Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-27 / 148. szám

2000. JÚNIUS 27., KEDD SZÉCSÉNY MEGYEI KÖR KÉP ijj^ BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap ___________Baráthi Ottó jegyzete Á gyak és vágyak Perek a munkaügyi bíróságon Viták forrása lehet a kollektív szerződés hiánya Valljuk be, bíróságra nem szívesen jár az ember, ám olykor rákényszerül. A dolgozó például akkor, ha a főnöke hét végén is berendeli, de a túlórát nem akarja kifizetni. A munkáltató meg akkor, ha - a kollektív szerződés hiányában - nem tud egyezségre jutni a munkavállalóval mondjuk kártérítési vitá­ban. Az alábbiakban munkaügyi perekről lesz szó, beszélge­tőpartnerünk dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke. O lvasom az év végéig csak­nem 7 ezer(!) kórházi ágyat felszámolnak a meglévő 84 ezer­ből, azaz az összes ágy 7,9 szá­zalékát „likvidálják". A legtöbb ágyat Nyugat-Dunántúlon, Pest megyében és a fővárosban „kí­vánják” megszüntetni. Az észak-magyarországi régióban a csökkentés mértéke „csak” 8,5 százalékos lesz, de magasabb az országos átlagnál. Hogy az intézkedés hogyan érinti Nóg­rád megyét és a „mi” megyei kórházunkat, azt még pontosan nem tudni. No, erről a nagyszerű elkép­zelésről, amely csak folytatása egy néhány évvel ezelőtt elkez­dett intézkedésnek, az jut eszembe, hogy a korábbi ágy­csökkentés olyan nagyon sok hasznot azért nem hozhatott a konyhára - talán fabatkát sem ért - ugyanis kórházaink egy ré­sze azóta is vígan megy tönkre; eszköz-, orvos- és nővérhiánnyal küzd. Jómagam - mint laikus - igazán nem tudom, hogy gon­dolják a szakemberek ezt az újabb kori „ágyszámrevíziót" és -csökkentést. Talán azt feltéte­lezhetik, hogy egyre egészsége­sebbek leszünk, jóllehet ezt az egészségügyi statisztikák nem támasztják alá. De gondolhattak arra is, hogy például a sok munkanélküli - miután a munkában nem hasz­nálódik el - nem is lesz beteg so­ha. Egyébiránt valóban egyre több a jól „kigyúrt” férfi kis ha­zánkban, majd kicsattanunk az egészségtől. Aztán a hölgyek is mind többen sportolnak ma már rendszeresen: sokan példá­ul az autósztrádák mellett sétál­nak, tornásznak, mások meg az autóparkolókban és egyes nagy­városi utcákon, tereken aero- bikoznak, őszintén szólva öröm rájuk nézni. Mármint az örömlányokra (is), akikre ugyancsak külön in­tézkedéseket terveznek. Azaz - fölöttébb körültekintő módon - már nemcsak a kórházi ágya­kat, de a női vágyakat is szabá­lyozni kívánjuk. Ugyanis a höl­gyek ősi mesterségüket a közel­jövőben már csak a számukra kijelölendő ún. türelmi zónák­ban gyakorolhatják - immár le­gálisan. Most már csak az a kér­dés, hogy e zónákban lesz-e ele­gendő ágy számukra, no meg természetesen kedves klienseik, kuncsaftjaik számára. Ezért azt javasolnám én kiváló tisztelettel - mint a gazdasá­gosság és hasznosság híve - hogy a felszabadításra kerülő kórházi ágyak - némi felújítás és „franciásítás” után - kerülje­nek újraelosztásra és szállíttas­sanak a kijelölendő türelmi zó­nákba. így végül igazán haszna lenne a kórházi ágycsökkentés­nek, nem úgy, mint eleddig. Jó helyre kerülnének az ágyak, ki­elégítésre kerülhetnének a vá­gyak is, még ha nem is mind­egyik. De ráérünk, hiszen egyre fiatalabbak és egészségesek le­szünk. Legalább is sokan ezt fel­tételezhetik. m- Hány kereset érkezik be éven­te a megyei munkaügyi bíróságra?- Az elmúlt évek átlagában 455 kereset érkezett be hozzánk. Ugyanakkor az idén már 410-et kaptunk. Ha ez a dinamizmus ma­rad, az ügyek száma a kétszerese lehet a tavalyinak.- Vagyis ugrásszerűen meg­növekedett a bírósági ügyek szá­ma. ön szerint mi ennek az oka?- A hatásköri változás. Ez év március elsejétől a társadalombiz­tosítás, a nyugdíjbiztosítási igaz­gatóság, a megyei egészségügyi pénztár, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelő­ség és a munkaügyi központ hatá­rozatainak bírósági felülvizsgálata is a mi feladatunk. A munkaügyi perek száma 700 körül várható ez évben.- Gondolom, a munkavállalók fordulnak gyakrabban a munka­ügyi bírósághoz, már csak azért is, mert ők vannak többségben.- Az esetek nyolcvan százalé­kában a dolgozók nyújtanak be keresetet hozzánk. Ám ez nem­csak a nagyobb számukból követ­kezik, hanem abból is, hogy ők a védtelenebbek, a munkáltató „erőfölényben” van velük szem­ben. Mindemellett enyhén javuló tendencia tapasztalható a szabá­lyosan történő foglalkoztatásban, amely összefügg a munkaügyi fel­ügyelőség és az APEH járulékigaz­gatóságainak munkájával, de még mindig sok a per.- A dolgozók részéről melyek a jellemző munkaügyi perek?- Hatvan százalékuk a munka- viszony keletkezésével és meg­szűnésével, a ki nem fizetett mun­kabérekkel és túlmunkavégzési póüékokkal kapcsolatosak.- Magam is tapasztaltam, hogy farkastörvények uralkodnak a gazdaságban. Tudok olyan dolgo­zóról, aki négy hónapja nem ka­pott fizetést a kft. vezetőjétől. Még­sem hagyja ott a munkahelyet, mert reménykedik, hozzájut majd az elmaradt béréhez.- Valóban, kicsit kiszolgáltatot­tak a munkavállalók, mert egyes munkáltatók megszegik a munka­jogi rendelkezéseket. Nem tartják be a munkaidőt, nem fizetnek idő­ben bért, elmarad a túlórapótlék, és így tovább. A dolgozó pedig tü­relmesen vár, mert félti az állását. Sajnos, súlyos gond megyénkben a munkanélküliség.- Aztán ott van a feketemunka, amely még inkább kiszolgáltatottá teszi az embert, hiszen a munkál­tatót semmilyen munkajogi ren­delkezés nem köti.- A feketefoglalkoztatás élő probléma Nógrádban is. A mun­kát nem találó rákényszerül, hogy elfogadja ezt a lehetőséget, csak akkor van baj, ha például üzemi baleset éri. Persze, olyanra is van precedens, hogy a dolgozó nem is tud a feketefoglalkoztatásáról. Ab­ban a hiszemben van, hogy ő hi­vatalosan be van jelentve, aztán kiderül, a munkáltató megspórol­ta a tb-járulékot, egyéb költsége­ket. Ez a legvisszataszítóbb formá­ja a feketefoglalkoztatásnak.- Ez esetben miként büntethető a gátlástalan munkáltató?- Bíróságunk mindenkor egye­di vitában jár el, a társadalombiz­tosításnak, a munkaügyi felügye­lőségnek kell dönteni a következ­ményekről.- Az esetek húsz százalékában munkáltatók nyújtanak be keresetet a bírósághoz. Miért kényszerülnek erre, ha egyébként „erőfölényben” vannak a dolgozóval szemben?- A viták forrása lehet, hogy hi­ányzik a kollektív szerződés, s nincs szabályozva mondjuk a kár­térítés rendje. A ksz nem léte az érdekképviselet hiányát is felveti. Holott a kollektív szerződés a Munkatörvényvénykönyv szabá­lyaitól kedvezőbb juttatásokat is megállapíthat a dolgozók számá­ra. A ksz a munkaviszonyra vo­natkozó jogi szabályozásnak mi­nősül, jogot ad a munkáltatóknak a kereshetőségre, a kereset be­nyújtására.- Milyen a munkaügyi perek át­futási ideje? Magyarán: mennyi idő telik el a keresetbenyújtástól az ítélethozatalig?- Május végéig 370 kereset ér­kezett be hozzánk és 277-et befe­jeztünk. Azt mondhatnám, hogy nálunk a munkaügyi perek átfutá­si ideje négy hónap. Ez országo­san is jó eredmény. Megjegyzem, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos ügyekben jóval hama­rabb hozunk ítéletet, hiszen azok soronkívüliséget élveznek.- Hogyan érinti a munkaügyi bíróságot, hogy megszűntek a munkaügyi döntőbizottságok?- Korábban a munkaügyi dön­tőbizottság a szűrő szerepét töltöt­te be, hiszen a vitás ügyekben a fe­lek csak azt követően fordulhattak a bírósághoz, ha a döntőbizottság már eljárt. A' döntőbizottságok 1992. július elsejétől megszűntek, ezt követően a felek a per előtt kö­telesek voltak egyeztetni a vitás kérdésben. A per előtti kötelező egyeztetés 1999. augusztusától megszűnt, jelenleg az érdemi tár­gyalás előtt a bíróság végzi ezt el. Egyébként a munkáltató sérelmes határozata harminc napon belül támadható meg a bíróságon.- Az adatok alátámasztják, egyértelműen nagyobb a munka­ügyi bíróság leterheltsége. Miként bírják ezt idővel, energiával?- Még bírjuk. A létszámunk vál­tozatlan: hárman vagyunk bírók, s három ügykezelő és egy irodave­zető segíti megsokasodott mun­kánk elvégzését. A helyhiány vi­szont egyre szoritóbb, de remény van rá, hogy megoldódik. A bíró­ság vezetése megvásárolta a Kas­sai sor 55. szám alatti ingatlant, a városi bíróság épületéből oda fo- gunk majd átköltözni. _______ic l B aglyas búcsúzik Andrásaknától Figyelem: hegeszteni veszélyes! Öt évvel ezelőtt a Salgótarjánhoz tartozó Baglyasalján felrob­bant egy acetilénpalack, mert a lángvágó készülék nem volt visszaégésgátlóval felszerelve, s a palackokat szabálytalanul egymás mellett tárolták. A robbanás tömeges, illetve egy tűz­oltónál csonkulásos balesetet okozott. Szerencsére azóta nem történt ilyen jellegű sérülés megyénkben, de ismert a mon­dás: jobb félni, mint megijedni! (Folytatás az 1. oldalról) azt terjesztette képviselőtársai elé, ki is volt valójában az új névadó, II. András király. Tehát az uralkodó vidám volt, pompa­kedvelő és szertelen, aki kilátás­talan háborúkba keveredett. Bir­tokokat adományozott el, majd a kieső jövedelmet az adók eme­lésével pótolta. Mindez hatal­mas felháborodást váltott ki, és ZARÁNDOKI ISTENTISZTELET. A Karancs-kápolna Alapítvány július 1-jén, szombaton 12.30 órakor Péter-Pál-nap tiszteleté­re zarándoki istentiszteletet tart a Karancs-hegyi Margit-ká- polnában. A misét Tóth Sándor zagyvarónai főtisztelendő ce­lebrálja. András rákényszerült az Arany­bulla kiadására.- No, ilyen példaképet akar a lakosság - összegzett a képvise­lő, miután azonban az előkészí­tés megfelelt az előírtaknak és a lakók véleményét is tiszteletben kell tartani, a képviselők végül 15 igen, 2 nem szavazattal és 3 tartózkodással jóváhagyták az elnevezést. dudellai ildikó NEM ELNÖK AZ ALELNÖK. Tegnapi lapszámunk 1. oldalán „Terény nemzetiségi és millen­niumi napja” című cikkünkben tévesen - megyei közgyűlési el­nökként - említettük Tőzsér Zsoltnak, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése alel- nökének titulusát. Tőzsér Zsolt­tól és Becsó Zsolt elnöktől elné­zést kérünk. ■ A megszívlelendő intelmet szem előtt tartva, a gázpalackok kezelésével, szállításával, tárolá­sával kapcsolatban tartottak el­lenőrzést a napokban az Orszá­gos Munkabiztonsági és Munka­ügyi Főfelügyelőség Nógrád Me­gyei Felügyelőség szakemberei, melynek tapasztalatairól Peregi István, a felügyelőség vezetője tá- jékpztatta lapunkat. Általánosságban leszögezhet­jük: a felügyelők nem találkoztak súlyos szabálytalansággal, példá­ul az ellenőrzött lánghegesztő be­rendezéseknél mindenkor hasz­náltak visszaégésgátlót, továbbá nem üzemeltettek sérült palackot. Ugyanakkor viszont több olyan hiányosságra bukkantak, amelye­ket a tanulság kedvéért érdemes közreadnunk. Az egyik ilyen észrevétel, hogy a gázpalackok kezelésével megbí­zott dolgozók egyötöde nem volt birtokában az idevágó ismeretek­nek. Vagyis: nem voltak kellően kioktatva. Azzal is szembesülniük kellett a vizsgálódóknak, hogy a gázpa­lackok egyhatodát nem biztosítot­ták az eldőlés, az elmozdulás ellen. Gond ez, mert amennyiben a pa­lack egy méterről kemény talajra esik, úgy azt sérültnek kell tekinte­ni, s ki kell vonni a forgalomból. Egy munkáltatónál tiltott he­lyen tárolták a gázpalackot. Mi­heztartás végett, érdemes leír­nunk: a palackokat nem szabad tá­rolni talajszint alatti helyiségek­ben, lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, gará­zsokban. Általános hiányosság, hogy az alapvetően nem hegeszté­si tevékenységet folytató munkála­toknál csak két-három palack ta­lálható, amelyeket nem elkülöní­tetten tárolnak. Tipikus szabályta­lanság az is, hogy a fémlemezek­ből készült palacktárolók villám- védelme nincs megoldva. Néhány gázpalackot a határidő lejárta után is használtak a mun­káltatók. Holott a palackokat öt­évente nyomáspróba alá kell vetni, s azokat, amelyek vizsgálati ideje lejárt, nem szabad átvenni, illetve „próbaideje lejárt” felirattal vissza kell küldeni a szolgáltatónak. Kü­lönös gondossággal kell vizsgálni a szelepek gáztömörségét. A hegesztés veszélyes techno­lógia, ezért szigorították a hatá­lyos jogszabályokat, s a hegesz­téshez használt eszközöket ne­gyedévente biztonsági felülvizs­gálatnak kell alávetni. Az idősza­kos biztonsági felülvizsgálatot csak szakirányú munkabiztonsá­gi szakértői engedéllyel rendelke­ző személy, illetve erre akkredi­tált intézmény végezheti el, s azt dokumentálni kell. Végezetül egy jó tanács: a be­lobbant szivárgó gázt vizes rong­gyal kell megkísérelni eloltani, s késedelem nélkül értesíteni kell a tŰZOltÓSágOt. IKOLAJ) ___________ HÍREK S ALGÓTARJÁN Héttőn tartották Szécsényben a szokásos havi országos állat- és kirakodóvásárt. A város határában található vásártéren az Alföldről rengeteg malacot hoztak az árusok, amelyek nagy többsége gazdára is lelt hétfőn délelőtt. A vegyes árukat a település központjában található sátrakban kínálták a kereskedők a portékákat a háztartási eszközöktől a ruha­neműig, mi szem-szájnak ingere, minden kapható volt a szécsényi vásárban. ' ___ ____ ___ ■

Next

/
Thumbnails
Contents