógusok. HORVÁTH MAGOLNA Az ellátás alanyi jogon jár Avagy: mire kell a tb-kártya? Kevesen tudják, hogy 1999. január 1-je óta az ingyenes egészségügyi ellátás alanyi jogon jár valamennyi magyar ál­lampolgárnak. Aki tehát járulékfizetés híján „fedezetlen” tb- kártyával jelenik meg az orvosnál, attól sem tagadhatják meg a térítésmentes gyógykezelést. Budapest Donkáné Verebes Évától, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár (OEP) finanszírozási főosz­tályvezetőjétől megtudtuk, hogy a társadalombiztosítás által fedezett egészségügyi ellátás akkor is meg­illeti a magyar állampolgárt, ha egyetlen fillér tb-járulékot sem fi­zet. A rendelőkben, a kórházak­ban, illetve a betegszállításoknál nem azért kérik a tb-kártyát a be­tegektől, hogy azokat ellenőriz­zék, hanem a társadalombiztosí­tási azonosító jel (taj-szám) miatt. E nélkül ugyanis nem tudnak el­számolni az egészségpénztárral. Az OEP szakembere szerint a kezelőorvos nem tudhat arról, hogy melyik betege után nem fi­zetnek járulékot. Ha valaki újon­nan kér a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnál taj-számot illetve tb-kártyát, ak­kor sem kell igazolnia a járulék- fizetést. Sürgős, életveszélyes állapot esetén még a tb-kártya sem szük­séges az orvosi ellátáshoz. A ke­zelés után viszont 15 napon belül be kell mutatni az elszámoláshoz nélkülözhetetlen taj-számot. Aki ezt nem teszi meg, illetve akiről kiderül, hogy nem magyar állam­polgár, annak kiszámlázzák az egészségügyi ellátás fejében kifi­zetett összeget. 1999. január 1-je óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szedi be a társadalombiz­tosítási járulékot. A nem fizetők­kel szemben épp úgy járnak el, mint az adófizetés terén „feledé­kenyekkel”. A járulék-folyószám­lák egyeztetése 1999 óta tart, mi­vel a társadalombiztosítás infor­matikai rendszere korábban nem tudta megfelelően kezelni a járu­lékbefizetéssel kapcsolatos ada­tokat. NÉMETH ZSUZSA HELYETTESJELÖLÉS. A szó cialista párt országgyűlési kép­viselőcsoportja következő ülé­sén mérlegeli, hogy milyen esé­lye van a megválasztásra jelölt­jének, Takács Albert alkotmány- jogásznak az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének posztjára. A Göncz Árpádnál tartott tegnapi egyeztetésen az MSZP-n kívül minden frakció jelezte, hogy megszavazná a Gönczöl Katalin országgyűlési biztos által is ja­vasolt Margitán Évát. NŐVÉRPANASZ. Az állampol­gári jogok országgyűlési biztosa arra kérte az egészségügyi mi­nisztert, hogy vizsgálja felül a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek járványügyi helyzeté­nek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat. Az ombudsman azután fogalmazta meg kérését, hogy a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának nővérei panasszal fordultak hozzá, mert a kórház vezetése kötelezte őket egy HIV-pozitív beteg teljes kö­rű ellátására. FELSŐOKTATÁS. Tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt a felsőoktatásban továbbtanuló fiatalok aránya, de az oktatási tárca terveiben az szerepel, hogy minden korosztály fele kapjon valamilyen felsőfokú képzést. Erről Pokorni Zoltán oktatási miniszter beszélt az Egészségügyi Felsőoktatási Ifjú­sági Bizottság (EFIB) által szer­vezett tanácskozáson. Át kell alakítani a felvételi rendszert, új beruházási programokat valósí­tanak meg, növelni fogják a kol­légiumi és könyvtári férőhelyek számát. BÜNTETŐPONTOK. Újabb parlamenti bizottság utasította el a közlekedési büntetőpont- rendszerről készült törvényja­vaslatot. A gazdasági bizottság után az emberi jogi is általános vitára alkalmatlannak találta a tervezetet. Az indítvánnyal szemben valamennyi párt kép­viselői aggályokat fogalmaztak meg, bár abban elvben egyetér­tettek, hogy valamilyen pont- rendszer kell. Ugyanakkor min­den hozzászóló úgy vélte, hogy a mai Magyarországon a korrup­ció melegágya lenne a törvény bevezetése. VALLÁSOS IFJÚSÁG. A kato­likus, a református és az evangé­likus egyház együttműködésé­ben Ökumenikus Ifjúsági Iroda kezdte meg működését Buda­pesten. Az iroda célja, hogy elő­mozdítsa a történelmi egyházak ifjúsági szervezeteinek kapcso­lattartását a társadalommal, a különböző kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel. A központ tevékenységét a szerve­zők szeretnék minden magyar- országi keresztény közösségre kiterjeszteni. ______________ji F OTÓSOROZAT KÍNÁRÓL. Chochol Károly fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás tegnap a budapesti Kondor Béla Közösségi Házban. A művész a távoli ország műemlékeit és az ott élő emberek minden­napjait megörökítő képeit a Fotóhónap 2000 rendezvénysorozat keretében tárja a közönség elé. ________ ____FOTÓ! FEB/KÖRMENDI IMRE M egújulnak a vidéki stadionok Húszmilliárdot szánnak a pályák korszerűsítésére Elkeserítő állapotban vannak a hazai labdarúgó-stadionok, ezért a kormány a vállalkozókkal összefogva azt szeretné el­érni, hogy öt éven belül nálunk is nemzetközi színvonalú sportlétesítmények várják a szurkolókat. Budapest - ISM A bajnok Dunaferr csapata szá­mára azonban öt év túl hosszú idő, pályájukat most azonnal fel kellene újítani, különben nem tudják Dunaújvárosban lejátszani idei nemzetközi mérkőzéseiket. A legjobb focicsapatok számíthat­nak arra, hogy néhány éven belül felújítják stadionjaikat - mondta el lapunknak Dénes Ferenc, az If­júsági és Sportminisztérium (ISM) helyettes államtitkára. A fővárosi szurkolók mellett, így sok vidéki focibarát is jobb körülmények között drukkolhat kedvencének. A siker érdekében az ISM folyamatosan egyeztet a Hivatásos Labdarúgók Alszö- vetségével, amely jelenleg az in­tézmények állapotának felméré­sét végzi. Csak a vizsgálatokat követően derülhet ki, hogy me­lyik stadionra pontosan mennyit kell költeni, ám az már most lát­szik, hogy az átépítésekbe leg­alább húszmilliárd forinttal kell beszállnia az államnak. Nem képzelhető el a program sikere a magántőke bevonása nélkül, aminek aránya ugyan még nem tisztázott, de - amint a helyettes államtitkár kifejtette - egyre na­gyobb a hazai és külföldi vállal­kozók érdeklődése. A befektetők abban remény­kednek, hogy más országokhoz hasonlóan végre nálunk is jó üz­letté válhat a foci. A stadionok fel­újítása természetesen nem azt je­lenti, hogy minden csapatunknak az angolokéhoz hasonló sport- centruma lesz, a központi támo­gatási keret ugyanis összesen egyetlen ilyen létesítmény meg­építésére volna elegendő. Egyelő­re az a cél, hogy a jelenleg elha­nyagolt épületek megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak. A nagy kérdések közé tarto­zik, hogy ki lesz a gazdája a megújult pályáknak? Elképzel­hető, hogy vidéken továbbra is az önkormányzatok tulajdoná­ban maradnak, de - akárcsak Angliában - magánkézbe adásuk sem kizárt.- W-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents