Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-19 / 116. szám
2000. MÁJUS 19., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal SPORT TÜKÖR Nyolc évtized fekete-fehérben Az SBTC aranykorszakai és máig tartó hanyatlása Jubileumi megemlékezést tartanak ma megyénk egyik legrégebbi sportegyesületénél, az SBTC-nél. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1920. május 13-án, más adatok szerint június 1-én, a Salgótarjáni Ipartestületben két kiváló bányamérnök, Nagy Elemér és Eisele Ottó kezdeményezésére, huszonhat alapítótag részvételével, megalakult a Salgótarjáni Torna Club, az STC, amelynek elnökévé Vlacsil Bélát, védnökévé Róth Flóris bányaigazgatót választották. Alapszabályukban, amelyet véglegesen 1921. április 3-án fogadtak el, a labdarúgás mellett az atlétika, a vívás és a sport összes ágának művelését és fejlesztését tűzték ki célul, s klubszínüknek a fekete-fehér színpárost jelölték meg. A születésnapi mérleg elkészítésében Szabó János sporttörténész volt segítségemre. Whalkampf, Kecskés - Dupák, Thour (Tátrai), Zsengellér, Ménich I., Bretter fémjelezte csapatot, amely Magyarország amatőr bajnokaként 1935-ben feljutott a Nemzeti Bajnokság első osztályába, az egész ország megismerhette. Az újonc gárda Szegeden játszotta első mérkőzését, s 3-1-re kikapott. A vendégek szépítő gólját az a Zsengellér Gyula szerezte, aki minden idők legjobb A labdarúgók 1920. június 20- án a Hatvani TE ellen játszották első mérkőzésüket, az alábbi összeállításban: Gaál - Olaj, Hinel - Vlacsil, Zdravics, Nyerges - Spielberger, Bzduhl, Kökény, Tóth, Takács. A 2-2-re végződött, sporttörténeti találkozó mindkét hazai gólját a 15 éves Spielberger lőtte. A fiúk 1921- ben, Zólyomban vívták első nemzetközi mécsükét és 5-0-ra nyertek. A csapat az 1920-1921- es bajnoki évben az északi kerület hatvani alosztályban az utolsó helyen végzett, az 1922-1923- as pontvadászatot viszont már megnyerte a mátravidéki alosztályban. A klub életében igen fontos dátum az 1922-es év, ekkor talált egymásra a STC és a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény- társaság. Az amatőr alapokon szerveződő klub tagsága ugyanis a növekvő anyagi kiadások miatt támogatásért fordult az rt. vezetőségéhez, amely a felkérést azzal a kikötéssel vállalta, ha a Salgótarjáni Torna Club a Bányatelepi nevet is felveszi. A társaság azért is vállalta a klub anyagi segítését, mert számára kötelező volt az 1921. évi sporttörvény végrehajtása, amelynek értelmében a legalább ötven főt foglalkoztató vállalatoknak, gazdasági egységeknek az ifjúság hazafias nevelése érdekében otthonokat, sporttereket és sportolási lehetőségeket kell biztosítani. Ugyanakkor nyíltan megfogalmazták, hogy a hazának és a részvénytársaságnak edzett, jó munkabírású dolgozókra van szüksége. A bánya a későbbiekben munkahelyet és lakást adott az edzőknek és a játékosoknak, s a budapesti központ révén arra is ügyelt, hogy az alacsonyabb fővárosi alosztályokban játszó tehetséges zuglói, rákosszentmi- hályi fiatalokat ide irányítsa. Ennek is köszönhetően az SBTC megerősödött, s megelőzte örök riválisát, a Salgótarjáni Sportegyesületet (SESE) és az ugyancsak jó erőkből álló Pálfalvai Bányász Üveggyári SE-t (PÉBÜSE). A profizmus 1927-es bevezetése után a legjobbak a Salgó FC-hez távoztak, a nagy világgazdasági válság is megrengette a szénbányászatot, ezért az SBTC 1929- ben visszalépett a bajnokságtól. Ám nem csak focisták találtak otthonra az SBTC-nél. A húszas évek közepétől a sport egyesület és egyben Észak-Magyarország leghíresebb atlétája Zelenka István hosszútávfutó volt, aki 1929Bereczki Brigitta síző sok dicsőséget szerzett a sportegyesületnek _______■ b en maratonin magyar bajnoki címet szerzett, többször vett részt sikerrel a híres kassai maratonin, s a válogatottban is bemutatkozott. A labdarúgók közül Szemző Gyula, Spilberger, Persc és Mayer rövidtávfutásban, Bollner diszkoszvetésben, Kecskés súlylökésben ért el jó eredményt. A vívó, a tenisz, a sakk, az asztalitenisz, a torna, a teke, az úszó szakosztályokat a városi, a járási, a kerületi bajnokságokba sorolták be. Visszatérve a labdarúgókhoz: a harmincas évek elején tizenéves fiatalok húzták magukra a fekete-fehér szerelést, akik a legendás Tomecskó József edzővel sikert sikerre halmoztak. Az együttes 1931-1935 között egymást követő négy évben megnyerte az északi alszövetség I. és II. osztályú bajnokságát. A Géczy - Szabó, Vágó - Takács B., salgótarjáni labdarúgója volt. A következő, a Soroksár elleni meccset viszont már Zsengellér négy góljával megnyerte az SBTC. Ezután változóan szerepelt az együttes, így a tizenharmadik helyen végzett, s kiesett az NB I-ből. Ugyanakkor az amatőr csapatok részére kiírt Corinthián kupát elhódította. Ezt követően meggyengült a gárda, hiszen Zsengellér Újpestre, Tátrai a Ferencvároshoz, Túrán az MTK-hoz igazolt, az értük kapott pénzből pedig az egyesület 1938-ban megvásárolta a Füleki úti klubházat. Az SBTC 1940-ben első helyen végzett a Nemzeti Bajnokság B osztálya felvidéki csoportjában, ismét feljutott az NB I-be, s ott sikerült is megkapaszkodnia. Sőt, a csapat 1941-ben és 1943-ban döntőt játszott a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupában, ám mindkétszer kikapott. Először a Szolnoki MÁV, majd a Ferencváros bizonyult nála jobbnak egyaránt 3-0- ra. Szabó F. - Simonyi, Kiss Gy. - Szabó, Debreceni, Bognár - Kanyó, Csuberda, Vincze, Laczkó, Trenka és társai játékára a távolabbi vidékekről is igen sokan voltak kíváncsiak. A Sós Károly által dirigált csapat a hatodik helyen állt, amikor a világháború miatt 1944 őszén félbeszakadt a bajnokság. A II. világháború utáni újrakezdés a mostoha feltételek miatt nagy nehézségekkel járt, a súlyos anyagi helyzetben lévő SBTC kiesett az NB I-ből. Egy év múlva viszont hosszas óvássorozat és jelentős politikai nyomás hatására az MLSZ visszajuttatta az élvonalba. De még el sem kezdődött a vérzivatar utáni első bajnokság, amikor 1945. augusztus 20-án az első salgótarjáni játékos, Vincze Gyula magára húzhatta a címeres mezt, aki egy góllal vette ki részét az osztrákok elleni 5-2-es győzelemből. Szovjet mintára és szakszervezeti fennhatóság alatt 1949- ben átkeresztelték a csapatokat, s az SBTC Salgótarjáni Tárna lett, a szerető közönségnek azonban STC maradt. Megkezdődött a fiatalítás, s idővel kialakult az a gárda, amely minden idők legjobb salgótarjáni eredményét érte el, tagjainak nevét pedig megismerte az egész ország. Közülük Szojka Ferenc részese volt a helsinki olimpián aranyérmes csapatnak, a berni világbajnokságon ezüstérmes válogatottnak, Vasassal és Lakossal kijutott a stockholmi világbajnokságra, s 27-szer szerepelt a legjobbak között. Oláh Géza és Vasas Mihály is magára ölthette a válogatott meggypiros mezét. A Szűcs György mester által pallérozott együttes az 1956- ban félbeszakadt és az 1957-ben egyfordulós bajnokságban is a vidék legjobbjának bizonyult. Szojkát 1956-ban az év legjobb labdarúgójának választották. A sikerek az elkövetkezendő években is folytatódtak. Ismét kupadöntőt játszott 1958-ban a tarjáni gárda, de a Fradi 2-1-re megint legyőzte. Az 1960-1961- es bajnokságban ismét az SBTC lett a vidék legjobbja, két év múlva azonban az a csúfság esett meg vele, hogy búcsúznia kellett labdarúgásunk felsőházából. Szerencsére a pauza csupán másfél évig tartott, utána tucatnyi évig újra az NB I-ben játszott a salgótarjáni legénység. A labdarúgáson kívül szólnunk kell más sportágakról is. A kosárlabda 1946-ban, a röplabda és az ökölvívás 1950-ben lelt otthonra a klubnál, életre keltek a vívók, a teniszezők, a kerékpározók, a természetbarátok. Működött a teke, az asztalitenisz, a torna, a vívó szakosztály, a tömegsport. Az ötvenes évek végére beértek Pintér János ökölvívó edző tanítványai: Szerémi és Bibók magyar válogatott, Csonka országos bányászbajnok lett. A hatvanas évek elején tűnt fel az SBTC-ben az évszázad talán legeredményesebb nógrádi sportolója, a hosszútávfutó Mecser Lajos. Részt vett a tokiói és a mexikói olimpián, nyert Eu- rópa-bajnoki ezüstérmet, felállított két Európa-csúcsot, több mint húszszoros felnőtt magyar bajnok. Az 1968-ban ötezer méteren felállított 13:29.2 perces magyar csúcsát máig nem tudták megdönteni. De bármennyire is jól szerepeltek a különféle versenyen más sportágak képviselői, a nézők továbbra is a labdarúgást és a labdarúgókat szerették leginkább. Az SBTC-ben játszani rangot jelentett, ezért is jöttek ide szívesen máshonnan is a tehetségek. A régi gárda tagjai lassan kicserélődtek, s Szojka visszavonulása után új csillagok születtek. Menczel Iván és Krajcsi József tagja volt az 1960-ban ifjúsági Európa-bajnokságot nyert válogatottnak, s Szalayval, Bástival és a Budapesti Honvédba igazolt Kocsis Lajossal Mexikóban olimpiai bajnokok lettek. Menczel részt vett az 1962-es chilei világ- bajnokságon. Bánkúti és Szalay játszott válogatottban, de Répás és Szőke is leülhetett a válogatott kispadjára. Kovács István később, a Vasasból lett sokszoros válogatott. Az SBTC 1967-ben ismét kupadöntőt játszott, de ezúttal a Győri ETO győzte le 1-0- ra. A hetvenes évek elejére ösz- szeállt a Stécé újabb aranycsapata, amely Moór Ede és Szabó Géza irányításával 1970-1971-ben, majd 1971-1972-ben megint a vidék legjobbja lett. Utóbbi alkalommal minden idők legnagyobb focisikere született Salgótarjánban, ugyanis Bástiék bronzéremmel ajándékozták meg hűséges szurkolóikat. Az együttes elindult az UEFA Kupában, ám az AEK Athén otthonában 3-1-re kikapott, s mivel idehaza csak 1-1-et sikerült elérnie, vége szakadt a nemzetközi szereplésnek. A csapat 1977-ben kiesett a legfelsőbb osztályból, egy év távoliét után azonban Lakat Károly mester vezetésével visz- szatért a legjobbak közé. Az SBTC életében is mindenkor a szénbányászat jelentette a biztonságot, s annak visszafejlesztése, a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változások a sport átszervezését is szükségessé tették. Ebből a meggondolásból kiindulva, 1977. december 19-én hét tarjáni sportegyesület összevonásával létrejött a Salgótarjáni Torna Club. A hét évet megélt mamutegyesület fő támogatója már nem a szénbányavállalat, hanem a városi és a megyei tanács volt, de az üzemek, a vállalatok anyagi segítségére is számítottak. László Imre évtizedéig volt intézője a klubnak, a vagyonát is ráhagyta ■ Ebben az időszakban az ökölvívók voltak a legeredményesebbek. Botos András két olimpián is részt vett, s egy bronzérmet nyert, egy Eb második helyezést és hatszoros magyar bajnoki címet szerzett. Farkas Sándor is olimpikon volt, sajnos, szemsérülése fiatalon megpecsételte a sportpályafutását. Botos Tibor hétszeres felnőtt magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes, Hranek Sándor tízszeres felnőtt magyar bajnok, világbajnoki és Európa-bajnoki bronzérmes volt. Mindketten utazó kerettagok voltak a bojkottált Los-ange- lesi olimpiára. A sízők is sok örömet szereztek Salgótarjánnak. Elegendő Bereczki Brigitta; Gótzy Antal, Papp Zoltán, Géczi Tibor, Galbács Judit, Hegyi Judit, Ipacs László nevét megemlítenünk. Ebben az időszakban a legismertebb atléták voltak: Kadlót Zoltán, Balázs Dénes, Novák Gyula. A vívók, a kosár- és kézilabdázók, a tájékozódási futók, a súlyemelők is megtették a magukét. Ami a labdarúgókat illeti: utoljára 1979-1980-ban szerepeltek az első osztályban. A szénbányászat nógrádi megszűnése után a Salgótarjáni Bányász Torna Club a Salgótarjáni Barátság Torna Club nevet vette fel. Az elmúlt húsz évben az NB II és az NB III között „liftezett” a jobb sorsra érdemes gárda. Aztán 1995-ben osztályozót játszhatott az NB I-ért, de a párviadalból a Parmalat került ki győztesen. Négy évvel később a Kiss Károly által vezetett NB I/B-s csapatot pedig az MLSZ urai a zöld asztal mellett fosztották meg az élvonaltól, majd következett az NB III-ba való visszalépés. A többit már tudjuk... De, hogy valami jóval fejezzük be a 80 éves klub kissé szomorkásra sikeredett születésnapi mérlegét: az SBTC a magyar labdarúgó klubok 1901-1999-ig elkészített örökranglistáján a tizennegyedik helyet foglalja el. Ezt a dicsőséget már senki nem veheti el a labdarúgás nógrádi szerelmeseitől. kolaj László Pintér János edző sok tehetséges ököl- vívót nevelt _____________■ P énzfeldobással sorsol a játékvezető az SBTC - AEK Athén UEFA Kupa visszavágója előtt. A hazai Básti (balról) és Jeck (11-es mezben) figyeli a fejleményeket a .xxmss&íism--------k-----—----------;_mimumi_________ ........... -g B otos Tibor (szernbcjO „oktatja" az ellenfelét archív felvételek
