Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-23 / 119. szám
2000. MÁJUS 23., KEDD MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal „Laknak ott majd fényesen...” Csigalagzi - Nagy János verses kifestőkönyve Könyvheti készülődés Határon túli magyar kiadók Csigalagzi címmel jelent meg az az öt-hét éveseknek szóló verses kifestőkönyv, amelyet Nagy János írt és Soós Nóra rajzolt. A kedves és elegáns kifestőkönyvet Hargitai József lektorálta. Bizonyára sok-sok gyermek és óvodai csoport kedvence lesz ez a szép színes könyvecske, amely a szombathelyi bemutatón máris nagy sikert aratott az érintett kicsik körében is. Hogyan házasodnak a csigák a vasi, nyugat-magyarországi végeken? Bizonyára ugyanúgy, mint a Mátra vidékén, az Alföldön, a Hortobágyon vagy Szeged környékén és máshol, csak mégis másként. Ezópus fabulái óta tudnivaló, hogy az állatvilág bizony nagyon sokban hasonlít az emberek világához, legalábbis az utóbbiakhoz tartozók szerint, akik szívesen ruházzák föl emberi tulajdonságokkal az állatokat, ami nem föltétlenül válik azok hasznára és nem is igazságos. Sokszor ugyanis inkább az embernek kellene szégyenkeznie, ha képes lenne rá. De hát erre se képes. És, ha már így van, maradjunk annyiban, hogy a csiga mindenképpen kedves állat és, mint Nagy János Csigalagzi című verses kifestőkönyvét lapozgatva nyüvánvaló, bizony házasodik is és nagy lagzi- kat csap. Soós Nóra pedig le is festi, le is rajzolja ezt a lagzit, ahol igazán jól érezheti magát mindenki, akit meghívtak. Miért más ez a nyugat-dunántúli csigalagzi, mint a többi? Azért, mert az idevalósi költők így írják le az itteni észjárásnak, az itteni nyelvnek és az itteni szokásoknak, viselkedésnek megfelelően. Egyébként úgy látszik, errefelé még jóban vannak az emberek - ha nem is mindenki - az őket körülvevő világgal, a hajnalokkal és a naplementékkel, a széllel és az esővel, a napsütéssel, a párával, a szálló felhőkkel, az erdőkkel és a mezőkkel. A költők bizonyára. Talán nem egészen véletlen, hogy éppen ezen tájon született meg réges-régen Bezerédj Amália Flóri könyve, Weöres Sándor csupa zene versein nemzedékek nőttek föl, Gazdag Erzsi Meseboltját ugyancsak ismerik az ország minden szegletében, Cs. Nagy István pedig a tudós pontosságával fogalmazott tanulmányaiban elmélkedett a gyermek- és ifjúsági irodalom mibenlétéről, hogy csupán e néhány utalás álljon itt az előbb említettek igazolására. Az 1934-ben Lipárton született Nagy János, aki a Rápa-parton nőtt fel és életét a tanításnak szentelte, tankönyveket írt, szintén tudja, hogyan érdemes a kicsikhez szólni, hogyan kell nekik mesélni. Úgy, mintha felnőttekhez szólna, csak még jobban ügyelve a nyelvi tisztaságra, a képi egyszerűségre, a nyelv szép zenéjére. Az ő meseerdejében csoda történik, mert találkozik a csigafiú és a csigalány, akik azután eggyé válnak a Bozót-szerben. „Laknak ott majd fényesen/ a jövendő években.” És ez a lényeg, hiszen „egyek lettek elvégre”, ami a közös boldogságot és a közös felelősséget is jelenti, ha majd jönnek a kis csigák, gyarapodik a család, amelynek tagjai még most is élnek, ha meg nem haltak. BÓDI TÓTH ELEMÉR Csigacsalád. Soós Nóra illusztrációja Magyarország és a Szentszék Magyarország és a Szentszék ezeréves kapcsolata címmel fotó- és dokumentumkiállítás nyílt hétfőn Debrecenben, a tárlatot Bosák Nándor római katolikus megyés püspök ajánlotta a nagy- közönség figyelmébe. A debreceni egyetem díszudvarában rendezett kiállítás megnyitóján a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye püspöke emlékeztetett arra, hogy az idén Szent István megkoronázásának ezredik évfordulóját ünnepeljük. A megyés püspök szerint örömmel nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt ezer esztendőben az országnak mindig sikerült erőt merítenie a Szentszékhez fűződő viszonyából. A június 1-jén kezdődő ünnepi könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. A könyvhéti listán szereplő verseskötetekből a pozsonyi AB-ART három kiadvánnyal jelentkezik: Az első kötetes Mizser Attila Hab nélkül n'mű könyve mellett Monoszlóy Dezső Vasárnap ill; *á és Szűcs Enikő Angyal című kötetét gondozza. A kolozsvári Polis a korábban gyermekvers-kötetével díjat nyert Szántai János „felnőtt verseit” adja közre Beszélyek címmel. A prózai munkák sorában a pozsonyi Kalligram kiadó Barnás Ferenc Bagatell című regényével jelentkezik. A szerző második regénye egy magyar vándorzenész mindennapjairól szól. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Kolozsvár - Stúdium Kiadó) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Fodor Sándor Ki ez a... majdnem? című kötete (Csíkszereda - Pallas- Akadémia) a neves erdélyi író anekdotagyűjteményét adja közre. A drámakötetek között Ne gondolj a fehér elefántra címmel jelenik meg Balia D. Károly könyve. A ungvári Pánsíp kiadványában a kárpátaljai szerző öt színpadi műve olvasható. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944), amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. A napló az újvidéki Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság gondozásában jelenik meg. Végei László Perem vidéki élet című kötete (Újvidék - Forum) egy évtized történeti és emberi kórképét rajzolja meg Újvidék helyszínein. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán Petőfi a Felvidéken című könyve, amelyben a szerző tizenöt fejezetben mutatja be a „felvidéki” Petőfit, gazdag képanyag kíséretében. Utasi Csaba Csak emberek című kötetében (Újvidék - Forum) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. A történelmi kiadványok sorában jelenik meg Rákos Péter Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete. A prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára tanulmányaiban a nemzeti imázs, vagyis a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) a városba annak idején bevitt, illetve onnan kihozott áruk alapján mutatja be, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a „kincses” városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kolozsvár - Kalota Kiadó) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit veszi számba. A könyvheti listán szereplő lexikonok egyike szintén határon túli kiadvány. A pozsonyi Madách- Posonium adja közre Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. Mérséklődött a népesség csökkenésének üteme Csökkent a halálozások száma és folytatódott a születések lassan emelkedő üteme az idén az első negyedévben, ezért a népesség természetes fogyása kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban, 5,5 ezreléket tett ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentéséből. Az év első negyedévében a népmozgalom fontosabb jelzőszámai kedvezőbb képet mutattak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az előzetes adatok szerint 2000 első három hónapjában 6141 pár kötött házasságot, 23 ezer 828 gyermek született és 37 ezer 581 lakos halt meg. Az idei év első negyedévében 16,5 százalékkal nőtt a házasságkötések száma az 1999. év azonos időszakához képest. A márciusi születések száma alig haladta meg az elmúlt évit, de összességében az idei év első három hónapjában 766 gyermekkel született több mint egy évvel korábban. Számottevően csökkent a halálozások száma, az előző év első negyedévéhez viszonyítva 2632 fővel, 6,5 százalékkal haltak meg kevesebben. A születések számának 3,3 százalékos emelkedése és a halálozások ennél jelentősebb mértékű csökkenése mérsékelte a népességfogyás ütemét. Idén januármárciusban 13 753 fővel fogyott a népesség lélekszáma, de ez 3398 fővel, csaknem 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1999. első negyedévében. Az ország népességének lélekszáma 10 millió 29 ezer fő volt a vizsgált időszak végén. Az idei év első három hónapjában ezer lakosra számítva 9,5 élve születés és 15,1 halálozás jutott. Az élve születések száma 0,2 ezrelékponttal emelkedett, a halálozásoknál viszont jelentősebb, I, 1 ezrelékpont volt a csökkenés mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezer lakosra 2,5 házasságkötés jutott, ami 0,4 ezrelékpontos növekedést mutat az előző év első három hónapjához viszonyítva. A csecsemőhalálozás mértéke 2000 első negyedévében II, 5 százalékkal emelkedett és 8,6 ezreléket tett ki. Az informatika sokadik nyelvünkké kell váljon Interjú Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel 2005-től már csak az válhat diplomás emberré, aki informatikai ismeretekkel is rendelkezik. így aztán hiába van valakinek csekélyke műszaki érzéke, bizony birkóznia kell a számítógéppel. Ugyanakkor persze vitathatatlan, hogy ahogy nyelv- ismeret nélkül se érünk manapság már jószerivel semmit, úgy az informatika is sokadik nyelvünkké kell váljon. Erről beszélgettünk Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel.- Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Magyarország 2000 című konferencián azt mondta, hogy 2005-től csak azok kapnak Magyarországon diplomát, akik valamifajta számítástechnikai végzettséget szereznek a diplomával egy időben Ezt hogyan gondolják?- Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a felsőoktatási tanulmányok során nemcsak a nyelvtudás legyen a diploma egyik feltétele, hanem a számítógép-felhasználói ismeret is. A célt úgy tudjuk elérni, hogy felülvizsgáljuk a képesítési követelményeket. Ez a munka most elindult és megnézzük, hogy milyen módon illeszthető be egy felhasználói vizsga a képesítési követelmények közé. Két lehetőség van előttünk, hogy 2005-től felmenő rendszerben indítjuk. Ez azt jelenti, hogy 2009-re, 2010-re tudjuk ezt a célt elérni. Lehet, hogy ezt hamarabb is meg tudjuk már tenni, és akkor 2006-2007-re a már kilépők, a diplomát szerzők megkapják vagy ott már feltétel ez az előírás.- Mi az a tudás, amit mindenképpen el kell sajátítani? Ez egy kötelező szakismeret lesz vagy differenciálnak, hogy mást keU tudni az orvostanhallgatónak, illetve végző orvosnak, és egészen mást, mondjuk egy testnevelő tanárnak ?- Most azt gondolom, hogy az alapnak egységesnek kell lennie, hogy ez az ECDL nemzetközileg elfogadott számítógép-felhasználói vizsga legyen-e vagy ettől eltérő tartalmat kell előírni. Ezt ma még nem tudom megmondani, de bizonyos az, hogy egy egységes felhasználói követelményszintet kell nekünk megszabni, amire aztán az egyetem, egy orvostanhallgatóban más specialitást, egy építész- hallgató esetében megint mást, vagy egy közgazdász, egy ügyintéző esetében megint mást tesz rá.- Nem lehet, hogy ezt egy kicsit korábban, középiskolában el kellene sajátítani, hiszen akik nem kapnak diplomát, ők is ugyanezekkel az eszközökkel fognak találkozni munkájuk során?- Nem gondolom, hogy kötelező érettségi tárggyá kellene ezt tenni, de a középszintű, középfokú képzésbe be kell illeszteni és már ez ma is történik. Az ehhez szükséges eszközök, gépek ma már a legtöbb iskolában hozzáférhetőek.- Nemrég a sajtóban napvilágot látott az a hír, hogy multinacionális cégekkel tárgyalnak. Előkészítenek egy együttműködést, hogy vállalják 5 ezer hallgatónak informatikai taníttatását és ugyanennyit vállaljon a tárca, létrejött-e a megállapodás, illetve hol tart ez?- Ezek a számok az én javaslataim voltak. Az informatikai cégek sokallják ezt és lehet, hogy kisebb lépésekkel érdemes elindulni. Folynak a tárgyalások. Azt gondolom, hogy több ezer fővel növelhető az informatikai képzés a 2001-2002-es tanévben. A szűk kapacitás, a számítástechnikai labor, hiszen a magyar egyetemek, főiskolák nem rendelkeznek itt parttalan lehetőségekkel, ezeknek a felszerelése, kiépítése, illetve gyakorlóhelyek biztosítása a cégek által, ez szintén része a tárgyalásoknak. Ezt a munkát, ezt a programot a Széchenyi-terv részévé tettük és bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány részéről szükséges befektetés ehhez rendelkezésre fog állni.- Ha ezek a tárgyalások folytatódnak és> megállapodást kötnek, akkor mit gondol, mekkora költségvetési támogatásra volna szükség, illetve mekkora összegű támo- gatásm ahhoz, hogy ezek az informatikai laboratóriumok olyan fel- szereltségűek legyenek, ami megfelel a mostani követelményeknek?- Ez befektetés mind a két részről. Ma egy informatikus egy évben 50 ezer dollárt termel. Gyakorlatilag egy informatikus, aki munkában van, saját képzési költségeit fél év alatt kitermeli. Úgy termeli ki, hogy visszafizeti adóban vagy tb-ként a saját képzési költségét. Tehát mindenképpen megéri a magyar államnak. Nem jelentős ez a befektetési igény, ami minket terhelne, egymilliárd forint körüli. Az informatikai laborok, a gyakorló- helyek felépítése, ebbe bevonhatók a cégek, már csak azért is, hiszen ők nemcsak abban érdekeltek, hogy szakképzett munkatársuk legyen, hanem félig-meddig abban is, hogy ők az ő technológiájukat használják.- Mekkora a támogatást, hozzájárulást várnak a multinacionális számítástechnikai cégektől?- Nem tudom ezt számszerűsíteni, azt gondolom, hogy részben saját gyártású eszközeikről van szó, ezért nem hiszem, hogy itt a kereskedelmi árról kell beszélni, hanem önköltségi árról és ezért ezt egy ilyen hírműsorban kár is lenne nevesíteni. Sokfele szoló-növényvédelmi technológia létezik. Már a miénk is teljes, a régi. jól hevált készítmények - Curz.ate R, Cur/.ate F. Puneh . I.annate' - mellett egyedülálló hatóany agokat tartalmazó ú j szerekkel is állunk az Önök rendelkezésére. Evolus® Az új típusú, hosszú hatasu gyomirtószer. Fa nos" A fürtperonoszpöra ölő. Avaunt® A szölümolyok tojása és lárváinak minden fejlődési alakja ellen. További információért hívja a DuPont területi képviselőjét, illetve központi irodánkat. Dr. Kürti Antal. 3360 Heves. Básthy út 29. TeliFax: (36) 345-831 Rádiótel.: 06-30-9702-854 Forródrót telefonos szolgálat: 06-60-398-393 Mezőgazdasági Termékek DuPont Magy arország Kft. 1066 Budapest. Teréz krt. 46. Tel.: (1) 474-3400, fax: (1) 474-3433, www.dupont.hu ® a DuPont bejegyzett márkaneve
