Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06-07 / 105. szám

\ 6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2000. MÁJUS 6., SZOMBAT Salgótarjáni bányamúzeum A salgótarjáni bányamúzeum európai hírű büszkeségünk, amely 1980 óta Salgótarján ipari műemléke, hazánk első föld alat­ti bányamúzeuma. A Nógrádi Szénbányák 1965. május 1-jén nyitotta meg az egykori József- lejtősakna még épségben maradt vágatrendszerében a 280 méter hosszúságban kialakított föld alatti bányamúzeumát. 1985-ben a bányakolónia egyik tiszti laká­sában történeti kiállítást, 1986- ban pedig annak külszíni skan­zenjét alakították ki. A Nógrádi Történeti Múzeum 1995-ben, a múzeum fennállásának 30. év­fordulóján nyitotta meg új állan­dó kiállítását. Magyarország északi részén 20 millió évvel ezelőtt „mocsári állapotok” uralkodtak. A felszínt tenger borította, az itt élő buja er­dővegetáció az oxigénszegény, az egyre sekélyesedő, a tengerbe ömlő folyók hatására fokozato­san elédesedő vízben szerves anyagban gazdag iszap formájá­ban felhalmozódott. Majd a ké­sőbbiekben rárakódott üledékek hatására szénné alakult. A külön­böző rétegcsoportok képződését, a nógrádi szénmedence földtanát tárja elénk a történeti kiállítás el­ső terme. A Salgótarjánhoz közeli Salgó- hegy mentén fellelhető „füstölgő gödröket” 1761-ben említette meg Bél Mátyás leírása. Ezekben a füstölgő gödrökben búvó kincs, a barnakőszén alapozta meg Nógrád megye ipari fejlődé­sét. A gazdag szénvagyon hasz­nosításának kezdetét 1848-tól számítjuk. Ekkor nyitotta meg kapuit az első bánya (Mária-táró) a Salgótarjántól 10 km-re levő Inászón. A barnakőszén-telepek rendszeres feltárása 1861-től öl­tött nagyobb méreteket. Az 1867- re kiépített Pest-Hatvan- Salgótarján vasúti szakasz jelen­tősen megnövelte a kitermelést és lehetővé tette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., majd annak jogutódja, a Rimamurány- Salgó­tarján Vasmű Rt. megalapítását (1868-69], A vállalat teljesítmé­nye elérte az országosan kibá­nyászott szénmennyiség 40%-át. A kiállítás második termében szemrevételezhető térképek, sta­tisztikák között nézelődve köz­érthetőbbé válik számunkra a megyénkben tapasztalható bá­nyaipari fejlődés folyamata. Tájékozódhatunk itt a nógrádi szénbányászat egyre korszerűbb technikai vívmányairól a kézi erő és a ló munkába állításától kiindulva a gőzenergia igénybe­vételén keresztül az elektromos energia hasznosításáig. Ez utób­bi gőzzel szembeni energiafor­rást a nógrádi bányászat hasz­nálta először. A kiállítás egy ré­szét elfoglaló díszegyenruhák bányászaink viseletét reprezen­tálják, míg máshol a korabeli do­kumentumok és fényképek fényt derítenek az egyszerű munkások előrelépésének lehe­tőségeire. Nyomon követhetjük a bányaiskolák kialakulásának folyamatát, de találkozhatunk a szakszervezeti mozgalom ki­bontakozásának fázisaival is. Láthatóvá válik egy bányamér­nöki iroda stilizált enteriőrje, míg végül a bányavállalatok által létrehozott munkástelepek életé­be nyerünk bepillantást. A bányamúzeum udvarán megtekinthető skanzenben a föld alatti és a külszíni szállítás eszközei: mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kapnak helyet. A föld alatti múzeum lejáratát már messziről jelzi id. Szabó Ist­ván szobrászművész vájárt ábrá­zoló alkotása. Közvetlenül a lej­tősakna bal oldalán lármafát (klopacska), jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglá­bát tekintheti meg az ide látoga­tó. Az akna 1951-ig üzemelt. A 280 m hosszú, 36 m szintkü­lönbségű folyosórendszert vé­gignézve a hazai széntermelés mintegy százéves fejlődéséről kaphatunk képet. Megismerked­hetünk a legkezdetlegesebb kézi munkamódszerekkel, szerszá­mokkal, felszereléssel és a kor­szerű gépi frontfejtés berendezé­seivel. A fiatal édesanya egy ételre­cept mellékelésével kérte írásá­nak elemzését. Erőteljesen pozi­tív jellemzők dominálnak az írás­képben. Lendületes, gördülé­keny vonalvezetése, könnyed, rugalmas személyiséget takar. Kedves, ragaszkodó természet. Elsősorban a társadalmi elvárá­soknak való megfeleléstől indít­tatva teremt kapcsolatokat. Gon­dolkodásmódja úszta és rende­zett, mindenki számára követhe­tő, egyértelmű. Asszociációs készsége igen fejlett. Munkatársi, házastársi kapcsolatában egy­aránt törekszik a teljes egyen­súlyra, tiszteletben tartja a másik igényeit. Családjáért, gyermekei­ért minden áldozatra kész, túlsá­gosan is önfeláldozó. Szerető, tü­relmes családanya, aki igyekszik minden helyzetben gyermekei lelki fejlődését egészséges me­derben tartani. Rendkívül empatikus, a béke érdekében a legkevésbé elfogad­ható dolgokat is megpróbálja megérteni, a problémákat szép szóval orvosolni, megoldani. Érett személyiség, bizonyos fokú naivsággal. Talán túlságosan jó­hiszemű, nehezen, gyakorta ké­sőn veszi észre, hogy mások ki­használták mindezt. Életét, dol­gait következetesen irányítja. írá­sából kitűnik, hogy az élet mind­eddig szerencsére megkímélte a nagy csapásoktól, krízisektől. Ha azonban valamikor mégis kedve­zőtlen fordulatot venne élete, sor­sa; optimista, vidám természete megvédi majd a lelki sérülések­től. Többek között azért, mert olyasfajta ember, aki nem köny- nyen roppan össze a terhek súlya alatt. Igyekszik leplezni a külvi­lág előtt fájdalmát, nem kívánja mások vigasztalását, sajnálatát. Szerény anyagi körülmények között kénytelen élni, s így na­gyon meggondolja, hogy mire költi pénzét. Betűiből az tűnik ki, hogy sikeresen gazdálkodik a családi kasszával, ami persze sok dologról való lemondással jár. Hivatásában is önmagához va­ló viszonyában kiteljesedett, elé­gedett ember. Ehhez nagymér­tékben hozzájárul az a szerető rokoni, családi légkör, ami körül­veszi, s nem utolsósorban nevel­tetése, gyermekkora, amit felhőt­lennek, boldognak mondhat. ________________________0006 KRISZTINA okleveles grafológus • Wíj()u-5'L' eX ex tö'ü<A4Lx>tCj6 ■ j A eri J -fc.XV.MsJi ; OWul tin ix, -UÍ.LaX<x!t-íx. , TLLaocboofvHiLylL /r-ul tX 2, ^ Ao,v.£ Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem értem, a turistajelzés szerint itt kilátónak kellene lennie. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Magyar Zsuzsanna Salgótarján, Zöldfa u. 1. sz. Mai rejtvényünk helyes megfejtését május 11-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Templomaink története: Nógrádkövesd és Szécsénke Egyszerűségükben szép épületek Nógrádkövesd Szécsénke Árpád-kori település, amelynek neve egykor Zerdahely volt. Mai nevét a feltételezések szerint akkor kapta, amikor Károly Róbert a XIV. század első felében Szécsényi Farkasnak ado­mányozta. (A família 1459-ben kihalt, a későbbi nagyhírű Széchenyi család­hoz semmi köze!) A Szécsénkei-patak mellé, s a 313 méter magas Gyalogvár-domb alá tele­pült község középkori történetének adatai meglehetősen hiányosak. 1549- ben feljegyezték, hogy a falu bírájának ellenállása miatt nem lehetett itt (vala­mint Becskén és Balassagyarmaton) beszedni az adót. Egy, a török hódoltság idejéből származó feljegyzés bizonyítja, hogy 1585-ben a falu Hasszán szécsényi szandzsákbég hűbérbirtoka volt. A tö­rök világ nehéz körülményei és a hábo­rúskodások miatt a település a XVI. század végén vagy a XVII. század ele­jén teljesen elpusztult, s még az 1715-ös, illetve az 1720-as vármegyei adóösszeírásban sem szerepelt. 1770-ben viszont két település is volt itt: Alsó- és Felsőszécsénkéről esett említés a feljegyzések­ben. Akkoriban legalábbis részben - né­metek lakták ezen helysége­ket. A környék lakói az idő tájt, a XVIII. század végén, főleg do­hánytermesz­téssel foglal­koztak. A község Szent Márton ti- tulusú római katolikus temp­loma 1895-ben épült. Az ap­rócska telepü­lés Becske filiá- ja. FARAGÓ ZOLTÁN Régen csak Kövesd, majd Galgakövesd volt falu neve. A Galga völgyébe, a Szécsénkei-patak torko­latának közelébe települt a község. A falu mellett honfoglalás kori leletek is előkerültek, az első írá­sos említés 1271-ből származik. A falu a török időkben valószínűleg elpusztult, 1715-ben kilenc magyar és négy szlovák háztartást írtak itt össze a vármegyei adólajstromban. 1720-ban nemes községként említették, amelynek lakói nem fizettek adót. 1740-ben az Egry család volt itt a legjelentősebb földbir­tokos. A falu képének meghatározója a helyi kőbánya és annak lerakata. A Szanda- és a Berceli-hegy kőfejtőiről több kilométer hosz- szúságú drótkötélpályák vezetnek a nógrád- kövesdi vasútállomásra. Az itt feldolgozott és vagonokba rakott bazaltkő az egyik legjobb minőségű Magyarországon. A faluban több úrilak is felépült a XIX. században. Ezek egyi­ke a volt Barcza-kúria, amelynek parkja ter­mészetvédelmi terület. Legértékesebb növé­nye egy 25 méter magas, 80 centiméter törzs- átmérőjű kocsányos tölgy volt, ami azonban az 1990-es évek végére kiszáradt. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére fel­szentelt római katolikus templom különleges­sége, hogy az egyszerű épület déli oldalán a népi lakóházakéra emlékeztető tornác áll. A község Bércéi filiája. Hazánk első föld alatti bányamúzeuma

Next

/
Thumbnails
Contents