Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Minimálbér-átlagbér arány Európai Szociális Karta Bizonyos esetekben 60 százalék helyett az átlag- kereset 50 százalékát meghaladó minimálbér is elfogadható az Európai Szociális Karta teljesí­tését értékelő Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottsága állásfoglalása szerint - hangzott el a tájékoztatás a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumban. Ekkor viszont figyelembe kell venni az adott or­szág gazdasági helyzetét, illetve a kereseten kívü­li juttatásokat. Egyébként a 60 százalékos arányt tartja teljesítendőnek a testület, míg Magyarorszá­gon az arány 30 százalék körül van. Magyarország még nem ratifikálta a karta erre vonatkozó negye­dik cikkelyének első bekezdését, amely nem konkrét minimálbér-átlagbér arányról szól, ha­nem kimondja, hogy a munkavállalóknak és csa­ládtagjaiknak joguk van a tisztes életszínvonalat biztosító munkabérhez. A Szociális Jogok Európai Bizottsága, korábbi nevén a Független Szakértők Bizottsága már az el­ső felügyeleti munkája során jelezte a tisztes díja­zás eszméjének relatív, államonként változó, a he­lyi gazdasági, szociális feltételektől függő mivol­tát. Ezt követően az Európa Tanács és az OECD ta­nulmányainak alapján fogalmazták meg, hogy a minimálbérnek legalább az átlagkereset 68 száza­lékát kell elérnie. Később 1998 végén egy újabb ál­lásfoglalásban ezt az igényt 60 százalékra mérsé­kelték, hozzáfűzve, hogy bizonyos esetekben 50 százalékos arány is elfogadható. Magyarország az 1991-ben aláírt Európai Szoci­ális Karta 12 cikkelyét a múlt évben ratifikálta. Ezek közé, bár azt a szakszervezetek erőteljesen szorgalmazták, nem került be az említett 4-es cik­kely. Az aláíró országoknak a 19 cikkely közül mi­nimálisan 10-et kell megerősíteni. Ezek közül ötöt kötelező a hét, úgynevezett lényegi cikk közül ki­választani. További öt kiválasztása tetszőleges. Magyarország e nem kötelező cikkek közül öt he­lyett hetet választott ki ratifikálásra. A lényegi cikkelyek közül megerősítette azokat, amelyek a munkához való jogra; a szervezkedési jogra; a bér­alkuhoz való jogra; a szociális és egészségügyi se­gítségre való jogra vonatkoznak, valamint vállalta azt is, amely biztosítja a családok lehetőségét a szociális, jogi és gazdasági védelemhez. A hét lé­nyegi cikkely közül nem vállalt kötelezettséget a társadalombiztosításhoz való jogra, valamint a be­vándorló munkások és családtagjaik védelmére és segítésére vonatkozó cikkelyek teljesítésére. A Vodafone eredményei A brit Vodafone AirTouch plc mobilszolgáltató adózás előtti és egyéb tételek nélküli profit­ja (EBIDTA) 3,95 milliárd font volt a márciussal véget ért üz­leti évében. Az előző évben ez az eredmény 3,046 milliárd font volt. Ez konszolidált ered­mény, de csak a társult cégek­ben való Vodafone-részesedés arányában. Az eredmény meghaladta az elemzők várakozását: az átla­gos jóslat 3,8 milliárd font volt. A szokásos tevékenység ered­ménye 2,154 milliárd fontra nőtt az előző évi 878 millióról. Ez részvényenként 4,71 penny­nek felel meg, az előző évi 3,77 penny után. Ebből a márka ér­tékét és a rendkívüli tételeket beszámítva részvényenként 1,8 penny adódik, az előző évi 4,12 penny helyett. A minapi londoni közlemény szerint a Vodafone részvényenként 1,335 penny osztalékot fizet, 5 százalékkal többet az előző évi 1,272 pennynél. A jelentés szerint a vállalat rohamléptekkel fejlődött, mióta tavaly júniusban összeolvadt az amerikai AirTouch Communications Inc.-del. Az ügyfelek száma világszerte 39,1 millió volt részesedésarányo- san, 54 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Nagy-Bri- tannián kívül Európában, a Kö­zel-Keleten és Afrikában 71 százalékkal nőtt az előfizetők száma, 15,6 millióra, a műkö­dési profit pedig 34 százalék­kal 1,321 milliárd fontra emel­kedett e térségekből. Az Egye­sült Államokban és a csendes­óceáni térségben 14,7 millió előfizetőjük volt az üzleti év vé­gén, 45 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Nagy-Bri- tanniában az egy előfizetőre jutó bevétel évi 305 fontra csök­kent az előző évi 378 fontról, mert mind többen használják a feltölthető kártyákat. A France Telecom megvette a brit Orange-ot Az ügylet értéke 43,2 milliárd euró Az állami többségi tulajdonban lévő francia távközlési vál­lalat, a France Telecom bejelentette, hogy megvásárolja a nagyságra harmadik brit mobiltelefon-szolgáltatót, az Orange-ot, és ezzel elfoglalja az európai mobilpiacon a má­sodik helyet. Az ügylet értéke 43,2 milliárd euró, zárását legkésőbb augusztusra tervezik. A tranzakció - a legnagyobb a France Telecom történetében - az Orange több mint 6 millió előfizetőjét egyenként 6,741 euróra értékeli. A France Tele­com készpénzben és részvény­ben fizet a tulajdonosnak, a brit Vodafone-nak, a legna­gyobb európai mobilszolgálta­tónak. A vételár összetevői: 22.2 milliárd euró készpénz, 18.2 milliárd euró új részvény, amelyet ez alkalomból bocsát ki a France Telecom - így a Vodafone kis híján 10 százalé­kot szerez a France Telecom­ban -, továbbá az Orange 2,9 milliárd eurós adósságának át­vétele. A Vodafone az év elején sze­rezte meg a német Mannesmann távközlési és ipari csoportot, és vele az Orange-ot, amelyet tavaly ok­tóberben a Mannesmann fel­vásárolt mintegy 30 milliárd euróért. Az Orange értékét az­óta növelte, hogy az áprilisi ár­verésen megszerezte az egyik UMTS-koncessziót Nagy-Bri- tanniában. Az áprilisi árveré­sen a France Telecom is in­dult, a 25 százalékos tulajdo­nában lévő NTL Mobile-t tá­mogatva, de alulmaradt. A brit árverésen az Orange-on kívül koncessziót szerzett a Vodafone is, továbbá a One20ne mobilszolgáltató, amely a Deutsche Telekomhoz tartozik. Az Orange átvételével a France Telecom a brit mobil­piac több mint 20 százalékát szerzi meg. Az EU versenyfel­ügyelete csak akkor engedé­lyezi a Mannesmann bekebe­lezését a Vodafone-nak, a leg­nagyobb európai mobilszol­gáltatónak, ha megválnak az Orange-tól. A Vodafone közel 180 milliárd eurót fizet a Mannesmannért. A francia szolgáltató új vál­lalatot létesít, amelyben az Orange-ot összevonja hazai mobilszolgáltatójával, az Itinérisszel, és egyéb, nem­zetközi mobilszolgáltatási vállalkozásaival, összesen 30 millió előfizetővel. Az így lét­rejövő cég, a New Orange részvényeit idén év végén, vagy jövő év elején viszik tőzsdére Londonban, Párizs­ban és New Yorkban. A kibo­csátás hozamából - körülbe­lül 14 milliárd euróra számíta­nak - a France Telecom majd vissza akarja vásárolni részvé­nyei egy részét a Vodafone- tól. A Vodafone betársulása után a francia állam részese­dése a mostani 61 százalékról 54 százalékra csökken a France Telecomban, de a cég, mint elnöke, Michel Bon mondta, vállalta, hogy két éven belül a Vodafone kezén lévő összes részvényét vissza­vásárolja. A France Telecom részvé­nye a hét elején csak egy szá­zalékkal emelkedett az előre kiszivárogtatott hírekre, de elemzők szerint hosszabb tá­von jót fog tenni neki a nem túl drágának tartott brit bevásár­lás, miután évekig kísérletezett a német piacra való behatolás­sal, kereszttulajdonlásos szö­vetségben a Deutsche Telekommal - ám ez a próbál­kozás végül meghiúsult, mert a végül Olivetti-tulajdonba ke­rült Telecom Italia felvásárlása körül a France Telecom és a Deutsche Telekom összeve­szett. Tavaly a France Tele­comnak nem sikerült megsze­reznie az E-Plus német szolgál­tatót sem, az a holland KPN-é lett. Elemzők szerint az EU ver­senyfelügyelete támogatni fog­ja a France Telecom Orange- ügyletét, mert így egy nagy együttes keletkezik, és na-, gyobb az esély, hogy behozha­tó a Vodafone versenyelőnye, mintha az Orange-ot is a KPN vagy az amerikai MCI WorldCom szerezte volna meg, amelyek ugyancsak ver­senyben voltak érte. Az Orange-ügylethez a-France Te­lecom 32,1 milliárd euró kon- zorciális bankhitelt vett föl az ügylethez, továbbá eladta 1,8 százalékát a Deutsche Telekomból és eladja 7 száza­lékát a mexikói Telmexből is 2,6 milliárd dollárért (2,85 mil­liárd euró). RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. május 31.) Borsodchem 9 200 Ft 8 Fotex 323 Ft Ű Matáv 1925 Ft 8 Mól 4 870 Ft 8 OTP 14 995 Ft O Rába 2 830 Ft ff Richter 16 295 Ft ű Zalakerámia 2450 Ft 8 BUX: 9015,87 +0,24% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.19. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Erősödé Emelkedő FOB francia kikötő Kukorica 99-105 Emelkedő Emelkedő FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 415 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 205 Emelkedő Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,79 Cseh korona 7,19 Euró 259,39 Német márka 132,62 Osztrák schilling 18,85 Lengyel zloty 63,41 Svájci frank 165,16 Szlovák korona 6,05 USA-dollár 278,55 Üj mikrohitelprogram indul Saját forrásokból is hozzá kell járulni a befektetésekhez Korszerűsített mikrohitelprogram indul júli­us elsejétől a kisvállalkozások részére. A mó­dosításokra azért van szükség, mert szak­értők szerint idén áprilistól, amióta a mikro- hitelek folyósítása a Magyar Államkincstáron keresztül történik, az amúgy is nehézkes eljá­rási folyamat jelentősen lelassult. Budapest A tőkeszegény kisvállalkozói réteg nem képes két-három hónapot várni az általa igényelt hitel kiutalására. A mai szabályozás szerint a támoga­tás nem éri el valódi célját, mert a hitelezési eljá­rás túlbürokratizált, nem tud gyors segítséget nyújtani sem az új, sem a továbblépni szándéko­zó, vagy megalakuló vállalkozásoknak - vélik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványnál (MVÁ). A július 1-je után igényelhető mikrohitel felső határa 3 millió forint lesz. A korszerűsített prog­ram általános célja: a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, el­sősorban azon a speciális területen, ahol a kisvál­lalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelen­leg nem tudják kielégíteni. A program másik, ki­emelt célja az, hogy a vállalkozások mielőbb a ke­reskedelmi bankok ügyfeleivé válhassanak. Az igényt Magyarországon bejegyzett cég vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy nyújthatja be. A vállalkozás alkalmazottainak száma nem haladhatja meg a kilenc főt, az éves forgalom pedig a 100 millió forintot. A hitelt igénylőnek üzleti tervet kell készítenie, nem le­het köztartozása állami, vagy önkormányzati ha­tóságnál. A hitelek felhasználhatók gépek, beren­dezések, egyéb állóeszközök vásárlására és for­góeszköz finanszírozására is. Előbbi esetében az igényelhető felső határ 3, utóbbinál 1,5 millió fo­rint lesz. A futamidő hat hónaptól három évig terjedhet. Az alkalmasság feltétele az, hogy a hi­telfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a be­fektetéshez; ennek összege nem lehet kevesebb, mint a hitel 20 százaléka. A mikrohitel július 1-jétől a helyi vállalkozói köz­pontokon keresztül igényelhető. A húsosok árat emelnének Az ágazat továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van A Hússzövetség szerint legkevesebb 15 forintos áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy gazdaságosan működjenek a húsfeldolgozó cégek - hangzott el egyebek között a Magyar Húsiparosok Szövetségének tegnapi közgyűlésén. Budapest A Hússzövetség adatai szerint az év első négy hónapjában - a tava­lyi év hasonló időszakához ké­pest - nyolcvan százalékkal nőtt a sertésexport. Az üzemek két­százezerrel több sertést szállítot­tak ki az országból, és 30 forint­tal magasabb felvásárlási árat fi­zetett a termelőknek. A hús és a húskészítmények belföldi árai azonban nem érik el az 1998. évi árszintet. Jankó Ferenc elnök szerint minimum 15 forintos ár­emelésre lenne szükség, amit a feldolgozók megemelkedett költ­ségeivel, valamint azzal indokol­tak, hogy az elmúlt két esztendő­ben a belpiacon még az inflációs áremelést sem tudták érvényesí­teni. Mindezek következménye­ként a cégek eredménye folya­matosan csökken, ami nagymér­tékben akadályozza a fejlesztést. A szakemberek úgy értékel­ték, hogy a húsipar továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van. A növekvő exportárualapok kivi­teléhez mintegy 10 milliárd forint támogatásra lenne szükség, ez­zel szemben a WTO erre az évre 5,8 milliárd forint szubvenciót hagyott jóvá, amelynek nyolcvan százaléka máris elfogyott. A hús- feldolgozók azt javasolták az FVM-nek, hogy a hiányzó mint­egy 4 milliárd forintot közvetett módon, úgynevezett WTO-kon- form támogatások formájában adja oda a feldolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy a húsüzemek árbe­vétel-arányos támogatást kapná­nak például az állatorvosi költsé­gek finanszírozásához, vagy a hi­giéniaszint fenntartásához szük­séges költségek fedezésére. Amennyiben az állam nem tudja kielégíteni a felmerülő kompen­zációs igényt, feltöltik a termék- tanács intervenciós kasszáját is. Ez a feszültséget nem oldja meg, legfeljebb enyhíti. _________u.g. D rága a szolgáltatás Egyre többen tőzsdéznek az interneten keresztül Budapest Robbanásszerű fejlődést prognosztizál a hazai inter­netes tőzsdézésben az egyik, gazdasági folyamatok előre­jelzésével foglalkozó cég. Úgy véli, hogy a világhálón keresztül is szolgáltató bró­kercégek száma idén leg­alább a duplájára nő. Év végén várhatóan már 9-10 ilyen szolgáltatás közül választ­hatnak az ügyfelek - tudta meg lapunk a kutatást végző cég ügy­vezető igazgatójától. Eredménye­ik alapján elmondható, hogy ha­zánkban is egyre nagyobb teret nyernek az interneten keresztül intézett értékpapír-tranzakciók. Arányuk jelenleg még nem mondható jelentősnek. Egyelőre a forgalomnak kevesebb mint egy százaléka bonyolódik a há­lón, míg Észak-Amerikában ugyanez az arány a múlt év végé­re elérte a 38 százalékot. Manapság havi 5-10 milliárd forint értékű részvény eladására, illetve vételére adnak utasítást az interneten keresztül hazánkban. A 8000 regisztrált, úgynevezett online ügyfélnek azonban csak kevesebb mint egyötöde tekint­hető aktívnak: ők hetente leg­alább egy tranzakciót a hálón ke­resztül intéznek. A felhasználók között a munkahelyéről inter­netező, magas jövedelmű fiata­labb korosztály szerepel a legna­gyobb arányban. Ugyanakkor a spekulációs szándékkal vásárló kisbefektetők és otthoni felhasz­nálók számára ez a szolgáltatás a magas nappali távközlési díjak miatt ma még legtöbbször megfi­zethetetlen. Az aktív befektetők jelentős része viszont hetente több megbízást is ad brókerei­nek. Számukra az internet a szol­gáltatás egyszerű és kényelmes hozzáférhetőségén túl azt a lé­nyeges előnyt is nyújtja, hogy könnyebben érhetik el a piaci in­formációkat, és gyorsabban rea­gálhatnak az árfolyamváltozá­sokra. Egyesülő érdekek Budapest A munkavállalói érdekvédelem erősítése érdekében a tervezett­nél hamarabb, már a jövő év ele­jén egyesülnek az élelmiszeripar szakszervezetei, s úgynevezett egységszakszervezetet hoznak létre - jelentette be Kapuvári Jó­zsef, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke szerdán, Nyíregyházán. Az ÉDOSZ kongresszusának novemberi döntése szerint két esztendő alatt szándékoztak megalakítani a közös szerveze­tet, de a gazdasági-társadalmi változások arra késztetik az ala­pítókat, hogy előbbre hozzák az egyesülést. Áz elnök kifejtette: az élelmiszeriparban egyre keve­sebb a piaci szereplő, koncentrá­lódik a tőke, s ez a tény a szak- szervezeti mozgalomtól igazo­dást kíván. Az élelmiszeripari ágazati szakszervezetek ezért összeolvadnak, jogi, szervezeti, pénzügyi, gazdasági értelemben egységes szervezetet hoznak lét­re. Jogilag az ágazaü szakszerve­zetek töröltetik majd magukat a bírósági nyilvántartásból, és megalakítják az önálló jogi sze­mély Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents