Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-26 / 122. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 26., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Bér A honfoglalástól a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt a falu, lÁ22-ben lett a Kacsics nembeli Simoné. 1439-ben a bujáki vár tartozéka volt, és Báthory István birtokolta. A XVI. század közepén, Buják várának eleste után a török hódoltság része lett Az’ 1562-63-as török adóösszeírás szerint egy Ali nevű szpáhi hűbérbirtoka volt. A község evangélikus Múltidéző temploma a XVIII. századból származik, de középkori alapokra építették. A klasszicista evangélikus papiak a ' XIX. század elején épült. A falu mellett közel hetven pince található, amelyek közül kettő 1663-ban épült. A falu fölé magasodó Nagy-hegy csaknem vízszintesen fekvő bazaltoszlopai védelem alatt állnak. - F. Z. Letelepedett a világcsavargó Orosz Béla nevét még kevesen ismerik a településen, hiszen csak a közelmúltban költözött ide. Igazi világcsavargó volt ő, a szó szoros értelmében, hiszen nagyon sok országban megfordult már: járt a régi Kelet- és Nyugat-Németországban, Norvégiában, a volt Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, megfordult a Benelux országok majd' mindegyikében. Aztán gondolt egyet és házat vásárolt Béren. Pedig még csak nem is ebből a megyéből származik, hiszen angyalföldi születésű, ött gyerekes- kedett, ott végezte iskoláit. KISZ-esként az NDK- ba ment dolgozni, ahol a Rostock-Potsdam-Berlin szervezet másodtitkáraként tevékenykedett, amely az ott dolgozó magyarok képviseled szerve volt. Ebben a minőségében bejáratos volt a nagykövetségre, így aztán érthető, hogy sok ismerősre tett szert politikai berkekben.- Akkoriban indult itthon a könnyűszerkezetes építkezési program, amelyet a „Fémmunkás” vállalat kapott - meséli Orosz Béla. - Eredetileg hajóépítő lakatos voltam, ez magasan kvalifikált szakmának számított akkoriban. Sokadmagam- mal hazajöttem, gyakorlatilag mi kezdtük el a program végrehajtását: 'iskolákat, vásárcsarnokokat1 építettünk; Mivel jól' beszéltem németül, hamarosan vezető szerelő lettem, és megkezdődött a külföldi csavargás: mindig oda küldtek, ahol éppen valami megoldásra váró feladat volt. Jártam Németországban, Norvégiában, a volt Szovjetunióban, Csehszlovákiában, a Benelux államokban. Nekem inkább a Cserhát tetszik, ahol van mozgástér, ahol lankásabb a terület - mondja Orosz Bála ■ Részt vettem a szakmunkások előkészítő tanfolyamán, és érettségi nélkül felvételiztem a Műszaki Egyetem építészmérnöki 'karára, fel js vettek. Nappali tagoltra jártam, akkor már családos ’éffibérkénf, Hiszen megszületett a két gyerek, ha a cégnél valahol probléma volt, kikértek. Aztán úgy alakult, hogy egy év halasztást kértem, de nem mentem vissza az egyetemre: mivel én inkább kivitelezőként ténykedtem, átmentem az Ybl Miklós Főiskolára. Az élet azonban úgy hozta, hogy diplomát mégsem szereztem: akkoriban Zuglóban laktunk, egy üzlethelyiségben a két gyerekkel. A Hídépítő Vállalattól kaptam egy kedvező állásajánlatot, elmentem hozzájuk művezetőnek. Előbb Nyugat-Berlinben dolgoztam, majd itthon beindult a szállodaláncok építése, így aztán hazajöttem. Egy építési szövetkezetnél helyezkedtem el részlegvezetőként, de amikor megszűnt a jövedelem koordinációja, kiléptem. S mintha mindez nem lett volna elég, volt egy súlyos autó- balesetem, melynek következményeként egy évig gipsz--------—----------- ben jártam. O lyan súlyosak voltak a sérüléseim, hogy fizikai munkát már nem végezhettem, ezért vállalkozóként keresem a kenyerem. Két gyermeke is apjuk nyom- dokáiban lépett: fia Miami Beache-n a sportakadémiára jár, amint azt Orosz Béla hozzáteszi, azért, mert itthon nem vették fel a Testnevelési Egyetemre. Lánya a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán kezdett tanulni, majd az eurokompatibi- litást széni előtt tartva kiment külföldre: most Düsseldorfban utolsó éves. Az Orosz családnak Királyerdőn volt háza, de a családfő bizony keveset tartózkodott ott. Amint azt megjegyezte, törvényszerű, hogy aki az építőiparban tevékenykedik, soha nem ott dolgozik, ahol lakik. Aztán eladták a királyerdei házat, és itt telepedtek le, Béren. S hogy miért éppen itt?- Van egy barátom, aki évek óta csavarog a Mátrában, teleklehetőséget keresve. Nekem viszont inkább a Cserhát tetszik, ahol van mozgástér, ahol lankásabb a terület. Ő mutatott be a polgármesternek, akitől megtudtam: Béren komoly fejlesztési program szerepel a távlati tervekben, kellene is egy műszaki ember, aki összefogja a dolgokat. így hát vettem itt egy kellemes házat, szó szerint kőből rakott, igazi palóc portát, meg egy földterületet erdővel. Itt nemsokára komoly parcellázás kezdődik üdülőtelkek kialakítására, amelynek kommunális, műszaki és építészeti feladatai is lesznek. Ezt egyébként tervezem az Internetre is felrakni négy nyelven, remélem, külföldről is szép számmal lesz érdeklődés, hiszen ez a falu egy rendkívül nyugodt, csöndes hely. Ha pedig így lesz, akkor munkahelyeket is tudunk teremteni, ha másban nem, akkor a szolgáltató- iparban. Azt mondom, van ebben ráció... Európában is ritka andezitoszlop Nógrád megye nem szűkölködik természeti jelenségekben, némelyiket azonban igen mostohán kezeli a turistairodalom. Ilyen például a béri Nagy-hegyen található ívelt andezitoszlop, amelyet a község templomától induló zöld jelzést követve lehet megtalálni. A volt kőbánya területén az andezit 30-40 centiméter öt- illetve hatszög keresztmetszetű oszlopokba rendeződik, amelyek a függőlegestől mintegy 70 foknyira elhajolnak. A hasábos szerkezetű vulkáni láva nem ritkaság, ameny- nyiben bazaltlávából képződött, számos bizonyíték van erre a Kárpát-medencében. De hogy andezitből is képződhet oszlopos szerkezetű láva, arra csak igen kevés példa van. Ha pedig a hasábosság mellett még azok ívelt Nemcsak a ritka természeti jelenséget nézheti meg az érdeklődő, hanem gyönyörködhet a tetejéről elétáruló, csodálatos panorámában is ■ elhajlása is megfigyelhető, akkor már egész Európa területén sem találjuk párját a béri andezitoszlopoknak. A jégkori törmelék sokáig elrejtette az emberi szemek elől az andezitoszlopokat, így arról az első hiteles dokumentum 1970-ben látott napvilágot, miután megnyitották a Holczer-féle kőfejtőt. Varga Gyula geológus javaslatára a területet 1985-ben védetté nyilvánították. A ritka természeti jelenség megérdemli a figyelmet, felkeresését mindazoknak ajánljuk, akik a Cserhátot szeretnék megismerni. Feldolgozzák a cigányság hagyományait A falu központjában működik az általános iskola alsó tagozata, ahová 22 gyermek jár. A diákok fele szociálisan hátrányos helyzetű, akiknek szülei munkanélküliek. így aztán a megfelelő anyagi háttér hiánya miatt az önkormányzat vásárolja meg a tankönyveket. Egy-egy kirándulást is csak szponzorok segítségével tudnak megvalósítani.- Iskolánkban magas a kisebbséghez tartozó gyerekek száma, ezért tavaly egy modellértékű programot indítottunk útjára - mondja Fehér Sándor igazgató. - A gyerekek részére „Mécses” címmel egy munkafüzetet készítettünk, amelynek alapján feldolgozták a cigányság eredetének és vándorlásának folyamatát, megismerték a cigány mondákat, a cigányság életét. Ebben a programban bemutattuk a cigány irodalom, zene és festészet jelentősebb alkotóit. A cigánymesterségek - mint például a kosárfonás - bemutatásával az volt a célunk, hogy a gyerekek életközeiben láthassák, mi jelentheti a cigányság életében a megélhetést. A programba beépítettük a tantárgyi felzárkóztatást is, amelynek célja a matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyi követelményeinek a megfelelő tudásszintre történő fejlesztése, illetve a hiányok pótlása. Vannak tantárgyfüggetlen foglalkozásaink is, amelyekkel a szociális viselkedést, a tanulási és koncentrációs nehézségeket szeretnénk csökkenteni, illetve megszüntetni. Fontos szempontnak tartjuk a tanulók személyi tulajdonságainak erősítését, a cigányság kulturális közegének megismertetését.- Az idén új programot is indítottuk, melynek címe: „Őseink Az alsó tagozatosok felkutatják a községben élő romák múltját, életmódját, szokásait , • _______________■ n yomában”. Ennek az a lényege, hogy felkutatjuk a községünkben élő romák múltját, életmódját, szokásait. Elkészült egy új kiadvány is, amelyben képes illusztrációkkal mutatjuk be tanulóink életét, elképzeléseit az őket körülvevő környezetről. Kedvence a kolléganők süteménye Amíg az apróságok az óvoda udvarán hancúroznak a ragyogó napsütésben, addig a konyhában folyik a szorgos munka. A séf Urbán Tibor, aki Csorba Istvánné segítségével készíti a finom ebédet. Naponta ötven személy részére főznek, sőt az öregek részére házhoz is viszik. Urbán Tibor eredeti szakmája szakács, sokfelé dolgozott. Utolsó munkahelye a béri üdülőben volt, miután azt eladták, munkanélküli maradt. Nem mintha szakácsként nem tudott volna elhelyezkedni, családi körülményei nem engedik, hogy máshol vállaljon munkát: ő gondozza beteg édesanyját. így aztán kézenfekvő volt, hogy amikor az óvodába szakács kellett, elvállalta. A gyerekek pedig nagyon megszerették: amint azt Sztrhárszky Györgyné, a tagóvoda vezetője elárulja, gyakorta be-beszaladnak a konyhába, sorolva a különböző kívánságokat, mit is szeretnének ebédre. Elmondja azt is, hogy tudomásuk szerint Nógrád megye óvodáiban egyetlen férfi szakács dolgozik, az pedig náluk van.- A főzeléket bizony nem nagyon szeretik - mondja mosolyogva Urbán Tibor, amikor arról kérdezem, mi a gyerekek kedvence. - Annál inkább az édes sült tésztákat, palacsintát, tejbe- grízt. Igyekszünk úgy összeállítani az étrendet, hogy egészséges is legyen, meg persze ők is megtalálják a fogukra valót. Ma például csontlevest kapnak metélttel, pirított csirkemájat rizs- zsel, csemege uborkával. A szakács már nem ennyire válogatós, mint mondja, nincs kedvenc étele, egyedül a sütemények a gyengéi: különösen azok, amelyeket a kolléganők hoznak kóstolóként... Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fényképezte: Rigó Tibor Egzotikus állatok a parkban Talán megáll a népességcsökkenés A költségvetést az idén már kiegészíti az iparűzési adó Ötéves gyűjtőmunka eredményét láthatja az, aki a béri Virágospusztán felkeresi az Andezit fogadót: nemcsak azért érdemes, mert gyönyörű környezetben fekszik, hanem azért is, mert parkjában egzotikus állatok kószálnak. A fogadóba a legtöbb vendég a fővárosból érkezik: kellett valami, amivel idecsábíthatják a vendégeket. Az pedig tudott dolog, hogy a családokat a gyerekeken keresztül lehet megfogni. Ezért aztán elkezdtek állatokat „gyűjteni”: olyanokat, amelyek honosak nálunk is, meg olyanokat is, amelyek nem. Egy valamiben azonban mindkettő megegyezik, mégpedig abban, hogy valamennyien növényevők. Van itt láma, struccok, 80 centis pónik, éppen egy hete született egy kiscsikó, amely a j park büszkesége. Van makákó makimajom, zöld amazon óriáspapagáj, sőt még amerikai bölény is, amelynek immáron utódai is vannak két kisbölény képében: egyik egy magyartarka, másik egy magyarszürke anyától. És persze megtalálhatók a hazánkban őshonos állatok is: őzikék, szarvasok, pávák. Érdemes megemlíteni, hogy a fogadó környékén van Észak-Magyaror- szág legnagyobb mangalicatenyészete is. Az ötlet bejött: gyerekek, felnőttek egyaránt szeretik az állatokat, különösen a városi apróságok. Már megvannak a távolabbi tervek is: bővíteni szeretnék a parkot, igazi szafarit szeretnének létrehozni, ahol az állatok nyolcvan százaléka szabadon lenne. Maczó László a harmadik ciklusban vezeti az aprócska települést, mint mondja, egyre nehezedő feltételek között. Az ön- kormányzatok alulfinanszírozottak, a működési lehetőségek alig biztosítottak. Béren a gázberuházás törlesztésének utolsó éveit „nyögik”, de azért optimisták a jövőt illetően.- Lassan már nem is közigazgatási, hanem szociális intézmények lesznek az önkormányzatok - mondja kissé borúlátóan Maczó László. - Ide van leadva mindenféle segélyezés. A '90-es évek elejéhez viszonyítva szerencsére pozitív változás következett be, én ki merem jelenteni: aki dolgozni akar, az el tud helyezkedni. A jövőben talán ennyivel könnyebb lesz az önkormányzat helyzete. Ettől függetlenül persze, bőven akad feladatunk, a legnagyobb a szennyvízhálózat megvalósítása. Szirák, Bér, Egyházasdengeleg, Héhalom, Palotás és Buják közösen adta be a pályázatot a céltámogatásra, és próbálkozunk a területfejlesztési tanácsnál is. Már minden közművet elhoztunk Bérre, ez lenne az utolsó nagy „dobás”, ezt viszont önerőből lehetetlen megcsinálni. Működnek az intézmények, az alsó tagozatosok helyben tanulnak, a felsősök kétharmada Vanyarcra, egyharmada Szirákra jár. Szerencsére a Volán nagyon rugalmas volt, úgy indította járatait, hogy az utazás átszállás, várakozás nélkül történik. A polgármester elmondta azt is, hogy az óvoda konyhájáról egyre több idős ember igényel ebédet: a település 489 lakosából 120 a hetven éven felüliek száma. Kicsit szomorkásán jegyzi meg, hogy negyven évvel ezelőtt még más volt ez az arány, akkor 1100- an laktak itt. Most viszont újra bizakodó: egy év alatt 15 fővel „szaporodott” a lakosság: növekvő tendencia még soha nem volt, ez talán azt jelzi, hogy megáll a népességcsökkenés.- A munkanélküliség, mint olyan, szerintem nincs - fejti ki Maczó László. - Persze, aki nem akar elhelyezkedni, az segélyből él, vagy éppen feketén dolgozik, de többen járnak Budapestre is dolgozni. Akadnak olyanok is, akik idénymunkában gondolkodnak. Jelenleg öt közmunkásunk van, akik településtisztasági feladatokat lámák el. Nagy gondunk van viszont a belvízzel: a Bér-patak annyira a hegyek szorításában van, hogyha megduzzad, mindent elönt. Meg lehetne előzni persze ezt is, de ahhoz több tízmillió forint kellene. Tavaly már elkezdtük a vízelvezető árkok kiépítését, próbálunk majd a területfejlesztési tanácshoz is pályázni. Áz idén bevezettük a településen az iparűzési adót, mértékét 1,5 százalékban állapítottuk meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt nem a helyi vállalkozók rovására tettük, hanem azért, mert több fizetőképes társaság is jelen van, mint például az Antenna Hungária, a Tv 1- 2 átjátszó, a Vodafon, a Westel 900-as torony. így az idén már ebből is van bevételünk, ami kiegé- sziti a költségvetést. __________■
