Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20-21 / 117. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2000. MÁJUS 20., SZOMBAT Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet A Salgótarjánt körülölelő 6709 hektáros terület a Karancs és a Medves vidékét foglalja ma­gába. A Palóc Olimposznak is ne­vezett 729 m magas Karancs fő összetevőjét egy 25 millió évvel ezelőtt történt vulkáni kitörés eredményeként a felszínt borító márgába benyomuló és annak egy részét kiemelő andezit adja. A Somoskő és Rónabánya között elterülő 520-570 m ma­gasságú, 8 négyzetkilométer nagyságú vulkáni takaró, a Medves-fennsík Európában egyedülálló látványosság, az or­szág egyik legszebb területe. Az összességében 15 négyzetkilo­méter nagyságú bazaltfennsík másik része Szlovákiához tarto­zik. A vidék legismertebb és leg­látogatottabb csúcsai a Salgó (625 m] és a Boszorkánykő (571 m). A Salgó a környék leg­szebb bazaltkúpja, a csúcsán magasodó Salgó várával együtt kedvelt turisztikai bázis. Ha már „meghódítottuk” az erődít­ményt, tekintsünk ki a bástyák mögül. Csodálatos panoráma fogad majd bennünket: a Mátra bércei és a Cserhát hullámzó lankái mellett feltűnik az Ipoly dombvidéke is. Ez a nagyszerű kilátás Petőfi Sándort is rabul ej­tette: Ennek bizonyítéka az 1845-ben született Salgó c. ver­se. A Kis-Salgó (571 m), mely leg­inkább Boszorkánykő néven ter­jedt el, a vártól 500 m-re tárul elénk. Feltűnnek itt az érdekes oszlopos, sakktáblás és ferde alakban előforduló bazalttufa­maradványok. A Salgóról jól látható a szom­szédos Somoskő vára, amely a tatárjárást követő időszak nagy várépítési törekvéseinek produk­tuma. A bámulatos építmény a magyar-szlovák határon áll, szlovák oldalról, útlevéllel láto­gatható. Érdemes itt is elidőz­nünk egy pillanatra és megtekin­teni a vár északi oldala felől fel­tűnő híres bazaltömlést. Ennek a természeti látványosságnak az az érdekessége, hogy a bazalt- oszlopok a láva kitörésekor, a ki­hűlési felületre merőlegesen szi­lárdultak meg. Párját ritkítja ugyanakkor a Medves vidék másik csodája, a Szilváskői, „bazaltorgona” is: a somoskői attrakciónál lényege­sen nagyobb méreteket ölt, 20 m magas és 40 m szélességű. A ba­zaltoszloposság rendhagyó ese­tét fedezhetjük itt fel: a függőle­ges oszlopokon azokhoz kap­csolódó vízszintes elrendezésű „sípok” formálódtak. Salgótarján Város Önkor­mányzata tervezi Salgó és Somoskő várát összekötő geoló­giai tanösvény kialakítását, amelynek része a már elkészült madárpark, valamint a vidék szilváskői és eresztvényi sípályá­jához kapcsolódó műszaki inf­rastruktúra fejlesztését. Erre majd készülnek megvalósítható­sági tanulmányok, természete­sen a város tízéves hosszú távú elképzeléseivel harmonizáltam A Karancs-Medves vidékének friss és gyógyító hatású levegő­jén tett erdei séta és kirándulás az egészségre jótékony hatású. A tájvédelmi körzet sokszínűsé­ge, gazdag élővilága, változatos domborzata kiváló színtere a ba­ráti és családi együttléteknek, nagy vonzerőt jelent az idegen- forgalom számára. TÖZSÉR ANETT A 22 éves főiskolai hallgató írá­sának legszembetűnőbb sajátos­ságaként a forma minden áron va­ló tisztelete, mindenkor szem előtt tartása említhető. Hagyománytisz­telő, konzervatív ember, aki nem szegi mega szabályokat. Precízen, átgondoltan, nyugodtan dolgozik. Számára nagyon fontos a munka - főleg esztétikai - minősége. A szabályos, iskolás írásmód kissé monotonná, egyhangúvá te­szi az írásképet. Ez pozitív érte­lemben a megbízhatóságot, kiszá­mítható, következetes jellemet mutat, de rávilágít a levélíró némi­leg egysíkú, mechanikus gondol­kodás- és érzelemvilágára is. Bár ragaszkodik kedveséhez, szereti, többnyire mégsem tud úgy tekinteni rá, mint ideális, őt ki­egészítő partnerre, másik félre. Társa gyakran eltörpül mellette. Energiáját, odafigyelését, szerete- tét egyenlő arányban osztja szét szerettei, barátai és tágabb környe­zete között. Semmilyen más területén nem tud oly erővel kiteljesedni, mint a reális, gyakorlati életben. A min­dennapok teendőiben, a hivatásá­ban igyekszik leginkább megvaló­sítani önmagát. Önbizalmát is jó­részt az innen érkező pozitív visz­szajelzések, sikerek építik, növe­lik. Szorgalmasan, nagy igyekezet­tel tanul, de az alkalmazás csak hosszas gyakorlás után sikerül. A kivitelezés, a megvalósítás min­denkor nagyobb örömet jelent számára, mint az elméleti oldal. Dolgait elvégezve hosszan, alapo­san ellenőriz. Megesik, hogy előbb cselekszik, mint gondolko­dik. Gondolatai gyakorta a múlt­ban kutatnak, időznek, intuíciós képességei igen fejlettek. A levélíró szövegtömbje és alá­írása között tapasztalható nagyfo­kú eltérés mindenképp valamiféle énképzavart jelez, jellemének nem egységes voltát mutatja. Lep­lezi, de titkon vágyik az elismerés­re, mások csodálatára, arra, hogy valami kiemelkedőt, figyelemre­méltót tegyen. Egyénített, sajáto­san gazdagított aláírása az önma­gát mástól megkülönböztető egyé­niséget, némi öntetszelgést, nár- cizmusra való hajlamot sejtet. Ez a kitömi, önmagát megmu­tatni vágyó ember sajátos, kelle­mes nyugalmat sugároz környeze­te felé. Persze Msebb-nagyobb hangulatingadozásoktól, mély­pontoktól az ő élete sem mentes. _______________________ GOOÓ KRISZTINA o kleveles grafológus. tqyxu \U. *jUtfúUxU5LfcuA.| cUuA \*.WtdOüfc( Cú'aMatuí, ax, ayajjXi ■v-kWa ÍVKUÓH, íftAdCUUú*. VOUOJL U/ víAJK* | X MG,*.*. i-kórt-tU n-uo. •cxiü.áÓKs ' ^ .,,a. Jó megfejtés, szerencsés nyeretes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: De hiszen én csak a csótányirtókat hívtam. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bagyinszki Andrea, Bátonyterenye, Jászai Mari u. 2. sz. Mai rejtvényük megfejtését május 25-éig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Ünnepi koncert a pápa szülővárosában A lengyel televízió egyes csatornája és a főleg a külföldön élő lengyeleknek sugárzó TV Polonia is élőben közvetítette a pápa szülővárosában, Wadowicében csütörtök este rendezett ünnepi koncertet. II. János Pál a hatalmas vetí­tővásznon néhány percre sze­mélyesen is látható volt. A koncert közben a Vatikánból köszönte meg a wadowicei pi­actéren egybegyűlteknek a 80. születésnapjára küldött jókí­vánságokat és ünnepi műsort. A zeneszámok között a pápa tavalyi lengyelországi zarán­doklatának wadowicei jelene­teit vetítették. „Azon a napon, amelyen el­múlik életem 80. esztendeje, nem tehetem meg, hogy nem vagyok jelen azon a helyen, ahol életem elkezdődött. Gon­dolatban és imádságban visz- szatérek Wadowicébe, szülő­városomba, visszaemlékezem szüléimre, hálát adok Istennek szerelmükért, amelynek gyü­mölcseként létezem” - mondta a pápa a szavait néma csend­ben követő 20 ezres tömegnek. A szentatya köszönetét mon­dott mindazoknak, akik Len­gyelországban és világszerte „jóakaratukkal, imáikkal és szenvedéseik áldozatával” tá­mogatják őt küldetése teljesí­tésében, és megköszönte a ne­ki készített wadowicei ünnepi estet. A lengyel televízió és Wadowice város által rendezett koncerten a lengyel könnyűze­ne legismertebb csillagai lép­tek fel. A színpadot a bazilika és Karol Wojtyla egykori szülő­háza között állították fel, azon a helyen, ahol a pápa tavaly jú­niusban a város lakóival talál­kozott. A nézők között volt Jerzy Buzek miniszterelnök, Marian Krzaklewski, a Szoli­daritás Választási Akció elnö­ke, Jolanta Kwasniewska, az államfő hitvese és Franciszek Macharski bíboros, a pápa utóda a krakkói érseki szék­ben. Templomaink története Erdötarcsa Gótikus istenháza alapjain Árpád-kori eredetű település. Nem sok írásos adat maradt fenn, de az tény, hogy a mai ba­rokk templomot egy gótikus is­tenháza alapjaira építették. A ré­gi templom a törökdúlás alatt pusztult el. A községet az oklevelek 1404-ben említették először, Zsigmond király egyik ado­mánylevelében: az uralkodó ud­vari szabójának, Pócsi Dénesnek adta Erdőtarcsát. Buják várának egyik tartozékaként 1439-ben Báthory István volt a földesura. 1528-ban Werbőczy István sze­rezte meg, majd 1552. után a tö­rök hódoltság évtizedei követ­keztek. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Csehi Péter bír­ta. A török hódoltság XVII. szá­zadi évtizedei alatt a váci nahije községei közé tartozott. Erdötarcsa a mai napig kasté- lyos falu, hiszen több úrilak is áll itt. A barokk, volt Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély 1770. táján épült, ma a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia alkotóháza. Az épüle­tet teljes pompájában állí­tották helyre, ma Nógrád megye egyik legszebb, leg­gondozottabb műemléke. A Kubinyi-féle és a Végh- kúria a XIX. század elején épült, mindkettő klasszicis­ta stílusú. A falu szélén áll Dabasi Halász Elemér egy­kori kúriája, amit 1896-ban emeltek, de az átalakítások során már elvesztette ere­deti jellegét. Értékes vi­szont a kertje: a mintegy két hektár kiterjedésű arbo­rétum természetvédelmi ol­talom alatt áll. A parkban 1957-ben, az akkor már pusztulásnak indult terüle­ten több mint száz fafajt vettek számba. A község római katolikus temploma 1746-ban épült egy régebbi kápolna helyén, de a tornyot csak 1903-ban toldották hozzá. A faluban áll egy evangé- likus harangláb is. __________■ Látké p a Salgó középkori eredetű műemléki várából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents