Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. MÁJUS 26., PÉNTEK Tragédia Karancsság külterületén Halálos közlekedési baleset történt tegnap 13 óra körüli időben a 22-es úton Karancsság külterületén. D. F. szécsényi lakos Suzuki sze­mélygépkocsijával Salgótarján irányából haladt. A 27 éves fiatalember eddig ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott frontálisan ütközött egy Szécsény felöl érkező tehergépjárművel. A baleset következtében az autó vezetője a helyszínen szörnyethalt, holttestét az erősen roncsolódott autóból a tűzoltók emelték ki. _________. ___________oyuriáh tibor felvétele G yermeknapi programok Nógrádban Konferencia: utak és állomások Ötéves az egészségügyi és szociális központ Salgótarjánban Külön utakon, de egy célért indultak Salgótarjánban is a külön­féle szociális szolgáltatások, amelyeket az önkormányzat öt évvel ezelőtti alapítású egészségügyi-szociális központjában szerveztek eggyé. A városlakók egészségügyi és szociális alapel­látását végző intézmény fennállása ötéves évfordulója adott apropót arra a tudományos konferenciára, amelyet Utak és állomások címmel rendeztek tegnap a városházán, s amelynek fővédnöke Puszta Béla polgármester volt. Május utolsó hétvégéje a gyermekeké, ilyenkor több he­lyen is programok sokasága vár­ja a legkisebbeket. Május 27-én, szombaton Salgótarjánban, az Álba üzletházban várják a gyer­mekeket 9-16 óra között. Az I. emeleti ALBACOMP szórakozta­tó elektronikai bemutató terem­ben egész nap Walt Disney rajz­filmeket vetítenek, a II. emeleti játszóházban móka, kacagás, valamint a Chio, a Balaton-sze- let és a Pez cukorka ajándékai várják kis tulajdonosaikat. A gyermeknap alkalmából több üzlet 10 százalékos kedvezmén­nyel várja a vásárlókat, a Palacsintárium gyermek-, a Sze­les ételbár családi menüvel várja a résztvevőket. Mátramindszenten immár hagyományosan az általános is­kola gondoskodik az egész dél­utánt betöltő szórakoztató prog­ramról. 13 órakor Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg a rendezvénysorozatot. 13.20 órakor tartják a gyermek­raj z-kiállítás megnyitóját, 14 órától majorette-bemutató a sportpályán, majd a SAL-KON kupa átadása következik. 16.30 órától a bátonyterenyei rend­őrök, a salgótarjáni tűzoltók, a salgótarjáni Aerobic-klub és a Palóc Brot Karate Klub, valamint a Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Klub bemutatói vált­ják egymást. Lesz még KRESZ ügyességi verseny, játékkaszi­nó, este pedig táncház zárja a programok sorát. Salgótarjánban a Beszterce- lakótelepen a Sebaji úti játszó­térre várják a gyerekeket május 28-án 10 órától. Minden korcso­port talál kedvére való szórako­zást, hiszen egyebek mellett korcsoportos futóverseny, kapu­ra rúgás, lekváros kenyér evés, homokvár építés, kerékpáros ügyességi verseny, kötélhúzás, táncverseny várja az érdeklődő­ket. Újdonság lesz az idén, hogy 13 órakor a tűzoltók tartanak majd bemutatót. ____________■- Az időskorúakról való gort- doskodással kezdődött, a házi szociális gondozással folytató­dott, majd egyre bővült az ellá­tási kör. Tíz évvel ezelőtt pedig az önkormányzatnak már arról kellett gondoskodnia, hogy olyan egységes ellátási rend­szert hozzon létre, amely a tár­sadalom kirekesztettjeinek - a munkanélküliségből, elszegé­nyedésből eredő devianciákkal küszködök - gondjain enyhít­het. Az intézmény utat mutat az útkeresőknek - mondta köszön­tőjében dr. Angyal Dávid alpol­gármester, üdvözölve a konfe­rencia résztvevőit, akikről úgy fogalmazott: ők azok, akik talán az élet legnehezebb területén, a szociális munka terén, hivatás­szerűen dolgoznak. Olyan prob­lémákkal küszködőkön kell az e téren munkálkodóknak meg­küzdeniük - emelte ki az alpol­gármester -, amelyeket koráb­ban még elképzelni sem lehe­tett. A hajléktalanság, szegény­ség, a drogfogyasztás, a sorsuk­ra hagyott gyerekek kapcsán fel­merülő problémák kezelésére kell megoldást találniuk, közö­sen a rászorulókkal. Az e téren dolgozók feladatellátása nem csak azért nehéz, mert az ellá­tandók köre egyre csak terebé­lyesedik, hanem mert a szociális ellátási szférát, a szolgáltatások színvonalát úgy kell emelni, hogy mindennek megfelelően, a költségvetési hátterét nem alakí­tották ki központilag. - így for­dulhatott elő - példázta a szó­nok - hogy a szociális étkezte­tésben visszaesés következett be. Mindezek ellenére az önkor­mányzatnak sikerült megoldást találnia a családgondozásra, a gyermekellátásra, a hajléktalan­sággal, a jövedelemnélküliség­gel fellépő problémákra. Az alpolgármestert követő­en, Krémer Balázs tartott beve­zető előadást, a szociális gon­dolkodásban tapasztalható utakról és tévutakról. Az elő­adót ugyanis a Szociálpolitikai Fejlesztési Központ igazgatója­ként kérték fel az előadásra, de a konferenciára - saját döntésből - már más munkaterület képvi­selőjeként érkezett, s ezért előbb a szakma tévútjaira irá­nyította a jelenlévők figyelmét.- A szociális segítői szakmák beépültek, jelen vannak a társa­dalmi közéletben, intézményei, pénzei, státuszai viszont nem igazodnak a jelenhez. Nem ve­szi figyelembe a társadalmi koc­kázatok változását, amire példa az is, hogy a szakemberek 70 százaléka idősgondozással fog­lalkozik, holott ma legjelentő­sebb problémájuk a még aktív korú, kicsit idős, kicsit cigány, kicsit sok gyerekes elszegénye­dett embereknek van - világított rá az előadó, aki azzal folytatta, hiába vannak intézményeink, ha e tényekről, akiket legjobban megillet, nem vesznek tudo­mást. Törvényi előírások vannak, mégis szakmapolitikai mellébe­szélés folyik, hiszen nem tudni, kihez jut a célra szánt pénz, célt ér-e maga a szolgáltatás? Az egész intézményrendszer csak a bemenő útról szól - előírások vannak, a szolgáltatások tartal­mát, az eredményt sem mérik - , mondhatni szemforgatás fo­lyik, mivel azzal nem foglalko­zik: honnan hová, milyen ered­ményekre akar jutni. A szociális törvény adminisztrációs szabá­lyok tömegét, bürokratikus kö- tözködést eredményezett, kont­raszelekciót, korrupciót érvé­nyesített. Nincs módszertana a szakmának, az legfeljebb mó- szertannak titulálható. A konferencia további témája a család volt, amely sok problé­mával néz szembe manapság, s amelyek orvoslására vonatkozó­an dr. Fórizs Éva, a TÁMASZ Mo­dell Ambulancia főorvos-pszichi­átere adott javallatokat, majd Ko­vács Eszter, a Nemzeti Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa következett, aki a gyermekvédelmi törvény gyakor­lati megvalósulásait taglalta. Az előadások késő délutánig folyta­tódtak, szó volt még az idős-, a hajléktalan-, a szenvedélybete­gek ellátása terén adódó lehető­ségről, feladatokról, s olyan újabb keletű, sajnálatos aktualitásról, ami az eladósodott családok és segítésükről szólt. Az előadások mindegyikéhez korreferátumo­kat fűztek a szervezők, a salgó­tarjáni egészségügyi-és szociális központ, érintett szakterületei­nek munkatársai. A valódi agrárbéke gazdasági megalapozása Torgyán József is felszólalt a HANGYA szövetkezetek közgyűlésén Világkiállítás először német földön Másodízben tartotta közgyű­lését a Szent István Egyetem dísztermében a Magyar Ter­melői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek HANGYA Együttműködése. Dr. Szendrő Péter rektor köszön­tőjében kiemelte: - Elemi érde­künk, hogy a haszon oda kerüljön, ahol megtermelik. A diplomával rendelkezők a gazdák segítségére sietnek, mert a tudásnak fontos szerepe van. Képletesen szólva meg kell fogni a gazdák kezét és létre kell hozni egy új világot. Ezt szolgálja az életre kelt százéves HANGYA. Ebben a magyar világ­ban továbbra is a kistelepülések je­lentenek biztonságot, otthont. A kormánynak segíteni kell, hogy a HANGYA-mozgalom elérje célját és ehhez a Szent István Egyetem tevékenyen hozzájárul. A felkért előadó, dr. Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter részletesen szólt a HANGYA termékpályás szövetkezetek rendszerének sze­repéről a szövetkezeti modellvál­tásban és ennek kormányzati tá­mogatásáról. - Sok projekt megin­dult, de mintegy tízéves késésben vagyunk, ha millió tulajdonosnak kell egyezkedni. Meg kell teremte­nünk a termelés, feldolgozás és az értékesítés egységét. Ebben a HANGYA-mozgalomnak fontos szerepe van - vélekedett a minisz­ter. Beszédében kiemelte, hogy a mezőgazdaság termékszerkezet- váltása elindult és sikerre vitele ér­dekében szükség van a termékpá­lyás szövetkezetekre, amelyek nélkülözhetetlenek az európai uniós elképzelésekben is. A nem­zeti földalap felállítása egyik alap­ja a termékszerkezet-váltásnak. Az agrártámogatás rendszere ki­emelten kezeli a termelők ver­senyképes helyzetbe hozását. Ma­gyarország történetében nem volt még példa arra, hogy a családi gaz­daságok számára olyan lehetősé­geket biztosítsanak, mint most, amikor 50 milliós támogatással is élhetnek, tízéves lejáratra. Torgyán József üdvözölte azt a magatartást, amelyet a HANGYA tagjai az egész ország elé példa­ként állítanak. Kijelentette, hogy történelmi szükségszerűség a HANGYA életre keltése, amely azt is szolgálja, hogy végre a vidéki ember méltósága erősödjön. Dr. Szabó Zoltán, a HANGYA ügyvezető titkára bemutatta a külföldi parasztszövetségek kép­viselőit. Fraus Holkens, a Belga Parasztszövetség főtitkára tájé­koztatót. adott szervezetükről, amely a farmerek képviseletében a mezőgazdaság minden ágat át­fogja. Emlékeztetett arra, hogy ők is a magyar példán indultak el 100 évvel ezelőtt és azóta töretlen a belga szövetkezeti mozgalom fej­lődése. Juhi Andreasen, a Dán Szövet­kezeti Szövetség főtitkára szintén megemlítette, hogy az ottani gaz­dák is Magyarországon gyűjtöttek tapasztalatokat a múlt század ele­jén. Tapasztalataikat szívesen oszt­ják meg a magyar gazdákkal is. Ennek érdekében már a '90-es évek elején együttműködési for­mák jöttek létre dán és magyar szövetkezetek között. Ezek szá­ma mára több százra nőtt. Juhi Andreasen áttekintést adott az eu­rópai szövetkezetekről is, ame­lyek fontos szerepet játszanak az EU közös politikájának kialakítá­sában. Csomós Attila, a Romániai Ma­gyar Gazdák Egyesületének or­szágos elnöke emlékeztetett arra, hogy szervezetük az 1854-ben megalakult Erdélyi Gazdaegylet utóda, amely felvállalta akkor a gazdák érdekeit. Nem várják a sült galambot és a határon túli or­szágokkal is szeretnék tartani a kapcsolatot. A magyar külügymi­nisztérium segítségével eljuthat­tak a belga és flamand gazdasá­gokba, hogy a szövetkezés leg­újabb tapasztalataival erősödje­nek. Romániában jelenleg még kevés támogatást élvez a szövet­kezés, de remélik, hogy életre kel, hiszen 1947-ig minden erdélyi fa­luban jelen volt a szövetkezet. Odiel Zwaenepoel, a COPA- COGECA helyettes főtitkára, aki a mezőgazdasági szektort képviseli az EU megalakulása óta, figyel­meztetett arra, hogy az EU- bizottság számára is fontos, hogy tudják kivel tárgyalhatnak, ki kép­viseli a termelők érdekeit. Ezért ta­valy októberében elindult egy program, hogy a Közép-Európa or­szágaiban támogatást nyújtsanak a fiatal farmer szövetségeknek. A törvényhozók nevében Gyimóthy Géza, a parlament alel- nöke köszöntötte a megjelente­ket. Kiemelte, hogy olyan embe­rek jöttek össze, akik már újra gazdái a maguk életének és a csa­ládi gazdaságokban, az új típusú szövetkezetekben próbálják a 100 éves tradíciókra alapozva megta­lálni a szövetkezés előnyeit. A HANGYA közgyűlésen Hódi Pál elnök beszámolt a szervezet előző évi munkájáról. Az együtt­működést 1998-ban 14 alapító tag hozta létre. Mai taglétszámuk mintegy 300-ra emelkedett. Ezen belül a szervezeti tagsággal ren­delkező jogi személyiségű szövet­kezetek által tömörített fő- és rész­foglalkozású magángazdálkodók száma tízezer körül van. A dina­mikus létszámbővülésből adódó­an a szervezetfejlesztési, piacépí­tési és képzési feladatok jobb ellá­tása érdekében az elmúlt eszten­dőben létrehozták az egyes ter­mékpályák jogi személyiségű szövetkezeteit. Ezek sorában ala­kult a gabonaágazatra alapozott raktár-szövetkezeti szövetség, életre keltették a zöldség-gyü­mölcs, a sertésszövetkezeti, a ba­romfiértékesítő és a juh-kecske szövetséget. A szakmai érdekér­vényesítésre létrejött szövetsége­ket tovább kívánják erősíteni a tagszervezetek piaci kapcsolatai­nak szervezésében, a szakágazati problémák megoldásában. Ennek érdekében kiemelten kezelve a pi­aci érdekérvényesítő szerep elsa­játítását, fejlesztik a nemzetközi kapcsolatokat. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a COPA-COGECA koordinálásával jelenleg folyó gazdaszervezetek EU felkészítését szolgáló PHARE- program a HANGYA-ban tömö­rült szövetkezetek fejlesztését közvetlenül is előmozdítsa az ok­tatási-képzési programja révén. A HANGYA legfontosabb célja a mezőgazdasági kis- és középvál­lalkozók esélyegyenlőségének elősegítése a piaci verseny igazsá­gosabbá tételével. A szervezet a kormányzati szándékokkal egye­zően támogatja az ország agrár­ágazatának stabilizálását, a vidéki népességben a szociális feszültsé­gek kezelését. A HANGYA eurokonform szövetkezeti rend­szere alkalmas lehet arra, hogy a különböző gazdálkodói érdek- képviseletek tagjaiból tőkeerős élelmiszerfeldolgozói-nagykeres- kedelmi szövetkezeti vállalkozá­sokat szervezzen. Ettől a nagyobb térségekre kiterjedő szövetkezeti együttműködésektől várhatjuk a valódi agrárbéke gazdasági meg­alapozását. • SZABÓ ENDRE A huszadik század utolsó vi­lágkiállítása, a június elsején nyíló Hannoveri Expo egyben az első ilyen rendezvény lesz Németországban. Bármilyen hihetetlenül hang­zik is, a többi nagy nemzettel (USA, Nagy-Britannia, Francia- ország) ellentétben, amelyek már több expónak is otthont ad­tak, a németek csak az idén lép­nek be a világkiállítást rendező országok közé. A rendezés jogát pontosan tíz évvel ezelőtt, 1990 júniusában ítélte oda az akkori NSZK-nak a Kiállítások Nemzet­közi Irodája (B1E). A Kohl-kor- mány választása Alsó-Szászor- szág tartomány székhelyére, Hannoverre esett, abból a nem titkolt megfontolásból, hogy a város gazdasági életére, infrast­ruktúrájára jótékony hatást gya­korol majd a milliós tömegeket vonzó esemény. Ehhez képest a hannoveriek lelkesedése fino­man szólva is korlátozott ma­radt. Az „Akarunk-e a városunk­ban expót vagy nem?” mottóval megejtett 1992-es helyi népsza­vazáson csupán 52-48 százalé­kos arányban kerekedtek felül a világkiállítás-pártiak. A németek racionális felfogá­sára vall, hogy a berzenkedés idővel átadta a helyét a beletö­rődésnek: ha már nem tudtuk megakadályozni az expót, leg­alább igyekezzünk tőkét ková­csolni belőle Hannover számára - vélekednek ma az egykori el­lenzők. A tartományi székhely máris sokat köszönhet a kiállí­táshoz kapcsolódó beruházá­soknak, például a belváros tel­jes rekonstrukcióját, új tömeg- közlekedési (U-Bahn) vonala­kat, a vasúti pályaudvar felújítá­sát. Több mint másfélszeresére bővült a Hannover Messe, azaz a helyi vásárváros területe. Má­jus közepéig 171 ország és két tucatnyi szervezet, intézmény jelezte részvételi szándékát. Kö­zülük persze nem mindegyik­nek lesz saját pavilonja, az afri­kai államok például egyetlen kö­zös épületben mutatkoznak be. Birgit Breuel, a világkiállítás kormánybiztosa külföldi újság­írókat tájékoztatva elmondta: az expo megrendezése 3,5 milliárd márkába kerül. A bevételek Breuel reményei szerint nagyjából elérik majd a kiadások összegét, így a világki­állítás „fekete nullás szaldóval”, azaz minimális nyereséggel zárhat.Egynapi belépő ára 69 márka lesz, míg a kedvezmé­nyes jegyekért 49 márkát kell majd fizetni. Breuel és csapata 40 millió látogatóra számít a 153 napig nyitva tartó eseményen, ez napi átlagban 263 ezer sze­mélyt jelent. Az első hat kiállítás csekély­nek mondható 5-10 milliós kö­zönsége után az 1889-es párizsi világkiállítást nem kevesebb, mint 32,4 millióan keresték föl - olyan történelmi korszakban, amikor gyakorlatilag sem gép­kocsi', sem légi közlekedés nein létezett. A 11 évvel később rendezett, sorrendben ötödik párizsi Expo pedig a maga 48,1 milliós közönségével mai napig tartja harmadik helyét az örök­ranglistán Oszaka (1970) és Montreal (1967) mögött. Washington bejelentése, mi­szerint az Egyesült Államok pénzhiány miatt nem lesz jelen saját nemzeti pavilonnal Hanno­verben, kuncogással vegyes megütközést keltett Németor­szágban. D.L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents