Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03-04 / 129. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. JÚNIUS 3., SZOMBAT Miről beszél az írás?j Az 1824-ben született, papi, jogi és történelmi tanulmányo­kat, történetírói tevékenységet folytató Nagy Iván szorgalmas gyűjtő- és szervező munkájának eredményeként 1891. március 15-én Balassagyarmaton megala­kult a Nógrád Vármegyei Múze­umi Társulat. Ez volt a tizenötö­dik vidéki múzeumala­pítási törekvés. A múlt század végén létrejött egyesületek tárgyi gyűj­teményeiket ajándéko­zás útján teremtették meg. A Nógrádi Társu­lat tárlatainak anyaga is ennek megfelelően gyarapodott. A kiállítás november 29-én nyitot­ta meg kapuit az érdek­lődők előtt. A század- forduló táján egyre töb­ben felismerték, hogy országosan jelentős in­tézményt lehetne ebből a múzeumból létrehoz­ni, ha a megye zömét jelentő palóc népre vo­natkozó szellemi és anyagi emlékeket gyűjtenék ösz- sze, nem pedig a vidéki múzeu­mok sablonos mintájára, annak gyakorlatával megegyezően a ré­gi fegyvereket, bútorokat, pénze­ket, érmeket részesítenék előny­ben. 1910-ben meghirdették az új múzeum építési tervének el­készítésére szóló pályázatot. A beérkezett pályamunkák közül Wälder Gyula egyetemi tanár ter­vét találták a legjobbnak. 1914. március 6-án kezdték meg az új épület tető alá helyezését és a különböző intézményekben őr­zött tárgyi értékek átszállítását. A gyűjtemény nagy része az első világháborúban megsemmisült. A múzeum nyitása előtt egy év­vel, 1930-ban, az alapító iránti tiszteletből a Társulat az intéz­ménynek a Nógrád vármegyei Nagy Iván Múzeum nevet adta. A második világháború követ­keztében a vitrinek anyagainak sorsa ismét megpecsételődött, 90 százalékuk elpusztult. Az 1950-ben Palóc Múzeumra ke­resztelt intézmény akkori igaz­gatójának, Manga János népraj­zosnak az 1949-ben történő ki­nevezésével nagy lendülettel in­dult meg a viseleti tárgyak, a né­pi hangszerek, a pásztorélet, az ünnepi szokások, a kismestersé­gek tárgyi anyagainak össze­gyűjtése. A régészeti munkát Patay Pál ösrégész kezdte el, a természettudományi kiállítás anyagának alapja, a mintegy 40 ezer darabból álló rovargyűjte­mény Lipthay Bélának köszön­hető. Ma az intézmény elsődleges profilja a néprajzi gyűjtő- és fel­dolgozómunka. Az itt fellelhető csaknem 12 ezer tárgy mintegy fele textília, emellett az értékes pásztorművészeti és hangszer­anyag, valamint a népi vallásos­ság emlékeinek együttese is figye­lemre méltó. Állandó kiállításuk a „Bölcsőtől a sírig”: Paraszti ün­nepek és hétköznapok Nógrád megyében címmel, a XIX. sz. utolsó harmadától a XX. század közepéig terjedő időszak paraszti világát, néphagyományait mutat­ja be az emberi élet három nagy mérföldköve, a születés, a házas­ság és a halál témakörei köré cso­portosított tárgyak és fotók segít­ségével. Időszaki kiállítások: Fel­iratos népi textíliák Észak-Ma- gyarországról (decemberig), Ma­gyarok Nagyasszonya ábrázolá­sai Nógrád me­gyében (május 18- tól), Pásztor- Rablók - váloga­tás a Hatvány La­jos Múzeum anyagából (július 15-ig.) A Palóc Múze­umot körülölelő ligetben felállított Palóc Ház az első, áttelepített épüle­tekből álló sza­badtéri múzeum hazánkban. A XIX. század vilá­gát idéző házat Karancskesziből, az istállót Bocsárlapujtőről a pajtát Patvarcról szállították. A palóc-portán kívül látható még egy faluszéli kiskápolna (Szanda- 1880 körül), valamint egy. útszéli feszület (rekonstrukció - XIX. sz. Karahcs-vidék.) TOZSÉR ANETT A levél írója semmilyen fontos, általános adatot nem árult el magá­ról, kíváncsian várva, kitalálom-e?! A grafológus nem látnok. Szüksé­ge van bizonyos alapvető informá­ciókra az eredményes munkához. A levelet a szerző egy erősen pi­ros színű papírra írta, s a végén megváltoztatta írását, hogy így is próbára tegyen. De bármennyire megtévesztő, s talán ijesztő az utol­só sorok látványa, a magyarázat egyszerű: a jobb kezes ember bal kezét használva fejezte be levelét. E sajátos hangvételű levél teli van idézetekkel. Sokat olvasott, humán beállítottságú - úgy gondo­lom - fiatal férfi írta a sorokat. Fej­lett asszociációs, kombinációs készséggel bír. Gyors észjárása, ügyes képzettársításokkal karöltve hatékony kommunikációt, sajáto­san egyedi megnyilvánulásokat tesz lehetővé számára. Könnyed, szeszélyes természet. Lazasága nehezen átlátható kaval- kádot eredményezhet, amelyben azonban benne van a lényegre, a jó vonulatokra való koncentrálás igénye. Nála a tartalom dominál. Az áttekinthetőség, a rendszer, a forma csak sokadrendű. Előrehala­dásában nemigen törődik a forma­ságokkal. Az anyagiak és a biológiai élmé­nyek megszerzésére irányuló tö­rekvése erőteljes, esetenként aka­ratos, harcias modorú. Embertár­saival többnyire optimális távolsá­got tart, bár néha túlzottan ragasz­kodó, közvetlen. Önbizalom - gát­lásosság, merészség - óvatosság váltogatja egymást. Társaság iránti igénye nagy, de bizonytalan a kö­tődés milyenségében és mértéké­ben. Kapcsolatait a túlzott közel­ség és eltávolodás állandó váltako­zása jellemzi. Hangulata, önmeg­ítélése szinte óráról órára változik. Nehezen kiszámítható, ritkán kö­vetkezetes jellem, akinek megnyi­latkozása, tette többnyire pillanat­nyi kedélyállapotának függvénye. Kedélyállapota pedig úgy hullám­zik, akár a tenger. Intenzív érzelmi élete gyakorta nélkülözi a céltuda­tosságot. Cselekedeteit tempera­mentuma, lendülete, s nem a meg­fontoltság, akarat irányítja. Gon­dolkodásában, érzelmeiben erő­sen befolyásolható. Ezekből adó­dóan pénzével, energiájával való gazdálkodása nem úgy sikerül, ahogyan szeretné. Élete „egyszer fenn, egyszer lenn” állapothoz ha­sonlatos. Nyitott, jövőorientált, ha­ladó szellem. Nehezen fogadja el mások véleményét, önfejű, jó vita­készséggel bír. Van benne némi fennsőbbrendűségi érzés. _______ ■__________OOPÓKRBZ11NA o kleveles grafológus ~ $ir<i • í'ííVt (Ji ■©> j-í > K-aií *><-*• í*í«-"«**•*-------: _i_i_A«­{',h&&£ Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: - Nem gondolod, hogy ez a kesztyű kicsit nagy rám? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Szőke Sándomé, Pásztó, József Attila u. 2. sz. Mai rejtvényünk megfej- tését június 8-áig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. NAGY KI­TERJEDÉ­SŰ LATYAK fi JÁTÉK­PÉNZ KÖVÉ­REDIK DECI­LITER, RÖV. FONETI­KUS BETŰ MÉTER. RÖV. SÍPÁLYA TALAJA T" ti ELKÉP­ZELÉS ÉPÜLET­RÉSZ A VÍZ SZÍNÉN MOZOG LUXEM­BURGI AUTÓJEL DÜHÖSEN KIABÁL CL KIS ÓLOM­GOLYÓ VALLOMÁS RÉSZE PENGETÖS HANG­SZER SZÉKÉN HELYET FOGLAL TUDNI­ILLIK, RÖV. Templomaink történetei Hont és a tsitári kegyhely Az Ipoly és Börzsöny között terül el a falu, lát­nivalókban, természeti szépségekben bővel­kedő környéken. Az Ipoly szabályozatlan ré­sze kanyarog a község alatt: itt természetes ál­lapotú rétek, mocsarak, nádasok terülnek el. A Börzsöny szélén található Honti Szakadék ugyancsak természetvédelmi terület. (A vidék a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.) Már évezredekkel ezelőtt megtelepedett a kör­nyéken az ember: egyes leletek korát nyolcezer évesre becsülik. A község rendkívül fontos szere­pet játszott korai Kárpát-meden­cei történelmünkben: az első ez­redforduló táján itt létesült Páz­mány és Hunt (utóbbiról vette nevét a falu) lovagok vezetésével az első magyar vármegyék egyi­ke, Nagy-Hont néven. Hunt és Pázmány a feltételezések szerint Szent István feleségével, Gizellá­val érkezett Magyarországra. Az Árpád-házi királyok korá­ban az itteni, földből és fából épí­tett erődítmény volt Hont várme­gye székhelye, s ezt a szerepet csak a XIII. század második felé­ben vette át Drégely kővára. A honti főesperességről az első írá­sos feljegyzés. 1156-ból szárma zik. A falut első Habsburg kirá­lyunk, Albert 1438-ban az esztergomi érsekségnek adományozta. A krónika feljegyezte, hogy a török hódoltság idején, az 1660-as években a nógrádi bég adómegtagadás miatt a helységben élő összes családfőt, - hatvan férfit - mészároltatott le. A falu egyhajós, Mennybemenetel titulusú ró­mai katolikus temploma barokk stílusban épült 1776-ban, Mária Terézia anyagi támogatásával. A berendezés ugyancsak barokk, a főoltár és a szószék a XVIII. szá­zadban készült. A falu közelében, a Börzsöny rengetegének szélén bújik meg a Hont-Tsitári kegyhely aprócska kápolnája. A misézőhelyen a na­gyobb ünnepeken búcsúsok tö­megei gyűlnek össze, sokan ér­keznek a közeli szlovákiai, ma­gyarok lakta területekről is. A kegyhely közelében egy vasrács­csal lezárt alagút kijárata látható, ami a legenda szerint Drégely vá­rának titkos kijárata volt. Feltárá­sa egyelőre várat magára. A le­genda szerint a kápolna helyén egykor egy fakereszt állt, amit a környék földesura kivágatott on­nan. Bűne miatt megnémult, s csak akkor tudott újra megszó­lalni, amikor a feszületet újra felállította. Később ennek helyére építették a kápolnát. FARAGÓ ZOLTÁN Jeles ünnepeken sokan látogatják, külföldön élő magyarok is, a tsitári kápolnát ■ Palóc Múzeum Hont barokk temploma fotó: rigó tibor Mária Terézia támogatásával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents