Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 30., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap ­A Zách nemzetség ősi birtoka volt a falu; Zách Feli­cián visegrádi merénylete után a nemzetség javait elko­bozták, s csakúgy, mint a környező falvakat, Mihálygergét is Ákos nembeli Célén fia János kapta adományként Károly Róberttól. Az oklevelek tanúsága szerint 1548-ban Székely Si­mon és Ferenc, továbbá Géczy László és Tamóczy Sebestyén voltak Lenkó Péter marad a népzenénél Sokat segítenek az önkormányzatok- Nyugdíj előtti munkanélküli­segélyen vagyok. A tűzhelygyár­ban dolgoztam 1962-től 1991-ig. A gépipari technikumban érettségiz­tem. 15 évet dolgoztam a forgácso­lóban, 5-öt a sajtóiéban, legutoljá­ra, amikor „lapátra tettek”, a sze­reidében voltam művezető. A ve­zetők azt mondták, hogy meg­szűnt ez a státus. Három gyerme­kemről kell gondoskodni - meséli Oláh Gusztáv, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A község­ben 50 roma személy, illetve 15 család él. A 26 munkaképeskorú közül hárman dolgoznak. Ők hosszabb távon abban remény­kednek, hogy megtarthatják mun­kahelyüket.- A kisebbségi önkormányzat miként igyekszik segíteni vértesivé rein?- Tavaly mind a 15 család be­kapcsolódott szociális földprogra­munkba. Az idén átváltottunk kis­állattenyésztésre. Családonként nyulakat, csirkéket kaptunk. A tá­pot is az önkormányzat adja. A polgármesterrel megnéztük, hogy a családoknál a feltételek megfelel- nek-e a kisállattenyésztéshez. Ahol a látogatáskor nem volt min­den rendben, az újabb felkeresés­nél már kijavították, amit kellett.- Nagyon sok segítséget kap­tunk az önkormányzattól. A 100 ezer forint hozzájárulási költsé­günkből 50 ezer forintot átvállalt a testület. Most a romák az időszerű mezőgazdasági munkáknál tevé­kenykednek, hogy a szociális se­gélyt és a családi pótlékot ily mó­don is kiegészítsék - mondja Oláh Gusztáv. A kisebbségi önkor­mányzat anyagi lehetőségeihez képest segít a gyerekeknek. Példá­ul a képviselő-testület által meg­szavazott tankönyvsegély és a könyvek közötti árkülönbözetet a saját részére biztosított keretből fe­dezte. ■ Mi van Lenkó Péterrel, aki a népzenei kategóriában né­hány évvel ezelőtt a televízi­óban rendezett országos Ki mit tud? vetélkedő győztese volt.- Váltottam. A Tücsök zene­kart felcseréltem a Kincsér együttesre. Négyen muzsiká­lunk együtt. A srácok hívtak, én pedig náluk ragadtam. Jó a csa­pat, jó a zene és a hangulat. Egyébként hívtak sokfelé - mondja a fiatalember, majd így folytatja: - Van egy 50-60 per­ces kazettám, amelyről kizáró­lag magyar népzene szól. A pa­lóc népi muzsikát Rimóc, Ka­zár, Szlovákiából pedig Alsókálosa képviseli felvételről. A kazettán a domaházai ma­gyar népmuzsika is megtalálha­tó. Annak idején a sajtóban ak­koriban gyakran szereplő Lenkó Péter legfontosabb fel­adatának a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium harmadik osztályának sikeres elvégzését, majd az érettségit tartja. Emel­lett nem mond le a muzsikálás­ról sem.- Amit odahaza mindegyi­künk megtanult, azt a karancs- lapujtői művelődési házban együtt próbáljuk. Együttesün­ket meghívták Szolnokra, ez­után Eger következett.- Mi szerepel a júliusi prog­ramban?- A palóc fesztiválon tánco­sokat kísérünk. Eljutunk, még Szarajevóba, Franciaország déli részébe és Németországba.- Érdekelne, hogy váltott-e irányt a muzsikálásban?- Megmaradok a népzené­nél. Repertoáromat bővíteni kí­vánom. Szeretnék egy CD-le- mezt csinálni. A Kincsér együttes 1996-ban Gödöllőn a zeneiskolások or­szágos népzenei versenyén el­ső helyet vívott ki magának, amit 1999-ben ugyanott újból megszereztek. Gyarapodnak, a forráshiány ellenére Mihálygerge 730 lakosából 184 fő (mintegy 25 százalék) 60 éven felüli. A települést Litke, a szlovák országhatár, Ipoly- tamóc, Egyházasgerge fogja kö­riül. Félúton, 20-20-20 küomé- •'terre van Losonctól, Salgótar­jántól, Szécsénytől. A legutóbbi önkormányzati választáskora Varga Imre polgármesternek, dr. Miklós Zoltán alpolgármes­ternek és Egyed Rudolf, ifj. Lenkó Barnabás, ifj. Miklós Gyula, dr. Miklós Zoltán, Palkovics László, Varga József, ■ ifj. Zsélyi László képviselőknek szavazott bizalmat a lakosság. A testület tagjai igyekeznek az ak­kor tett ígéretüknek mielőbb eleget tenni, de bizony a lehető- • ségek nagyon behatároltak. Ez a helyzet viszont kikényszeríti a lehető legjobb megoldásokat a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. Az új képviselő-testület 17 milliós költségvetési hiánnyal vállalkozott a község lakóinak szolgálatára. Az idei esztendő­ben 13 millió a forráshiány. A folyamat 1990-ben kezdődött s tavaly a 17 mülióban csúcsoso­dott ki. A normatív támogatás csökkent. A település az önhi­báján kívül hátrányos helyzetbe került települések közé tartozik. Az eladósodási folyamat 1988- ban kezdődött, amikor hitelt vettek fel az orvosi rendelő épí­tésére.- A nehéz anyagi gondok el­lenére a testületnek az utóbbi évben sikerült rendbe tenni pá­lyázati pénzek seg ével az eléggé leromlott intézményhá­lózatot. Az általános iskolában kialakítottuk az egészségügyi követelményeknek megfelelően előírt vizes- és egészségügyi blokkot, bevezettük a gázt. Ugyancsak pályázati pénzzel valósult meg a polgármesteri hi­vatalban a vizesblokk létrehozá­sa, a gázfűtésre való áttérés - mondja Varga Imre polgármes­ter. - Az óvodában is működik a gyermekek egészségét szolgáló vizesblokk, a gázfűtés pedig a téli időben kellemes meleget nyújt az apróságoknak. Varga József képviselő megszervezte és elvégezte a szociális konyha külső tatarozását. Az ehhez szükséges anyagot az önkor­mányzat biztosította. Ugyan­Varga Imre polgármester: új címere és zászlaja Is lesz a községnek ■ csak Varga József tiszteletdíjá­ból a régi kovácsoltvas temp­lomkaput újra cserélték. Két képviselő és egy bizottsági tag a részére biztosított tiszteletdíjból juttatott az iskolának, az óvodá­soknak és a sportnak - sorolja a tényeket a falu első embere.- Hosszas huzavona után ne- kikezdtünk legnagyobb felada­tunknak, a szennyvízhálózat ki­építésének. Októberben kíván­juk működőképes állapotban át­venni. A lakossági önrész ha­vonta 400 forint törlesztőrészt jelent és tíz évig tart. A jelentős összegű beruházáshoz szüksé­ges pénz 91 százalékát különbö­ző alapokból, állami támogatás­ból teremtettük elő. A lakosság döntő többsége kedvezően fo­gatra a szennyvízhálózat kiépí­tését. '’alugyűlésen a kivitelező­től kapta! választ az őket érintő kérdésekre.- A nyomasztó munkanélkü­liség enyhítését szolgálta a rö­vid múltra visszatekintő varro­da, mely 8-10 asszonynak biz­tosított munkalehetőséget. A megüresedett postaépület bete­lepítésére újabb vállalkozót ke­resünk. Idei programunkban szerepel a község helytörténeté­nek feldolgozása, az első írásos emlékektől az újkorig. Szándé­kunkban áll a község új zászla­ját, címerét megalkotni. A Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériumától kapott pályázati pénzből állítjuk fel a millenniu­mi emlékművet, amely a község közepén lévő emlékparkban kap majd helyet - fejezte be a tá­jékoztatást Varga Imre. „Éreztem, hogy itt biztos jó lesz nekem” Saját szórakozására ír A község életében új színfoltot jelent a gyermekjóléti és csa­ládsegítő Szolgálat bevezetése. Az ezzel kapcsolatos feladato­kat Toronyi Istvánné látja el Mihálygergén és Litkén, a gyere­keknél 18 éves korig és a felnőtteknél. Verseiből életszeretet, bizalom árad Farkas Erzsébet támogatókra vár írásai kiadásához ______________ ____■- A múlt év decembere óta dolgozok itt. Annak ellenére, hogy nem ismertem senkit, a fogadtatásra nem panaszkod- hatom, mindennel meg vagyok elégedve - mondja bevezetés­ként Toronyiné, akit csak Edi­nának szólítanak. Az egészségügyi szakközép- iskola elvégzése után bölcsődé­ben lett gondozónő. Mivel meg­szűnt itteni beosztása, elvégez­te a kétéves szociális gondozói szakot.- Nem tudtam, hová kerü­lök. A polgármesterrel és a jegyzővel történt beszélgetés után úgy éreztem, hogy itt biz­tos jó lesz nekem. így is lett. Bármivel fordulhatok hozzá­juk, segítenek.- Munkája szempontjából mi a különbség a két község kö­zött?- A mihálygergeiek kezelhe­tőbbek. Litkén nagyon nagy a szegénység, embertelen körül­mények között élnek. Sajnos közülük sokan nem is látnak kiutat, de akad, aki nem is akar változtatni sorsán. Különösen a nagycsaládosok vannak igen nehéz helyzetben. Náluk a leg­főbb gondot a gyerekek isko­láztatásával járó feltételek hiá­nya okozza.- A bőséges élményeiből megosztana olvasóinkkal né­hányat?- Egyik helyen bekopogtat­tam, ahonnan kiszóltak. Ki vagy te? Meglátja, ha kijön - válaszoltam. Amikor meglá­tott, meglepődött és beenge­dett. A másik érdekesség egy kislányhoz kapcsolódik. Meg voltam róla győződve, hogy jár az iskolába. Ahányszor kint voltam náluk, nem találtam otthon, de nem hittem volna, hogy kerüli az iskolát. Félévkor kapok egy levelet, amelyben az iskola igazgatója felsorolja, hányszor nem volt az iskolában. - Hová tettem a fe­jem? - korholtam magam, ami­kor végiggondoltam az esetet.- Gondjait hazaviszi?- Már az ajtónyitáskor elfele­dem. Amennyiben újra megkí­sért, akkor a Slágerrádió műso­rával űzöm ki magamból a kel­lemetlenséget. Szeretném, ha megírná: választásomat nem bántam meg, örülök, ha segít­hetek, ha közösen megtaláljuk a kiutat. A község gazdag kulturális életéhez, a hagyományokat híven őrző szelleméhez hoz­zátartozik Farkas Erzsébet verselő is.- Tagja vagyok a Független Alkotók Országos Szövetségé­nek. Az általuk kiadott verses­kötetben kilenc alkotással sze­repelek mint amatőr verselő - mondja a hölgy, aki fiával veze­ti a helyi Áfész-Coop élelmi­szer- és vegyiáruboltját.- Saját szórakozásomra írok. Az ihlet általában a késő esti órákban kerít hatalmába. An­nak idején az általános iskolá­ban nagyon szerettem a ma­gyart és a magyartanárnőmet. Farkas Erzsébet verseiből melegség, életszeretet, bizalom árad, beleértve a „Gyötrődés” címűt is, amely másfél évi mun­kanélkülisége alatt átélt belső vívódásait rögzíti. Verseit ka­zettára mondja, amit szűk csa­ládi körben hallgatnak vissza. J Vannak olyan versei, ame­lyek közel állnak szívéhez?- Igen. Ide sorolhatom a „Mamá”-t, a nagymamámhoz írt „Röszkei emlékek”-et, a „No­vemberi elmélkedés”-t, a lelki­pásztorunkhoz írt soraimat, a „Húszéves érettségi találkozó”- t, az „Utazás a jelenben”, „Egy pályakezdő éneké”-t, valamint a „Falum” és a „Vágyálom” cí­mű írásaimat.- Szokta korrigálni a már el­készült verssorokat?- Van, amikor úgy érzem, hogy szükség van rá. Ez, jóval nehezebb, mint amikor a ben­nem feltörő, kikívánkozó gon­dolatokat vetem papírra.- Nyert valamilyen pályáza­ton?- Úgy emlékszem, nem! „Ba­rátom a rádió” című pályázatra írt versemet sem díjazták. Farkas Erzsébet sajátos, egyéni hangvételű alkotásaival szeretne a nagyobb nyilvános­ság elé lépni. Saját erőből, az alig több mint havi 20 ezer fo­rintjából erre képtelen áldozni. Bizonyára talál majd olyan lo­kálpatriótát, szponzort, aki a község igen sokrétű, kulturális palettájára felsegíti az amatőr verselőt, aki a község hírnevét növeli majd tovább. ■ Az oldalt írta: Venesz Károly - Fényképezte: Rigó Tibor Az egykori Ki mit tud?-győztes a Kincsér együttesben zenél Toronyi Istvánná, Edina családsegítő szolgálatot lát el a birtokosai. 1558-ban I. Ferdinánd királytól a Berényi, a Zerdahelyi, a Pilinyi és a Muraközy családok kaptak itt részbirtokokat, de a község 1562-ben már a szécsényi szandzsákhoz tartozott, 17 adóköteles házzal. A falu római katolikus temploma 1766-ban épült. A falu mellett található a Komra-völgyi víztározó. F. Z. Múltidéző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents