Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-29 / 150. szám
2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2000. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Győznek az érvek és a tények a nagyoroszi önkormányzatban Talán a másfél évszázaddal ezelőtti nevezetes csata óta nem vágtattak huszárok végig Rétság utcáin. Akkor Leiningen és Poeltenberg tábornokok csapatai szálltak szembe a cári túlerővel, ma békésebb volt a lovasok szándéka. Az történetesen, hogy felhívják a kisváros lakóinak a figyelmét arra, hogy a főtéren jeles események lesznek: vásár, amatőr és hivatásos előadóművészek műsora, utcabál és ez alkalommal veszi át a kisváros a millenniumi zászlót is. A toborzó nem volt eredménytelen: a rétsági legények, sőt leányok is bebizonyították, hogy e vidéken is lóra termett a magyar. A színes kavalkád legfőbb értéke az volt, hogy a nyugat-nógrádi térség hagyományőrző csoportjai elhozták legszebb dalaikat, s beKöltözik a hivatal A horpácsi képviselő-testület döntése alapján pályázati pénz segítségével kívánják kellemesebbé tenni a község lakóinak életkörülményeit. Ennek keretében a Mikszáth utcát 200 méter hosszban korszerűsítik. A saját önrészen kívül 1,5 milliót kémek pályázat útján. A volt könyvtár épületét oly módon teszik rendbe, hogy átköltöztethessék a polgármesteri hivatalt. A vidékfejlesztési minisztériumtól az ároktisztításhoz várnak 1,5-2 milliót. mutatták szokásaikat, hiszen jelen voltak a berkenyéi, két- bodonyi, ősagárdi, legéndi, felsőpetényi és rétsági együttesek. A közeli Ipolyságról is érkeztek vendégek, bizonyítva azt, hogy a határ túloldalán sem szól másként a citera. A tereskei Pál István - Magyarország utolsó dudása - ismét elkápráztatta zenéjével, dalaival a közönséget, s a balassagyarmati Varietas együttes mellett fellépett a rétsági egyházzenei kórus is. Igazi juniális kerekedett a kisvárosban, amelynek kiegészítő rendezvényei is oly jeles alkalmak voltak, mint Nagy Márta festőművész kiállításának megnyitója, valamint a várostörténetet feldolgozó könyv premierje. ______________________________V. J.- A tizennégy-tizenöt induló közül az ötödik-hatodik lettem az önkormányzati választáson. Előtte megbeszéltem elképzelésemet a feleségemmel, kikértem a rokonság véleményét, meghallgattam a barátokat, a haverokat és utána erősödött bennem az a felismerés: ha tudok tenni a községért, ne hátráljak meg. Mint fiatal, bíztam a biztatóktól kapott támogatásban, s abban, hogy fiatal társaimmal lendületet viszünk a testület munkájába. Ugyanis nemcsak én gondolkodtam így. Korosztályunk most erőteljesebben van jelen a képviselő-testületben, mint az előző ciklusban. Én nem feledkeztem el lehetőségeink korlátozottságáról. Jóleső érzéssel mondhatom, nincs személyeskedés a testületben, az érvek, tények győznek - állítja Berki Lajos, a nagyoroszi önkormányzat új, fiatal képviselője, aki a helybeli Knausz Lakókocsigyártó Kft.- nél dolgozik immár kilencedik éve. Gépipari szakközépiskolát végzett. Korábban a honvédségnél és a balassagyarmati kábelgyárban dolgozott.- Teljesen más az itteni faipari munka, mint amit annak idején tanultam, de belejöttem. Nagyobb bérért feljárhattam Berki Lajos nemcsak képviselő, üzemi ta- nácsvezető is ■ volna Budapestre, de nem vállaltam, mert ez helyben van. Az ifjú képviselő sokat beszélget választóival, hogy megismerje gondjaikat, kiderítse, mi foglalkoztatja őket, miben kívánnak tőle segítséget, támogatást.- Mondjon konkrét esetet.- Az érintetteknek nem tetszik, s joggal, hogy a gáz és szennyvíz miatt a mellékutak fel vannak túrva. Nehezen értik meg, hogy nem kaptuk meg az állami támogatást, emiatt az elképzeléseinket nem tudjuk folytatni. Erre azt válaszolják, hogy előtakarékosság címén befizették, illetve havonta fizetik a hozzájárulást. Azért választottak meg bennünket, hogy minél előbb tegyünk valamit.- Az előbbi a kisebbség, vagy a többség véleménye?- A többség látja, hogy milyen munkák folynak a község lakóinak az érdekében. Azt viszont állítom, hogy a nagyobb lehetőség nagyobb megnyugvást hozna. A polgármester úr kezében láttam egy táblát, amelyre az volt írva: az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával épült.- Köszönöm, hogy szóba hozta. Pályázaton nyertünk 2,7 milliót. Ebből rendbe tettük a sportpályát. Esti mérkőzésre alkalmas, tévéfelvételre sajnos nem. Örülök, hogy képviselőtársaim elfogadták javaslatomat, amely szerint a költségvetésből adjunk plusztámogatást a sportegyesületnek. Valóban kicsit hazabeszéltem, hiszen tizennégy éves korom óta kergetem a bőrlabdát.- Miként viselte el, amikor javaslatát nem fogadták el?- Ez az, amit nem volt köny- nyű megszokni, de tudomásul vettem, annak ellenére, hogy én jónak tartottam. Máskor pedig a javaslatban az én véleményem is benne volt. Hangsúlyozom, a sikerélményem eddig sokkal több volt mint a néhány kudarcom.- Vannak haragosai?- Valószínű olyan ember nincs, akinek ne lennének. Eddig senki nem mondott ilyet a szemembe. Azt teszem, amit annak idején vállaltam. Berki Lajosból sugárzik a ten- nivágyás, biztos ezt is méltányolták munkahelyén kollégái, akik immár másodszor választották meg az üzemi tanács vezetőjének.- A német tulajdonos itteni magyar vezetői meghallgatják az üzemi tanács véleményét. Sikerült kiharcolni, hogy a dolgozók megkapják a túlóráért járó bért. Eddig még minden évben volt béremelés. Egyszer 18 százalék, tavaly 9, az idén is 9. Csak egyszer van egy évben, függetlenül az infláció nagyságától. A nyári egy hónapos leállás előtt a cég vezetése vendégül látja a munkáskollektívát, amely a fejlesztések során egyre bővül.- Nem bánta meg közéleti szereplését?- Addig teszem a dolgom, amíg jól érzem magam. Egyik kollégája csak annyit fűz az előbbiekhez, hogy itt a dolgozók nyolcvan százaléka szakmunkás. ______ V.K. Visszatekintés a „Lókosvölgyi sokadalom”-ra Aki él és mozog, a málnát szedi Megmentik, pénzzé teszik, amit az aszály meghagyott Hét ágra süt a nap Berkenye község bejáratától Nőtincs irányába a málnaszedőkre. Az idei termés betakarításán fáradoznak. A málnasorok elején a főút mellett viszonylag húst adót fák alatt gépkocsik tanyáznak, üres málnatálcák sokasága látható, napi élelmiszercsomagok, vízzel telt üvegek hívják fel magukra a figyelmet. Ma is elkelne egy „Gondűző” Folytatás fertődivel... A Hídvégi család húsz éve foglalkozik málnával. A hat soron a vesszőkről lassan hullanak a málnaszemek, a derékra kötött műanyag kisvödrökbe.- Nézze az aszály pusztítását! - mutat a családfő az összetöpörödött szemekre. - Jó lesz, ha meglesz a tavalyi termés ötven százaléka! Korai és új fajtáról van szó. Nem lenne rossz a termés, de sokat ártott neki az aszály. Emiatt csak vegyes málnaként tudjuk eladni. Legutóbb 300 forintot adtak kilójáért, azóta emelték az árát. Egymás után legalább öt átvevő van a soron. Lényegében egyformán fizetnek, csupán egy van, aki 10-20 forinttal kínál többet kilónként. Ennyiért nem érdemes elpártolni a biztos felvásárlótól - állítja a családfő, aki főállásban foglalkozik a málnatermesztéssel.- Ma szeretnénk a szedést befejezni az itteni fél hektáron. Egyébként 3-4 naponta szedjük és visszük átadni. Tavaly jó termés volt, viszont gyengébb az ár, az idén viszont fordítva van. A család ottjártunkkor a faluszövetkezet feletti táblában 12 soron (egy sor száz méter) az idei málnaszüretet a fertődi zamatossal.- Kiadós eső még jót tenne neki - mondja a málnatermesztő, miközben a nagypapa a népes csapatot újabb nekirugaszkodásra serkenti. Őstermelőként... A közvetlen szomszédságban a Hafnerr család szorgoskodik nyolc sor termés leszedésével. Mivel öntözték a málnatöveket, úgy számolnak, hogy a tavalyi évi termés nyolcvan százalékát szedik le az idén.- Biomálnánk van, amiért felárat fizet a berkenyéi faluszövetkezet hűtőháza. Az eső hiánya miatt a szemek az öntözés ellenére is összeszáradtak. A Hafnerr család feje az építőiparban dolgozik, mint vállalkozó. Málnatermesztéssel őstermelőként foglalkozik.- Az árak az idén elfogadhatóak. Tavaly a víz vitte el a termés egy részét, az idén a szárazság. Ez van, nem tehetünk mást. Nem hagyom abba. Minden évben a berkenyéi faluszövetkezet hűtőházába viszem a termést. Velük jól járok. Nincs ládagondom. A málnával telieket azonnal kicserélik üresre. Becsületes cég. Személyenként reggel 7-től délután 5 óráig 17-20 kg málnát szednek le. Az őstermelő szerint az árbevételből a kiadások és a veszteség esetleg megtérül. Az itt töltött munkaidőt, szabad időt, nem számolják fel. A Kreiter család Dunakeszin lakik. Tíz sor málnájuk van, amit 3 évvel ezelőtt telepítettek.- Nézze, mit csinált az aszály - mutat a feleség a málnavesz- szőkre. - Nemcsak a szemek töppedtek, hanem sok vessző teljesen kiszáradt. Most, hogy az ár jó lenne, nincs termésünk, jó lesz, ha a tavalyi fele megterem. A berkenyéi hűtőházba szállítjuk, velük van szerződésünk. Az őstermelőként tevékenykedő család a szerződésen kívül a termés egy részét a téli időszakra fagyasztóládába helyezi, de jut málnaszörpnek is.- Nem szoktunk elkeseredni, nem tudunk mit tenni a szárazság ellen. Ami rajta van a málnavesszőkön, azt leszedjük. Az ár mindig változik. 1994-ben 300 forintot kaptunk kilójáért, majd lement 140-re, utána 120-ra. Ha már elkezdtük, nem hagyjuk abba - állítja a feleség. Míg beszélgetünk, a férj a nagy hőséggel viaskodva szedi az érett szemeket. A család holnap is jön, a feleség nélkül. Egyházasgergéről...- Aranykoronáért vettünk itt földet és betelepítettük málnavesszővel. A szaporítóanyagot, a biotápanyagot, a vizet, a permetezést, a hozzá való anyagot Berkenyéről, a faluszövetkezet hűtőháza adta és adja. Az ültetvény közötti szántásért soronként 250 forintot kell fizetni, a többi munka és annak eredménye a miénk - mondja Lászlóné, aki Egyházasgergéről jár ide. Rajta kívül a fia rokonai segítenek a szedésben.- A Mailing angol fajta nem bírja a sok csapadékot. A fertődi zamatos jobban tűri a szárazságot. A termést a berkenyéi hűtőháznak adjuk el. Férjemmel együtt nagyon szeretjük ezt a vidéket, s jól érezzük magunkat. Odahaza 25 éve foglalkozunk fekete ribizlivel. Szerencsére az idén jól fizet. Az 1990-es években 8 forintot adtak kilójáért, akkor le se szedtük. ■k Ezekben a napokban, aki él és mozog - ahogy a résztvevők mondják - mindenki a málnásokban van a családból, a rokonságból, hogy amit meghagyott a szárazság, azt megmentsék, pénzzé tegyék. VENESZ KÁROLY Bár az aszály nem kíméli a rétsági parkokat, sárguló fű, kó- kadozó virágok jelzik a kánikula pusztításának nyomait, Miklián Attila állítja: amit lehet megtesznek a közterületek, játszóterek és parkok rendben tartásáért. A polgármesteri hivatal műszaki csoportvezetőjével stílszerűen az iskolatéri park egyik padján telepedünk le beszélgetni. A környezeten látszik az emberi kéz nyoma, félig kész sétány, mérnöki pontossággal kimért virágágyások jelzik a szorgoskodást.- Millenniumi parkot építünk. Új padok készülnek, fákat ültetünk s egy csobogót is elhelyezünk az EMÁSZ és a vízmű szakembereinek a segítségével. Mindkét cég mondhatni olcsón, jutányos áron számolja el a költségeket. Ez a legjelentősebb beruházásunk, a többi 6-7 park esetében a fenntartás a célunk. Közmunkásokkal dolgozunk, hiányzik a szakember, bizonyos kérdésekben kikérjük az erdészet véleményét.- Van-e olyan hely, amelyet kedvelnek a rétságiak?- Igazából nincs, sokan eljárnak vidékre a szülőkhöz, a kertes házban élőknek ott a ház körüli teendő, elég mozgás az. Régen volt a Gondűző, a mostani szőlődomb környékén, ahová kijártak az emberek piknikezni, sétálni, fröccsözgetni, beszélgetni. Felkapott találkahelyük volt ez anyáinknak, nagyanyáinknak. Valami ilyet szeretnék egyszer kialakítani, mondhatni újraéleszteni én is. Természetesen ehhez nemcsak ember, segítőkész, tettre kész patrióta, hanem pénz is kellene...- Mennyit költ a város parkjai, játszóterei fenntartására?- 700 ezer forint körüli ösz- szeget. Az aszály sok kárt okozott. Locsolni kéne, de ahhoz slag is kellene, nem beszélve a drága a vízről, ezért aztán inkább az égiekre várunk.- Milyen életterük van a legkisebbeknek, hány játszótere van Rétságnak?- Önkormányzati kezelésben öt. Környezetük rendben tartását közmunkások végzik, a játékok cseréjét, javítását a műszaki csoport munkatársai. Sajnos sok a szándékos rongálás, vandál emberek rengeteg kárt tesznek a berendezésekben. Mindig arra kérjük a járókelőket, közelben lakókat, gyermekükkel sétáló kismamákat, hogy lépjenek fel a rongálok ellen, szóljanak, jelezzenek, mert az esetek többségét egy félrenézéssel, esetleg ejnye-bejnyével már nem lehetne elintézni. Szóval nemcsak az aszály pusztít, elég gyakran az emberi felelőtlenség felénk is... SZ. GY. S. A család apraja-nagyja rész vett a málnaszüretben Millenniumi parkot is építenek Rétságon
