Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-29 / 124. szám
r 2. OLDAL SALGÓTARJÁN f* BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 29., HÉTFŐ Egy széken huszonnégy órát ülnek az útlevélkezelők Somoskőújfalu az államhatár fontos északi kapuja, de... A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság magyar-szlovák viszonylatban működő salgótarjáni közúti határátkelőhelye, hivatalosan határforgalmi kirendeltségén 24 órás a szolgálat, vízumkiadó jogkörrel is rendelkezik. A földrajzi környezet által erősen meghatározott, szűk völgykatlanban elhelyezkedő nemzetközi határátkelő szomszédságában tavaly átadták a kamionparkolót, amit terminálként akartak működtetni, de ennek a feltételei sincsenek meg, s az átkelő további fejlesztésére sincs hely. A határátkelőn beszélgettünk Sándor Gyula hadnaggyal, a kirendeltség-vezető helyettesével. Megtudjuk, hogy tavaly csaknem 930 ezren lépték át itt az államhatárt. Közúton több mint 860 ezer, vasúton pedig 63 ezer fő. S ide kell számítani a több mint 360 ezer járművet. Az átlépők 37 százaléka magyar, s 51 százaléka szlovák, s 11,6 százalék egyéb állampolgár volt. Összesen csaknem 47 ezer tehergépkocsi is átlépett itt, ami az itteni viszonyokhoz képest nagy szám.- Az 1970-es években átadott határátkelő épületében több szerv is működik - mondta Sándor Gyula.- Itt van a szlovák határőrizeti szerv, a vámszerv, a magyar határőrizet és vámszerv. Mi, határőrök voltaképpen albérlők vagyunk itt, mert a vámszerveinktől béreljük a helyet, az ugyancsak hozzánk tartozó vasúti átkelőn pedig a MÁV-tól. A kamion- parkolóban egy mobil épülettel rendelkezünk. Az épületben éppen a vizesblokkot újítják fel, ami korszerűsödést jelent, de az elhelyezési körülmények még korántsem mondhatók európai szintűnek, sőt nyugatmagyarországinak sem. Nagy a zsúfoltság, elavultak a bútorok. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen itt egy széken huszonnégy órát ülnek az útlevélkezelők. Láthatóan az élet túlnőtte már az objektumot.- Az utasforgalom több mint 90 százaléka szlovákokból és magyarokból tevődik össze. A többiek lengyelek, csehek és az Európai Unió állampolgárai - folytatta a hadnagy. - Fellendülő tendenciát mutat a kamionforgalom. Évek óta egyre emelkedik az átlépő tehergépkocsik száma. Télen napi 150-160 tehergépkocsi gördül át a határon, a nyáron 200 körül lesz ez a szám. Az utasok esetében 2000 körüli napi átlaggal számolunk, ami ugyancsak folyamatosan emelkedik a nyár közeledtével. Zsúfoltság van ünnepek előtt és hét végéken. A legutóbbi vasárnap több mint négyezer átlépőnk volt. Ezzel a forgalommal országosan a közepes forgalmú átkelőhelyekhez tartoznak. Az igazgatóságon belül pedig márciusban Parassapusztát is megelőzték a személy- forgalom tekintetében. Miközben a közúti átkelőn növekszik a forgalom, ez nem mondható el a vasúti átkelőre. Ugyanakkor ide tartozik még két ideiglenes határátkelőhely is, amelyet társadalmi szervezetek, polgári egyesületek, állami szervek, önkormányzatok felkérésére ideiglenes jelleggel nyitnak meg. Ez a ceredi átkelő, a másik a somoskői vár. Ez utóbbit egyre több rendezvény kapcsán nyitják meg. Mindennek azonban jelentős költségei vannak.- Az elmúlt hónapban 47 nemzet állampolgára lépett át itt a magyar államhatáron, ami 2434 fő napi átlagban - idézte a statisztikát a kirendeltségvezető-helyettes. Amikor arról kérdeztük, hogy miért panaszkodnak a lassú átlépés miatt az utasok, Sándor Gyula elmondta, hogy a tavaly szeptember elsején életbe lépett maffiaellenes törvénycsomag életbelépésével a határon átlépő valamennyi utast regisztrálni szükséges.- Az 1999. évi LXXV-ös törvény értelmében egy meghatározott időre számító- gépes adatbázisban rögzítjük az adatokat. Kezdetben az útlevélkezelők saját maguk gépelték be az átlépő utasok és járművek adatait, ami óhatatlanul megnövelte az átlépési időt. Elengedhetetlenné vált az okmányleolvasó berendezések beszerzése, a technikai háttér megteremtése, ami örömünkre március végén megtörtént. Az utasok természetesen az átlépési idő csökkenését várják ettől, de az egész rendszer működése még kísérleti állapotban van, hiszen az útlevélkezelőknek is el kell sajátítani a pontos, gyors működtetést. Addig ugyanis nincs gond, ameddig a berendezés - amely felismeri a hamis okmányokat is - rendben találja az iratokat.- Ez a berendezés együttműködik egy rendszámleolvasó egységgel is - folytatta a hadnagy - amely nem a tulajdonosával azonosítja a gépkocsit, hanem a különböző adatbázisokban ellenőrzi, hogy az átlépésre jelentkezett járművet körözik-e vagy nem. Az utasoknak mindezzel kapcsolatban tudniuk kell, hogy az automatizált rendszer gyorsítja az ellenőrzést, de ennek is szüksége van időre, amíg a bevitt adatokat átfuttatja a rendszeren. Korábban, amikor az útlevélkezelő hat-hét száz utas adatait gépelte be, s majdnem ugyanennyi gépkocsiét, több hiba előfordult, mert az ember nem gép. A várakozási idő attól is függ, hogy egy gépkocsiban hányán utaznak, nem is szólva az autóbuszokról. Egyelőre még nem tartunk ott, hogy minden ellenőrzés nélkül léphessük át a határt, s itt legfontosabb a biztonság. Sándor Gyula elmondja, hogy az új rendszerrel gyakoribb lett a körözött személyek, a hamisított okmányok felfedezése is. Számos esetben fedtek fel már ilyen okmányokat és ilyen okmányokkal utazókat. Sokan ilyen okmányokkal kísérlik meg a tiltott határátlépést. A jogellenes cselekmények közül ezen a határátkelőn ez a leggyakoribb.- Az utóbbi időben igen profi hamisítványokkal találkozunk. Elsősorban a délszláv államokból Nyugat-Európába tartó állampolgárokról van szó - példálódzóit. - Tiltott határátlépésben akadályoztunk meg négy boszniai állampolgárt és egy szlovén embercsempészt. A közelmúltban pedig olyan példátlan esetünk is volt, amikor hamisított horvát úti okmánnyal vasúton akart átlépni egy személy a határon. Azt is megtudjuk, hogy ezen a határátkelőn nem jellemző a gépkocsicsempészés S azt is, hogy a technikai eszközök alkalmazása nagyon biztonságossá tette az ellenőrzést, azonban mégsem lehet elhanyagolni az útlevélkezelők szakmai fel- készültségét, tapasztalatait.- Nemcsak bűncselekmények, hanem a társadalomra veszélyes jogellenes cselekmények, szabálysértések is előfordulnak a határon - magyarázta a hadnagy. - Mi nem vagyunk szabálysértési hatóság, de vannak olyan szabálysértések, amelyek észlelésekor intézkednünk szükséges. Ilyenkor az eljárásra jogosult hatóságnál tesszük meg a feljelentést, vagy adott esetben figyelmeztetést, helyszíni bírságot alkalmazunk. Ilyenek például a határ- rendészeti szabálysértések, vagy a közlekedési szabálysértések. A határőrtiszt elmondta, többször előfordult már, hogy valaki elveszítette az útlevelét, vagy ellopták tőle. Bejelentette a rendőrségen, s ez által a körözési rendszerükbe is bekerült. Valamilyen oknál fogva azonban az okmány megkerült, amit viszont már nem jelentettek be a rendőrségen. Ezzel szabálysértést követett el a feledékeny utas, amiért feljelentettük. Gyakori kellemetlenséget okoz az érvénytelen vagy betelt úti okmány Ezt átvételi elismervény ellenében el kell venni a tulajdonosától. Számos oka van annak, amiért meg lehet tiltani a Magyar Köztársaságba való belépést is. Ilyen például, ha bármely beutazási feltétel hiányzik valakinél. Hiányosak az okmányok, nincs kellő anyagi fedezete, vagy például, ha valaki nem tudja igazolni a gépjármű jogszerű birtokban tartását, vagy kifejezetten rossz az autó műszaki állapota. Azt tartja a közhit, hogy a határőrök nem hoznak konkrét hasznot az államnak, mint a vámosok. Ez igaz, de a határőrök „terméke” az a biztonság, amire a legnagyobb szükség van az élethez. Amikor azt kérdeztük a kirendeltség- vezető-helyettestől, hogy milyen jó tanácsot mondana a határon átkelő állampolgároknak, ezt válaszolta:- Akik becsületes szándékkal lépik át a határt, semmitől sem kell tartaniuk. Az a döntő, hogy a szükséges okmányaik legyenek rendben és érvényesek. Ugyanez vonatkozik a gépjármű okmányaira is. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a kölcsön kapott járművel nem lehet átlépni az államhatárt. Csupán akkor nem lehetséges más tulajdonában lévő járművel megtenni ezt, ha nincs a használó birtokában a forgalmi engedély, s nem rendelkezik az eredeti tulajdonostól származó meghatalmazással, ami igazolja a jármű kölcsönadásának tényét, valamint azt, hogy a gépjármű külföldre is vihető. PÁDÁR ANDRÁS Házimuzsika a „béke házában” Koncertet szerveznek Banda Ádám javára Szokás szerint nemrég is telt ház volt a „béke házában” megtartott házimuzsikás esten dr. Bertalan Ákoséknál. Még a kert madarai is elnémultak egy pillanatra, mikor a műsor kezdetét jelezve az ifjú Ember Péter a ház előtt megszólaltatta a trombitáját. Az ezután következő baráti zenés irodalmi est sokáig emlékezetes marad a megjelentek számára. A balesetéből felgyógyult Merczel Miklós órásmester újra megszólaltatta tárogatóját megszokott helyén, a padláslépcső kakasülőjén. Szárnyalt a székely himnusz és a kuruc nóta az Országos Tárogatósegylet kilencven felé közelgő tagjának hangszeréből, amely a nyár közepén minden bizonnyal megszólal a bajai tárogató-világtalálkozón. Kedves színfoltként zongoranégykezest játszott két ötödikes kislány, az őrhalmi Fábián Dalma és a gyarmati Jenek Fanni. Veres Istvánná tanítványai nagy sikert arattak a „Spanyol tánc” című mű előadásával. Verseivel szerepelt Pohánka Erika, a Komjáthy Irodalmi és Művészeti Társaság tagja. A társaság egyik házigazdája a palóc társaság mellett a kárpát-medencei irodalmi társaságok háromnapos vándorgyűlésének, amelyet július közepén rendeznek meg Balassagyarmaton. A Kétbodonyból érkezett két Molnár testvér Zorán egyik dalát adta elő. Az idősebb fiú, Péter a „Riporter kerestetik” vetélkedő egyik döntőseként jelenleg már az Ml riportere. Testvére, András a Szent-Györgyi Albert gimnázium végzőse, tanári pályára készül. Idén megnyerte a Kalocsay Frigyes által évek óta megszervezett nemzetközi, „Édesanyám rózsafája” népdaléneklési versenyt. A nóta most sem maradt el, mert nagyapjukkal, a nyolcvanéves Paulovits Béla volt körjegyzővel a két unoka elénekelte az öreg kedvenc nótáját. Talán még a nézők között unokájával helyet foglaló Kovalcsik András, a honismereti kör vezetője, a város díszpolgára is a nótázókkal dudorászott. A házimuzsikás estek állandó zongorista résztvevője, Embemé Nóti Anikó szép pillanatokat szerzett egy Liszt-darab előadásával. A feledhetetlen Farkas András festőművész özvegye, Nelli bemutatta „Az ember tragédiája” legújabb, jiddis fordítását, amelyet még 1920 körül tett át Holder József jiddis költő és fordító magyarról erre az Európában kialakult jellegzetes zsidó nyelvre. A Madách Irodalmi Társaság 17. kötetének rajzai Farkas András szárnyaló képzeletét és keze nyomát őrzik, a fedőlapon pedig a barát, Réti Zoltán festménye látható. A szünet után Demeter Mária csellójáé volt a főszerep, amelyet Lévárdi Beáta kísért zongorán. A számos gyarmati polgár támogatásával féléves kanadai tanulmányutat tett Demeter Mária a tőle megszokott virtuozitással játszotta el „Az erdő csendje” című darabot. Zongorakísérője, a Szécsényben kórusokat vezető Lévárdi Beáta arról adott tájékoztatást, hogy együttesei sikeresen szerepeltek az országos rendezvényeken. A házigazda, dr. Bertalan Ákos, idős kora ellenére magas színvonalon adta elő egy Liszt-mű első két tételét kedves zongoráján. Nagy taps fogadta a város jó hírét már számos helyen öregbítő 13 éves Banda Ádám hegedűszólóját. A házimuzsikás esteken már kiskora óta szereplő tehetséges ifjú hegedűs Pemeczki Zsoltné tanítványa és a közelmúltban tragikusan korán elhunyt édesapja kedves hegedűszámát játszotta el a családjával együttérző közönségnek. Dr. Bertalan Ákos méltatta a fiatal zenész tehetségét, aki a Nóg- rád megyei hegedűstalálkozó különdíjasaként szerepelt már 1995-ben, 1998-ban a budapesti Zatureczky-emlékverseny első helyezettje lett. Ugyanebben az évben kiemelt nívódíjat kapott a Nógrád megyei zeneiskolások versenyén. 1999 júniusában Mosonmagyaróváron szerepelt a Flesch Károly nemzetközi hegedűverseny megnyitóján mint országos versenygyőztes. Banda Ádám az YMISO néven működő fiatal muzsikusok nemzetközi zenekarának koncertmestere, számos nemzetközi koncert előadója, az 1999-es nemzetközi muzsikustábor koncertjének nívódíjasa Vajda János „Két olcsó darab Banda Ádám vonója alá” című szerzemény előadásáért. Idén június 18-30. között az YMISO zenekar szegedi és grazi koncertjein szerepel első hegedűsként. Ezt az útját a család nehézségeit megértve a zenekar karnagya a tiszteletdíjából fedezi. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanulójaként nyert felvételt a zeneművészeti főiskola egyetemi előkészítő szakára. Kamarás József, a város díszpolgára az ön- kormányzat támogatására méltónak tartotta a fiatal hegedűst. A házimuzsikás est résztvevői, a „béke háza” barátai a találkozó végén úgy határoztak, hogy Banda Ádám zeneművészi képzésének javára rendhagyó házimuzsikás estet rendeznek. A jótékony célú zenei találkozó a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában lesz június 10-én 17 órakor. SZABÓ ENDRE Nem fizetett a Salgófabric Kft. Bírósági intézkedést kezdeményez a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács a jelzálogtárgyak végrehajtására, miután a szerződést megszegő belga tulajdonú Salgófabric Kft. nem fizette visz- sza a területfejlesztési támogatást, és csak részben volt sikeres a támogatás visszafizetésére benyújtott inkasszó is. A befektető képviselője ugyan tett egy megegyezési ajánlatot, azt azonban a tanács elutasította, mert nem felelt meg a jogszabályoknak. A luxusautók belső díszítőelemeinek gyártásával foglalkozó Salgófabric Kft.-t 1998-ban alakította ki a megyeszékhelyen a belga Jonathan-csoport. 45 milliós területfejlesztési támogatással úgy, hogy 113 ember foglalkoztatását vállalta öt évre. A céget azonban 15 havi működés után bezárták. Horváth Eszter médiaszakot szeretne végezni Nem bízza a szerencsére jövőjét „Nyelvünkben élünk’’: országos versenyt nyert egy salgótarjáni gimnazista A képen látható csinos, barna kislány talán sokak számára ismerős. Nem véletlenül: hiszen még 4-5. osztályos korában a „Kölyökidő” című kéthetenként képernyőre került televíziós gyermekműsor egyik legnépszerűbb szereplője volt. Horváth Eszter a napokban ismét nagyot „alakított” Budapesten: korosztályában megnyerte a „Nyelvünkben élünk” címmel megrendezett tanulmányi verseny országos döntőjét. Ez eddig Nógrád megyei diáknak nem sikerült. A salgótarjáni Bolyai gimnázium méltán boldog 14 éves, nyolcadikos diákjából valósággal ömlik a szó:- Iskolai, területi és megyei verseny után jutottam az országos döntőbe, ahol két nap alatt elméleti, gyakorlati és kommunikációs feladatok egész sorát kellett megoldani az egész országból és a fővárosból ösz- szesereglett 42 versenyzőnek.- Úgy tudjuk, hogy már komoly gyakorlatot szereztél a versenyzésben...- Magyar, történelem és angol megyei versenyeken általában érmes helyeken szoktam végezni. Prózamondóversenyeken pedig már hat éve szerepelek sikeresen. Két héttel ezelőtt nagy-nagy örömömre az „Anyám fekete rózsa” nemzetközi versenyen Veresegyházán a Magyar írók Szövetségének különdíját kaptam.- Kitől örökölted különleges képességeidet?- Édesanyám - aki a Petőfi iskola némettanára - korábban Somoskőújfaluban volt aktív és sikeres tagja a műkedvelő csoportnak. Mostanában Patakiné Kemer Edit foglalkozik velem, de sokat köszönhetek magyartanáromnak, Lékóné Lantos Zsuzsannának. Az egri színháznak is megrögzött bérletesei vagyunk szüleimmel együtt.- Milyen távolabbi terveid vannak?- Ugyan tagja vagyok a KiViSzI színjátszó csoportnak, de mindenképpen médiaszakot szeretnék végezni, s jó lenne a televízióban szerkesztőként, riporterként, de leginkább showműsorok vezetőjeként sikereket' elérni. Előtte persze külföldön is szerencsés lenne tapasztalatokat szerezni. Titkos vágyaim között szerepel ugyan a filmszínészség is, de a filmeskarrier jórészt a szerencsén múlik... Én pedig nem szeretnék semmit a szerencsére bízni - fejezte be az országos tanulmányi versenyt nyert, reményei szerint majdani médiasztár, Horváth Eszter. _________________________________________________IE.A.I
