Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-07 / 132. szám

„Uj lámpás” Baglyason Szinte balettosan könnyed, kecses a járása, a mosolygó szempár derűt áraszt. Szeré­nyen halk, és mégis határozott Ibolya óvó néni - így szólítják őt, aki sok-sok pedagógiai, ne­velői feladatot is sikerrel oldott meg. Most egy újabb oldaláról mutatkozott be. A közelmúlt­ban rendezett hatodik baglyasi napok programsorozatának fő­rendezője volt (egyébként a Baglyasalja Barátainak Köre el­nevezésű civil szervezet újdon­sült elnöke). Tette a dolgát, so­kan keresték, szólították - Ibo­lya hol van? Ibolya itt van, Ibo­lya a másik teremben van. Tár­gyalt, intézkedett hol itt, hol ott, és a nagy forgatagban ha keresték, mindig megtalálták. Nem emelte fel a hangját, pe­dig ha kellett székeket tett odébb, konferált, megnyitotta a következő programot, fogadta a vendégeket, művészekkel tár­gyalt, teknősöket indított ver­senyfutamra, színpadra ült, szerepelt fáradhatatlan volt. Ta­lán csak a többedik napon este láttam a szemei sarkában egy kis fáradtságot és mégis a mun­káról, a tennivalókról beszélt.- Nem kell írni rólam! - mondja, én még tanulóvezető vagyok a baglyasi rendezvény Hozzávalók: 1,5 kg-os csirke, só, 1 mokkáska­nál bors, 15 dkg vaj, 20 dkg húsos angolszalon­na, 20 dkg gyöngyhagyma, 20 dkg apó sampinyon gomba, 2 gerezd fokhagyma, 2 dl burgun­di vörösbor, 1 kiskanál étkezési búzakeményítő, 1 csokor petre­zselyemzöld, 4 szelet kenyér. A csirkét nagyobb darabokra vágjuk, és forró vajban átpirít­juk. Közben a húsos szalonnát vékony csíkokra vágjuk, kevés vajban megfuttatjuk, majd a élén és többszörösen az vagyok a százakat, ezreket mozgató rendezvényen. Mégis írni kell, mert úgy látom és velem együtt többen, hogy ő Gárdonyi értel­mében is „lámpás”. Az új lám­pás, amiből, akikből nagy hi­ány van napjainkban. Az óvoda vezetése mellett minden kor­osztálynak akar „adni”, látja ér­telmét, a közösség erejét. Híres az óvodája a kézmű­ves táborokról, s ha lendülete nem csökken, s miért csökken­ne, a baráti kör járt útja újabb utakat tapos a baglyasi városré­szen. Jó érzékkel keresi a segí­tőket, vagy a dolgozni akarók őt. Kölcsönös a viszony. Az első nagy vállalkozás, a vizsga kitű­nően sikerült és amit nem fe­ledhetünk, hogy a baglyasi vál­lalkozók is mélyen a zsebükbe nyúltak. így teljes a harmónia. A jó hangszerelés akkordjai fíil- bemászóan kellemes dallamo­kat hoztak. Egy jelenségről szóltam, amely jó volna ha sok­sok követőre találna és nem­csak példaként emlegetnék. A pedagógus nevelőtevékenysé­gét az intézmény kapuja ne zárja, a „lámpások fényei” pásztázzák be a környezet egé­szét! KÁLOVITS GÉZA csirkéhez tesz- szük. A vissza­maradt vajban átpirítjuk a gyöngyhagymát és a gombát, és azt is a húshoz adjuk, az össze­zúzott fokhagymával együtt: A csirkedarabokat kivesszük a ser­penyőből, és tálalásig melegen tartjuk. A ragut felöntjük vörös­borral, kissé felforraljuk, majd a kevés vízzel elkevert étkezési búzakeményítővel besűrítjük. Jól felforraljuk, kis vajdarabkák­kal dúsítjuk. Receptajánló Burgundi csirke Nagyobb kihívás a vidéki orvosi munka Családjában többgenerációs múltra tekint vissza a gyógyítás Tavaly október elsején új háziorvos érkezett a mátraaljai kis faluba, SzurdokpUspökibe. Ez önmagában még nem lenne szokatlan, de ha azt is hozzátesszük, hogy dr. Sós Natália a fővárosból költözött ide, érdekesnek tűnik. A gyakorlat ugya­nis azt mutatja, hogy ebből a megyéből inkább elmennek az emberek olyan településekre, ahol jobbak a lehetőségek. A fiatal doktornő édesanyja orosz nemzetiségű, ő is Moszk­vában született, ötéves koráig ott éltek, majd Budapestre köl­töztek. A családban többgenerációs múltra tekint vissza az orvoslás, hiszen édesapja, nagyapja bel­gyógyász, a nagymama gyer­mekorvos, férje anesztezioló­gus, intenzív terápiás orvos, aki ma aktívan mentőzik. Egyedül édesanyja „lóg ki” egy kicsit a sorból, hiszen ő zenész, a Zene- akadémia docense. Hegedűs­ként játszott a Fesztiválzene­karban. Dr. Sós Natália az egye­temi évek alatt ismerkedett meg férjével, aki szíriai származású: előbb barátság, később szere­lem, 1996-tól pedig házasság fű­zi őket össze, amelyből három évvel ezelőtt kislányuk szüle­tett.- Az egyetem után rezidens­képzés következett - mondja dr. Sós Natália. - Ez 1994 óta kötött program szerint zajlik: 1 év bel­gyógyász osztályos gyakorlat, amelyet a Kútvölgyi kórházban töltöttem, egy héten egyszer a VII. kerületben háziorvosi pra­xisban folytattam gyakorlatot. Mentorom, dr. I.iptay Márta kö- ' vetendő példaként áll előttem. Itt nem volt más dolgunk, mint figyelni, a háziorvos-mentor irá­nyításával megtenni a szakmai előre lépést. Az első év végén egy hónapig helyettesítjük a mentort, amely- .nek az a célja, hogy megismer­jük a betegeket, ők is megismer­jenek bennünket. így a nyarat Dr. Sós Natália önálló mun­kával tölt- h e t j ü k , amely azt is jelenti, hogy a kö­vetkező év­ben már vannak sa­ját rendelési idők. Dr. Sós Natália már ötéves korá­tól orvos akart lenni, már az isko­lában is a bi­ológia érde­kelte. Nagy kudarcként ________________ é lte meg, hogy első nekifutásra nem sikerült a felvé­teli az orvosi egyetemre, ezért a Merényi Gusztáv kórház köz­ponti laboratóriumában helyez­kedett el laborasszisztensként. Másodszorra azonban már sike­resen vette az akadályt, teljesült szíve vágya. Az egyetem ötödik évében vá­lasztható fakultációként a házi - orvosi szakot választotta, amely akkoriban újdonságnak számí­tott. Arnold Csaba profesz- szorhoz került.- Egyszerűen elvarázsolt az embercentrikusság, az, hogy egy életen át nyomon követhető a beteg - indokolja választását.- A kórtörténet, a családtörténet egy képbe áll össze. A szakvizs­ga visszaadta a rangját is, amely a korábbi években a kórházi or­voslással szemben eléggé hát­térbe szorult. Ma már újra meg­van a háziorvosnak a szakmai presztízse. Több lehetőséget lá­tok, mint a korábbi években, jobban bele- viheti az em­ber a saját ar­culatát. Per­sze, gondok is vannak, lolok itt a tb-re, azaz nincs financi­álisán moti­válva a házi­orvost mun­ka. Az a mun­ka, amely vi­déken sokkal nagyobb ki­hívást jelent, mint a város­ban, hiszen a betegek sem ■ szeretik, ha sokat küldöz­getjük őket. Kihívásban, felelősségben sok­kal nagyobb, de gazdagabb si­kerélményben is. Kétségtelen, az is közreját­szott a vidék választásában, hogy a főváros zaklatott, rossz levegőjű környezet egy kisgyer­mekes család számára, a vidék sokkal többet tud nyújtani egy gyermek számára. Nemcsak a jó levegőre gondolok, hanem az emberek közvetlenségére is. Bu­dapesten egyébként is nehéz volt az elhelyezkedés, úgyhogy amikor olvastam a pályázati fel­hívást, lejöttünk, körülnéztünk a férjemmel, és úgy döntöttünk, megpróbálom. Több mint tíz jelentkező volt, mindenkivel elbeszélgettek, és ez nemcsak olyan „rutinszerű” beszélgetés volt, éreztem, hogy ezeket az embereket tényleg ér­dekli a sorsunk. Nagyon örül­tem, amikor engem választot­tak. A doktornő elmondta azt is, hogy semmiféle gondjuk nem volt a beilleszkedéssel. Csak az az egy problémájuk volt, hogy csak egy autóval rendelkeztek, azzal pedig a férje jár naponta Hatvanba. De a nővér jóvoltából ezt is áthidalták, aki nagyon készsége­sen elvitte mindenhová. Nem érzik magukat egyedül sem, hi­szen egyrészt a falubeliek na­gyon megszerették a családot, másrészt a barátok megmarad­tak. Sós Natália szerint az igaz ba­rátságok nem a távolságon múl­nak, erre bizonyíték az is, hogy szinte minden hétvégén elláto­gat hozzájuk valaki, vagy éppen ők mennek látogatóba.- Amikor idejöttünk, egyből vásároltam egy EKG:t, de még sok minden kellene. így például egy újraélesztő táska, amely vi­déki viszonylatban nélkülözhe­tetlen, idővel szeretnék egy 24 órás vérnyomásmonitort is vásá­rolni diagnosztikus célból. Szükségesnek tartom minél több vércukor meghatározó ké­szülék beszerzését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Na­gyon jó viszony alakult ki a nő­vérkével, az írnokkal, a számító- gépes adatbázist már feltöltöt- tük,'' szeretnénk gépre vinni a szűréseket, gondozásokat is, amelyeket még alaposabban kell megszervezni. A polgármester úrralkivátó a kapcsolat. Ő igazi lokálpatrióta, aki imádja a faluját, éppen ezért mindenben partner, ami a tele­pülés javát szolgálja. HEGEDŰS ERZSÉBET A nők évszázada (8.) Hetedik tétel: Nóra kitörését a pénzügyi babaházból főként Nóra gátolja Hiába ismeri meg minden nő az eddig áttekintett folyama­tokat és összefüggéseket, ha azután sem tesz semmit a növekvő pénzügyi veszélyek elhárítása érdekében. Ha minden egyéb tekintetben ugyan függetlenségre vágyik, de a pénzügyeket mégis ráhagyja a férjére, barátjára, apjára, fiára. A legnagyobb veszélyt a nők pénzügyeire maguk a nők jelentik, ha ragaszkodnak múlt századi pénzügyi bei degződéseikhez. A nők gon­dolkodásának követnie kell a női életciklusok és élet- modellek gyökeres változá­sait, amelyek az utóbbi évtizedekben alapvetően föl­forgatták a nők helyzetét és megváltoztatták a klasszikus női szerepeket. A női életmódéi lek változásai Sok megdöbbentő adat jelzi a nők életének hatalmas változá­sait akárcsak anyáikhoz és nagyanyáikhoz képest is. Az el­ső változás a házasságkötések számának gyors csökkenésében ölt testet: egyre több Nórát hagynak pártában. A házasságkötések 30 év alatt kevesebb, mint felére csök­kent számának tükrében a válá­sok számának növekedése még riasztóbbnak látszik: nem elég, hogy egyre több Nórát hagynak pártában, a férjezett Nórák kö­zül is egyre többet hagynak el. A fenti szomorú adatsorok 1000 lakosra vetítve még szomo­rúbbak lesznek: a házasságkö­tések száma fél évszázada meg­állíthatatlanul csökken, miköz­ben a válások száma 20 éve sta­bilan növekszik. E két folyamat kölcsönösen fölerősíti egymás negatív hatásait, mintha két, egymás felé száguldó autó fron­tális karambolja következne be. S aki egyszer magára maradt - akár azért, mert nem ment férjhez, vagy megözvegyült, vagy elvált - az riasztóan nagy valószínűséggel magányos is marad: az újraházasodási esé­lyek 40 éves kor felett közelíte­nek a nullához. A hajadon, el­vált és özvegy nők hatalmas tö­megeit várhatja a programozott magány. Különösen akkor kap­hat a szívéhez az ember, ha a nem házasságban élő felnőtt női kti osztályok íétszámát a házas­ságban élő nőkéhez viszonyítja. A harminc évesnél idősebb nők között közel kétszázezren haja- donok maradtak, több, mint nyolcszázezren özvegyek lettek és 415 ezren elváltak, azaz ösz- szesen majdnem másfél millió nő él férj nélkül, miközben há­zasságban alig többen, kétmilli­ónál is kevesebben élnek. Vagyis az érett nőknek mindössze 57 százaléka él há­zasságban, a többiek nagy esél­lyel férfi nélkül élnek. Mind­ezek természetes következmé­nye, hogy egyre több nő neveli egyedül a gyermekeit, harminc évvel ezelőtt még csak az ösz- szes család 9 százalékából hi­ányzott az apa, a század végére ez az arány a 14 százalékhoz közelít, s már közel 400 ezer csonka családot ölel föl! Természetesen nem csupán elvált vagy özvegy hölgyek al­kotják gyermekeikkel - és sze­rencsés esetben élettársukkal vagy tartósabb barátjukkal - az ilyen családokat, hanem azok a hajadonok is, akiknek gyermeke házasságon kívül született. Az ő arányuk is szédítő iramban emelkedik. Húsz évvel ezelőtt még csak a gyermekek 7 száza­léka született házasságon kívül, 1998-ban viszont már több mint 26 százaléka! Vagyis minden negyedik gyermek nélkülözni kénytelen a házasság érzelmi, anyagi és jogi biztonságát - leg­alábbis a nem szabályozott kap­csolatokénál kisebb bizonyta­lanságát. Ezek a folyamatok nyilvánva­lóan átalakítják a társadalom fi­nom szerkezetét. Az adatok tük­rében a hagyományos család­modell Magyarországon egyál­talán- nem látszik már vonzó­nak, s különösen nem az egy házasság és három gyerek múlt századi eszményképe. Egy másik társadalom Nóra hét új tételének tükré­ben egy másik társadalom lát­szik kirajzolódni, mint amit ed­dig ismerni véltünk. Ebben a társadalomban a nők szerepe tökéletesen megváltozott: egy­részt jóval erősebbek és befo- lyásosabbak, másrészt jóval tö­rékenyebbek és kiszolgáltatot­tabbak lettek. Pénzügyi szem­pontból ebben az új társada­lomban egy dolog bizonyossá vált: a nőknek új paradigmára van szükségük. A nők évszáza­dában egy nőnek mindenkép­pen meg kell teremtenie a saját vagyonát, amely biztosítja szá­mára hosszú élete legutolsó napjáig és szerettei önálló élet­kezdéséig az emberhez méltó ellátást mindannyiuk számára. Ezt a vagyont vagy a férjével együtt kell megteremtenie, vagy férj nélkül. A vizsgált jelenségek alapján a nők egyre nagyobb hányadá­nak növekedni fog a vagyona ebben az évszázadban. A va­gyont azonban gondozni kell, különben tönkremehet, mint a gondozatlan pázsit. A nőknek egyre inkább el kell gondolkod­niuk a vagyonmenedzselés ösz- szetett kérdésein. Pénzügyi programra van szükségük, amelynek révén tudatosan irá­nyítják vagyonteremtési folya­mataikat, nehogy előbb fogyjon el a pénz, mint az élet. Az eddigiekből egyenesen következik, hogy a nőknek na­gyobb szükségük van pénzügyi tervre, mint a férfiaknak. Sem­miképpen sem ücsöröghetnek tovább múlt századi illúziók foglyaként virtuális babaházak­ban. Kibontakozó tehetségük és hosszabb életük miatt mind több a veszteni valójuk, amely­nek veszélyét csak tudatos ter­vezéssel és a vagyonteremtési program következetes végrehaj­tásával háríthatják el. Amit a nők igazán akartak, azt mindig meg tudták szerez­ni. Amit igazán megszerettek volna venni, arra mindig kerí­tettek pénzt. A nők évszázadá­ban csak annyi változott, hogy mostantól a nőknek igazán akarniuk kell saját vagyonuk megteremtését is. A szüfrazsett felelőssége Ennek első lépése a gondol­kodás hagyományos mintázatai­nak megváltoztatása: a pénz­ügyi paradigmaváltás. Miben állt Nóra eddigi para­digmája? Mindig csak annyit tett félre hosszú távra - életbiztosí­tásra, nyugdíjbiztosításra, nyug­díjpénztárakba -, amennyi ma­radt, miután a család minden fo­lyó kiadását kifizette. így nyil­vánvalóan többnyire csak fillé­rek jutottak ilyen célra. A jövő ködbe veszett, a férfiak halogató gondolkodása meghatározta Nóráét is. Ez volt a babaház mentalitása. Milyen lesz Nóra új pénz­ügyi paradigmája? Mostantól nem azt fordítja a jövőbeni ki­adások fedezetének megterem­tésére, ami marad, miután az összes jelenlegi kiadást kifizet­te, hanem éppen fordítva: csak azt fizetheti ki a jelenlegi kiadá­sokra, ami marad azután, hogy a jövőbeni kiadások fedezetére a pénzügyi programjában ki­számított mennyiségű pénzt befektette. Ennek a paradigmának kell általánossá válnia, különben a nők helyzetét meghatározó nagy változások törvényszerű­en előidézik az időskori pénz­ügyi összeomlást. Az új para­digmának terjednie kell a nők körében: minél többen és minél előbb ismerik föl a jövőjüket anyagi szempontból biztosító önálló vagyonteremtés szüksé­gességét, annál biztonságosab­ban vághatnak neki a nők év­századának. Az új paradigma terjesztése a pénzügyi szüfrazsett központi küldetése. Működési lehetősé­geit az ismertetett folyamatok te­remtik meg és mélyítik el. Hogyan járulhat hozzá egy biztosító társaság a pénzügyi szüfrazsett mozgalom küldeté­sének sikeréhez? Úgy, hogy egy­fajta pénzügyi divatbemutató keretében bemutatja a babahá­zat végleg elhagyó Nóra számá­ra a legszebb ezredfordulós va­gyonteremtési modelleket. Zárótétel Új korszak nyitányát éljük mindannyian. A nők évszázada kezdetét vette. Minden megvál­tozott körülöttük: a jogaik, a kö­telezettségeik, az esélyeik, az ál­lásaik, a keresetük, a vagyonuk, a szerepeik, a társadalmi közeg, a kultúra, a politika - talán még a férfiak is. Egyetlen dolog bizo­nyosan nem változott, sőt! A nőknek továbbra is okosabbnak kell lenniük a pénzügyekben! * (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents