Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24-25 / 146. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KOZ A I K 2000. JÚNIUS 24., SZOMBAT 3. rész- Az első részletet kell csak kifizetni, az ár tíz százalékát, és máris elküldik a gépet. Négy hetet kell rá várni. Utána elég havonta tízezer forintot fizetni, és pár év után ki van fi­zetve az egész! De már a má­sodik hónaptól itt állhatna az udvaron! Van valahol egy fé­szere? - nézett körül. Úgy tett, mintha őt már csak ez érde­kelné, hová teheti a gazda a traktort? Ezzel időt adott ne­kik, hogy ismét összenézze­nek. Ennek eredménye most nem annyira érdekelte. Tudta, a fotók és az összeg, valamint - elsősorban! - a részletfizetési lehetőség meg­mozdította a fantáziájukat. Es ő éppen erre számított.- Hetvenegyezer - mondta gyorsan az asszony. A család­ban ő lehetett a fej szá­molóművész és a „pénzügy- miniszter”. A traktorügynök kimérten bólintott:- Igen, asszony. Ennyit kel­lene most befizetni. Vannak nálam kitöltetlen szerződé­sek. Ha maguk is úgy akarják, megköthetjük a szerződést és mától számított harminc nap múlva meghozzák a traktort. Úgy beszélt róla, mintha máris ott állna előttük. Né­hány egyszerű mozdulattal szinte szuggerálta is őket. A traktor tehát valósággá lett mostantól. Amazok hitték is, hogy látják. Már-már ott volt az udvaron, meg is érinthet­ték... A gazda lassan engedte ki kezéből a prospektust. Az ügynök visszatette a dosszié­jába, de azt nyitva tette a kis kerti asztalra.- Aztán most kéne fizetni? - kérdezte az asszony.- Az előleget igen, azt a szerződéskötéssel egyidejűleg - mondta Flóri. Szándékosan ilyen hivatalos nyelven. Kitet­te az asztalra a pecsétes nyug­takönyvet. Meg egy xeroxo- zott szerződés-példányt, és kérdően nézett rájuk.- Nem is tudom - vakarta fejét a gazda. - Szép ez a trak­tor...- Szép és olcsó. Ahhoz ké­pest, hogy ilyen - helyeselt ne­ki az ügynök.- Ott a Klárika pénze - intett az asszony fejével a házra. Klá­rika a lányuk lehet? Persze mindegy, az a lényeg, hogy van készpénz a házban, rögzí­tette az ügynök agya azonnal. Ismét beszélni kezdett, de nem túl rámenősen. Inkább úgy sorjáztak mondatai, hogy amazok érezzék: ez egy soha vissza nem térő alkalom, a traktor az övék lehet, vége a nehéz munkának, szinte ne­vetséges összegért idehozzák nekik négy hét múlva. Az ujjú­kat is alig kell érte mozdítani­uk, és különben is, hetvenegy­ezer forint, mi az manapság? Negyedóra múlva az összeg a zsebében volt. Az aláírt szer­ződés egyik példánya, valamint a pénzről adott nyugta ott ma­radt a kopott kis kerti asztal­kán. Még megkérdezte, a szomszédságban melyik ház lakói szereztek földet mostaná­ban, akiknek szükségük lenne traktorra...? Most már csak biz­tos címekre ment. Ide is így jött. Nem ez volt az első traktor, amit ma eladott. És még csak fél kilenc múlott. Óránként ket­tőt szokott pénzzé tenni, ha si­kerül a dolog. Ötvösháza széle inkább falu volt, mint város. Itt elmegy a traktor-trükk, odább pedig, a belvároshoz közeledve majd mást talál ki... ... Három órára összesze­dett tíz „élő” szerződést, tehát éppen hétszáztízezer forintot. Vagyis egy igazi új traktor árát. Kár persze, hogy azok a traktorok a valóságban nem léteznek, futott át a fején, ami­kor bement a vasútállomás férfi vécéjébe. A szagok itt enyhén szólva nem voltak kel­lemesek, de ez most nem iz­gatta. Bezárkózott egy fülké­be, gondosan megszemlélte, nem lyukas-e a fumérfal, az­tán munkához látott. Először levette bajuszát - a ragasztó kissé húzta a bőrét, fintorgott, egyszer fel is szisszent. A két fekete műszemöldököt már óvatosabban vette le. Aztán gondosan és lassan kivette előbb az egyik, majd a másik kék színű kontaktlencsét. Már egészen más volt az arca. (Folytatjuk) Konferencia Csécsén Fráter Erzsiről A Nógrád megyei Madách- kultusz újabb fejezethez érke­zik a jövő hét végén: a csécsei önkormányzat és a Madách Iro­dalmi Társaság június 30-án és július 1-jén megrendezi a II. Fráter Erzsébet szimpózium eseménysorozatát. Madách Im­re tragikus sorsú feleségének életútját elemző előadások mel­lett színre kerül egy monodrá­ma is. A program pénteken 14 órakor kezdődik: találkozás az iskolánál, az egykori Fráter-kúriánál. 15 óra­kor emléktáblát avatnak Fráter Erzsébet csécsei szülőházában. A katolikus templom megtekintése után 16.30 órakor Farkasvölgyi Zsolt, Csécse polgármestere tartja a megnyitóbeszédet. Bevezetőt mond Andor Csaba. 17.20 órakor hangzik el Győrffy Miklós „Talán amúgy” című előadása. Ezt az alábbi előadások követik húsz percenként: Árpás Károly „Fráter Erzsébet a Madách Imre ihlette szépirodalmi alkotásokban. Ada­lékok a virtuális világ nőképé­hez”, Beiczer Éva „Fráter Erzsébet személyisége kézírásának tükrében”, Berényi Zs. Á. „Benedek Marcell Madách- ról”, Andor Csaba „Mikszáth Kál­mán a Fráterekről”, „Két talány Fráter Erzsébet életében”. 20 óra­kor mutatja be Patakiné Kemer Edit T. Pataki László „Lelkigya­korlat” című monodrámáját Ma­dách Imre édesanyjáról, Madáduié Majthényi Annáról Július 1-jén, vasárnap a szim­pózium résztvevői Nagyváradra utaznak. 7.30 órakor Pásztóról in­dulnak és várhatóan 12 és 15 óra között megtekintik Fráter Erzsé­bet egykori lakhelyét és sírját, 15 és 17 óra között pedig kirándulást tesznek Cséhtelekre. A 27 éves adminisztratív munka­körben dolgozó fiatal hölgy esetében az első benyomások egy rendkívül energikus, szenvedélyes, lendületes emberre engednek következtetni. Az írás ambíciót növekvő értéke­lést, nagylelkűséget tanúsító, finom, jó ízlésű, érzékeny egyént sejtet. Min­denkor ad megjelenésére, küllemére. A társadalmi normákat szem előtt tartja, tiszteli azokat. Lendületét első­sorban nem egy belül határozott erő­ből, sokkal inkább szenvedélyes, szárnyaló életstílusából, fantáziájából nyeri. Ugyanakkor többnyire zárkó­zott, s csak esetenként jön ki a csiga­házából. Környezete sok esetben nem tudja müyen hozzáállást várhat. Kissé elzárkózik a világtól, a minden­napos kapcsolatokban visszafogott. Szeretné kicsit másnak, talán „jobb­nak” mutatni magát. Próbál minden­kinek megfelelni. Nehezen viseli, ha ez nem sikerül. Ritkán megy el váll­rándítással ballépései mellett, inkább „visszamegy” és ha lehet, még utólag is korrigálja vélt vagy valós hibáit. Gyakorta vannak olyan érzései, hogy a külső körülmények gátat szabnak önki terjesztési törekvései­nek. Optimizmusa mindig átsegíti a mélyponton ezt a lelkesedő, nagy ter­veket szövögető, kissé ábrándos ter­mészetet. Levélírónkra hosszú ideig tartó fo­lyamatos, alapos kontrollképesség, gyors, előrelátó gondolkodás jellem­ző. Bátorságot, impulzivitást, fejlődő­képességet mutatnak betűi. Erősen igényli önszerepének állandó meg­erősítését. Esetenként többszörösen bebiztosítja önmagát. Team-munká­ban kissé háttérbe vonul, s társának nagyobb teret enged a vezetésben, irányításban. Munkáját inkább rátar­tással szervezi, mert bizonytalan a kimenetelt illetően. Könnyelműnek, lazának tűnhet, mégsem használ ki minden adandó alkalmat, nem az a fajta, aki erősen költekezik. Fiatal és boldog feleség. Változa­tos, színes, intenzív érzelmekkel telí­tett, kielégítő párkapcsolatban él. Párjával, - akihez erősen ragaszko­dik, minden bizonnyal - felejthetet­len élményeket mondhatnak magu­kénak. A szeretett családtag elvesztése miatt érzett fájdalom nyomai még ott bujkálnak a sorokban. Azonban ettől a hiányérzettől eltekintve szerencsés ember, hiszen belső harmóniája, nyugalma kisugározva, egy jótékony atmoszférát teremt maga körül. S ez a mai világunk zaklatott embertöme­gei számára mindenképp’ pozitív, példaértékű dolog. _________________________OOPÓ KWSZT1W* o kleveles grafológus-r eL. 'Ki A' - t-h. ,K, ,y'/ CK. j - ecftj ,f !/ Í.C' //v/ V-/ Ád*^k-i»rnJ'.r - (jT 4a. rA. ,ßC cc Jó megfejtés, szerencsés nyertes 5 c G G 'g • 2 a .2 s 3* xrj G 'S5 OO > XL> CD "3 o *2 G N •G G cu o ^ J-H OJ g s ■a." CN-- G ^ V G 2 xj* ^ a» t! ^ CN CsJ 5 S3 cu G G ZT G XU c/> MONDANI­VALÓ PAR­TITÚRA MESEBELI RABASZDI VÍG­JÁTÉK 1 CSONT­HÉJAS TERMÉS AZ ARZÉN VEGYJELE ORSZÁG RÉSZ - P* : MÓKUS LAKÁS REJ TETTEN ROSSZ­INDULATÚ VILÁG­NYELV-O'CJ O-G aj § s E % U4 G oo XD G £ G -Q? áj ^ S 2 cd ÖDcO aj co & 2 G -S >> co G ^ ü 3 > & ’a? 2 2 G aj ;g­•«•a-»—! XT3 2 z VALAMI NEK KI EGÉSZÍTŐ RÉSZE DÍSZ­TEREM PADUA CENT­RUMA! VÉG VÉGE! TANULÓ VEZETŐ FORDÍ­TOTT KETTŐS BETŰ TÖLTÖTT SÜTEMÉNY NÉVSOR, NÉVELŐ­VEL TEHER­AUTÓ­MÁRKA BRIÓS- DARAB ! OXIGÉN, NOBÉLIUM ROMÁNIAI FOLYÓ HUPIKÉK TÖRPIKE EREDETI DÍZEL ELÁRUSÍ­TÓ BÓDÉ OLASZ­ORSZÁG FŐVÁ­ROSA TEJCSO­KOLÁ­DÉBAN VAN! EHETŐ CSIGA SZÍNÉSZ (SÁNDOR) ÉRTÉKES KÁRTYALAP W PAROS MELÓ ! ÉTLEN GÉM ! A V VIZSGÁN NEM BUK­TAT MEG METRÓ­ÁLLOMÁS JELE DÉLUTÁNI TEAL Templomaink története: BÁNK Szlovák telepesek építették A tó körül elterülő falu környéke lakott az őskortól: ezt bizo­nyítják a Szarka-hegy lábánál talált tárgyak, amelyek a késői csiszolt kőkorból, a Krisztus előtti IV. évezredből származnak és Nógrádban a legrégebbi, az ember jelenlétére utaló leletek közé tartoznak. (Ujkőkori, átfúrt bütyökdíszítésű, vörös cse­répedény töredékek, kő-és csonteszközök kerültek itt elő). A falu neve a kutatók szerint a régi magyar Bánk személy­névből ered; gondoljunk csak nemzeti operánkra, a XIII. szá­zad elején játszódó Bánk bán­ra. A község középkori történe­tének adatai meglehetősen hiá­nyosak: az első írásos említés 1405-ből származik, 1506-ban Terjéni Radnóti György, 1542- ben Balassa Zsigmond birtoka volt, 1549- ben pedig a pár évvel korábban már a viszonylag kö­zeli nógrádi várat és a püspöki székhely Vácot elfoglaló török­nek is adózott. A falu a hódoltság idején tel­jesen elnéptelenedett, középko­ri temploma, ami valahol a mai temető felett állt, elpusztult. A török kiűzése után Turóc vár­megyei szlovákok telepedtek itt le: 1720-ban már 13 adóköteles bánki háztartást írtak össze. A vízben szegény Nógrád megye egyik ékessége a már említett, szép fekvésű tó, amely­nek első írásos említése 1520- ból származik. (A megyében ezen kívül csak egy természetes állóvíz van, a diósjenői tó, bár még erről vitatkoznak a szak­emberek, úgyhogy biztosra nem lehet kijelenteni. A többi állóvíz mesterséges.) A kis túlzással tengerszemnek is beillő állóvíz minden évszakban másik arcát tárja a látogató elé. Különösen szép ősszel, amikor a víz fölé emelkedő domboldal nyír- és fűzfáinak sárga lombjai tükrö­ződnek a tó felszínén, és igazi varázsát mutatja télen, havas, zúzmarás időben is. Ilyenkor tö­kéletes a hely nyugalma, bár a jégen léket vágva is sokan hor­gásznak. Tavasszal és nyáron élénk errefelé az idegenforga­lom. A szlovák népi múlt emlé­keit tájház őrzi; az egykori lakó­épület a XIX. század közepéről származik. A falu legjelentősebb építé­szeti emléke az 1791-ben épült, késő barokk stílusú evangélikus templom. ___________________ FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents