Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17-18 / 140. szám

2000. Június 17., szombat HAZAI TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Állami fejlesztések Kétéves költségvetést szeretne a Fidesz Esztergom Az Orbán-kormány első fél­idejének és a parlament ta­vaszi ülésszakának értéke­lése mellett az elkövetkező egy két év költségvetéséről esett a legtöbb szó a Fidesz- frakció tegnapi ülésén. A millennium tiszteletére Esztergomba kihelyezett ta­nácskozáson délután megje­lent a miniszterelnök is. Érdeklődésünkre Halász János frakcióvezető-helyettes elmond­ta: a Szent István király szülővá­rosában tartott tanácskozáson délelőtt az Országgyűlés tavaszi ülésszakáról, illetve az eddigi kormányzati munkáról cseréltek eszmét a honatyák, majd a költ­ségvetés tervezete került sorra. A vita „felvezetője” Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt. A Fidesz a Szé- chenyi-terv költségvetéseként emlegeti és két évre előre tervezi az állami fejlesztésekben bővel­kedő pénzügyi programot. Ha­lász szerint a frakcióvitában szin­te minden felszólaló egyetértett a lakásépítések ütemének fokozá­sával, illetve a családi adókedvez­mények jelentős emelésével, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fideszes honatyák által előnyösebbnek tartott kétéves, vagy a már megszokott egyéves költségvetést támogatja-e majd a parlament. Mint megtudtuk, a tanácsko­záson szóba került ugyan a nap slágertémája, Pepó Pál környe­zetvédelmi miniszter lemondása, ám a frakciótagok nyilvánosan nem minősítették a történteket. Orbán Viktor kormányfő csak délután érkezett Esztergomba, hogy áttekintést adjon az elmúlt időszak legfontosabb belpolitikai történéseiről. A kormányfő azt mondta, a kabinet két ered­ményes évet tud maga mögött és sok feladattakl teli következő két év vár rá. Az ülést követő millenniumi megemlékezés keretében a kép­viselők ökumenikus istentiszte­leten, majd orgonahangverse­nyen vettek részt. TAKÁCS MARIANN Vitatott praxistörvény Budapest- Feltehetően ellenzéki, politikai fogás a praxistörvény alkotmány­ellenességének a hangoztatása. Tényszerűen ugyanis semmi nem támasztja alá a szocialista párt parlamenti frakciójának állításait- mondta lapunknak dr. Fodor Miklós, az egészségügyi tárca pri­vatizációs miniszteri biztosa. Mint jelentettük, az MSZP-frakció csütörtökön úgy döntött, az Al­kotmánybírósághoz fordul az önálló tevékenységről szóló tör­vény hatályon kívül, helyezését kérve. Kérésüket azzal indokol­ták, hogy a rendelkezések a gya­korlatban megvalósíthatatlanok. Dr. Fodor Miklós nem érti, hogy miért támadják a praxistör­vényt, hiszen valamennyi pontja végrehajtható, az alkotmányos rend nem sérült. Szerinte lehet­nek olyanok, akik sérelmezik, hogy ezután az önkormányzatok csakis a szakmai elvárásoknak megfelelő orvossal köthetnek szerződést. Elismerte, hogy a területi ellá­tási kötelezettséggel nem rendel­kező háziorvosok valóban elestek a vagyoni értékű praxisjogtól, de ez a döntés azért született - mondta -, mert az alapellátás rendszere szétforgácsolódva fi­nanszírozhatatlanná válna. N. ZS. Drága szennyvíz Budapest Az ország uniós csatlakozása szempontjából az egyik legna­gyobb feladat a szennyvíztisztí­tás és a csatornázás megoldása, ezen a téren ugyanis jelentős a lemaradásunk a tagországokhoz képest. Az elkövetkező tíz évben mintegy 1000 milliárd forintos nagyságrendű beruházás szüksé­ges az uniós feltételek teljesítésé­hez - közölte Borbély János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A szükséges beruházások el­végzésére 2010-ig kapott enged­ményt az ország. Miközben ugyanis a lakosság 98 százaléka már vezetékes ivóvízhez jut, a csatornázással lemaradtak az ön- kormányzatok, csupán a lakott területek felén van megoldva a szennyvízelvezetés. Ez az arány messze elmarad az uniós átlag­tól. A régi szennyvízelvezetők és -tisztítók rekonstrukciója mellett Magyarországnak tíz éven belül el kell érnie a 70 százalékos ellá­tottsági szintet. Ezek a beruházá­sok meglehetősen drágák, ezért várható, hogy a víz- és csatorna­díjak a jövőben is az inflációt meghaladó mértékben emelked­nek, s a szolgáltatók így próbál­ják előteremteni a fejlesztés fede­zetének egy részét. KOSZORÚZÁS. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 42. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági el­nök és Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megkoszorúzta a néhai miniszterelnök szobrát Budapes­ten a Vértanúk terén. A rendezvényen részt vett Mádl Ferenc megválasztott államfő, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, s a kormány több tagja._____________________________________________________________________FOTÓ! FEB/PIÓSI IMRE Ligetvári a kijelölt utód A többség üdvözli a környezetvédelmi tárca élén történő változást Nemzeti Park vezetőjének meghurcolása és le­váltása váltotta ki. Egyes vélemények szerint azonban mégsem elsősorban ez, hanem a bizottság fideszes elnö­kével, Illés Zoltánnal folytatott vitái, majd a má­ig nem tisztázott kijelentése, amely szerint a Fidesznek vissza kellene hívnia Illést a bizottság éléről, vezetett végül Pepó lemondásához.- Sosem motiváltak személyes indulatok, így most sem érzek elégtételt - nyilatkozta lapunk­nak Illés Zoltán. - Engem kizárólag a környezet­és természetvédelem szakmai színvonala, a tör­vényesség tiszteletben tartása, a gazdaság sze­replőivel kialakított kompromisszumok és az EU-hoz történő csatlakozás előkészítése érde­kelt. Sajnos az elmúlt két évben mindezekből nem sok valósult meg - tette hozzá. Illés elmondta, a környezetvédelmi tárca élén történt változás azt bizonyítja, hogy a kormány­ban felértékelődött a környezetvédelem szerepe. A váltástól azt várja, hogy végre szoros szakma- politikai kapcsolat alakulhat ki a tárca és az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága kö­zött. Erre utal egyébként az is, hogy Ligetvári Ferenc kijelölt környezetvédelmi miniszter már csütörtök este találkozót kezdeményezett Illés Zoltánnal, s előzetes megbeszéléseket folytattak az együttműködésről. A környezetvédelmi bi­zottság elnöke hangsúlyozta, a minisztérium apparátusával sosem voltak ellentétei, és kifeje­zetten jónak mondta kapcsolatát Skaltéty Sándor közigazgatási valamint Kávássy Sándor politikai államtitkárral. Illés Zoltán hangot adott annak a reményé­nek is, hogy számos, korábban a közigazgatás egyéb területeire és a magángazdaságba távo­zott környezet- és természetvédelmi szakember visszatér, s a jogtalanul meghurcoltak elégtételt kapnak az elszenvedett sérelmekért. Haraszthy László, a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF magyaror­szági irodájának vezetője szerint legalább két év szükséges ahhoz, hogy a hazai környezet- és természetvédelem elérhesse az 1998. évi szintet. - Jól ismerem Ligetvári Ferencet, ezért azt vá­rom tőle, hogy építsen a környezet- és termé­szetvédelmi szakemberek tapasztalataira. Orbán Viktor péntek délután bejelentette, hogy Ligetvári Ferenc, a Szarvasi mezőgaz­dasági Főiskola főigazgatója lesz a környe­zetvédelmi miniszter; ezt már csütörtök este megbeszélte Torgyán József kisgazda elnök­kel, koalíciós partnerével. Budapest • A természet- és környezetvédelmi civil szerve­zetek megnyugvással vették tudomásul a kör­nyezetvédelem eddigi irányítójának távozását. Pepó Pál viszonya két év alatt nem csak velük romlott meg, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságával sem tudott szót érteni. Pepó tevé­kenységét kezdettől viták kísérték. A legna­gyobb vihart mégis Aradi Csaba, a Hortobágyi Ligetvári Ferenc életrajza: 1941. január 20-án született Veszprémben. Tanulmányait 1961 -66 között a Kertészeti Főiskolán, majd 1970-73 között a Buda­pesti Műszaki Egyetemen foly- | tatta. Vízgazdálkodási szak­mérnöki diplomája van. Az Álta­lános Épülettervező Vállalat mélyépítési tervezője 1951 -61-ig, 1966-tól a Keszt­helyi Agrártudományi Főiskola tudományos munkatársa. A Kertészeti Egyetemen előbb 1969-től tanársegéd, adjunk­tus majd docens. A Pannon Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára 1987-től. A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarva­si mezőgazdasági víz- és környezetgazdál­kodási főiskolai karán tanszékvezető tanár, főigazgató. A 2000. január 1-jétől önállóvá vált szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola fő­igazgatója, a Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizott­ságának alelnöke. A mezőgazdasági tudo­mány kandidátusa lett 1984-ben, 1995-ben megszerezte a doktori címet, 1996-ban pe­dig egyetemi tanárrá nevezték ki. A Nemzet­közi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) elnöke 1999 óta. MEGRENDÜLT BIZALOM. A szocialisták szerint a honvédel­mi kormányzat olyan intézke­déseket tett az elmúlt időszak­ban, amelyek nincsenek össz­hangban a haderő-átalakítás irányairól négypárti egyetértés­sel megfogalmazott országgyű­lési határozati javaslattal, és al­kalmasak a további együttmű­ködéshez szükséges bizalom megrendítésére. Erről Juhász Ferenc MSZP-s parlamenti frak­cióvezető-helyettes beszélt pén­teken. SZDSZ-LEVÉL. Kóródi Mária, az SZDSZ országgyűlési képvi­selője tegnap levelet írt Pallag Lászlónak (FKGP), az olajügye­ket vizsgáló parlamenti bizott­ság elnökének, amelyben arra kérte, hogy a testület hétfői ülé­sére hívja meg Polt Péter leg­főbb ügyészt - közölte az SZDSZ sajtótitkársága. TANTERVI BÍRÁLAT. A keret tanterv bevezetését jelenlegi formájában nem javasolja a Történelemtanárok Egylete - tudatták a tömörülés vezetői pénteken, Budapesten. A keret- tantervben rögzített tananyag akkora mennyiségű, hogy lehe­tetlenné teszi a képességek fej­lesztését a rendelkezésre álló idő alatt - vélekedett Knausz Imre, az egylet alelnöke. POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ. A cigányság saját erejéből nem tud felemelkedni, ezért min­denképpen megkülönböztető intézkedéseket kell alkalmazni beilleszkedésük érdekében - jelentette ki pénteken Rostás- Farkas György, a Cigány Tudo­mányos és Művészeti Társaság elnöke a VIII. nemzetközi ci­gány néprajzi, történeti-szocio­lógiai és oktatás-nevelésügyi konferenciáján. SEBESSÉGHATÁROK. Juha ros Róbert fideszes országgyű­lési képviselő a közúti közleke­dési sebességhatárok módosítá­sát kezdeményezi: javaslata szerint országúton a jelenlegi 80 kilométer/óráról 90-re, autó­pályán 120 kilométer/óráról 130-ra emelkedne a megenge­dett legnagyobb sebesség. VAKÁCIÓÓÓ! Több mint egy­millió-háromszázezer diák szá­mára érkezett el pénteken a vár­va várt utolsó tanítási nap, és vette kezdetét a csaknem két és fél hónapig tartó nyári szünet. A 2000/2001-es tanév nem szeptemberben, hanem már au­gusztus 28-án megkezdődik. ÉG AZ ERDŐ. A kecskeméti tűzoltók újra kivonultak tegnap délután, mert Ágasegyháza ha­tárában ismét kigyulladt az er­dő. A Bács-Kiskun megyei tele­pülés mellett az elmúlt napok­ban több száz hektáron pusztí­tott a tűz. ■ Stratégia a drog ellen Megkülönböztetett figyelem jutna a megelőzésnek Bizonytalan a diákhitel 2001-ben indulhat a támogatás - a bankok garanciára várnak Tanulságos olvasmány az a minap megjelent könyv, amely remélhetően a honanyákat is elgondolkoztatja majd a kor­mányzat drogstratégiájának őszre tervezett vitájában. A té­ma szakembereinek e munkaanyaga a drogfogyasztás visz- szaszorítását a társadalmi vitára bocsátott előterjesztéstől eltérően képzeli el. Már tíz éve szó van a diákhitelről, de csak néhány hónapja született meg a kormánydöntés, hogy végre bevezetik a rég­óta várt támogatási formát. Megígérték, hogy lesz, de még nem tudják, miből. A továbbtanulást megkönnyítő anyagi juttatás fedezetét vagy az államnak, vagy a bankoknak kellene biztosítani, ám ezt egyelőre egyik fél sem vállalta. Budapest Dr. Kökény Mihály, az Országgyű­lés egészségügyi és szociális bi­zottságának elnöke - egyszer­smind a könyv előszavának írója - hangsúlyozta: azért vállalta el, hogy népjóléti minisztersége alatti és jelenlegi véleményét így is meg­erősítve bocsátja útjára az alterna­tív drogstratégiát, mert személye­sen szintén sürgeti a jogalkotók szemléletváltoztatását. Nemzetközi tapasztalatok sze­rint a tiltás és a drasztikus bünte­tés nem fogja vissza a kábítószer terjedését. Ahogyan a prostitúció sem számolható fel rendőri intéz­kedésekkel, a drog elleni harc is reménytelen vállalkozás társadal­mi, kulturális és egészségügyi kö­rülményeink javulása nélkül. Az alternatív drogstratégia mindezek mellett megkülönböztetett figyel­met szentel a megelőzésnek, és azzal számol, hogy a drogfogyasz­tó általában csak segítséggel sza­badulhat meg testet-lelket- környezetet romboló bajától. Mindebből következik, hogy ha a kábítószer-politika, miként újab­ban nálunk, a drogkereskedőt és a-fogyasztót egyaránt bűnözőként kezeli, a szenvedélybetegség le­küzdése szó szerint kilátástalanná válik - mutat rá a könyv szerzői­hez hasonlóan a parlamenti szak- bizottság elnöke. Becslések sze­rint hazánkban jelenleg 100-300 ezer drogos van, egytizedük szer­függő. A szigorított szabályozás következtében azonban mind ke­vesebben vállalják a bűncselek­mény önkéntes elismerésével együtt járó terápiát. A teljes kép­hez tartozik még - tették hozzá a könyv sajtóbemutatóján a szerzők -, hogy bár a drogambulanciákon, a pszichiátriai gondozókban min­den rászorulónak jut hely, a kór­házi gyógyszeres elvonókúrára szoruló legsúlyosabb betegeknek többnyire hosszú hónapokat kell várakozniuk, amíg az e célra hasz- nálható ágy megüresedik, ics. b. j.i Budapest A tervek szerint a hallgatók legko­rábban 2001 szeptemberétől folya­modhatnának pénzügyi segítsé­gért, igaz, a lehetőséggel csak az akkori elsősök élhetnének. A finanszírozásban a bankok részt vennének, de csak abban az esetben, ha az állam garanciát vál­lalna a kölcsönök visszafizetésére. A tárgyalások alapján úgy néz ki, hogy négy-öt nagyobb pénzinté­zet működne közre a hitelezés­ben, de állami biztosíték hiányá­ban még egyikük sem kötelezte el magát. Nyugati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a le­diplomázott adósok negyede nem fizeti vissza a tanulásra adott pénzt, a pályakezdőktől pedig ne­héz vagyontárgyat lefoglalni. Ha az állam nem áll jót a diákokért, akkor a jövő évi költségvetésből kellene kiutalni a hiteleket, ami­hez két és fél milliárd forintra vol­na szükség. Egyelőre ez az összeg nem szerepel a büdzsében. A tanulmányok sósán felvehető legfeljebb havi 21 ezer forintos összeg előteremtésének másik módja az lenne, ha államkötvé­nyeket bocsátanának ki, és az eb­ből befolyó pénzt adnák a hallga­tóknak - mondta el lapunknak Gilly Gyula, az Oktatási Miniszté­rium főosztályvezetője. Az igé­nyekről szólva a szakember el­mondta: igaz ugyan, hogy sok csa­lád nem tudja kigazdálkodni gyer­meke iskoláztatásának költségeit, de számosán vannak, akiknek az anyagiak nem jelentenek problé­mát. Az oktatási tárcánál végzett számítások is azt mutatják, hogy a leendő 50 ezer elsőévesnek keve­sebb mint a fele veszi majd föl a hitelt. A tanulóknak átlagban 15-20 év alatt kellene törleszteni a kölcsönt, aminek legbiztosabb módja az lenne, ha adó formájá­ban adnák azt vissza az államnak, vagyis az APEH egyszerűen levon­ná a részleteket a munkába állt fi- atalokjövedelméből. _______ -w-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents